Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-04 / 233. szám
1970. OKTOBER 4., VASÁRNAP "‘"^űrtap 7 K „Átlátszik” a piramis A kairói Ein Sharm Egyetem és az amerikai Kaliforniai Egyetem fizikusai 1987-ben érdekes tudományos vállalkozásba kezdtek annak megállapítására, hogy vannak-e rejtett kamrák, vagy folyosók a Chephren-piramisban is, amely a legfiatalabb a gizehi piramisok között. Feltűnő volt ugyanis, hogy míg a szomszédos piramisokban, amelyeket ugyancsak királysíroknak építettek az ó-egyiptomiak, egész folyosó-labirintusok, rejtett kamrák és lépcsősorok vannak, ebben az i. e. III. százakii piramisban csupán egyetlen kamra akad. Ez a tény ösztönözte arra a fizikusokat, hogy a régészetben még nem alkalmazott, a modern sugárfizikán alapuló eszközökkel vizsgálják meg a piramis belsejét. Valószínűtlennek tartották, hogy egy 128 méter magas királysírban ők se találjanak egyebet, mint a régészek. A vállalkozás vezetője amerikai fizikus volt, aki később, 1968-ban radartechnikai, továbbá az elemi részecskék kutatása területén végzett munkásságáért Nobel-díjat kapott. A ténymegállapítást a kozmikus sugarak visszaverődésén alapuló mérésekkel végezték. Ehhez több tonnás radar- és sugárfeldolgozó berendezéseket kellett a piramisba beépíteni. Az izraeli—arab háború . félbeszakította a munkálatokat, de később mégis sikerült elvégezni azokat. A sugárzás visszaverődését felfogva, e méréseket egyre finomítva csaknem minden kétséget kizáróan megállapították, hogy a Chephren.-pira- mis valóban csupán egy „he-r lyiségből” áll. Ügy látszik, megváltozott az építészeti irányzat, s elmaradt az a bonyolult belső kiképzés, amelyet korábban, ugyancsak sírkamraként Chephren apjának, Cheopsnak, és nagyapjának Sneferunak tiszteletére létrehoztak. Olasz kincsek — mikrofilmen A világ legidősebb színésznője TÖKÉLETES ÖNSZABÁLYOZÁS Működésben a szívizom megkapja a mikrofilmek másolatát és így bármely falusi templom plébánosa is szakszerű ismertetést tud majd adni a templomban található műkincsnek számító festményről, szoborról. A komputernek kérdéseket lehet feltenni, például: Hány Tiziannak tulajdonított mű található Venetóban? Kb. negyed óra múlva megadja a választ. Helikopteren jönnek a fosztogatók Pótolhatatlan veszteséget okoznak az emberiségnek a csempészek, akik kirabolták Közép-Amerika amúgyis pusztuló ősi maya városait. Holott azok piramisai, palotái, szobrai, a kövekre vésett hieroglifákkal beszólni tudnának egy rom- badőlt ősi kultúráról. Különösen vonatkozik ez Guatemala és Mexikó déli részének műemlékeire: itt vert az egykori maya birodalom szíve. Ma könnyű repülőgépek és helikopterek keringenek az elpusztult városok romjai fölött, s módszeres alapossággal elviszik azt, ami még megmaradt. S természetesen nincsenek tekintettel semmiféle régészeti szabályra: nem jegyzik fel, honnan vitték el az egyes tárgyakat, a nagy darabokat pedig elektromos fűrésszel szétdarabolják, egyes részeket el is hagynak, hogy könnyebb legyen a szállítmány. A dzsungel némely tisztásáról felszálló repülőgépek pótolhatatlan • dokumentumokat visznek magukkal, s egy-egy darabért a csempészek a feketepiacon sokszor 30 ezer fontot is megkapnak! Olykor csónakokkal folyókon úsztatnak le nagy tömböket és a haszonvágy sokféle módot kieszel, hogy ezeket a kincseket európai vagy amerikai múzeumokba juttassák. Azok természetesen készséges vevők ... A mexikói és a guatemalal kormány szigorúan tiltja a műkincsek kivitelét, — nem is szólva az archeológusok felháborodásáról —, de ez nem védi meg a maya kincseket a kincskeresőktől. A Kolumbust megelőző kultúrák nagyszerű alkotásai ma az Egyesült Államok múzeumaiban díszelegnek, ahová csempészek juttatták őket, de megtalálhatók magángyűjtőknél és számos európai ország múzeumaiban is. A piac biztosítva van, az árak egyre emelkednek: semmi sem tudja visszatartani a lelkiismeretlen fosztogatókat. — Azok a kutatások, amelyeket az elmúlt években intézetünk egyik tudóskollektí- vája folytatott, nyilvánvalóvá tették, hogy a szív igen tökéletes önszabályozó rendszer vezérlésével működik. A világ legidősebb színésznője — itt természetesen a szakmailag aktív, rendszeresen fellépő művésznőkre gondolunk — Lengyelországban él. Neve: Mieczyslawa Cvoik- linska. „Miecia asszony” — ahogyan színészkollégái becézik, most 91 éves. Hetven- liárom éve lép fel a színpadon, karrierjét 18 évesen kezdte. Megszámlálhatatlan remekbe sikerült színházi és filmszerep van mögötte, a lengyel közönség egyik legnépszerűbb kedvence volt és maradt mindmáig. Jelenleg már évek óla játssza a nagymama szerepet Alberto Casona drámájában, „A fák állva halnak meg”-ben. Tegyük hozzá, hogy ezt a szerepet egy tájszínházban alakítja: keresztül- kasul utazgatja Lengyelországot és remekül viseli az utak minden fáradalmát. Az elmúlt kemény télen az egész együttesben Miecia asszony volt az egyetlen, akit nemcsak az influenza, de még a nátha is elkerült. Régi tapasztalat, hogy a szív csodálatosan alkalmazkodik a szervezet változó követelményeihez, s ezt az idegrendszer szabályozó hatásának és testünk egyéb szabályozó mechanizmusainak tulajdonították. Csakhogy az utóbbi években igen érdekes felfedezést tettek a tudósok. Ismeretes, hogy átültetés után a szívnek minden idegkapcsolata megszűnik a szervezettel. Ennek ellenére az átültetett szív kifogástalanul betölti funkcióját, s messzemenően alkalmazkodik az új „gazda” minden igényéhez. — Hogyan lehetséges ez? — Intézetünk hisztológlai tanszékén — az állatokon végzett kísérleti szívátültetések után — megállapították, hogy a szívben fennmarad egy bonyolult, szíven belüli ideg- rendszer, amely érző idegsejtekből, valamint ún. közbülső és mozgó idegsejtekből áll. E sejtek közötti kapcsolat biztosítja a szívben a periférikus reflexív létrejöttét, tehát annak a mechanizmusnak a kialakulását, melynek segítségével az egész központi ideg- rendszer működik. Azokat az idegsejteket, amelyek a szívizom mélyén talál- * Grigorij Koszickij professzor, az orvostudományok doktora, a Pirogovról elnevezett 2. sz. Moszkvai Orvostudományi Főiskola fiziológiai tanszékének vezetője kísérlet közben. ŐSZ hatók, mind ez ideig a szív struktúráját és a központi idegrendszert összekapcsoló láncolathoz sorolták. így ezeknek az elemeknek a szerkezet- és működésbeli megmaradása — miután a szív és a központi idegrendszer között minden kapcsolat megszűnt (tehát a szívátültetés után) —, bizonyos mértékben váratlannak bizonyult. A fiziológusok eddig is ismerték a szív néhány önszabályozó mechanizmusát. Ezek magának az izomrostnak a sajátosságaival függtek össze, illetve azokkal a bonyolult anyagcsere-folyamatokkal, amelyek itt lejátszódnak. Most a szívműködést szabályozó új mechanizmus funkciójának, azaz a szíven belüli idegrendszer sajátosságainak tanulmányozása a feladat. A fiziológiai tanszéken végzett kutatások kimutatták, hogy a szíven belüli idegrendszer — a szívbe kerülő vérnek megfelelően —■, szabályozza a szívösszehúzódás erejét. Ennek a koszorúérkeringésben jelentős szerepe van. Ügy véljük, hogy a koszorúérkeringés szabályozásának további kutatása sikeresebb lehet, ha figyelembe vesszük azt a körülményt, hogy a szíven belüli idegrendszer a folyamatokban nemcsak mint közvetítő mechanizmus vesz részt, hanem mint a szabályozó rendszer fontos alkotóeleme, amely önálló, s olyan alkotóelem, amely önmaga képes biztosítani a koszorúérkeringés szükséges szintjét, még abban az esetben is, ha teljesen elvágjuk kapcsolatait a szíven kívül működő szabályozó mechanizmusokkal. s z úton lucskos disznó csavarog újra itt acsarog az ősz; a keresztúri cigánysoron a nyár a sárba tapasztott kék-sárga putrikból dinnyehéjon libatolion tovalibben ül magányos öregasszony a kálózi árokparton kendője károg az égen mint álmaink az atomvarjak dörgő seregébe» száz nyári reményem hivalkodik tétlen csak az árkok nőttek a homlokomon megannyi márvány vályú a bárgyú soponyai bárók barokk istállójából füstöl a szél a történelembe — megzörren a haraszt- a tácl temetőben felkél a római paraszt; csupasz csigolyáin mint szedett kukoricaszár zörög az aranylánc Németh Géza Vasárnap lombhulláskor Még nyílt szemmel, de olykor már hunyorogva ncz le a földre a Nap, mint aki régóta olvas egy könyvet. A kertben ülök; még zöldet sugárzik a lomb, de itt-ott ereszkedik már lefelé néhány kimerült levél — kényszer-leszállva —, mint csöpp helikopterek. Jó most így, homlokig a csöndben, nézni a távol eget. Messzi múlt percei jönnek elém, halk tipegéssel, s rám köszönt húgom kislánya, Katica. Egy-két szót cserélve, nekilátunk a szerény reggelinek: majd szétpukkadó, kerek paradicsomot, kövérre hizlalt, lakkos zöldpaprikát eszünk, zsíroshátü friss kenyérrel, s közben, mint szőlőt, szemezzük a szót, erről-arról, az iskoláról is, mely öt-hat napja fogadta őt ismét, sok zsivajgóval együtt gyermekének. „Gépelhetek?” — kérdi Katica, s én az ajtó előtt aranyhabű fénybe buktatom arcom, s hogy megpillantom a lengő gyümölcsöket a fán, leszakítok egy érettre-pirosult köriét, s az asztalra teszem, a pötyögtető kis Katinak. Fürtös Gusztáv Olaszország valósággal egyet- ] len élő múzeum: földje — bárhová lép az ember — régészeti és művészeti kincseket őriz. Csakhogy ez a „múzeum” nem rendelkezik katalógussal. Ezt a hiányosságot akarja az olasz állam egy nagyszabású, komputerekre épített tervvel pótolni. A munka gigászi: 15— 20 millió tárgyat kell tanulmányozni, lefényképezni, leírni, majd adatait komputerbe táplálni. A komputer oly módon rendezi és rendszerezi az anyagot, hogy minden tudományos érdeklődő felhasználhassa. A munka legalább tíz évet Vesz1 igénybe. y,A számos _ kategóriára osztott katalógus a tárgy fényképe mellett rengeteg adatot tartalmaz, majd minden egyes műről, amely mikrofilmre kerül. Minden helyi központ nak. A francia törvények azonban a fókák befogását szigorúan tiltják, még akkor is, ha ez állatmentésből történik. A jószívű paraszt tehát most arra szmíthat, hogy jótettéért börtönnel kell fizetnie. Ennek ellenére elhatározta, a kis fókát mindenképpen felneveli. JAPÁN Vizsgálatot folytattak Japánban a rossz állattartási körülmények miatt. A lapok méltatlankodvá állapították meg, hogy míg például Angliának 150 éve van állatvédelmi törvénye, addig Japánban ez mindeddig senkinek sem jutott az eszébe. k. m. A fáradhatatlan szívizom már régóta magára vonta a tudósok figyelmét. Hogyan valósul meg a szív szabályozása, és milyen szerepet játszik ebben a szívizom? Az APN tudósítóinak erre a kérdésre Grigorij Koszickij professzor, a Pirogovról elnevezett 2. sz. Moszkvai Orvostudományi Főiskola fiziológiai tanszékének vezetője válaszol. ÁLLATM OZAI NSZK Kevés a női állatorvos Nyu- gat-Németországban, mindössze 5,6 százalék. Hamburg ötven állatorvosából jelenleg négy a nő. Bajorországban azonban, ahol sok mezőgazdasági üzemet kell ellátni, az arány sokkal rosszabb: 44 a tízezerhez. A fiatal állatorvosok főleg kutyákra és kisebb háziállatokra specializálják magukat — macskákra, tengerimalacokra, teknősbékákra és különböző madarakra. ANGLIA A kóbor kutyák számának ijesztő növekedése sok gondot okoz Angliában. Szó van arról, hogy a 92 évvel ezelőtt megállapított adót ötszörösére emelik fel, ami nem oldja meg a kérdést, sőt! Akik ezt az összeget nem tudják megfizetni, azonnal eladják kutyájukat. Az új gazdákat pedig ez az összeg nem fogja visz- szatartani a kutyavásárlástól. A kutyák után egy macskahír: szeptemberben tartották Londonban a macskakiállítást, 600 nevezővel. A fajcicák mellett külön kategóriákban indult a legnépesebb mezőny, a közönséges házimacskák hada. USA A Tennessee állambeli Memphis város közelében hat kisfiú megmentett egy mocsárban vergődő lovat. Ketten a közeli városba mentek segítségért, négyen pedig ágakkal addig bástyázták alá a lovat, hogy a további merülését megakadályozzák. Miután megetették és megitatták az Akik a kis négylábúakat gyógyítják állatot, egész éjjel virrasztot- tak mellette. Társaik sajnos segítség nélkül tértek vissza másnap a városból, mert a felnőtteknek nem volt „idejük”. A fiúk hat napig dolgoztak, míg végül egy ponyva segítségével szárazra tudták húzni az áléit lovat. FRANCIAORSZÁG Maurice Benois, a tengerparti Courseuilles falu lakója, egyik reggeli sétája közben lesoványodott, magatehetetlen fókabébit talált, amelyet a tengerár elszakított az anyjától. Az állatbarát hazavitte a kis fókát, felmelegítette, és elhatározta, hogy apró halakkal addig eteti, míg felerősödve neki nem indulhat az óceán-
