Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-31 / 256. szám
Biztató tervek, gazdagabb holnap A megyében szervezettség, rend van, a megye erőteljesen fejlődik Nyers Rezső felszólalása Javítani kell a vezetés színvonalát A Központi Bizottság titkára ezután rátért a szocializmus építésének hazai kérdéseire. Hangsúlyozta, hogy a szocialista társadalom és gazdaság építése mindenkor bonyolult fel- adatcsoportot alkotott, s éppen ezért, az eseményeket helyesen értékelni csak egymásba kapcsolódó láncszemekként, azaz folyamatként lehet. Utalt a gazdasági reform bevezetésének előkészítésére és kibontakoztatására, majd ezeket mondotta: — A tapasztalat azt mutatja, hogy az új rendszer jó, ezt erősítenünk és fejlesztenünk kell. Tény az is, hogy az új elemek bevezetése bizonyos nehézségeket okoz a pártmunkában, az állami irányításban, általában a közéleti tevékenységben, s illúzió lenne úgy gondolni, hogy a jövőt tekintve más lesz a helyzet. A mainál hatékonyabban, jobban kell tudnunk cselekedni az új körülmények között. Az új szerkezet lérehozása közben, tagadhatatlanul, az állami szabályozás nem tudott még mindent kellő mértékben a hatása alá vonni, s ugyanakkor a kollektívák nagyobb önállósága, nagyobb cselekvési szabadsága sem találja meg minden esetben a cselekvés helyes irányát. Most tehát az a feladatunk, hogy javítsunk a hatósági irányítás és a közgazdasági szabályozás különféle elemein, bizonyos korrekciós munkát végezzünk el, amellyel jobban érvényre juttatjuk tervgazdálkodásunk, a gazdasági reform alapelveit, ez a tökéletesebb működés feltétele. A döntő az, hogy a következő időszakban cselekvésünk középpontjában a munka hatékonyságának növelése álljon. Ez megköveteli, hogy az állami szabályozás jobb legyen ott, ahol most nem elég jó, s megköveteli azt is, hogy tökéletesítsük a munkát a vállalatoknál, a szövetkezetekben, a különböző irányító szerve(Folytatás a 3. oldalon.) XIV. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM 'ÁRA 80 FILLÉR 1970. OKTOBER 31., SZOMBAT Amint azt lapunk tegnapi számában közöltük, a megyei pártértekezlet csütörtöki ülésén felszólalt Nyers Rezső elvtárs is. Az alábbiakban ismertetjük beszédét. Az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, felszólalását így kezdte: — Tisztelt pártértekezlet! Kedves elvtársak! A megyei pártbizottság beszámolója és az eddigi vita a Központi Bizottság számára is világos képet ad a megye helyzetéről, politikai állapotáról. Úgy tűnik, a megyében szervezettség, rend van, a megye erőteljesen fejlődik. Több a barátunk Nyers elvtárs a bevezető szavak után értékelte a párttaggyűlésen, a járási, városi pártértekezleten elvégzett munkát, és megállapította, hogy azokon országos méretekben előrehaladásról adhattak számot. Hozzátette, hogy ugyanakkor a fejlődéssel együttjárnak nehézségek, gondók is. Régebbiek is vannak, újabbak is keletkeznek. Rámutatott, hogy belpolitikai életünk és fejlődésünk nem választható el a Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolataitól, a világpolitikában elfoglalt helyzetétől. Részletesen foglalkozott a világ- politikában végbement és végbemenő folyamatokkal, s tótért a többi között a vietnami, a közel-keleti helyzetre, s az európai problémákra. Ezután a következőket mondotta: — A legutóbbi négy esztendő alatt külföldön — nyugodtan mondhatjuk — növekedett barátaink száma, s azok száma is, akik ugyan nem barátaink, de elismerik munkánk, erőfeszítéseink eredményét. Vannak természetesen ellenségeink is. Az igazi ellenségből, a tőkésosztályból, az imperialistákból nem lesznek barátaink ezután sem, s a jövőben is mindent megtesznek, hogy zavarják fejlődésünket. Nem kímélik a fáradságot azért sem, hogy megpróbáljanak zavart kelteni a fejekben, feltételezik, hogy vannak erők Magyar- országon, amelyeket céljaiknak megnyerhetnek. Ezzel a szándékkal kétségtelenül reáliPEST MEGYEI Péntek reggel Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen Pest megye kommunistáinak küldöttei, dr. Magyari Andrásnak, a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanárának elnökletével folytatták tanácskozásukat. A megyei pártbizottság írásos és szóbeli beszámolójához újabb küldöttek fűzték véleményüket. Balogh László, a Váci Járási Pártbizottság első titkára Felszólalásában elsősorban a munkásosztály vezető szerepéről beszélt. Elmondotta, hogy a megyei pártbizottság az elmúlt négy esztendő során nagy gondot fordított a munkásosztály vezető szerepének erősítésére. A pártértekezlet első napján — mondotta Balogh László — már sok szó esett a megye gyors ütemű iparosodásáról, valamint az ezzel kapcsolatos gondokról és problémákról. Tény, hogy az elmúlt két évtizedben Pest megye ipara egyedülálló fejlődésen ment keresztül. Egyetlen számadat is érzékletesen bizonyítja ezt: es idő alatt tizenháromszorosára nőtt az iparban dolgozók száma. A gyors fejlődés következménye, hogy a munkásosztály nem homogén megyénkben. Ez érthető, hiszen a munkások jelentős része az elmúlt esztendők során a mezőgazdaságból és az élet legkülönbözőbb területeiről került át az iparba. Mindez meghatározza a feladatokat is: fokozni kell a rétegpolitikai munkát, elsősorban az ipari üzemekben. Külön- külön kell foglalkozni a törzsgárda tagjaival, a fiatalokkal, a nődolgozókkal, gondjaikkal és problémáikkal, mert csak így kerülhetünk közel hozzájuk, így tehetjük hatékonyabbá nevelőmunkánkat. Felszólalásának további részében a bejáró munkások helyzetéről beszélt. Elmondotta, hogy a bejárók az üzemben alig-alig vesznek részt a társadalmi és a kulturális életben, de odahaza, falujukban is csak nagyon kevesen kapcsolódnak ebbe a munkába. Ezért helyes az a törekvés, hogy a községek kapcsolatot teremtenek azokkal az ipari üzemekkel, amelyekben jelentős számú lakosuk dolgozik, de ez a kapcsolat ne szűküljön le csupán a kommunális adó és a szociális kérdések rendezésére, hanem a politikai és kulturális nevelőmunka kialakítását is segítse elő. Dr. Bíró Ferenc, a megyei pártbizottság titkára Felszólalásában olyan sokat vitatott problémákra kereste a választ, mint a munkaerővándorlás, a munkafegyelem-lazulás, a munkatermelékenység, valmint az anyagi érdekeltség kérdéskomplexuma. A munkaerővándorlás az utóbbi években valóban felgyorsult — mondotta —, és helyenként egészségtelen méreteket öltött. Ennek gazdasági, társadalompolitikai és más szubjektív okai is vannak. Az okok között megtalálhatjuk az átlagbér-gazdálkodás kötöttségét, a termelőszövetkezeti kisegítő üzemágak és a vidéki ipartelepítés munkaerőelszívó hatását, a munka- és üzemszervezés hiányosságait. Vizsgálódásaink tapasztalata szerint az átlagbér-gazdálkodás kötöttségei valóban olyanok, amelyek rendkívül kedvezőtlenül hatnak az egész kérdéskomplexum alakulására. Az átlagbér-gazdálkodás következtében a vállalatok az indokoltnál nagyobb számban alkalmaznak alacsony keresetű, szakképzetlen dolgozókat, hogy a rajtuk megtakarított béralapot felhasználhassák az újonnan felvett szakmunkások átlagon felüli béréhez. A szakképzetlen dolgozók jelentős részét improduktív munkakörökben foglalkoztatják, vagy olyan munkát végeztetnek velük, amelyeket könnyűszerrel gépesíthetnének, vagyis tulajdonképpen nem lenne szükség ezekre a dolgozókra a termelés folyamatában. A munkások előtt semmivel sem magyarázható az, hogy az üzemen belül tömegével találunk „nem dolgozó” embereket, akik éppen az érdemi munka hiánya miatt gyakran a „lógósok” benyomását keltik. Pedig többségük, legalábbis az üzembe kerülésükkor, becsületes ember, és a legtöbb esetben rajtuk kívülálló okok miatt vannak erre a sorsra kárhoztatva. A munkások nagy többsége elsősorban a közvetlen kereset alapján mérlegeli saját helyzetét, megbecsülését. Szívesen végeznek (Folytatás a 2. oldalon.) san számolni kell. Nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy hazánkban nem akadnak emberek vagy kisebb csoportok, szűk látókörűen gondolkodók, akik esetleg hajlanának erre. Mindez tehát bonyolultabbá teszi, nehezíti helyzetünket, de tény, hogy elegendő politikai látókörrel, felelősséggel és erővel rendelkezünk ahhoz, hogy országunkat ilyen bonyolult körülmények között is a szocializmus útján, a kommunizmus felé vezessük, szoros kapcsolatban szövetségeseinkkel. — Azért, mert ellenségeink időnként kétes értékű „dicséretben” részesítenek bennünket, mi soha sem szűnhetünk meg hangoztatni és a gyakorlatban is bizonyítani, hogy a szocialista országok közösségének szilárd tagjai, a Szovjetunió szövetségesei vagyunk. Mindezeket világosan megállapították pártunk Központi Bizottságának irányelvei, és úgy tapasztalom, a pártértekezlet, eddigi munkája során, ugyancsak határozottan állást foglalt e kérdésekben. A Szovjetunióval való barátság, a szocialista országokkal való testvéri együttműködés a mi politikánk fundamentuma. Ugyancsak fundamentuma pártunk politikájának, hogy a marxizmus—leninizmus tanításait a magyar valóságnak megfelelően, a mi népünk elképzeléseinek, akaratának megfelelően ültetjük át a gyakorlatba. Nyers elvtárs ezután részletesen foglalkozott’ a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom különböző problémáival, azokkal a nehézségekkel, amelyeket az imperializmus igyekszik a maga javára kihasználni. VllÁC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! cm Befejezte munkáját a megyei pártértekezlet
