Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-04 / 233. szám

1970. OKTOBER 4., VASÁRNAP "‘"^űrtap 7 K „Átlátszik” a piramis A kairói Ein Sharm Egye­tem és az amerikai Kaliforniai Egyetem fizikusai 1987-ben ér­dekes tudományos vállalko­zásba kezdtek annak megálla­pítására, hogy vannak-e rej­tett kamrák, vagy folyosók a Chephren-piramisban is, amely a legfiatalabb a gizehi piramisok között. Feltűnő volt ugyanis, hogy míg a szomszé­dos piramisokban, amelyeket ugyancsak királysíroknak épí­tettek az ó-egyiptomiak, egész folyosó-labirintusok, rejtett kamrák és lépcső­sorok vannak, ebben az i. e. III. százakii piramis­ban csupán egyetlen kam­ra akad. Ez a tény ösztönözte arra a fizikusokat, hogy a régészet­ben még nem alkalmazott, a modern sugárfizikán alapuló eszközökkel vizsgálják meg a piramis belsejét. Valószínűt­lennek tartották, hogy egy 128 méter magas királysírban ők se találjanak egyebet, mint a régészek. A vállalkozás vezetője ame­rikai fizikus volt, aki később, 1968-ban radartechnikai, to­vábbá az elemi részecskék ku­tatása területén végzett mun­kásságáért Nobel-díjat kapott. A ténymegállapítást a koz­mikus sugarak visszaverődé­sén alapuló mérésekkel végez­ték. Ehhez több tonnás radar- és sugárfeldolgozó berendezé­seket kellett a piramisba be­építeni. Az izraeli—arab há­ború . félbeszakította a munká­latokat, de később mégis si­került elvégezni azokat. A sugárzás visszaverődését felfogva, e méréseket egyre fi­nomítva csaknem minden két­séget kizáróan megállapítot­ták, hogy a Chephren.-pira- mis valóban csupán egy „he-r lyiségből” áll. Ügy látszik, megváltozott az építészeti irányzat, s elmaradt az a bonyolult belső kiképzés, amelyet korábban, ugyancsak sírkamraként Chephren apjá­nak, Cheopsnak, és nagyapjá­nak Sneferunak tiszteletére létrehoztak. Olasz kincsek — mikrofilmen A világ legidősebb színésznője TÖKÉLETES ÖNSZABÁLYOZÁS Működésben a szívizom megkapja a mikrofilmek má­solatát és így bármely falusi templom plébánosa is szak­szerű ismertetést tud majd adni a templomban található műkincsnek számító festmény­ről, szoborról. A komputernek kérdéseket lehet feltenni, például: Hány Tiziannak tulajdonított mű található Venetóban? Kb. ne­gyed óra múlva megadja a vá­laszt. Helikopteren jönnek a fosztogatók Pótolhatatlan veszteséget okoznak az emberiségnek a csempészek, akik kirabolták Közép-Amerika amúgyis pusz­tuló ősi maya városait. Holott azok piramisai, pa­lotái, szobrai, a kövekre vésett hieroglifákkal be­szólni tudnának egy rom- badőlt ősi kultúráról. Különösen vonatkozik ez Gua­temala és Mexikó déli részé­nek műemlékeire: itt vert az egykori maya birodalom szí­ve. Ma könnyű repülőgépek és helikopterek keringenek az elpusztult városok romjai fö­lött, s módszeres alaposság­gal elviszik azt, ami még meg­maradt. S természetesen nin­csenek tekintettel semmiféle régészeti szabályra: nem jegy­zik fel, honnan vitték el az egyes tárgyakat, a nagy dara­bokat pedig elektromos fű­résszel szétdarabolják, egyes részeket el is hagynak, hogy könnyebb legyen a szállít­mány. A dzsungel némely tisztásá­ról felszálló repülőgépek pó­tolhatatlan • dokumentumokat visznek magukkal, s egy-egy darabért a csempészek a feke­tepiacon sokszor 30 ezer fon­tot is megkapnak! Olykor csó­nakokkal folyókon úsztatnak le nagy tömböket és a haszon­vágy sokféle módot kieszel, hogy ezeket a kincseket euró­pai vagy amerikai múzeumok­ba juttassák. Azok természete­sen készséges vevők ... A mexikói és a guatemalal kormány szigorúan tiltja a műkincsek kivitelét, — nem is szólva az archeológusok fel­háborodásáról —, de ez nem védi meg a maya kincseket a kincskeresőktől. A Kolumbust megelőző kultúrák nagyszerű alkotásai ma az Egyesült Ál­lamok múzeumaiban díszeleg­nek, ahová csempészek juttat­ták őket, de megtalálhatók magángyűjtőknél és számos európai ország múzeumaiban is. A piac biztosítva van, az árak egyre emelkednek: sem­mi sem tudja visszatartani a lelkiismeretlen fosztogatókat. — Azok a kutatások, ame­lyeket az elmúlt években in­tézetünk egyik tudóskollektí- vája folytatott, nyilvánvalóvá tették, hogy a szív igen töké­letes önszabályozó rendszer vezérlésével működik. A világ legidősebb színész­nője — itt természetesen a szakmailag aktív, rendszere­sen fellépő művésznőkre gon­dolunk — Lengyelországban él. Neve: Mieczyslawa Cvoik- linska. „Miecia asszony” — ahogyan színészkollégái be­cézik, most 91 éves. Hetven- liárom éve lép fel a színpa­don, karrierjét 18 évesen kezdte. Megszámlálhatatlan remekbe sikerült színházi és filmszerep van mögötte, a len­gyel közönség egyik legnép­szerűbb kedvence volt és ma­radt mindmáig. Jelenleg már évek óla játssza a nagymama szerepet Alberto Casona drá­májában, „A fák állva hal­nak meg”-ben. Tegyük hozzá, hogy ezt a szerepet egy táj­színházban alakítja: keresztül- kasul utazgatja Lengyelor­szágot és remekül viseli az utak minden fáradalmát. Az elmúlt kemény télen az egész együttesben Miecia asszony volt az egyetlen, akit nemcsak az influenza, de még a nátha is elkerült. Régi tapasztalat, hogy a szív csodálatosan alkalmazkodik a szervezet változó követelmé­nyeihez, s ezt az idegrend­szer szabályozó hatásának és testünk egyéb szabályozó me­chanizmusainak tulajdonítot­ták. Csakhogy az utóbbi években igen érdekes felfedezést tet­tek a tudósok. Ismeretes, hogy átültetés után a szív­nek minden idegkapcsolata megszűnik a szervezettel. En­nek ellenére az átültetett szív kifogástalanul betölti funkció­ját, s messzemenően alkal­mazkodik az új „gazda” min­den igényéhez. — Hogyan lehetséges ez? — Intézetünk hisztológlai tanszékén — az állatokon végzett kísérleti szívátülteté­sek után — megállapították, hogy a szívben fennmarad egy bonyolult, szíven belüli ideg- rendszer, amely érző idegsej­tekből, valamint ún. közbülső és mozgó idegsejtekből áll. E sejtek közötti kapcsolat bizto­sítja a szívben a periférikus reflexív létrejöttét, tehát an­nak a mechanizmusnak a ki­alakulását, melynek segítségé­vel az egész központi ideg- rendszer működik. Azokat az idegsejteket, ame­lyek a szívizom mélyén talál- * Grigorij Koszickij professzor, az orvostudományok dok­tora, a Pirogovról elnevezett 2. sz. Moszkvai Orvostudomá­nyi Főiskola fiziológiai tanszékének vezetője kísérlet közben. ŐSZ hatók, mind ez ideig a szív struktúráját és a központi idegrendszert összekapcsoló láncolathoz sorolták. így ezek­nek az elemeknek a szerkezet- és működésbeli megmaradása — miután a szív és a közpon­ti idegrendszer között minden kapcsolat megszűnt (tehát a szívátültetés után) —, bizo­nyos mértékben váratlannak bizonyult. A fiziológusok eddig is is­merték a szív néhány önsza­bályozó mechanizmusát. Ezek magának az izomrostnak a sa­játosságaival függtek össze, il­letve azokkal a bonyolult anyagcsere-folyamatokkal, amelyek itt lejátszódnak. Most a szívműködést szabá­lyozó új mechanizmus funk­ciójának, azaz a szíven belü­li idegrendszer sajátosságai­nak tanulmányozása a feladat. A fiziológiai tanszéken vég­zett kutatások kimutatták, hogy a szíven belüli idegrend­szer — a szívbe kerülő vér­nek megfelelően —■, szabá­lyozza a szívösszehúzódás ere­jét. Ennek a koszorúérkerin­gésben jelentős szerepe van. Ügy véljük, hogy a koszorú­érkeringés szabályozásának további kutatása sikeresebb lehet, ha figyelembe vesszük azt a körülményt, hogy a szí­ven belüli idegrendszer a fo­lyamatokban nemcsak mint közvetítő mechanizmus vesz részt, hanem mint a szabályo­zó rendszer fontos alkotóele­me, amely önálló, s olyan al­kotóelem, amely önmaga ké­pes biztosítani a koszorúérke­ringés szükséges szintjét, még abban az esetben is, ha telje­sen elvágjuk kapcsolatait a szíven kívül működő szabá­lyozó mechanizmusokkal. s z úton lucskos disznó csavarog újra itt acsarog az ősz; a keresztúri cigánysoron a nyár a sárba tapasztott kék-sárga putrikból dinnyehéjon libatolion tovalibben ül magányos öregasszony a kálózi árokparton kendője károg az égen mint álmaink az atom­varjak dörgő seregébe» száz nyári reményem hivalkodik tétlen csak az árkok nőttek a homlokomon megannyi márvány vályú a bárgyú soponyai bárók barokk istállójából füstöl a szél a történelembe — megzörren a haraszt- a tácl temetőben felkél a római paraszt; csupasz csigolyáin mint szedett kukoricaszár zörög az aranylánc Németh Géza Vasárnap lombhulláskor Még nyílt szemmel, de olykor már hunyorogva ncz le a földre a Nap, mint aki régóta olvas egy könyvet. A kertben ülök; még zöldet sugárzik a lomb, de itt-ott ereszkedik már lefelé néhány kimerült levél — kényszer-leszállva —, mint csöpp helikopterek. Jó most így, homlokig a csöndben, nézni a távol eget. Messzi múlt percei jönnek elém, halk tipegéssel, s rám köszönt húgom kislánya, Katica. Egy-két szót cserélve, nekilátunk a szerény reggelinek: majd szétpukkadó, kerek paradicsomot, kövérre hizlalt, lakkos zöldpaprikát eszünk, zsíroshátü friss kenyérrel, s közben, mint szőlőt, szemezzük a szót, erről-arról, az iskoláról is, mely öt-hat napja fogadta őt ismét, sok zsivajgóval együtt gyermekének. „Gépelhetek?” — kérdi Katica, s én az ajtó előtt aranyhabű fénybe buktatom arcom, s hogy megpillantom a lengő gyümölcsöket a fán, leszakítok egy érettre-pirosult köriét, s az asztalra teszem, a pötyögtető kis Katinak. Fürtös Gusztáv Olaszország valósággal egyet- ] len élő múzeum: földje — bár­hová lép az ember — régésze­ti és művészeti kincseket őriz. Csakhogy ez a „múzeum” nem rendelkezik katalógussal. Ezt a hiányosságot akarja az olasz állam egy nagyszabású, komputerekre épített tervvel pótolni. A munka gigászi: 15— 20 millió tárgyat kell tanul­mányozni, lefényképezni, le­írni, majd adatait komputerbe táplálni. A komputer oly mó­don rendezi és rendszerezi az anyagot, hogy minden tudo­mányos érdeklődő felhasznál­hassa. A munka legalább tíz évet Vesz1 igénybe. y,A számos _ kategóriára osz­tott katalógus a tárgy fényké­pe mellett rengeteg adatot tartalmaz, majd minden egyes műről, amely mikrofilmre ke­rül. Minden helyi központ nak. A francia törvények azonban a fókák befogását szi­gorúan tiltják, még akkor is, ha ez állatmentésből történik. A jószívű paraszt tehát most arra szmíthat, hogy jótettéért börtönnel kell fizetnie. Ennek ellenére elhatározta, a kis fó­kát mindenképpen felneveli. JAPÁN Vizsgálatot folytattak Ja­pánban a rossz állattartási kö­rülmények miatt. A lapok méltatlankodvá állapították meg, hogy míg például Ang­liának 150 éve van állatvédel­mi törvénye, addig Japánban ez mindeddig senkinek sem jutott az eszébe. k. m. A fáradhatatlan szívizom már régóta magára vonta a tudósok figyelmét. Hogyan va­lósul meg a szív szabályozása, és milyen szerepet játszik eb­ben a szívizom? Az APN tu­dósítóinak erre a kérdésre Grigorij Koszickij professzor, a Pirogovról elnevezett 2. sz. Moszkvai Orvostudományi Fő­iskola fiziológiai tanszékének vezetője válaszol. ÁLLATM OZAI NSZK Kevés a női állatorvos Nyu- gat-Németországban, mind­össze 5,6 százalék. Hamburg ötven állatorvosából jelenleg négy a nő. Bajorországban azonban, ahol sok mezőgaz­dasági üzemet kell ellátni, az arány sokkal rosszabb: 44 a tízezerhez. A fiatal állatorvo­sok főleg kutyákra és kisebb háziállatokra specializálják magukat — macskákra, tenge­rimalacokra, teknősbékákra és különböző madarakra. ANGLIA A kóbor kutyák számának ijesztő növekedése sok gondot okoz Angliában. Szó van ar­ról, hogy a 92 évvel ezelőtt megállapított adót ötszörösére emelik fel, ami nem oldja meg a kérdést, sőt! Akik ezt az összeget nem tudják meg­fizetni, azonnal eladják kutyá­jukat. Az új gazdákat pedig ez az összeg nem fogja visz- szatartani a kutyavásárlástól. A kutyák után egy macska­hír: szeptemberben tartották Londonban a macskakiállí­tást, 600 nevezővel. A fajcicák mellett külön kategóriákban indult a legnépesebb mezőny, a közönséges házimacskák hada. USA A Tennessee állambeli Memphis város közelében hat kisfiú megmentett egy mo­csárban vergődő lovat. Ketten a közeli városba mentek se­gítségért, négyen pedig ágak­kal addig bástyázták alá a lo­vat, hogy a további merülését megakadályozzák. Miután megetették és megitatták az Akik a kis négylábúakat gyógyítják állatot, egész éjjel virrasztot- tak mellette. Társaik sajnos segítség nélkül tértek vissza másnap a városból, mert a felnőtteknek nem volt „ide­jük”. A fiúk hat napig dol­goztak, míg végül egy pony­va segítségével szárazra tud­ták húzni az áléit lovat. FRANCIAORSZÁG Maurice Benois, a tenger­parti Courseuilles falu lakója, egyik reggeli sétája közben le­soványodott, magatehetetlen fókabébit talált, amelyet a tengerár elszakított az anyjá­tól. Az állatbarát hazavitte a kis fókát, felmelegítette, és el­határozta, hogy apró halakkal addig eteti, míg felerősödve neki nem indulhat az óceán-

Next

/
Thumbnails
Contents