Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-31 / 256. szám
1970. OKTOBER 31., SZOMBAT 5 Befejezte munkáját a megyei pártértekezlet Ä csütörtök esti vita (Folytatás a 4. oldalról.) let. Mi értelme lenne azonban ennek a vitának? A mi Központi Bizottságunk munkásparaszt szövetségi politikája helyes. Most, amikor a munkásosztály a szocialista mező- gazdaság kialakításában és megszilárdításában vállalt feladatát teljesítette és a parasztság jövedelme általában elérte a munkásosztály életszínvonalát, helyes az a célkitűzés, hogy a továbbiakban a két osztály életszínvonala egymás mellett fejlődjön. Nem szabad megengedni, hogy sorainkban a kicsinyes, „ki kap többet?” szemlélet eluralkodjon. Értsünk egyet abban, hogy nekünk azt kell keresnünk: mindenki a maga helyén hogyan tudja még jobban szolgálni a közös nagy ügyet, a szocializmus felépítését. Munkásoknak és parasztoknak, gyárigazga- íőknak és termelőszövetkezeti elnököknek ez egyaránt a közös feladata. Kiegyensúlyozott területfejlesztés Aradi Lajosné, a KPM megyei közúti igazgatóságának munkatársa a közlekedés és az áthálózat korszerűsítésével foglalkozott felszólalásában. Megjegyzéseivel egyetértünk, köszönjük javaslatait, amelyeket a X. kongresszus irányelveivel kapcsolatban terjesztett a pártértekezlet elé. Rózsa Péter szobrászművész olyan javaslatot tett, hogy Szentendre legyen a harmadik műemlékváros. Köszönjük javaslatát, érdemben megvizsgáljuk. Még csak annyit ezzel kapcsolatban, hogy helyes lenne, ha Szentendrén társadalmi bizottságot hoznánk létre. Balázs Antal, a ceglédberceli Egyetértés íermelőszövetkezet elnöke és Babinszki Károly, a Ceglédi Városi Pártbizottság titkára felszólalásában nehezményezte, hogy a ceglédi járás, illetve Cegléd városa milyen kevés segítséget kapott az elmúlt esztendőkben, amikor annyi erőt és energiát fektetünk a Dunakanyar fejlesztésébe. Ami a Dunakanyart illeti, most is épül két szálloda a Dunakanyarban, az egyik Yisegrádon, a másik pedig Dobogókőn, de ezek központi beruházásból épülnek, a vadászati világkiállítás alkalmából. Ami Cegléd város fejlődését illeti, hadd idézzek ezzel kapcsolatban egy számadatot. A harmadik ötéves terv időszakában Cegléd város 160 millió forint fejlesztést tervezett, s ezzel szemben 300 milliós fejlesztés valósult meg. Még négy-öt évvel ezelőtt a ceglédiek legnagyobb gondja a kórház volt. Ezt európai színvonalon sikerült megoldani. Amiben lehet, a megyei vezetés segít. így az iparosításban is, de a ceglédi járásban nincs egyetlen, jelentős nagyüzem létesítésére alkalmas épület. Ma vidékre épület nélkül, vagy nagyobb megyei hozzájárulás nélkül nem akad vállalat, amelyik jelentkezne. A IV. ötéves tervben 33 ezer új munkahely létesítését tervezzük a megyében, de elsősorban a szolgáltatóiparban. Azt nem tudja biztosítani sem a megyei vezetés, sem a magyar állam, hogy mindenkit helyben foglalkoztasson. Segíteni elsősorban a közlekedés fejlesztésében tudunk, hogy ne kelljen rossz körülmények között utazniuk az embereknek. Abonyból Ceglédre utazni nem nagyobb fáradság, mint például Újpestről Csepelre. Az a legfontosabb; hogy van munkalehetőség, sőt, válogatási lehetőség is. Ennél többet tenni nem tudunk. Többen megkérdezték: mi változott Abony- ban az elmúlt évtizedek során? Azelőtt is eljártak innen az emberek, ma is máshol dolgoznak. Ez igaz. De azelőtt kubikosként az ország legkülönbözőbb pontjain keresték meg mindennapi kevéske kenyerüket, ma pedig esténként mindig visszatérhetnek falujukba. Tovább gyarapodik megyénk Befejezésül a megye IV. ötéves tervéről szeretnék néhány gondolatot elmondani. Míg négy évvel ezelőtt 1,2 milliárd fejlesztési ösz- szeggel gazdálkodhattunk, addig a IV. ötéves tervben ez az összeg már 3,3 milliárd forint. Ha jól dolgozunk, élünk az irányítás adta lehetőséggel, akkor ismét túlteljesíthetjük a mai lehetőségeket. Persze, az igények nagyobbak, mint amennyire ebből az összegből futja. A megyei tanács tervelőkészítő munkáját a megyei pártbizottság a közelmúltban értékelte, és azt igen jónak tartja. A III. ötéves tervben 24 ezer lakás épült fel Pest megyében, ezzel szemben a IV. ötéves terv időszakára 36 ezer lakás felépítését tervezik. Amíg az elmúlt ötéves tervben 1250 állami, bér- és szövetkezeti lakást építettünk, addig ezek száma a jövőre kezdődő ötéves tervidőszakban 6350-re emelkedik. Nagyon örülünk annak, hogy a nagy vitatéma, a megyei kórház építése végre nyugvópontra jutott. Mi szeretnénk nemcsak elkezdeni, hanem be is fejezni Kistarcsán épülő megyei kórházunkat. Akkor megoldódik a Semmelweis kórház gondja is: a Rákóczi úti szárny lebontásra kerül, míg a többi része továbbra is megyei egészségügyi célokat szolgál majd. Az új megyei kórház felépítése nemcsak a megye gondjain segít majd, hanem jelentősen enyhíti a főváros gondjait is. Másik tervünk a fővárost övező falvak rendelőintézeti hálózatának kiépítése szintén kettős gond megoldásában segít: jobb egészségügyi ellátást biztosít a megye lakossága számára és könnyítést Budapest peremkerületei részére. Az új irányítási rendszer nemcsak a községeknek, hanem a megyének is nagyobb önállóságot biztosít. Minden feltétele adott annak, hogy a most megválasztandó új megyei pártvezetés, valamint a később megválasztásra kerülő új tanácsi vezetés élni tudjon a megnövekedett önállósággal. Szívből köszönöm a megyei pártbizottság valamennyi tagja nevében azt a támogatást, amelyet a pártszervezetek és a megye egész párttagsága nyújtott számunkra az eltelt időszakban. A Hazafias Népfront jelenlevő képviselőin keresztül pedig szívből köszönöm a megye egész lakosságának támogatását. Munkánkat az elmúlt négy esztendőben szinte fenntartás nélkül segítették a megye kommunistái, lakói. Tudjuk, hogy ebben jelentős szerepe van a pártunk iránt megnyilvánuló nagy bizalomnak. Szívből kívánjuk a X. kongresszusnak, hogy pártunk politikáját erősítse meg, tovább mélyítse népünk barátságát a Szovjetunióval és a Szovjetunió vezette szocialista országokkal együtt vigye előre a mi nagy ügyünket. Szívből kívánom, hogy a háború és béke nagy kérdésében a béke erői tovább erősödjenek, izmosodjanak és egész dolgozó népünk egyre inkább élvezhesse munkája gyümölcsét, a szocializmus áldásait. Cservenka Ferencné zárszava után a pártértekezlet küldöttei megkezdték a harmadik napirend lebonyolítását, amelynek során — az ebédszünetet követően — megválasztották a megyei pártbizottság tagjait és a kongresszusi küldötteket. Ezt követően megtartotta első ülését az újonnan megválasztott Pest megyei Pártbizottság. Az ülésen megválasztották a végrehajtó bizottság tagjait, a megyei pártbizott(Folytatás a 6. Oldalon.) A pártértekezlet csütörtök esti ülésén szólalt fel dr. Bárdi István és dr. Mondok Pál. Amint azt közöltük, mai lapszámunkban ismertetjük felszólalásukat. Dr. Hárdi Isfván, a Pest megyei Ideggondozó igazgató főorvosa Felszólalásában Pest megye egészségügyi helyzetével foglalkozott. Elismerően szólt az egészségügyi megyei hálózat fejlesztéséről, majd a pártbizottság írásbeli beszámolójára hivatkozva megerősítette, hogy a szociális intézmé- - nyék fejlesztése elmaradt az igények mögött és egyre nagyobb gondot okozó problémaként jelentkezik. A fokozódó élettempó növeli az idegártalmakat, ennek ellenére Pest megyének alig néhány olyan kórházi ágya van, ahol elhelyezhetik az idegbetegeket, ugyanakkor a megye egészségügyi hálózata elmeosztállyal egyáltalán nem rendelkezik. Mindez meghatározza az elkövetkező időszak fejlesztési feladatait. Annál is inkább, mert az élet fejlődésével kapcsolatban a pszichés bániaknak mind fokozottabban jelentkeznek, ez pedig szükségszerűen megköveteli az ilyen irányú gyógyító és megelőző tevékenység fejlesztését. Egy szocialista társadalomban a személyiség teljes egészségének a gondolata jelentős szerepet kell hogy elfoglaljon. Ezt a feladatot pedig csak úgy tudjuk megoldani, ha az eddiginél is többet áldozunk az egészségügyi hálózat fejlesztésére és korszerűsítésére — mondotta befejezésül dr. Hárdi István. Dr. Mondok Pál, a megyei tanács vb-elnöke Hozzászólásában a tanácsok munkájának két fontos területéről szólt. Az egyik: a tanácsok önállóságának és hatáskörének bővítése, a másik: oá államigazgatási munka színvonala. Mint ismereted — mondotta dr. Mondok Pál — az elmúlt esztendő^ ben megyénkben is megkezdődött az a folyamat; amelynek során növekedett a helyi tanácsok önállósága, élénkebbé vált a községi és városi tanácsok munkája, szélesedett a lakossággal való kapcsolata. Gazdasági téren a párt határozatának megfelelően csökkentek a korábbi kötöttségek és fokozódott a kezdeményezés lehetősége. Így a negyedik ötéves terv új szabályozói már lehetővé teszik, hogy tanácsaink kiadásaik 80 százalékát a saját bevételeikből biztosítsák. Ez növeli a tanácsok felelősségét, elhatározó szerepét a helyi gazdaságpolitika kialakításában, a helyi kezdeményezések feltárásában. A megye lakossága, az ipari és mezőgazda- sági üzemek, a pártszervezetek, a tanácsok és a Hazafias Népfront kezdeményezése alapján már eddig is sokat tett a községfejlesztésért, a városfejlesztésért. Az elmúlt esztendőben a megye lakossága mintegy 70 millió forinttal járult hozzá a vízellátás javításához, a járdaépítéshez, a város- és községfejlesztéshez. A területfejlesztéssel és a településhálózat korszerűsítésével összefüggő intézkedések és lehetőségek jobban biztosítják a jövőben a területfejlesztésben a társadalompolitikai célkitűzések érvényesítését — mondotta a továbbiakban dr. Mondok Pál. — A terület- fejlesztés és településhálózat korszerűsítésében a megyei tanács már eddig is több intézkedést tett. Elkészült a megye távlati fejlesztési terve. A város vezetőivel együtt elkészítettük és előterjesztés alatt áll Budapest és környéke összehangolt fejlesztési koncepciója. Községek egyesültek, sok nagyközség és közös tanácsú község alakult, amelyek szintén a településhálózat fejlesztését segítik elő. Dr. Mondok Pál ezután a hatósági munka színvonaláról beszélt. Elmondotta, hogy a Központi Bizottság határozatai és a megjelenő kormányrendeletek lehetőséget adnak és joggal igénylik a tanácsoktól az átgondoltabb, szakszerűbb és gyorsabb ügyintézést. A lehetőség azonban ma még nem mindenhol élő valóság. Sok és jogos kritikai vélemény hangzik el a lakosság részéről egyes tanácsi, közhivatali dolgozók megengedhetetlen magatartása miatt. Másutt a bürokratikus ügyintézésre panaszkodnak. A túlszabályozottság különösen az ipar, pénzügy, egészségügy és művelődésügyi ágazatban tapasztalható. Például a kisiparosok ipargyakorlásának tárgyában a községi ügyintézőnek harminchat jogszabályra kell figyelemmel lennie. Ugyanakkor a mezőgazdasági ágazat igazgatásának különböző szabályozására csak 1969-ben 450 jogszabály vagy jogszabály jellegű közlemény látott napvilágot. Azt a jogos igényt — mondotta befejezésül dr. Mondok Pál —, hogy a tanácsok munkájában csökkenjen a bürokrácia, csak. az említett kötöttségek és túlszábályozottsá- gok csökkenésével érhetjük el.
