Pest Megyei Hírlap, 1970. november (14. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-15 / 268. szám
1970. NOVEMBER 15., VÄSÄRNAP “"■'K-Kiriap 5 NAPIRENDEN A TERMELÉKENYSÉG A technikai háttér A jelen világos megértése elválaszthatatlan a múlttól, mert csakis így rajzolódik ki előttünk a folyamat; az örökség, s az 1945 óta elért haladás. Cikksorozatunkban éppen ezért talál utalásokat az olvasó közelebbi és távolabbi múltra. Mint most például arra, hogy hazánk a későn fejlődésnek indult országok közé tartozik. (S erről, bár sűrűn megtörténik, nagy hiba megfeledkezni.) Az ipari termelés évi átlagos növekedési üteme 1919 és 1938 között alig érte el az egy százalékot, s az egy főre jutó nemzeti jövedelem mindössze 112 dollárt tett ki. (Ma már 750 dollár.) A termelés technikai hátterére vet fényt, hogy 1928 és 1938 között — egykorú adatok alapján — mindössze húsz százalékkal nőtt az ipari munka termelékenysége. Szándékosan nem a legerősebb, hanem az 1950 és 1960 közötti éveket választva, a növekedés 68 százalék volt. A két adat ösz- szevetése, s megtoldása azzal, hogy az anyagi termelésben foglalkoztatott minden dolgozóra átlagosan 2,7-szer annyi tiszta termék jut, mint húsz évvel ezelőtt, mindent elmond arról, hogy — a gondokat nem feledve — mit értünk el, eredményeink értéke mekkora. Társadalmi átcsoportosítás A gazdasági növekedésnek, s ezen belül a termelékenység emelkedésének fontos forrása volt az a társadalmi méretű átcsoportosítás, amelynek során a kevésbé termelékeny^ ágazatokból a termelékenyebb — technikailag korszerűbb — ágazatokba áramlott át a munkaerő. Számítások szerint — két évtizedet figyelembe véve — a termelékenység emelkedéséből ez a forrás 25—36 százalékot fedezett. Arra pedig, hogy a technikailag kevésbé fejlett ágazatokban is közben mi ment végbe, példa a mezőgazdaság, ahol az egy dolgozóra jutó tiszta termék 1955 és 1970 között mintegy ötven százalékkal emelkedett. Miközben tehát a mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszáma harminc százalékkal csökkent, soha nem látott bőségben kerültek piacra a mezőgazdasági termények és termékek. A termelékenység két évtizedre visszanyúló vizsgálata két érdekes következtetésre ad alapot. Az egyik: a termelékenység stagnálása, átmeneti csökkenése nem a hatvanas évek új jelensége. Több ízben is megtört a grafikon emelkedő vonala, így például 1954- ben, amikor az egy foglalkoztatottra jutó termelés négy százalékkal csökkent, de akadtak ágazatok — a gépipar több területe —, ahol 15—20 százalékot tett ki a mérséklődés. A másik: a könnyűiparban mindig lassabban nőtt a termelékenység, mint a többi ágazatban. Jellemző, hogy például a vegyiparban, a híradás- és vákuumtechnikái iparban, a műszakilag leggyorsabban fejlődő területeken 1958 óta számítva is az átlagost meghaladó termelékenység növekedésének üteme, s mértéke. Tény tehát, hogy a termelő állóalapok Autóbuszvezetői jogosítvánnyal rendelkező gépkocsivezetőt FELVESZÜNK. Jelentkezés a lót! kutyatelep melletti telephelyünkön. Papirfeldolgozók Ktsz összetételének — a könnyűipar az egyetlen terület, ahol 1945-ben jelentősebb örökséget vehettünk át, annak idején minden előnyével és hátrányával egyetemben — döntő része van a termelékenység abszolút emelkedésében, s a növekedés ütemében. Minőségi változás Annak érzékeltetésére, hogy a növekedés ütemével, nagyobb időszakot felölelve sem volt alapvető baj, tekintsük át az alábbi táblázatot, ahol hat fejlett tőkés ország és hazánk adatait állítottuk egymás mellé. egy ipari dolgozóra termelés növekedése Az jutó 1950 1960 1965 1967 Egyesült Államok 134 166 171 Német Szöv. Közt. 153 192 207 Franciaország 159 193 212 Olaszország 215 290 340 Anglia 122 142 150 Japán 299 429 549 Magyarország 160 205 229 Hasonlóan kívánatos irányba mutatnak a foglalkoztatás változásának adatai is. 1949 és 1969 között az iparban foglalkoztatottak létszáma 227,2 százalékkal emelkedett, ezen belül azonban a műszakilag leggyorsabban fejlődő iparágak jóval túlhaladták az átlagot. A műszeriparban majd’ a hétszeresére, a híradás- és vákuumtechnikai iparban a hatszorosára, a gépek és gépi berendezések gyártásában a négyszeresére, a vegyiparban a három és félszeresére, a villamosipari gépek és készülékek gyártásában szintén a három és félszeresére emelkedett a foglalkoztatottak száma 1949-hez mérten. Ott nőtt tehát leginkább o foglalkoztatottság, ahol a tech- nilcai háttér ehhez valóban rendelkezésre állt. A gond Onnét ered, hogy a meglevő kereteken belül megkésve és lassan k^tdödtek meg a minőségi változások: a termelési és a gyártmányszerkezet átrendeződése, a foglalkoztatottság ágazati megoszlásának módosulása. Márpedig ezek elengedhetetlenek a termelékenység további növeléséhez. Nagyobb lehetőségek Arra, hogy miként változik a technikai háttér, közvetve ugyan, de éles fényt vet az a prognózis, amelyet az Országos Tervhivatal készített. Eszerint a műszaki szakemberek között az egyetemi végzettségűek aránya az 1965. évi 18 százalékról 1980-ra 22 százalékra, a főiskolai végzettségűeké két százalékról 24 százara nő! A technikai háttér eddiginél gyorsabb korszerűsítése — s ezzel a termelékenység növelése — természetesen elsősorban nem elhatározások, hanem anyagiak kérdése. Az adatok tanulmányozása és elemzése meglepő eredményre vezet. Kiderül: a lehetőségek nagyobbak voltak, mint a realizált eredmények. A műszaki fejlesztési alapot 1959- ben vezették be, s összege 1959 —1969 között megháromszorozódott! 1968-ban például ötmilliárd forintot tett ki a műszaki fejlesztési alap, a fel- használás azonban csak 3,3 milliárdra rúgott. Még elgon- dolkoztatóbb, hogy — bár ebben közrejátszott az irányító szervezetek túlzott óvatossága is — a központi fejlesztési alapoknak 1968-ban mindössze 45 százalékát vették igénybe a vállalatok. A meglevő pénzeszközök egészségesnél jóval nagyobb maradványa arra figyelmeztet, hogy sok esetben a műszaki fejlesztésnek nem az anyagi, pénzbeli alapja hiányzott... Az 1969. évi eredmények tovább növelték a lehetőségeket. A múlt esztendőben — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nélkül — a népgazdaságban az eszközarányos nyereség 10,3 százalék volt, 0,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az 1969. évi adózott nyereségből 17 milliárd forint összegű vállalati fejlesztési alap jött létre, s ez mintegy 1,8 milliárd forinttal több az előző évinél. A nyereség- ági fejlesztési alap az átlagos eszközállomány 2,8 százalékát tette ki az iparban, s a teljes fejlesztési alap összege az ipar ban 5,5 százalékkal volt nagyobb ebben az esztendőben, mint egy évvel korábban. Kérdéses — s az előző bekezdésben írtak alapján jogos kérdés —, hogy lehetősé gek és realizálás miként közelednek? Pedig lenne mire fordítani az alapban levő ösz- szeget. Erről legközelebb. Mészáros Ottó Televíziós tanfolyam — vietnami tévéseknek Az idén másodízben szervezett a Nemzetközi Újságíró Szervezet budapesti oktatási központja, a vietnami televízió munkatársai számára televíziós tanfolyamot. Az ünnepélyes megnyitót szombaton tartották a Magyar Sajtó Házában. Az oktatásban részt vevő 15 tagú csoport négy hónapon át ismerkedik Budapesten az operatőri, a szerkesztői és az újságírói munka alapjaival. A vietnami televízió új szakemberei március 15-én vizsgáznak majd. Á leghosszabb lakóház Szombathely leghosszabb. 218 méteres lakóépületét szom baton adták át rendeltetésének. A négyszintes, 108 lakást ma gában foglaló ház a Ságvári Endre ifjúsági lakótelepen emelkedik. KISKŐRÖS—NA G YKŐROS-TALALKOZG 111. országos úttörőparlament — Nagykőrös Áiteelános iskaBás itlvgantwaeiSk Passt mafjsjáhöl B2 küldött A KISZ nagykőrösi városi titkárával, Tóth Imrével, az úttörőelnökkel, Baranyai Erzsébettel és a megyei úttörőelnökkel, Haness Lászlóval beszélgettünk. A téma a III. országos úttörőparlament. Pénteken, november 20-án 240 kisdiák érkezik az ünnepi díszbe öltözött pályaudvarra, s zenekar köszönti őket. — A megelőző két parlament Budapesten volt, mi vagyunk az első vidéki rendezők. Az ünnepélyes megnyitó után megyénként egy küldötte elmondja, mi történt a második úttörőparlament óta, s mivel készültek a harKOLTESZET ES - ARAK PIACI JELENTÉS Tőkegomba: kilója 18 Ft. Persze, ilyenkor már drága, — volt az idén 6 Ft is.. Illatos tőkegomba, őzláb, lila perecke ... Fehér kötényes, fehér könyökvédős asszonyok kínálják ácsolt asztalokon, nylon térítőn a tejet, túrót, tejfölt; hat év alatt itt mindössze egy áruhamisítás akadt; árujuk híres magas zsírtartalmáról, hetenként vizsgálja laboratóriumában a higiénikus állatorvos. Halak, zöld dézsában, kilója 8 Ft, 12 Ft, 16 Ft. Garantáltan dunai, a Kék Duna Halászati Szakszövetkezet fogása. A tanács felszólítására azonban dézsák helyett rövidesen korszerűbb megoldást kell találniok az értékesítéshez. „Gyerek a háznál!” — méltatja áruját Radics István cin- kotai papagájtenyésztő. Harminc. hatvan, nyolcvan forint egy madárka a neme, tollazata szerint. Sokan körüláll- ják, s még a fáradt arcok is elmosolyodnak: délutánig 8— 10 papagájt hazavisznek. „Gyerek a háznál!” A bernencebaráti Hunyadi Termelőszövetkezet árudá j a: elég csúnya kelkáposzta, 3,50 Ft kilója. Parasztasszonynál nagyon szépet láttam, igaz, 5 forintért. Fonnyadtak a váci Kossuth különféle káposztái is — az eladó panaszkodik, késik a friss áru, ezt a törődöttet már csak 2 forintjával tudja majd eladni, viszik a nyulaknak — de fonnyadt itt a 10 forintjával mért pirospaprika is, holott egy kofánál az imént, 8 forintért, nagyon szépet tudtam volna venni. Az eladótól viszont vásárolhatok, — házi szilvalekvárt... Kínálja magát a váci ÁFÉSZ 19-es számú boltjának vöröskáposztája, fehérkáposztája, kelkáposztája, sárgarépája, s nagyon tetszetős a váchartyáni termelőszövetkezet áruja is. Piac. Kevés olyan helyet tudnék mondani, ahol így ötvöződne köznapi realitás és líra. Itt minden konkrét, kézzelfogható, önmagáért beszél, a gomba, túró, alma vagy friss, érett és tartalmas, vagy nem az — szép paprika, paradicsom helyett hiába tartanánk értekezletet, ahol megértetnék, az áru miért fony- nyadt és dohos, a legindokoltabb magyarázatot sem lehet megenni. És mégis, e lég- konkrétabb konkrétumot körüllengi a költészet. A hidegtől csípett paradicsom, rózsás szemű szőlő, pettyezett bab, húsos dió, aszalódva édesebb szilva, csörgő mandula, zsákokból vöröslő csipkebogyó nemcsak a gyormor nedveit, de érzelmünket, fantáziánkat is megindítja, szemünket is jóllakatja.-„Tessék nagyságák, meg lehet szagolni!” — Tessék nagyságák! — csipogja fejkendőben, bekecsben a piac legkisebb és legöregebb kofája. Hetenként, kéthetenként jön be a falujából, hogy eladja a gyümölcsöt, mely a kertjében megterem. Jól jön a nyugdíjhoz. Nyolcvan éves a néni, de a többiek sem olyan nagyon fiatalok, ahogy elnézem. Bár a piacozás, ha valaki ügyesen űzi, bizonyára jól jövedelmez, vállalják majd vajon a fiatalabb falusi asszonyok is a kora hajnali utazást kosarakkal, batyukkal? De ha a piaci kofáknak tán nem is, a magánkereskedőknek lesz utánpótlása, hiszen többen folyamodnak iparengedélyért. Itt a váci nagypiacon nyolc kiskereskedés van — a többieket az ellátatlanabb külterületekre irányítják... Velük ellentétben nem tolonganak azonban árusítási engedélyért a termelőszövetkezetek. Igaz, e piacon is a legtöbb pavilon a szövetkezeteké, de ezeket még régebben nyitották — a tsz-ek élelmiszerkereskedő kedve az elmúlt két évben visszaesett. Pár esztendeje még a váci tanácsülések állandó témája volt a város ellátatlansága elegendő zöldséggel, gyümölcscsel, hússal, tejtermékkel. Hogy e panasz megszűnt — jószerint a piac bővülésének I gond. köszönhető. 1959-ben még csak 13 vagon élelmiszert szállítót- I tak piacukra, tavaly már 374 vagont. Két évvel ezelőtt külterületen megnyílt a város második piaca: mind az árut, mennyiségét, mind az árusítók számát, a konkurrencia nagyságát tekintve, de a piaci napok számát is figyelembe véve — a hét összes napján, vasárnap is árusítanak — e város élelmiszerellátása a legjobb a megyében, hozzá csak Ceglédé hasonlítható. A helyi tanács terve: egy éven belül újabb külterületi piac létesítése, a központi piac csatornázása, villamosítása, új pavilonok építése — ezenkívül teljesen elkülönítik a baromfiárusítást. Mindezzel azonban nem teljes a váci vásárló nyugalma — hiszen neki sem mindegy, évről évre drágábban, vagy olcsóbban veszi meg a kony- háravalót? Nézzünk néhány áralakulást — először a kedvezőeket. A baromfihús éves átlagára a váci piacon 1966- ban 31,10 — az idén előreláthatóan 29 forint alatt lesz. A burgonya 1968 októberében 3,11 Ft — ez év októberben 2,96 Ft. Olcsóbb lett az idén a káposzta is, valamint a tojás. De a paradicsom ára 1968 októberben 3,26 Ft, az idén októberben 6,13 Ft. Az áremelkedés legfőbb oka az elfagyás: míg paradicsomból két évvel ezelőtt októberben 127 mázsát szállítottak a váci piacra, addig 1970 októberben csak 50 mázsát... De nézzük a szőlő áralakulását: 1968 októberben kilója 8,55 — felhoztak 93 mázsát — 1970 októberben 7,71 Ft, holott 245 mázsát árultak ki. Ugyanebben az .időszakban a zöldpaprika kilója 6,48 Ft, a két évvel ezelőtti 3,93-mal szemben. Egy vigasztaló tény: hogy a váci piac nem drágább a Budapestinél. (Vidéken ugyanis sokszor többet fizetnek a vásárlók, mint a fővárosban.) Ami pedig nem vigasztal, a jelentős drágulás nagyon sok élelmiszernél, az országos Padányl Anna Foto: Gábor madikra. Pest megyéből 11 küldöttet várunk — mondja Tóth Imre. — A szállás? — Nagykőrös három kollégiumában biztosítottuk a 240 vendég szálláshelyét. A küldöttek négy csoportra oszlanak, s szekción- . ként tárgyalják meg a négy témát: a jubileumi év programjait; az „Ajándék a hazának” akció felajánlásait; foglalkoznak az úttörő formaságokkal és jelképekkel és az úttörőtanácsok munkájával is. — Milyen programot szervez a város az úttörőknek? — Nagykőrös legnagyobb gyárát mutatjuk be a küldötteknek, a konzervgyárat, és általános iskolás alkalmi idegenvezetők kalauzolják őket a városban, elmondva a műemlékek, s a város rövid történetét. Természetesen nem maradhat el az Arany János Emlékmúzeum megtekintése sem ... Megrendezzük a Kiskőrös—Nagykőrös találkozót is. Díszbe öltözik Nagykőrös. A diákok izgatottan készülnek az országos küldöttek fogadására. Az utolsó napon a búcsúztatót Szabó Ferenc, a Magyar Űttörőszövetség elnöke mondja. S mikor a háromnapos úttörőünnep véget ér, a parlament határozatait minden küldött hazaviszi 1 pajtásainak. — Egyébként a parlamentet járási, városi ülések előzték meg. A küldöttek mindegyike magával hoz egy feldíszített kartonlapot, melyre az „Ajándék a hazának” akció felajánlásait írták: ebből a művelődési központ kiállítótermében rendezünk tárlatot, majd bekötve az úttörőszövetséghes kerül az album. T. E. Megszüntették a kolera elleni óvintézkedéseket a szlovák határon Az Egészségügyi Minisztérium közli: a kelet-szlovákiai járvány felszámolása következtében a szlovák határon a magyar hatóságok is megszüntették az eddigi rendkívüli intézkedéseket. „Magyar Rádió“ Huszonöt esztendővel ezelőtt, 1945. november 16-án jelent meg a Rádió és Televízió Üjság elődje, a „Magyar Rádió”. A rádióhallgatók (és immár tv-nézők) kedvelt műsorlapja azóta nagy utat tett meg: heti példányszáma már 830 ezer fölött mozog (ez a legnagyobb példányszám az országban) és az előfizetők száma is meghaladja a 650 ezret. Ha letető hajók Nagyüzemi halastavakon használható önürítős takarmányszállító és trágyaszóró csónakos munkagépek sorozat- gyártását kezdték meg a Tolna—Baranya megyei halgazdaságban. A fémcsónakban elhelyezett munkagép 30 mázsa takarmány, illetve trágya szállítására alkalmas. Kezeléséhez mindössze egy ember kell. A halgazdaság homoki műhelyében már az év végéig 40 ilyen munkagépet gyártanak. Az AGROKER közvetítésével kerülnek forgalomba.
