Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-17 / 269. szám

PEST MEGYEI kMítUip 1910. NOVEMBER 17., KEDD AMI A KAMPÁNY-KÖDFÜGGÖNY MÖGÖTT VAN... Laird Ky Lezajlottak az amerikai vá­lasztások. Ezek eredményeit még sokáig és részletesen elemzik majd a megfigyelők, de legalább annyira érdekli a szakembereket — és termé­szetesen a nemzetközi közvé­leményt — maga a kampány is. Talán mondanunk sem kell, hogy mindenekelőtt a kormá­nyon levő republikánusok, vagy még rövidebben, az el­nök taktikája. Az egyik legfontosabb ta­nulság máris levonható, Nixon a korteskörutak során is igyekezett, sőt azóta is igyekszik úgy tenni, mintha a vietnami háború immár nem lenne központi téma Ameriká­ban. A Fehér Ház az ügyes és kevésbé ügyes manipuláció egész hatalmas és költséges gépezetével azt az érzést akar­ja kelteni az amerikai állam­polgárban, hogy az Egyesült Államok valamilyen módon „már túl van a háború nehe­zén”, hogy már látszik a fény az alagút végén, hogy ami még Délkelet-Ázsiában hátra­van, már „nem olyan veszé­lyes”. Az, hogy a republikánus je­löltek az egész kampány so­rán maximálisan igyekeztek agyonhallgatni az egész indo­kínai dilemmát, hozzásegíti a világot annak a megértéséhez, hogy Richard Nixon Vietnam­mal kapcsolatos, cinikus takti­kázása új formában folytató­dik és ez a forma semmivel sem veszélytelenebb az eddigi módszereknél. Emlékszünk: kezdetben vala a választási ígéretek korszaka. Nixon, az elnökjelölt, ha sok­szor közvetve is, de elítélte a demokraták vietnami politiká­ját és egyértelműen azt ígérte, hogy megválasztása esetén be­fejezi az amerikai történelem legdicstelenebb háborúját. Megválasztották és akkor be­dobta a vietnamizálás és az amerikai erők fokozatos csök­kentése, a deeszkaláció jelsza­vát. A legutóbbi hetekben ezek a jelszavak is elhalvá­nyultak és a kabinet egysze­rűen úgy tesz, mintha a viet­nami agresszió is elhalványul­na. A veszély lényege az, hogy ez egyszerűen nem igaz. A há­borút csak az ok megszünteté­sével lehet megszüntetni és az ok változatlanul fennáll: egy korrupt, gyűlölt bábrezsim ha­talmon tartása és egy, az USA-tól 16 ezer kilométernyi­re levő ország katonai meg­szállása. Az ok változatlanságára két adalékot is kapott a világ az elmúlt órákban. Az egyik Laird hadügymi­niszter nyilatkozata, amely „ellenintézkedésekkel” fenye­geti a VDK-t, ha lelövi a légi­terét megsértő amerikai gépe­ket, a másik pedig Ky tábor­nok egyesültállamokbeli lá­togatása. Az első esetben az amerikai kormány egyik legfontosabb tagja lényegében kijelenti, to­vábbra is csak az ököljogot is­meri el Délkelet-Ázsia föld­jén, illetve légi terében. A má­sodik esetben Washington hi­vatalosan fogad egy olyan po­litikust, akit a választások előtt, mindössze néhány hete, még nem hivatalosan sem en­gedett be az országba. Mind Laird nyilatkozata, mind Ky jelenléte arra emlé­kezteti Amerikát és a világot, hogy a kampány ködfüggöny senkit nem téveszt meg: az agresszió politikája folytató­dik. tehát a háború is folyta­tódik. JSmÉaiomáÉvétel Szíriában (Folytatás az 1. oldalról.) bornok valószínűleg saját ma­ga alakítja meg az új szíriai kormányt és az államfő tiszt­séggel Musztafa Tiassz tábor­nokot bízza meg”. (Lapzártakor érkezett:) A damaszkuszi rádió hétfő esti közlése szerint Asszad szíriai hadügyminiszter beje­lentette Atasszi köztársasági elnök elmozdítását. A hadügy­miniszter ugyanakkor olyan értelemben nyilatkozott, hogy Szíria negyedik partnerként csatlakozik Egyiptom, Líbia és Szudán tervezett államszövet­ségéhez. A hadügyminiszter szerint a Baath-párt eddigi vezetőségét „egyszer s mindenkorra” eltá­t volították a hatalomból. Kö- I zölte, hogy Atasszi és Dzsadid \ főtitkárhelyettes eltávolítása után ideiglenes pártvezetőség alakult. A Baath-párt irányí­tásával „Haladó Front” elne­vezésű szervezetet hoznak lét­re. CSAK RÖVIDEN A SZUDÁNI forradalmi ta­nács úgy döntött, hogy felmen­ti tisztségéből Babiker El Nur Oszmán miniszterelnök-he­lyettest, tervezésügyi minisz­tert, Faruk Oszmán Hamadal- lah belügyminisztert és Hasem El Atta miniszterelnök-he­lyettest, állattenyésztési mi­nisztert. A GUATEMALÁI LÉGIERŐ inváziós kísérletet vert vissza az ország csendes-óceáni part­jai mentén — állította diadal­lal a hadsereg egy közlemé­nye vasárnap. JEDRYCHOWSKI külügymi­niszter meghívására hétfőn hi­vatalos látogatásra Varsóba ér­kezett Tepavac jugoszláv kül­ügyi államtitkár. HUSZONÖT évvél az ame­rikai megszállás után vasárnap általános választásokat tartot­tak a Ryukyu-szigeteken. A KITARTÓ havazás Nyu- gat-Ausztriában 2,5 méter ma­gas torlaszokat emelt, s emiatt az Alpokban több út járha­tatlan lett. A hatóságok lezár­ták a gross-glockneri autó­utak ZÜRICHBEN vasárnap nép­szavazást tartottak a női vá­lasztójogról és a kormány ter­vezett pénzügyi reformjáról. A szavazás eredményeként a kantonban a nők megkapták az aktív és a passzív választó­jogot Ezzel Zürich lett a tize­dik olyan svájci kanton, amelyben a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznék. A kormány pénzügyi reformter­vét viszont a szavazók elvetet­ték. Három és fél évtized után Nem terv nélkül... Brandt decemberben Varsóba utazik? Conrad Ahlers, a bonni kor­mány szóvivője hétfőn kije­lentette: a lengyel—nyugatné­met szerződésben a nyugatné­met kormány elismerte az Odera—Neisse határt. Bonn fenntartásai csak a jogi állás­ponttal kapcsolatosak, elsősor­ban a nagyhatalmak németor­szági jogainak biztosítása te­kintetében. A szóvivő hangoztatta, nincs szükség a parafálás előtt a bonni kormány jóváhagyására, mert a szerződést a kormány intencióinak megfelelően szö- vegezték meg. A parafálás után azonban a miniszterta­nács megvitatja az ünnepélyes aláírás ügyét. Előreláthatólag az aláírás december 8-a és 12-e között fog megtörténni és „abból lehet kiindulni”, hogy Brandt kancellár utazik Var­sóba az aláírásra. A prágai Rudé Právo szer­kesztőségi jegyzetében vitába száll a Financial Times cikké­vel, amely szerint „Csehszlo­vákia népgazdasága rohamo­san közeledik a válsághoz, s az ország népgazdasági terv nélkül köszönti majd az új esztendőt.” A szerző mindezt abból kö­vetkezteti, hogy néhány üzem a kormány irányvonalával el­lentétben túl sok munkaerőt, beruházást, munkabért és be­hozatalt igényel magának. A kormány és a vállalatok szándékai közötti ellentétek azonban tavaly is megvoltak, mégis sikerült pozitív ered­ményt elérni. A vállalatok már hetek ótá ismerik az 1971-es terv előírá­sait, maguk is előkészítették tervüket, s ily módon a cseh­szlovák népgazdaság az idén sem marad terv nélkül — ír­ja a Rudé Právo jegyzete. Martok Jordániában Az AFP szerint hétfő dél­előtt a második legnagyobb jordániai város, Irbid térségé­ben heves harcok robbantak ki a kormánycsapatok és a Palesztinái ellenállási szerve­zetek között. A hétfői össze­csapásoknak eddig 43 halálos és sebesült áldozata van. Az összecsapásokba beavatkozott a királyi hadsereg tüzérsége is. Ihsan Sabri Caglayangil, a Török Köztársaság kül­ügyminisztere, Péter János meghívására ma hivatalos látogatásra Magyarország­ra érkezik. Magas vendéget üdvözlünk hazánkban, a Péter János meg­hívása alapján hivatalos látó- uatásra érkező Ihsan Sabri Caglayangil, a Török Köztár­saság külügyminisztere sze­mélyében. Több mint három es fél évtizedes szünet után ke­rül sor ilyen magasszintű tö­rök látogatásra. Országaink kapcsolatai több évszázadra nyúlnak vissza. Igaz, ezekben a kapcsolatok­ban, különösen azok első sza­kaszában, több volt a negatív, mint a pozitív vonás. De nem feledhetjük, hogy a magyar függetlenségi erők, az erdélyi fejedelmek a megújuló Habs- burg-támadásokkal szemben évszázadokig török segítségre támaszkodhattak, s hogy Tö­rökország nyújtott menedéket elbukott szabadságharcaink nagy vezetőinek, Thökölynek, Rákóczinak, Kossuthnak. Szá­mos történelmi emlék őrzi ná­lunk is, törökhonban is kap­csolatainkat és mindkét nép híven ápolja azokat. A többi között Budapesten méltó kere­tek között emlékeztek meg az ELTE török tanszéke alapítá­sának 100. évfordulójáról, és hallatott munkájáról az anka­rai egyetemen 36 év óta műkö­dő magyar tanszék is. A török történelmi társaság nemrégi­ben Ankarában tartott 7. kong­resszusán népes magyar kül­döttség vett reszt, itodostó — amely II. Rákóczi Ferencnek nyújtott menedéket — és Sá­rospatak, a két történelmi vá­ros, testvéri szövetséget kö­tött. A két ország kapcsolataiban eddig is jelentős szerepe volt a külkereskedelemnek. Bár Törökországot gazdasági kap­csolatai — természetszerűleg — elsősorban a tőkés piacokhoz tűzik, jelentős a szerepe a szocialista országokkal lebo­nyolított árucserének. A ma­gyar-török árucsere-forgalom évi 40 millió dolláros volu­menével a Szovjetunió mögött a második helyen áll a szocia­lista országokkal folytatott külkereskedelem terén. Török­ország mint iparilag fejlődő or­szág, ötéves terveket hajt vég­re. Az 1968—72. közötti máso­dik ötéves tervének végrehaj­tásához gépekre, berendezé­sekre és sok más olyan áru­cikkre van szüksége, amely lehetővé teszi az országaink közötti kapcsolatok bővítését. Törökország ugyancsak képes népgazdaságunk számára fon­tos termékek szállítására. Cél­szerűnek látszik, hogy az 1949- ben létrejött árucsere-forgalmi egyezményt, — a kölcsönös előnyök szem előtt tartásával — új, kooperációs lehetősége­ket is biztosító, korszerűbb, magasabb szintű gazdasági együttműködési megállapodás váltsa fel. A lehetőségek erre mindkét részről adottak. Bár nyilvánvaló, hogy Tö­rökország — mint a NATO tag­ja —, erősen kötődik a Nyu­gathoz, mégis a Demirel-kor- mány számos gesztusa tanúsít­ja, hogy igyekszik erőteljesen fejleszteni kapcsolatait a Szov­jetunióval és a többi szocialis­ta országgal, köztük hazánk­kal is. Erről győződött meg Péter János külügyminiszte­rünk IS68. évi, nemkülönben a Kállai Gyula vezette parla­menti küldöttség idei törökor­szági látogatása során is. Caglayangil külügyminiszter nemrégiben egy sajtónyilatko­zatában kijelentette: „Török­ország őszintén üdvözöl min­den kezdeményezést, amelynek célja a nemzetközi feszültség megszüntetése”. Ez a nyilatko­zat is feljogosít bennünket a reményre, hogy a küszöbön- álló tárgyalások eredményesek lesznek. Hisszük, hogy magas rangú török vendégünk itt-tar- tózkodása idején érezni fogja népünk rokonszcnvét. Meggyő­ződésünk : a tárgyalások hoz­zájárulnak majd kapcsolataink szorosabbra fűzéséhez, mind­két nép, s ezen túlmenően Európa békéje és biztonsága érdekében. G. I. ENRICO BERLINGUER. az Olasz Kommunista Párt főtit­kárhelyettese vasárnap „osto­baságnak” nevezte azokat a hí­reszteléseket, amelyek szerint az Olasz Kommunista Párt be kíván olvadni a kormánytöbb­ségbe. A CHILEI KORMÁNY hl-* vatalosan közölte, hogy Chilé és a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság között a két kormány megállapodása ér­telmében konzuli, kereskedel­mi és kulturális kapcsolatokat létesítenek. A SZOVJET HATALOM GYŐZELME ÖTVEN ÉVE ÉRT VÉGET AZ OROSZORSZÁGI POLGÁRHÁBORÚ DIFFERENCIÁLTABB / ___ p (Folytatás az 1. oldalról.) összegeket erről a számlárd osztja szét a helyi tanácsok között. Ezekkel a bevételekkel tehát a tanácsok maguk ren­delkeznek. Módjukban áll a tanácsoknak az is, hogy indo­kolt esetben a telekhasználati díjat meghatározott vagy meghatározatlan' időre mérsé­keljék, vagy elengedjék. Ez hatásos eszköz lehet az ipari fejlődésben még elmaradott területek tanácsainak kezé­ben ahhoz, hogy a vállalatolt számára vonzóvá tegyék az iparfejlesztési vagy a kereske­delmi hálózat bővítését. ISMÉT elítélően nyilatkozott a mesterséges születésszabá­lyozási módszerekről VI. Pál pápa hétfőn az ENSZ élelme­zési és mezőgazdasági szerve­zetének (FAO) évfordulós ün­nepségén. 1920. november 17-én be­fejeződött Vrangel fehér­gárdista seregeinek szét­verése, felszabadult a Krim. Ezzel lényegében véget ért az oroszországi polgárhá­ború. Ötven év telt el tehát azóta, hogy kudarcba fulladt a nem­zetközi imperializmus szov­jetellenes katonai interven­ciója és véget ért az 1917— 20-as oroszországi véres pol­gárháború. A szocialista or­szágok népei, a világ dolgo­zói büszkén és az erkölcsi elégtétel érzésével emlékez­nek meg erről a nevezetes dá­tumról. A nemzetközi imperializ­mus fegyveres harcot szerve­zett a szovjet köztársaság el­len. 1918 tavaszán német csa­patok elfoglalták a Baltiku­mot, Belorussziát, Ukrajna egy részét. Egyidejűleg angol, amerikai, francia és japán csapatok szállnak partra és megindulnak északra, délre, Távol-Keletre, a Kaukázus és Közép-Ázsia felé. Elfoglalják Murmanszkot, Arhangelszket, Ogyesszát, Novorosszijszkot, Bakut, Turkesztánt és fellá­zítják az ország belsejében tartózkodó cseh hadtestet. Pénzelik, katonailag támo­gatják a fehérgárdistákat, csa­pataikat felfegyverzik és ki­képezik. Anglia 1919 szep­temberéig mintegy 100 mil­lió font sterlinget, Japán pedig 1919 októberéig 160 millió jent költ az interven­cióra. A burzsoá történészek szí­vesen elhallgatják a Nagy- Antant intervenciójának té­nyeit és a Vörös Hadseregről azt állítják, hogy saját népe ellen fordította fegyvereit. A közvéleményt azonban nem tudják megtéveszteni, épp úgy, mint azok az amerikai tör­ténészek sem, akik azt erő­sítik, hogy Amerika nem követett el agressziót Szov- jet-Oroszország ellen. A fehérgárdisták és inter­venciósok garázdálkodását nyolcmillió ember sínylette meg. 112 000 embert tartot­tak börtönökben, vagy kon­centrációs táborokban. Az in­tervenció okozta kár megha­ladja az ötvenmilliárd bé­kebeli aranyrubelt. Ennyibe került a szovjet népnek, hogy „jóakarói megmentsék a köz­ponti hatalmak agressziójá­tól”, hogy a cseheket és a szlo­vákokat „megvédjék a felfor­gató elemektől és az osztrák— német ügynököktől”. Lenin annak idején lelep­lezte és megbélyegezte a nemzetközi reakció politikai képmutatását és rámutatott, hogy a segítség ürügyén vég­rehajtott elnyomás, épp úgy, mint a közvetlen fegyveres erőszak, közkedvelt és gya­kori eszköz az imperialista politikában. A burzsoá ideológusok a mai napig törik a fejüket, ho­gyan történhetett, hogy a négyéves háborúban elvér­zett Oroszország győzelmet aratott a tőkés nagyhatalmak kitűnően felszerelt és ellátott, tapasztalt tisztek által vezé­nyelt hadseregei felett? A „titkot” Lenin annak idején így fejtette meg: az októberi forradalom új, hatalmas erő­forrásokat szült: az új szo­cialista társadalmi és ál­lamrendet, a munkásosztály és a parasztság szilárd szö­vetségét, a szovjet köztársa­ságok katonai-politikai szövet­ségét, az erős Vörös Hadsere­get, a nemzetközi proletár- szolidaritást, végül a kommu­nista pártot, amely a győze­lem érdekében nagyszerűen kihasználta ezeket a tényező­ket. A munkások és parasztok szövetsége, Szovjet-Oroszor- szág népeinek összefogása ki­állta a legnehezebb próbatételt. A Vörös Hadsereget és a Vö­rös Flottát pedig a kommunis­ták lelkesítették, akik hűsé­gükkel és hősiességükkel pél­dát mutattak a katonáknak, megtanították őket a forradal­mi fegyelemre, fejlesztették politikai látókörüket. A forra­dalom vezetői, a hivatásos for­radalmárok — mint Antonov- Ovszejenko, Vorosilov, Krilen- ko, Frunze — kitűnő katonai vezetőkké váltak. Kimagasló szervezők és politikai vezetők voltak Barisnyikov, Guszjev, Dzerzsinszkij, Kirov, Kujbisev, Ordzsonlkidze, Sztálin és má­sok ... Egyszerű katonából, al­tisztből vagy a cári hadsereg egykori lisztjéből kiemelkedő hadvezér lett Blücher, Bu- gyonnij, Tuhacsevszkij, Csa­pa jev, Scsorsz, Jakir stb. A párt a régi katonai szakértők­ből állította a maga oldalára Boncs-Brujevicset, Vacetiszt, Jegorovot, Kamenyevet, Lebe- gyevet és másokat. Nagy segítséget kapott a szovjet nép a külföldi proletá- riátustól. Az „El a kezekkel Szovjet-Oroszországtóll” jel­szó hatására a katonamundér­ba bújtatott brit, francia és amerikai munkás megtagadta a harcot orosz osztálytestvérei ellen. A proletárszolidaritás magasabb fokú megnyilvánu­lása volt az, hogy a szovjet ha­talom megszilárdításáért fo­lyó harcban részt vettek a nemzetközi harcosok is. Ma­gyarok, mint Kun Béla, Zalka Máté, Varga Gyula, Münnich Ferenc, valamint sok bolgár, kínai, lengyel, román, koreai, szerb, cseh és szlovák interna­cionalista harcos nevét őrzi emlékezetében a szovjet nép. Az intervenció és a polgár- háború tapasztalatai azt mu­tatták. hogy a védekezés le­hetetlen volna a kommunista párt nélkül. A központi bizott­ság valóságos főhadiszállás volt. ahonnan a szovjet állam védelmét irányították. A poli­tikai bizottság plénumain és ülésein, amelyeket közvetlenül Lenin vezetett, részletesen fog­lalkoztak a katonai helyzettel. A tényekkel ellentétben a nyu­gati történetírók, kisebbítve a központi bizottság és Lenin irányító és szervező munkáját, azt próbálják bizonygatni, hogy az intervenciósok és a fe­hérgárdisták szétzúzásában minden érdem Trockijé. Az ötven éve aratott győze­lem világtörténelmi jelentősé­gű. Eredményeként a világ egyik legnagyobb országában szilárdan megvetette lábát a szocialista rendszer, létrejött a munkások és parasztok állama, amely a dolgozók forradalmi és felszabadító mozgalmának támasza, a szocialista rendszer alapja lett. Az oroszországi események egybeforrasztották és aktivizálták a nemzetközi forradalmi erőket. Október napjaiban egyetlen valódi pro­letár párt volt. 1920-ban már negyven országban működött kommunista párt, amelyeket marxista és leninista alapon a UI. Kommunista Internacioná- lé fogott össze. Az intervenció kudarca felnyitotta az elnyo­mottak szemét. Rájöttek, hogy a nemzetközi imperializmust is le lehet győzni, csak a győztes proletariátusnak egy pillanatra sem szabad letennie kezéből a fegyvert, védenie kell vívmá­nyait, és megfelelő fegyveres erővel kell rendelkeznie. Az oroszországi polgárháború ta­pasztalata azt is bizonyítja, hogy az imperializmus legyő­zéséhez szükség van a szocia­lista köztársaságok egységére és összeforrottságára, szoros katonai és politikai szövetsé­gére. Az egység megbontására irányuló kísérletet Lenin meg­engedhetetlennek tartotta, és minden ilyen jelenséget áru­lásnak tekintett. A háborúk kirobbantása el­len küzdő szocialista országok internacionalista közössége ma is a béke fennmaradásának megbízható támasza. Ezt bizo­nyítja a nemrég befejeződött „Fegyverbarátság’' fedőnevű hadgyakorlat is, amely kinyil­vánította, hogy a Varsói Szer­ződés szervezetének fegyveres erői egységesek, meg tudják védeni népeik békéjét és alko­tó munkáját. Ismételten bebi­zonyították, hogy a szocialista nemzetközösség egységes és szilárd harci szövetsége le­győzhetetlen. Pável Dmitrijev ezredes és Vaszilij Klevcov ezredes a történelemtudományok kandidátusai 00613813

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents