Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-30 / 255. szám
res* hegyei 8 1970. OKTÓBER 30., PÉNTEK KÉSZÜLŐDÉS A IV. OTEVES TERVRE Egy kis vállalat nagy tervei Mész, víztorony, Dunakavics Szabó Lajos, a Pest megyei Építőanyagipari Vállalat igazgatója mondja: — Vállalatunk kicsiny, lehetőségeink nem nagyok. Mégis vannak elgondolásaink arra. hogy termelésünket és forgalmunkat a IV. ötéves terv nagy építkezési programjának előmozdítására továbbfejlesszük. Már amennyire tőlünk telik. — Egyik fő profilunk a mészégetés, tehát az építkezés fontos anyagát állítjuk elő, ami gyakran hiánycikk. Termelésünk mintegy negyven százalékát az építkező lakosságot ellátó megyéi TÜZÉP-nek adjuk át, a többit építővállalatoknak, ezek közül legnagyobb szállítmányaink a Pest megyei állami és tanácsi építőipari vállalatnak jutnak, de egyik megrendelőnk igényét sem elégíthetjük ki teljes mértékben. Berendezéseink elavultak, munkáshiánnyal is küzdünk. — Nem csoda, a mészkőbá- nyászást eddig mostoha körülmények között végeztük, mégpedig primitív módon, hét-nyolckilós kézikalapács- csal. Ez már maga is megnehezíti a munkát, amit az időjárás viszontagságainak kitéve, szabad ég alatt kell elvégezni. Hogy mégis szép számmal vannak iörzsgárdatagjaink, abban, gondolom, a viszonylag jó fizetésnek is szerepe van. Aki szorgalmas, havonta úgy háromezer forint körül keres. — A munkaerőhiány ellen- súlyozásaként a többtermelés érdekében 12 milliós költséggel gépesítjük Piliscsaba— Jászfalu melletti bányánkat. Ez év végétől a munka nehezét emberi kéz helyett már korszerű gépek végzik. Bányászaink átképzése lőmesterré és gépkezelővé most kezdődik. — Jelenleg ez az üzem évente 24 ezer tonna I. osztályú darabos égetett meszet állít elő. Kétszer ennyit is termelhetnénk, ha korszerű kemencékkel láthatnánk el a# üzemet. Harmincmillió kellene hozzá, nekünk csak öt van erre a célra. Ha vissza nem térítendő hitelből fedezhetnénk a hiányzó összeget, a IV. ötéves terv utoísó évében, 74-ben már csaknem ötvenezer tonna mésszel járulhatnánk hozzá az építkezésekhez. Mészkővagyonunk még a fokozott termelés mellett is ötven esztendőre elégséges. — Valaha öt téglagyárunk volt, ezeket 1960-ban át kellett adni. A verőceit nem volt érdemes üzemeltetni, berendezését leszerelték, az épületeit pedig visszakaptuk. 1964- ben vasszerkezetű víztornyok, hidroglóbusok összeszerelését kezdtük meg itt, két évvel utóbb a gyártásra szintén berendezkedtünk és az általunk készített 12—35 köbméteres tornyokból azóta az ország különböző részeiben hél százat felszereltünk. Ezeket, sőt ez év eleje óta még nagyobbakat is karbantartunk, javítunk, felújítunk, mintegy kétszáz különböző méretű torony karbantartására szerződést kötöttünk. A nagy tornyok javításához költséges állványozás kell. 'Ehelyett mi egy NDK-ból vásárolt darukocsit úgy alakítottunk át, hogy arról dolgozhatnak embereink és az állványozás feleslegessé vált. Még egy ilyen gépet rendeltünk, jövő év közepén megkapjuk, átalakítjuk és akkor még több munkát vállalhatunk. — Nehézség azonban, hogy a hidroglóbusok gyártását nagyrészt szabad ég alatt kell elvégeznünk. Nyolc-tíz milliós középlejáratú hitellel megfelelő szerelőcsarnokot szándékozunk építeni. Ha ez 1973-ra elkészül, a víztornyokon kívül fémnyílászáró szerkezeteket és egyéb építéshez szükséges vasszerkezeteket is gyártunk. — Három hónapja kifejezetten kereskedelmi tevékenységbe kezdtünk: Duna-kavicsot árusítunk verőcei telepünkön. Olcsón adjuk, vállaljuk a felrakodást is, és ezzel együtt mindössze 45 forint köbmétere. Persze csak 50 kilométeres körzetben fizetődik ki a vevőnek a szállítás. — Vállalatunk erősen veszteséges volt még néhány éve. 1967-ben hétmillió forintos állami támogatásra szorult, de egy évvel utóbb már hárommillió volt a nyereségünk és abból dolgozóink átlag egyhavi bérüknek megfelelő összeggel részesültek. Tavaly ötheti bér volt az átlagos nyereségrészesedés, ötmillióhatszázezer forintból tellett. Idei nyereségünk sem lesz kevesebb, viszont a nyereségrészesedést talán még növelhetjük is. — Egyszóval, készülünk, éspedig így készülünk a IV. ötéves tervre. SZ. E. Négy év képeiből. Ifjúsági lakótelep Vác- Deákváron. Foto: Gábor CEGLED MOTOR MÁSFÉL PERCENKÉNT Különleges villamosgépgyár- | tó csarnokot építenek az Egyesült Villamosgépgyár ceglédi I TEENAGEREK A hajlékony nemzedék A kisgyermek édesanyjától tanulja az első fogalmat, a fogalom értelmét: asztal. A szülők vezetik rá az első komoly gondolati műveletre: az ebéd az asztalon van. A gyermek minden alapvető tudását, a társadalomba való beilleszkedés alapismereteit nevelés, oktatás, „befolyásolás” útján kapja. Aztán, évek múltán először, olyat mond a fiatal, amit nem tanult: gondolkodik, asszociál, vagyis személyiséggé kezd válni... Az életét végigkísérő befolyás minősége meghatározza a fiatal értékét, a befolyás társadalmi minősége pedig egy egész generáció etikai arculatát módosítja. ★ — Mit szeretnél csinálni az életben és miért? — A ceglédi Várkonyi általános iskola nyolcadik osztályosai válaszolnak: Sallai Julianna: „Vágyódom a gimisták közé, aztán építészmérnök szeretnék lenni, jó lenne házakat, iskolákat, hidakat tervezni. Az építészmérnökség jó szakma: tiszta munka, nem igényel fizikai erőt és jól lehet keresni... A házban lakik egy építészmérnök bácsi, nyugodtan élnek, szép a lakásuk. A család nagyon jól él.” Sivók Zoltán: „A gimnázium után a Szegedi József Attila Tudományegyetemen szeretnék tanulni, mint orvos vagy pszichológus. Akinek lelki baja van, az majd eljön hozzám, kikérdezem, következtetéseket vonok le, ha fáradt, elküldöm üdülni. A bátyám Szegeden egyetemista, negyedéves biológus, hazahordja a könyveit, olvasgatom, találkozom a barátaival.’’ Balogh Margit: „Közgazda- sági szakközépiskolába szeretnék menni. A szüleim ajánlották: ott jobb, nagyobb képesítést kapok, könnyebben elhe- lyezkedhetem. Mi a közgasz- dász-technikus feladata? A gazdasági élettel foglalkozik, a mezőgazdasággal, az iparral és nem politikával.” Köllő Pál: „Állatorvos szeretnék lenni, vagy tanár. Tanár, mert szeretem a gyerekeket. Állatorvos, mert van egy nagyon aranyos tacskó kutyám.” ★ — Hogyan alakul ki egy gyermek irányultsága? — kérdeztük Barkasi Kálmánná ceglédi tanárnőtől, egy 14 és egy 8 éves fiú édesanyjától. — A fiamat kiskorában sok minden érdekelte: a mese (irodalom), a barkácsolás (manuális munka), a zene, a történelem. Elárulom, előre kitűzött tervem volt vele, humán érdeklődésűvé váljon, konkrétabban az irodalom vonzza. Ilyen könyveket vettünk neki. Tizenkét éves korában már egy irányban állt, már csak az elektrotechnika érdekelte. Tőlünk ilyen irányú segítséget nem kapott, a fizikatanára hatására fordult a fizika felé. A kolléga nagyon érdekesen tanít, együtt építettek rádiót. Aztán mi is szakkönyveket, kísérleti eszközöket vásároltunk neki. — A gyermek személyiségszerkezetét meddig lehet és kell befolyásolni, és mikor tilos? — Nagyobb terület az, amibe be kell avatkozni. Irányításra feltétlenül szükség van. Nagyon hajlékonyak a gyerekek. ★ — Mit szeretnél elérni az életben és miért? — a ceglédi Várkonyi általános iskola nyolcadik osztályosai válaszolnak: Sallai Julianna: Férjhez megyek, szép lakás, egy kisgyermek, utazni, kulturált, modern élet. A szakmában: nem szeretnék mindenki fölött állni, de ne legyek mindenkinél alacsonyabb sem. Inkább közösen szeretnék épületet tervezni. Szeretek kitűnni, de az nem jó, ha haragszanak rám, mert önző vagyok. Jó lenne sok barát, nem akarom megutáltatni magam.” Sivók Zoltán: „Sok embert meggyógyítani, olyan ember lenni, mint keresztapám — mindenki kint volt a temetésén. Szeretnék valami maradandót alkotni. Nem azért leszek orvos, hogy meggazdagodjam.” Balogh Margit: „Közepes szintet szeretnék elérni a szakmában, hibátlanul dolgozni, hiszen szeretem a munkám. Nem lenne jó fölöslegessé válni. Mondják majd rám: jó, hogy itt vagyok.” Költő Pál: „Biztos állatorvosi szakma, amiből biztosan élhetek. Arathatom a tanulás gyümölcseit. Mindenki bizalommal lenne hozzám, nem tartanának sunyi, megalkuvó embernek.” ★ — Az úttörőcsapat tudatos formáló, befolyásoló szervezet, tájékoztasson erről a munkáról — kértük Sebők Pál úttörőcsapat-vezetőt. — A hetedik, nyolcadik osztályban már az erkölcsi, világnézeti kép kialakítására törekszünk. Ezt szolgálta például a „Szabad hazában, Lenin útján” mozgalom, ötven városba írtunk levelet, hogy küldjék el nekünk a felszabadulás és a 25 év néhány dokumentumát. Ezeket tablókon dolgoztuk fel. A gyerekek nagy kedvvel csinálták ... A pajtások öt szakkörben elégítik ki érdeklődésüket, az elektrotechnika, az automatika, a sport, a szerszámkészítő, a kisdobos szakkörben tanulnak. Jól dolgozik irodalmi színpadunk is. Úgy érzem, hogy az úttörőmozgalom megtalálta az utat a gyerekekhez. ★ — Hogyan lehet megismerni a gyerekeket, milyen az úgynevezett pályairányítási munka? — kérdeztük Rózsás Lászlótól, a nagykőrösi Arany János Gimnázium igazgatójától. — Az osztályfőnökök keresik a fiatalok személyiségjegyeit, tanulmányozzák a környezetet, a családi otthont, figyelik a manuális készséget, az elvont gondolkozás minőségét. Igen, ez kevés a megismeréshez, de sem megfelelő képzést nem kapták tanártársaim, sem időt a feladatra. Ezért, az igazat megvallva, nagy dilemma előtt állunk, hogy a szakmák bizonyos köréből kinek melyiket tanácsoljuk ... — A pályairányítási munkát a realitás határozza meg. Ezt tanácsoljuk: két szék közül nehogy a pad alá essél... Úgy érzem, társadalmilag nincs megoldva az előretervezés, egyik oldalon a túlképzés, a másik oldalon a hiányképzés tapasztalható. A pályairányítási munkát végző tanár sem ismeri pontosan a társadalom igényeit... ★ összegezés helyett emeljük ki az elmondottak kulcsszavait. Ki, mi befolyásol? A lakótárs, a testvér, a szülő, a keresztapa, egy aranyos tacskó, a barátok (beszélgetésünk sok mondatát cáfolták a társak), az osztályközösség, az úttörőmozgalom, a tanár stb. Hogyan befolyásolnak? „Jól lehet keresni, könnyebb elhelyezkedni, szeretnék kitűnni, maradandót alkotni, hibátlanul dolgozni, bizalmat szeretnénk ...” Kell-e befolyásolni? Igen, mert a fiatalok hajlítha- tóak. Hogyan kell befolyásolni? Nagy felelősségtudattal, éppen azért, mert a fiatalok könnyen hajlíthatok. Az amatőr befolyásolok — lakótárs, testvér, szülő, barát stb. — emelkedett szemlélettel befolyásoljanak, ne halljuk vissza a fiatalok szájából azokat az anakronizmusokat, amelyeket a felnőtt is csak halkan súg, és önmaga előtt is szégyell. A profi befolyásolóktól — tanárok, nevelők, úttörőmozgalom stb. — több szakértelmet várunk, mert nem kevesebbről, mint emberfőkről van szó. Miért kell jól befolyásolni? Mert a befolyás társadalmi minősége egy egész generáció etikai arculatát módosítja. Fóti Péter „Sátor" sertéseknek Nyolc, egyenként 500 sertés elhelyezésére alkalmas előregyártóit elemekből összeszerelhető hizlaldát vásárolt az osztrák Hygienic cégtől a hajdúnánási Rákóczi Termelőszövetkezet. A hazánkban szokatlan formájú — sátoralakú — hizlaldákat begyakorlott szerelők két hónap alatt állítják össze. Négy épület használatához — tehát kétezer sertés hizlalásához — egy ember elegendő. A sátorhizlaldák ugyanis szinte teljesen automatizáltak, szellőztetésük, fűtésük is nyomban igazodik a kinti hőmérséklethez. Hasznos kezdeményezés Művészeti stúdiók a gödöllői járásban A napokban újszerű népművelési kísérlet kezdődött a gödöllői járásban: kulturális szakági továbbképzést szerveztek a járás pedagógusai részére. Erről beszélgettünk dr. Kovács Gyulánéval, a járási tanács vb művelődésügyi osztályának vezetőjével. O Mi a kezdeményezés lényege? — Ismert tény, hogy valamennyi iskolában évente több irodalmi rendezvényre, műsoros estre kerül sor. A diákokat a pedagógusok készítik fel erre, de ezek a pedagógusok nem rendelkeznek művészeti alapképzéssel. Lehet például valaki kitűnő irodalomtanár, de attól még színdarabot rendezni nem tud. Ez adta számunkra az ötletet, hogy a megyében elsőként hozzunk létre olyan művészeti stúdiókat a különböző szakkörvezető pedagógusok részére, amelyekben elsajátíthatják a különböző művészeti ágak alapismereteit s megtanulhatják a műsorválasztástól kezdve a műsorrendezésig a legszükségesebbeket. • Milyen művészeti ágakban kezdődött meg ez a stúdiómunka? — Egyelőre négy stúdiót hoztunk létre: ének-zene, néptánc, irodalmi színpad-színjátszás és bábstúdiót. Valamennyi stúdióban húsz-húsz pedagógus tanul. A stúdiók tagjai elsősorban a járás iskoláiból verbuválódtak, de részt vesznek a munkában gödöllői pedagógusok is. • Milyen gyakoriak a foglalkozások? — Havonta egyszer háromórás elméleti, illetve gyakorlati foglalkozásokat rendezünk. Itt van például a színjátszó-irodalmi színpadstúdió tematikája. Műsor összeállítás, vers- és prózamondás, beszéd- és mozgástechnika szerepel benne a többi között és természetesen a legkülönbözőbb gyakorlati foglalkozások. Az oktatók között pedig olyan neves pedagógusokat is találunk, mint például Montágh Imre, a Színművészeti Főiskola tanára. • Az esztendő végén a résztvevők kapnak valamiféle képesítést? — Mivel ez kísérleti esztendő, képesítést még nem adunk, de javasoljuk, hogy a legjobbak részt vehessenek jövőre a megyei stúdiók munkájában. Ha a kísérletünk beválik, jövőre szeretnék újra hasonló továbbképzési fórumot teremteni, de akkor már olyan feltétellel, hogy aki sikeres vizsgát tesz, az működési engedélyt kap. • Távolabbi eél? — Igen, az is van. Ismerve a művelődési otthonok jelenlegi helyzetét, viszonylag kevés látogatóját, az is a célunk, hogy az iskolai öntevékeny művészeti munka fokozásával ne csak résztvevő utánpótlást teremtsünk művelődési házaink különböző művészeti csoportjai számára, hanem az új látogatók sok ezres tömegét is. Az a diák, akit az iskolában megtanítanak a művészetek szeretetére, felnőtt korában is igényli majd a kultúrát. A gödöllői járás kezdeményezése nemcsak dicséretre méltó, hanem arra is, hogy mielőbb követőkre találjon a megye más járásaiban, p. p. Csirkebusz Tízemeletes speciális csirkebuszokat szerkesztettek a sárvári Baromfifeldolgozó Vállalat szakemberei. A Csepel Autógyár-készítette teherautó platójára szerelt, modern de- xion elemekből összeállított emeletes ketrecekben egy-egy gépkocsival kétszer annyi baromfit szállíthatnak, mint az eddig alkalmazott módszerrel. A szállítási költségek szempontjából ez rendkívül nagy jelentőségű, mert hiszen a vállalat három megyéből évente 14 millió csirkét, negyedmillió tyúkot, 330 ezer libát és 180 vagon házinyulat vásárol fel. Nagy előnyt jelent az is, hogy ezekről a speciális csirkebuszokról nem kell lerakni az árut: a ketrecből közvetlenül a feldolgozó pályára helyezhető vele a baromfi. Kisgépgyárában. A hatezer négyzetméter alapterületű csarnokban a motorokat a legkorszerűbb technológiával gyártják majd. Hazánkban az alkatrészek mozgatására itt alkalmaznak először konveyor- szalagot. A csaknem 45 millió forintos beruházással megvalósuló létesítményben másfél percenként hagyja el egy-egy motor a szalagot. A tervek szerint 1972 áprilisában kezdik meg az üzemszerű termelést, s még abban az esztendőben 120 millió, 1974-ben pedig már 150 millió forint értékű motort állít elő két műszakban 150 dolgozó.
