Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-31 / 256. szám
4 ““k/CíHop 1970. OKTOBER 31., SZOMBAT Befejezte munkáját a megyei pártértekezlet (Folytatás a 3. oldalról.) eddiginél nagyobb gondot fordítsunk nevelésükre. Többet kell tenni azért, hogy a fiatalok körében felkeltsük az érdeklődést és felelősségérzést a közösség dolgai, hazánk és népünk, valamint a világ elnyomott népeinek sorsa iránt. Az eddiginél nagyobb gondot kell fordítanunk arra is, hogy a fiatalokat jobban bevonjuk a mindennapi feladatok végrehajtásába. Arra kell törekednünk, hogy a fiatalok közéleti tevékenysége erősödjön, munkahelyük és lakóhelyük gondját és problémáit a magukénak érezzék és cselekvőén bekapcsolódjanak az ügyek intézésébe. A további fejlődés feltételezi — mondotta Fodor László — a KISZ-tagság hatékonyabb nevelését, a nevelőmunka eszmei-politikai tartalmának fejlesztését. Ahhoz, hogy a fiatalok kommunista szellemű nevelése még hatékonyabbá váljon, igényként jelentkezik a fiatal párttagok nagyobb számban történő bekapcsolódása munkánkba. A párt X. kongresszusa elé kerülő módosított szervezeti szabályzat tervezetben javaslatba került a tag- felvételi korhatár leszállítása 18 évre. Ebben az elképzelésben a párt nagyfokú bizalmának a megnyilvánulását, eddigi nevelő munkánk eredményeinek értékelését és még fokozottabb felelősségünket érezzük. Ugyanakkor a lehetőségét annak is, hogy az arra alkalmassá vált fiatalok pártba való felvételén keresztül erősödjék a KISZ-szervezetekben a kommunista mag. Dr. Pethő György, az Agrártudományi Egyetem rektora Cservenka Ferencné zárszava Tisztelt pártértekezlet! Kedves elvtársak! Pártértekezletünk első két napirendjének végére értünk. Szeretnék köszönetét mondani mindazoknak, akik hozzásegítettek pártértekezletünk munkájának nyugodt légkörű és kulturált megtartásához. Engedjék meg, hogy köszönetét mondjak Nyers Rezső elv- társnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának, hogy részvételével megtisztelte tanácskozásunkat és hozzászólásával segítette a vitatott kérdések jobb megértését, jövőbeni feladataink pontosabb meghatározását. Köszönetét mondok a vitában részvevőknek, akik hozzászólásaikkal és javaslataikkal jelentősen hozzájárultak pártértekezletünk munkájának sikeréhez. És köszönetét szeretnék mondani az Agrártudományi Egyetem vezetőinek és párt- szervezetének, amiért otthont biztosított kétnapos tanácskozásunkhoz. Egy zárszó keretében nincs mód és lehetőség arra, hogy külön-külön válaszoljak a pártértekezlet minden felszólalójának. Az azonban természetes, hogy a felszólalók javaslatait megfontoljuk, megvizsgáljuk és amelyek megvalósíthatók, mielőbb számba- vesszük. Vigyázunk arra, hogy egyetlen felszólalás se kerülje el figyelmünket. Néhány elvtárs közérdekű felszólalására azonban most kell válaszolnom, hogy feladatainkat valamennyien egységesen ítéljük meg, világosan lássuk, mit kívánunk tenni a következő esztendőkben. Hasznosítjuk a javaslatokat Pesti László, a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt vezérigazgatója, a mezőgazdasagi gépes Alkatrészhiánnyal foglalkozva többek között azt javasolta, hogy a megye ipari üzemei is nyújtsanak segítséget, altár csak időlegesen is, a mezőgazdasági pótalkatrészek gyártásához. Javaslatát köszönettel fogadjuk, de valóra váltása már az új vezetőség feladata lesz, amennyiben az előzetes vizsgálatok eredményeként lehetőség kínálkozik erre. Karanyicz Imre, a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat géplakatosa, a tanácsi építőiparral kapcsolatban nagyobb anyagi támogatást kér. Elmondhatom, hogy a megye pdries tanácsi vezetői a lehetőségekhez képest minden támogatást megadtak a megye építőipari kapacitásának növeléséhez. Amit Karanyicz elvtárs felvetett, az nagy pénzösszegeket igényel. Erre pillanatnyilag nincs lehetőség, de arra igen, hogy a fejlesztéshez hiteleket eszközöljenek. Ez sok mindenben a segítségükre lesz. Az Építési és Városfejlesztési Minisztériumtól megyénk hétmillió forint támogatást kap a tanácsi építőipar fejlesztésére^ Ez örvendetes dolog. Arra azonban egyelőre nem gondolhatunk, hogy a tanácsi építőipari vállalatok az állami ipar színvonalára emelkedjenek rövid idő alatt. De jobb, szervezettebb munkával csökkenthető az építési átfutás, és már ez is nagyon sokat segíthetne nekünk. Egészséges arányokat Rakusz József, a toki Egyetértés Termelő- szövetkezet elnöke, hozzászólásában teljesen és pontosan egyetértett a pártbizottság szóbeli beszámolójával. Két megjegyzésére mégis reagálni kell, hogy a hozzászólások nyomán ne maradjon megválaszolatlan felvetés. Az egyik, hogy nemcsak a termelőszövetkezetek kiegészítő üzemági tevékenységében, hanem más szektorokban is találhatunk gazdasági visszásságokat. Ezt tudjuk. Mégis, nem véletlenül szóltunk éppen a termelőszövetkezetek kiegészítő üzemágaiban tapasztalható visszásságokról. Ahogy nem örülünk annak, amikor a kisiparosok, kiskereskédők vagy ktsz-ek ellen kell eljárást indítani, addig égy'éKesen fáj, ha egy általunk is tisztességesnek és egyenesnek tartott termelőszövetkezeti vezetőt kell átadni a hatóságoknak gazdasági visszaélés miatt. Ez a dolog árt a munkás-paraszt szövetségnek. Mint ahogy nagyon ártott nekünk az inárcsi termelőszövetkezet visszás tevékenysége is. Igaz, hogy ezekben az esetekben az üzemek is ludasok. Ezt tudjuk, és nem is akarjuk elleplezni. Egy a lényeg: nekünk a vállalati igazgatókkal és termelőszövetkezeti . elnökökkel együtt kell küzdenünk a termelőszövetkezeti kiegészítő tevékenység tisztaságáért. A másik megjegyzéssel kapcsolatban, amelyben arról szólt, hogy mennyit dolgoznak a termelőszövetkezetekben az emberek, annyit szeretnék elmondani, hogy nem tartom szerencsésnek a munkások és a dolgozó parasztok munkaidejének ilyen értelmű ősz- szehasonlítását. Mindenki tudja, hogy az Iparban bonyolultabb, magasabb szaktudást követelő a munka, míg a termelőszövetkezetekben általában egyszerűbb. Ha úgy mérlegelnénk, ahogyan a toki termelőszövetkezet elnöke mondta, akkor joggal tehetnék fel a munkások is azt a kérdést: nézzük meg, ki termel egy óra alatt nagyobb érté(Folytatás az 5. oldalon.) A pártértekezletnek otthont adó oktatási intézmény vezetője felszólalása bevezető részében az agrárértelmiség növekvő társadalmi szerepével és jelentőségével foglalkozott. Rámutatott: mintegy húszezer agrárér- Jielmiségi, dolgozik ma is hazánk mezőgazdaságában. Sajátos vonása a ma tevékenykedő agrárértelmiségiek népes táborának, hogy többségük 1948 után szerzett diplomát, s jelentős részük fizikai dolgozók gyermekeként jutott felsőfokú végzettséghez. — A szövetkezeti parasztság növekvő igényeket támaszt az agrárértelmiséggel szemben — mondotta ezután dr. Pethő György, majd így folytatta: A magasabb mérce nemcsak a már dolgozó agrárértelmiségieket kötelezi többre, hanem növekvő feladatokat hárít az oktatómunkára is. Az Agrártudományi Egyetem oktatói kara, valamennyi dolgozója igyekszik e feladatnak eleget tenni. A rektor a továbbiakban a munkás és paraszt származású fiatalok oktatásának különböző problémáival foglalkozott, majd kitért az egyetemi felvételi rendszer előnyeire és hátrányaira. Sok vita van e felvételi rendszer miatt, egy valamit azonban látni kell. Azt, hogy o meglevőt tökéletesíteni csak akkor lehet, ha a bírálatok javaslatokat is tartalmaznak, azaz a meglevőt jobbal lehet felcserélni. A továbbiakban arról szólott, hogy az oktatást mint folyamatot kell felfogni, hiszen a felső- oktatás csak egy állomás e bonyolult folyamatban. A kiindulópont az alsóbb fokú oktatás, a tudás megalapozása már az általános iskolákban kell hogy megkezdődjék, s folytatódjék a középiskolákban. Dr. Pethő György ezután a következőket mondotta: — Az oktatás a legfőbb termelőerő, az ember fejlesztője, éppen ezért, akár a nemzeti jövedelem növeléséről, akár a munka hatékonyságának javításáról essék szó, e feladatok nem választhatók el az oktatómunka tartalmi és formai gazdagításától, s éppen ezért, e témakörnek mindenkor a kellő súlyt szükséges megkapnia országépítő tevékenységünkben. Felszólalása további részében az agráregyetem tapasztalatait ismertette, kitért a vizsga- rendszer szigorúságára, az ennek következményeként megvalósuló szelekcióra a hallgatók körében, majd az egyetemen folyó tudományos és kutatómunkát ismertette. A többi között hivatkozott azokra a kutatásokra, amelyek a mezőgazdasági üzemek vállalatszerű fejlődésének előmozdítását célozzák, s hangsúlyozta, hogy szívesen veszik mindenki részéről az ehhez nyújtott támogatást. A rektor végezetül az agrárszakemberek fluktuációjának okai közül ragadott ki néhányat, s hangot adott annak, hogy érdemes lenne ezeket az okokat alaposabban és átfogóbban mérlegre helyezni. Szigeti Ernő, a Pest Nigrad megyei állami gazdaságok területi igazgatója Felszólalása bevezetéseként az állami gazdaságok szerepét méltatta a mezőgazdaság egészében. Rámutatott, hogy Pest megyében tíz állami gazdaság 136 ezer ka- tasztrális hold földet művel meg, s ezzel aránya ugyan nem ki____________emelkedő, de jele ntéktelennek ^ sem nevezhető a a " megye mezógaz% : • WÉ dasági összesíté$ * ♦ sében. Az állami ||§||g 11| gazdaságok jelen"....*' tős részt vállaltak a kenyérgabona-termesztési program megvalósításában, s 1970-ben 72 százalékkal több kenyérgabonát termeltek, mint 1966-ban. A feladatok nagyságát és állandóan növekvő voltát jelzi, hogy 1975-re, a negyedik ötéves terv végére, a kenyérgabona-termesztésben az állami gazdaságoknak el kell érniük holdankén- ti átlagban a húsz mázsa feletti termést. Ehhez azonban komplex teendők maradéktalan végrehajtása szükséges, nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a gyomtalanítás megoldására, a kellő minőségű vetőmag biztosítására. Szigeti Ernő a továbbiakban a kukoricatermesztés feladataival és az állami gazdaságok kezelésében levő szőlő- és gyümölcsültetvények állapotával és problémáival foglalkozott. Rámutatott, hogy a szőlő- és gyümölcsültetvények költségkihatásai erősen befolyásolják az állami gazdaságok jövedelmezőségét, de ennek ellenére az előzetes adatok szerint 1970-ben Pest megye területén nem lesz olyan állami gazdaság, amely veszteséggel zárná az évet. Az állami gazdaságok területi igazgatója felszólalását ezután így folytatta: — Az állami gazdaságok jelentős szerepet .vállalnak a negyedik ii téves-terv ben kiemeltként kezelt húsprogl-am megvalósításában. A sikerhez sokféle erőfeszítésre van szükség, meg kell teremteni az iparszerű tartás feltételeit. Ehhez a megye néhány helyén már hozzákezdtek, illetve megtették a szükséges előkészületeket. Az iparszerű tartás széles körű elterjesztésének eredményeként nemcsak képletesen, hanem valójában is jelentős kapacitást képviselő húsgyárakat hozunk létre az állami gazdaságokban. Felszólalása befejező részében Szigeti Ernő az állami gazdaságokban bevált bértömeggazdálkodás néhány jellemzőjét és módszerét ismertette, hangsúlyozta, hogy ez a módszer ténylegesen is bérgazdálkodást követel. A bér és a munka termelékenysége közötti összefüggés erősítése az eddigi tapasztalatok szerint a bátor gazdasági vezetéssel párosulva biztató eredményekre vezet. Arató Jenő, a munkásőrség megyei parancsnoka i Felszólalása első rtszcben azi a nagy segítségéi köszönte meg, amelyet a pártszervezetek és parlbizottiágok nyújtottak és nyújtanak a munkásőrség működéséhez. Rámutatott, hogy a munkásőrség politikai felkészültségének erősítésében, kiképzési feladatainak teljesítésében példát mutatnak a kommunisták, élenjárói voltak annak is, hogy régebbi és új munkásőrök egységbe forrtak, s nincs közöttük semmiféle különbség, eltérés. Hangsúlyozta, hogy a munkásőrszolgálat ellátása sokféle áldozatot követel, gyakran a szombati, vasárnapi pihenők feláldozásait is, s éppen ezért a munkahelyen, a településeken illesse kellő megbecsülés a munkásőröket. Arató Jenő felszólalása további részében a munkásőrség különböző szervezeti problémáival, a testület belső kérdéseivel foglalkozott. Végezetül a megye munkásőrei nevében jelentette a pártértekezletnek, hogy a testület személyi állománya hűen teljesíti kötelességét, s a maga területén őrködik a párt politikájának zavartalan megvalósításán. Ezután az elnöklő Barinkai Oszkárné felkérte Cservenka Ferencnét, a Pest megyei Pártbizottság első titkárát, hogy a_ vitában elhangzottakra válaszként mondja el zárszavát
