Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-04 / 233. szám

4 PEST HEGYEI kMtrSesp 1970. OKTOBER 4„ VASÁRNAP PÉKEK ÉS KONZERVESEK Az elsőn már Az igazgatóság a bíróságon marad — Diákotthon a lepényszárnyban AZ ÜGYRE VISSZATÉRVE Péeeleii minden megoldódik Ómassai vaságy A miskolci Herman Ottó Múzeumot hetven éve alapító Gálffy Ignác leszármazottai- nak ajándékát ipartörténeti érdekességi öntöttvaságy ke­rült a miskolci múzeum birto­kába. A vaságy első és hátsó lap­ját, valamint az összekötő ré­szeket virágfüzérekkel és figu­rákkal díszített öntöttvasból készítették. Az anyag és az al­kalmazott díszítési forma vizs­gálata alapján megállapítot­ták, hogy a kereteket, az 1800- as évek végén a Fazola Hen­rik által alapított ómassai ős­kohóban gyártott vasból öntöt­ték. Aligha volt még külföldi szí­nész, akit olyan rövid idő alatt megszeretett volna a magyar közönség, mint Stanislaw Mi- kulskit. Amikor a múlt év vé­gén befejeződött a televízióban a „Kockázat' c. sorozat közve­títése, hívei, rajongói türelmet­len levelekkel árasztották el a Magyar Rádió és Televízió szerkesztőségét: lesz-e folyta­tása a filmnek, s ha nem, mi­kor láthatják viszont kedven­cüket? A válasz nem késett so­káig: márciusban a rádió és az újságok hírül adták, hogy a hagyományos SZUR-ra a szí­nészek Stanislaw. Mikulskxt választották meg újdonsült ka­pitányuknak. (S mától ismétli a tv a Kockázatot.) Mikulski tehát felcserélte az egyenruhát a labdarúgómezre, s bizonyságát adta, hogy nem­csak a revolver- és ökölpár­bajokban áll helyt: a mérkő­zésen hatalmas góllal terhelte meg az újságírók hálóját. A meccs után két hétig jól meg­érdemelt pihenőjét élvezte Ba- latonszéplakon felesége, kisfia és kislánya társaságában. EGYENRUHA NÉLKÜL És most újra Magyarorszá­gon köszönthetjük. Gyilkos után nyomoz egy Pozsonyi úti, házfelügyelői lakás konyhájá­ban mint A gyilkos a házban van c. új magyar bűnügyi film főszereplője. Női táskát tart a kezében (ez a bűnjel), s arról faggatja a rántotthús-sü- tés közben megzavart aggle­gény házmestert: hogyan ke­rült a retikíil csirkék és jércék közé, a baromfitartásra beren­dezett világítóudvarba? A je­lenet után a házmestert alakí­tó Major Tamás, Mikulski és filmbéli nyomozótársa, Garas Dezső a szomszéd szobában tartják pihenőjüket. — Ez az első, de remélem, nem utolsó, Magyarországon forgatott filmem — mondja a népszerű színész — Ezúttal is kapitányi rangom van, egy nyomozd századost alakítok, akinek egy csinos, hiányos öl­tözékben megtalált hölgy gyil­kosát kell elfognia. A szerep nem látványos, hiányzanak be­lőle a bűnügyi filmekre jel­lemző revolver- és ökölpárba­jok. Tímár százados afféle Ser- lock Holmes: a háttérben meg­húzódva dolgozik, éles logiká­val és a megfigyeléseket szí­vósan összegyűjtve, hogy a film végén leleplezhesse a gyilkost. A forgatás kellemes hangulatban folyik, kitűnően megértjük egymást Bán Ró­bert rendezővel és színészkol­légáimmal, nyelvi nehézségek­ről szinte nem is beszélhetek. A forgatás közi szünetekben kölcsönösen nyelvleckét adunk egymásnak Garas barátommal. A filmben magyar hangom most is Bitskey Tibor lesz. Aminek legjobban örülök: eb­ben a filmemben nem egyen­ruhában, hanem „igazi” civil Nagykőrös határában négy­emeletes, modern épület hív­ja fel magára a figyelmet. Két hete, hogy itt van az élelmi- szeripari szakközépiskola és szakmunkásképző. A földszin­ten még javában dolgoznak az építők, de az első emeleten már tanítanak. Két éve kezd­tek az építkezéshez. A befeje­zésről óvatcsan nyilatkozik Inkei István igazgatóhelyettes. A Bács megyei Állami Épí­tőipari Vállalat legutolsó határideje 1971 május, örülnének, ha ez már nem öltözékben, öltönyben, nyak­kendőben játszom. Sajnos, a közönség nagy része már csak egyenruhában tud elképzelni... NEM RAJONG KLOSSÉRT Ebben azonban nem Mikuls­ki, hanem a filmesek a vétke­sek, mert eddigi huszonöt filmszerepéből húszat osztot­tak ki rá uniformisban. A „Kockázat”-nak köszönheti, hogy még a lengyel közönség emlékezetében is háttérbeszo­rulnak korábbi, .színpad;. sikér rei. Érthető hát, hogy Mikuls­ki nem rajong azért, ha Kloss kapitányként emlegetik. Szín­padi színésznek vallja magát — bár ideje jó részében filme­ket forgat, állandóan úton van Varsó és a lengyel filmgyár­tás központja, Lódz között. El­játszotta már Cydet, Cyranót, Macbethet és a Koldusopera Bicska Maxiját. 1949-ben, érettségi vizsgája után figyel­tek fel rá, ekkor kapta meg élete első filmszerepét, „Az első startot”, amely jelképessé vált pályáján, hiszen az indu­lás jól sikerült, Mikulskit ma Lengyelország legkiválóbb szí­nészei között tartják számon. A pályakép felidézése után a beszélgetés óhatatlanul visz- szakanyarodik a sorozathoz, amelyet hazánk után a Szov­jetunióban, Csehszlovákiában, sőt‘Svédországban is bemutat­tak. A svéd televíziónézők még a labdarúgó-világbajnokság idején arra az állomásra kap­csoltak át, amely a Kockázatot sugározta. Svédországba is meghívták már. A Kockázat magyarországi közvetítése idején rengetegen fordultak hozzá, s kérdezték meg tőle: élő személy volt-e Kloss kapitány? Nem — mond­ja most Mikulski. Figurájában a lengyel filmesek azoknak a katonáknak és ellenállóknak kívántak emléket állítani, akik a második világháború valamennyi frontját végigküz- dötték. Az ő harci akcióikat, a valóságban is megtörtént vál­lalkozásaikat dolgozták fel a film alkotói a sorozatban. Jövő tavasszal Mikulskinak a közönség kívánságára újra egyenruhát kell öltenie: a so­rozatot tovább folytatják. Az újabb, 12 részből álló filmben azonban már nem Kloss kapi­tányként, hanem a lengyel ál­lambiztonsági szervek őrna­gyaként jelenik meg. A törté­net a második világháború utáni években játszódik, s Lengyelország történelmének egyik legsúlyosabb időszakát eleveníti fel, amikor a hegyek­ben, erdőségekben, az ország távoli vidékein ellenforradal­márok garázdálkodtak. Ezek ellen veszi fel most a küzdel­met a film hőse, Stanislaw Mi­kulski. A. L. tervek szerint a földszintre költöznek majd, itt lesznek az irodák. Az első és második emeleten 16 tanterem kap he­lyet, a harmadikon szertára­kat és előadótermeket rendez­nek be, a negyedik szinten szintén előadótermek és labo­ratóriumok lesznek. A főépülethez úgynevezett lepényépületek csatlakoznak. Az egyik szárnyban 720 tanu­lót befogadó diákotthont léte­sítenek. a másik melléképület­ben 1200 személyes konyha, ebédlő és tornaterem, vala­mint a tanműhelyek kapnak helyet. Az iskolának Nagykőrösön 418 középiskolás és szakmun­kástanulója van. Ezenkívül Kalocsán, Kecskeméten és Jászapátin vannak kihelyezett konzervipari és sütőipari szak­munkásosztályaik. Három igaz­gató, huszonkét tanár és hu­szonhárom szakoktató a tan­testület. A szakközépiskola konzerv- vágj’ hűtőipari kép­zettséget biztosít, az ipari ta­nulók konzerv- vagy sütőipari szakmunkások lehetnek. A gyerekek választhattak a hagyományos és az emelt szintű tagozat kö­zött. Az utóbbinál a szak­munkás-bizonyítvány mellé megkapják az érett­ségit is. Létrehozták a dolgozók isko­láját: a tartósító- és húsipari technikum levelező tagozatára jelentkezhetnek, akik maga­sabb szakmai végzettséget sze­retnének. A fiataloknak nincsenek el­helyezkedési gondjaik, hiszen a Nagykőrösi Konzervgyár foglalkoztatja őket; a sütőipari szakmunkás hiánya pedig köz­ismert. Nagykőrösön az idén sem jelentkeztek annyian pék­nek, ahány tanulót fogadhat­tak volna. t unkát. Negyvenesztendős korában a pesti zajból menekült Szent­endre szelíd nyugalmába az el­ső magyar karikaturista, Jan­kó János. Festett is, Papp-szi- geti festményét mindennap­jainkban őrizzük, a tízforintos hátoldalán. Jankó János nyi­totta meg a szentendrei festő­művészek sorát, s aki később követte, már a legnagyobbak közé tartozik: Ferenczy Ká­roly. Nevét a helyi múzeum, emlékét egy róla elnevezett kis köz őrzi. A művésztelep megszületé­sét azonban nemcsak az ide­szokott festőóriásoknak kö­szönheti Szentendre. A leg­újabb kutatások az üzleti ber­kekbe is bepillantottak, és rá­jöttek: a HÉV akkori vezetői is sokat tettek a művésztele­pért. A vasút ugyanis nem volt forgalmas járat, kevesen utaz­tak akkoriban Szentendrére. A vezetők úgy gondolták, egy művésztelep „csemege” lenne a vasárnaponként kirándulni induló sznob kispolgároknak, meghozná kedvüket, hogy Bu­dapesttől nem messze alkotás közben leshetik meg a művé­szeket. Az alapításhoz így a legtöbb pénzt a HÉV adta. Ez év április 29-i számunk­ban ezzel a címmel adtunk hírt a Péceli Víz- és Csator­namű Társulat furcsa ügyei­ről: Pünkösdi királyság Pc- celen. Május 22-i, újabb fej­leményekről tudósító cikkünk címe még mindig csak kér­dezhetett: Lesz-e rend Péce- len? Nem sokkal ezután in­formálhattuk arról olvasóin­kat, hogy Rend lesz Pécelen. Akkor rendelte ki az Or­szágos Vízügyi Hivatal egy­személyi felelős központi megbízottját a társulat visz- szás ügyeinek szakmai kivizs­gálására, és akkor függesztette fel funkciójából az illetékes miniszterhelyettes az ál- vízműtársulat vezetőjét, illet­ve vezetőségét. Elrendeződött-e az eltelt közel fél év alatt a felhábo­rító, és a maga nemében pél­dátlan helyzet? Igen is, nem is. Az érzékelhető, a község szeme-füle előtt lejátszódó dolgok azt mutatják: csak annyi a változás, hogy ... (itt változó előjelű jelzők követ­keznek) Baczoni Istvánt hát­térbe szorították ugyan, de haja szála sem görbült, a köz­művesítés viszont abbama­radt. — Csak ahhoz, hogy meg­tudjuk: valójában milyen ösz- szeg szükséges a csatornahá­lózat befejezéséhez, százezer forintnyi feltáró-tervező mun­kát kell igénybe vennünk — mondja a KÖVIZIG igazgató- helyettes főmérnöke. — Hogy az OVH-megbízott mire ju­tott Pécelen, arról még be­számolni sem egyszerű. Meg­felelő bizonylatot semmiről, de semmiről nem talált. Két, két héten belüli kimutatás sem egyezik. Ez év első har­madában a csatornázás (a nagy munkásfelvétel ellenére) lépésnyit sem haladt. A munkaerő az illegálisan vállalt bérmunkák befejezé­A minta a Hollóssy Simon, F.erenczy Károly, Réti István kezdeményezéséből 1896-ban megalakult nagybányai festő­iskola volt. A telep alapítói Réti István tanítványai, akik 1926 nyarától kezdték sűrűb­ben felkeresni Szentendrét, és főiskolai tanulmányaik befe­jezése után sem szóródtak szét, hanem 1928-ban állandó ott­honra találtak a Duna-parti kisvárosban. Megalapították hivatalosan is a Szentendrei Festők Tár­saságát. Elnöke Iványi-Grün- wald Béla volt, alapító tagjai: Bánovszky Miklós, Pajzs-Goe- bel Jenő, Heintz Henrik, Jeges Ernő, Önody Béla, Pándy La­jos, Rozgonyi László, Bánáti Sverák József, majd együtte­sük kibővült Barcsay Jenővel és néhány meghívott taggal. A következő évben már festőis­kolát alakítottak ötven rész­vevővel. Két évre rá a Nem­zeti Szalonban, nagyszabású tárlatukon, mint „szentendrei festők" mutatkoztak be a kö­zönségnek. A második világ­háború után az élet csak 1946- ban indult meg, jelenleg a ré­gi művésztelepen 14-en lak­nak. ! sére kellett. Elrontották a szennyvízátemelő telep szige­telését, de a megjavításával egyáltalán nem törődtek. A műszaki előírásokkal ellentét­ben Pécelen nyomáspróbát sosem tartottak, évekig enél- kül temették be a hálózatot, s hogy ez a minősíthetetlen hanyagság milyen károkat okoz, csak később, a folyama­tos használatban derülhet ki. Aligha látni másutt a péce- lihez hasonló „koncepciójú” csatornázást. Egy szakasz kész, szünet; újabb szakasz, szünet — tetszőlegesen, összefüggés­telenül. Ma már a jóisten sem derítheti ki maradéktalanul, mi valósult meg a maga kö­rén belül jó színvonalon, mi nem. Mert összefüggés nincs. A 2. számú Főépítésvezetőség (a vízműtársulat egyik illegá­lis leányvállalata) — anyagel­számolást, semmiféle elszámo­lást nem végzett. Lichtenstein Sándor, Baczoni István ha­sonlóképpen fantasztikus pá­lyafutásé jobbkeze — kissé megkésve, jelenleg utólagos elszámolásait végzi. — Hol folytassam? Baczoni Istvánnak főállása a KPM- ben volt. Azaz ott van máig. Másodállása a vízműtársulati elnökség. De harmadállása is van — hiszen csak intézke­dési jogkörében függesztették fel. Így tehette például, hogy valamelyik munkahelyén megbízott egy munkatársat gázvezeték-tervezéssel; a víz­műtársulat leple alatt vállalt bérmunkákból befolyt össze­get befizette a községi tanács gáz-alapjába. Mint tanácsi gázberuházási megbízott (ez volt a harmadállása) — rá­ütötte a stémplit a tervező kifizetési papírjára... — Vagy: mintegy hatmillió forintnyi követelést nyújtott be a felfüggesztett vízműtár­sulat — az illegálisan végzett munkák fejében. A számlákat azonban valamennyi megren­delő vonakodik kifizetni, mert Az új művésztelep viszont már nem az „express—HÉV" vezetőinek köszönhető, Szent­endre varázsa a ma emberét már fogva tartja. A megyei ve­zetés és a Képzőművészeti Alap közös elhatározásaként a festők nagy múltú városában újra elszórták a „művészmag- vakat”, új műtermes lakásokat építettek 1967-ben. A megye az építőipari kapacitást, a város a telket, a Képzőművészeti Alap pedig a pénzt, 8 és fél millió forintot biztosított az -építkezéshez. A meghirdetett pályázatra százan jelentkeztek: grafikusok, festők, szobrászok. Tizenkeíter. kerülhettek közü­lük Szentendrére. Ma egy éve, 1969. október 4-én adták át a 12 műteremla­kást boldog tulajdonosaiknak. Régebben voltak, akik csak festettek, motívumokat keres­tek Szentendrén, de nem tar­toztak a szentendrei minden­napokba, nem izgatták őket a város gondjai, problémái. Az új művészteleppel nem a csak itt alkotó, hanem az itt élő képzőművészek erősödtek: a tizenkét lakásban olyan embe­rek laknak, akiknek tervei, élete összefonódott az egy év alatt Szentendrével. Őket mutatjuk be az elkö­vetkezendő napokban. Tamás Ervin A Fazola idejében működő őskohó termékei közül eddig csak különböző háztartási vas­edények, öntött síremlékek, valamint széntüzelési kály­hákhoz gyártott tűzszerszámok voltak ismeretesek. módosulna. A szakközépiskola és a szak­szakmunkásképző már beköl­tözött az új épületbe a város különböző helyeiről, az igaz­gatóság azonban, egyelőre a bíróság épületében maradt. A A gyilkos a házban van Mikulski Magyarországon — s. i. --­Ka lmárkodás-e a művészet? Palacslntasfités vagy kisplasz­tika? Műérték-e a szétvert tűzhely? Anyaggal vagy anyagba? Hogyan élnek a paradicsomfestők? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel találkoztunk, miköz­ben a szentendrei új művésztelep lakóiról készítettük soroza­mindegyikük kifogásolja vagy a végzett munkát, vagy a számla összegét. ... De hát mégis, hogyan? ... — Baczoni mindenkit le­vesz a lábáról! Olyan szövege van, hogy...1. Bárkit kérdeztünk, ez volt a válasz. És nem kevés azok száma, akik még mindig a pompás szervezőt, a magas összeköttetésű, nagy­vonalú vállalkozót látják ben­ne. Egy embert, aki mindent elér. Ideje, hogy megtudják: végül azt is elérte, hogy a me­gyei rendőrfőkapitányság hosszas, alapos nyomozásának eredményeként a Pest megyei Főügyészség vádat emelt Ba- czoni István ellen; ügyét — később kitűzendő időpontban — a Gödöllői Járásbíróság tárgyalja. Hogy addig miért húz egy­szerre több helyről fizetést? Hogy önmaga mellett, a hiva­talos intézkedések ellen miért kelthet még ma is hangula­tot? Formai magyarázatomig az OVH megbízottja az ügyet átvizsgálja, nemcsak a társu­lat elnöke és vezetősége, ha­nem közgyűlése is fel van függesztve. Márpedig az el­nök lemondását (ha netán akarna) csakis a közgyűlés fo­gadhatja el. Baczoni ha akar­na, sem mondhatna le — a még ma is felfüggesztetlen ellenőrző bizottság viszont nem hajlandó együttműködni, úgymond asszisztálni a víz­ügyi hatóság megbízottjának. Ennek a sajátságos állapotnak köszönhető, hogy az emléke­zetes, közmegbotránkozást keltő lakásügyben Baczoni még nemrég is eljárt fűnél- fánál, járási pártbizottságtól országgyűlési képviselőig... Köztudomásúan arról van szó, hogy az eredetileg szanáltak kártalanítása céljából épült négylakásos házban Baczoni lányának akartak „kibulizni” egy mo­dem, új lakást — holott az apa háromszoba-összkomfor- tos villában lakik — saját tu­lajdona —, amelynek közpon­ti fűtését nemrég cseréltette ki gázfűtésre. A helyi tanács felébredt jó­zanságának köszönhetően mégsem a villatulajdonos lá­nyáé lett a lakás. Egy életve­szélyes helyen lakó, három- gyerekes vasmunkás, fiatal házas kapta meg; a napokban költözik be. És ez az egyetlen, szemmel látható pozitív ered­ménye eddig a „baczonizmus” megfékezésének. A továbbiakban ezt követi a többi. Aki a vízmű ügyeit zavaros vizekre kormányozta; bíróság előtt felel. A kusza és jogellenes működés szakmai vizsgálata befejezéshez köze­ledik. Az átmenetileg kény­szerűen félben maradt mun­kafolyamatokat máris foly­tatják — most már legálisan és szakszerűen. Az út — amelynek építése a közhiede­lemmel ellentétben nem tar­tozott sem a vízműtársulat, sem Baczoni profiljához — egy időközben szükségessé vált szerződésmódosítást kö­vetően szintén megépül. A szennyvíztároló-telep műsza­ki hibáját megszüntették; szeptember közepe óta üze­mel. A szaggatott csatorna­részeket, ahol kell, lezárják, hogy az üzemeltetést áthidaló megoldással biztosítsák. A gázprogram megvalósítását a községi tanács veszi át, ugykn- így az ehhez szükséges szak­képzett személyzetet és egy­millió forint érték körüli anyagot is. 1971 januárjától a községi tanács költségvetési üzemet szervez, elsőrendű fel­adatuk a községi gázvezétes. A - v'ízműtársulat jogellenes működésének felfüggesztése óta az OVH ismét folyósítja a közműhozzájárulási összeget. A közműveket üzemeltető Pest megyei Víz- és Csatornamű Vallalat átveszi a márvány- lépcsős székházat — az r’i- vízműtársulat vezetőinek I ■- rámázott fotói nélkül... A majdani mammutvállaíkózá- sokhoz tervezett épületekre is van már vevő. Minden be­folyt összeget a község köz­művesítésére fordítanak. Pérell Gabriella

Next

/
Thumbnails
Contents