Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-24 / 250. szám

pew ifccrei icÁf/Wap 1970. OKTOBER 24., SZOMBAT Gólyák a gimnáz Az idén tavasszal érettségi­zettek közül azok, akiket fel­vettek az egyetemekre, főisko­lákra, már a „gólyák” életét élik. Milyen áron érhették ezt él? Mit kellett maguknak sze­rezniük, és mit segített az is­kola, amelyet már elhagytak? — Szakos osztályunkból — matematika — 24-en jelent­keztek műszaki egyetemre. Tizenhetet felvettek. A váci Sztáron Sándor Gimnázium tehát, szakosztályt szervezett, és itt olyan szín­vonalat biztosított, amely le­hetővé tette, hogy a matema­tika és a műszaki tudomá­nyok iránt érdeklődő diákok megfeleljenek az egyetemi fel­vételi bizottság előtt, és felvé­telikhez ma szükséges köve­telményeknek. Válójában mi történt tehát? Áz iskola tantestülete felis­merte: nem lehet mindent egyenlő színvonalon oktatni azoknak a gyerekeknek, akik természetesen nem érdeklőd­nek minden iránt egyforma lelkesedéssel. A Sztáron Sán­dor Gimnázium betöltötte az egyetemre előlkészítő felada­tot. A többi osztály adatai sem szégyellnivalóak, bár végleges eredményről nem számolhatott be Tóth István­ná, az iskola igazgatónője: az egyetemek rendszertelenül, kihagyásokkal és késve jelen­tik, kiket vettek fel. Országos viták középpont­jában áll ma az a kérdés, amely leegyszerűsítve így hangzik: mire jó a gimná­zium? Az előbbi példa bizo­nyította, ha jól csinálják, megfelelhet az egyetemre való felkészítés követelményének. Tehát gimnáziumot csak az végezzen, alki diplomát akar szerezni? A ceglédi Kossuth Gimná­zium igazgató-helyettese Tóth Mihály: — Nehéz helyzetben va­gyunk. Vagy azok jelentkez­nek hozzánk, akik már most eldöntötték, egyetemre men­nek — java részük valóban tehetséges —, kiváló vagy egészen jó képességű tanuló. Vagy azok, akik a szakközép- iskolákból, technikumokból kimaradtak, képességeik nem elegendőek ahhoz, az iskola­típushoz, de mégis taníttatni akarják őket ä szüleik, „legalább érettsé­gije legyen” jelszóval. Mit tehetnek a pedagógu­sok? Átlag színvonalon taní­tanak, s a legjobbakkal és a leggyengébbekkel, külön fog­lalkoznak. — Egyedül így érhetjük el, hogy legyen valami értéke az érettséginek, ugyanakkor azok, akik rátermettek, egyetemre kerülhessenek. A fizikai dol­gozók gyerekeinek segítésére minden évben előkészítő tan­folyamokat szervezünk. Az elmúlt tanévben matematiká­ból, fizikából, biológiából és történelemből volt ilyen. Nagyjából ennek köszönhető, hogy a 61 jelentkezőből 35-öt fölvettek. A 61 tanulóból 24 volt fizikai dolgozók gyerme­ke, közülük 17-et vették föl. — Egyébként egyre keve­sebb megerőltetésünkbe kerül ezeknek a diákoknak a segí­tése. Egyszerűen azért, mert alig jelentkeznek hozzánk. A kétkezi munkások szíveseb­ben ' íratják gyerekeiket szak- középiskolába, technikumba: mondván, legyen meg az érettségi, de szakma is hozzá. Ha csak érettségije van, és mégse veszik fel egyetemre, elviszik katonának, és még azután kell szakmát tanulnia. Pedig a felvettek aránya mellettünk tanúskodik. Stabil arány, évek óta ez a helyzet. A^ _ráckevei gimnázium igaz­gatója. dr. Losonci Miklós. nem ilyen határozott. Szavai­ból úgv tűnik, ő is az egye­tem előkészítőiének fogja fel a gimnáziumot. Az eredmé­nyek mást mutatnak. A 75 érettségiző közül 32-en jelentkeztek egyetemre vagy főiskolára. Hatvan százalékuk volt kétkezi dolgozók gyereke. Mindössze 12-őt vettek föl közülük. De ebbe már bele­értendők azok is, akik óvónő­képzőbe kérték felvételüket. — A sikeres egyetemi fel­vételihez nem elég a közép­iskolai tananyag biztos tudá­sa sem. Az ELTE bölcsészet­tudományi karára két nagyon tehetséges, kitűnő tanulónk jelentkezett. Egyiküket sem vették fel. Nagy a verseny. És vidéken nehezebben hozzáférhetők a gimnáziumi szintet meg­haladó információk. Amelyet, tegyük hozzá, elvben, a pedagógusoknak kellene követíteniük. Gyakor­latban ez lehetetlen, a többi között a szigorúan megszabott tanrend miatt. A pedagógus- kérdésre, szakos ellátottságra, a munka- és életkörülmé­nyekre elég csak utalnunk, ahhoz, hogy megértsük, az objektív akadályok szubjek­tív akadályok szülői, és a ha­tározatlanság, a gimnáziumok „prof il j ának” kialakításában; a „gyorsuló idő”, a technika felgyorsult ütemű fejlődése és a társadalmi előrehaladás megnövekedett követelményei­vel szembe állítva —, mert sajnos szembeállíthatok — változtatást sürget. Egyetlen részkérdésre ke­restünk választ, és a rész- probléma szerteágazóvá duz­zadt. A részkérdésre kapott különböző előjelű válaszok is bizonyítják: változásra van szükség. Varga Vera DOROG Minikönyv­M • Ml gyújtok Uj szakcsoporttal, mini- könyvgyűjtőkkel bővült a do­rogi „Ki mit gyűjt” klub. A legfrissebb gyűjtési ág tagjai a néhány milliméteres vagy centiméteres könyvecskékre „vadásznak”. A szakcsoport megalakításával a klub segít­séget nyújt a könyvgyűjtők­nek. Kapcsolatot keresnek a kiadókkal. A népszerű dorogi „Ki mit gyűjt” klub tagjainak száma egyébként már megha­ladja az ezret. Úgyszólván a világ minden országával leve­leznek. Névjegyzékük segít­ségével gyűjtő-levelező társa­kat kutattak fel Indonéziában, Brazíliában, Argentínában és Indiában is. Ragyog az ősz, kedvderítő napok követik egymást. Me- gyeszerte szüretelnek, befeje­zésként legtöbb helyen vidám szüreti bál tesz pontot a vé­gére, Mint például ma este Úcsán, ahol az Űj Barázda Tsz. KISZ-szervezete vállalta a szüreti bál megrendezését. A monori járási művelődési ház klubjában ma, Vecsésen pedig ma és holnap délután, ötórai tea lesz a tizenévesek számára. Sülysápon vasárnap este 8 órakor ünnepélyes if­júsági klub megnyitót tarta­nak, ahol a KISZ-vezetősége és a falu fiataljai találkoznak, és megbeszélik további közös terveiket. A Csepel Autógyár művelődési házában sikeres­nek ígérkező táncdaáestre ke­rül sor ma este. A Non-Stop zenekar kíséretében Stefán Ildikó, Toldi Mária, Aradszky László és Szécsi Pál lépnek fel, Orosz András konferál. A nagykátai művelődési otthon­ban is táncra invitálják szom­baton a fiatalokat. A meghí­vón ez áll: Tánczene, Kugli és a Fóka bácsiék, Cegléd. Ha ez a zenekar neve, telitalálat! Szórakozás az idősebbeknek is kínálkozik bőven. Érdről hírt adtak róla: a művelődési házban Dr. Konkoly Gyula tart vitával egybekötött elő­adást, a nemzetközi munkás- mozgalom helyzetéről. Vecsé- slen, a József Attila művélő- désd házban Pápai Iván Em­ber a Holdon címmel ismeret- terjesztő előadást tart. A ko­molyabb programpontok kö­zött javasoljuk a ceglédiek­nek: menjenek el a Kossuth művelődési házba a Filhar­mónia és a zeneiskola közös rendezvényére, az ifjúsági hangversenyre. A Pege-kvar- tett szintén klasszikusnak számít — a dzsessz világában. Szombaton, a Kossuth étte­remben, az állandóan ott sze­replő Molnár-trió mellett lép­nek fel. Szentendrén, vasárnap dél­előtt az OTP járási fiókja mindenkit szeretettel vár a Takarékossági vetélkedőre, amelyen értékes díjakat lehet nyerni. A múzeumi hónap további érdekes eseményeire hívjuk fel a figyelmet. Vasárnap dél­előtt 11 órakor nyílik meg Abonyban, a tanácsháza nagytermében a III. őszi tár­lat, amelynek képeit ez al­kalomból a szentendrei Fe- renczy Múzeum kölcsönözte. Nagykőrösön ma délután a művelődési központ színház- termében figyelmet keltő ki­állítást nyitnak az általános iskolák rajzszakköreinek mun­káiból. A rajzokon kívül agyagkészítményeket, szobro­kat, sőt mázas csempéket is bemutatnak. Valamennyi a tanárok, illetve kis tanítvá­nyaik munkája. Ráckevén, az Árpád Múzeumban a Nagy István képzőművészeti csoport tagjai bemutatóját nyitják meg szombaton délután.' Két tárlatvezetésre is meginvitál­juk olvasóinkat. A Magyar Nemzeti Galériában Szíj Bé­la: A Nyolcakról, Csengeriné Nagy Zsuzsa doktor: roman­tikus festészetünkről tart elő­adást, a Szépművészeti Mú­zeumban pedig Dr. Zentai Lóránd, a leningrádi Ermi­asa» omaT ŐSZI TARLAT SZÜRETI BÁL TÁNCDALEST tázs legszebb rajzait mutat­ja be. A sort jövő heti színház- javaslatunkkal fejezzük be: 31-én, délután 3 órakor az Ódry Színpadon a Színház- és Filmművészeti Főiskola növendékei Brecht: Koldus­operáját, a Déryné Színház­ban Schiller: Ármány és sze­relem című drámáját fogják bemutatni. A vidám műfajból javasoljuk, váltsanak jegyet a Mikroszkóp Színházba, ahol szombaton és vasárnap A te­tőn dolgoznak címmel aktuá­lis politikai kabarét adnak elő. Komáromi Magda Rudabányai mozdonymtmálemek A rudabányai Érc- és Ás­ványbányászati Múzeum rövi­desen új ipartörténeti emlé­kekkel gazdagodik. Megtalál­ták azokat a kis gőzmozdonyo­kat és ércszállító kocsikat, amelyek 1962-ig a községet és a Sajó völgyét összekötő keskeny nyomtávú vasút­vonalon közlekedtek. Ezeket negyvennégy évvel ez­előtt — a normál vasúti pálya kiépítése után — az akkori tu­lajdonos, a rimamurányi rész­vénytársaság ózdi’ és borsod- nádasdi gyárában állította munkába, s érdekes, hogy a régi mozdonyok közül kettő és egy ércszállító kocsi még ma is haszná­latban van. A két gyár ezeket a műemlék jellegű mozdonyokat és a szállítókocsit az év végén ki­selejtezi és átadja Rudabányá- nak, ahol azokat a szabadtéri múzeumban helyezik eL Kőzetszilárdítás a kőfejtőben Nyugat-Dunántúl egyedül­álló látványossága a fertőrá- kosi kőfejtő. A több emeletes magas oszlopok között ki­alakult hatalmas termeket az év minden szakában nagy számban keresik fel hazai és külföldi turisták, akik testi épségének megóvása érdeké­ben néhány évvel ezelőtt kő- zetmegszilárdítási munkák kezdődtek a kőfejtőben. Az oroszlányi bányászok ez idén még az ősz folyamán befeje­zik a nagyszabású munkát. ÍJJÁÍPÜL A RÉGI MŰVÉSZTELEP Dr. Demeter László, Szent­endre krónikása érdekes tájé­koztatót küldött az újjáépülő régi művésztelepről. Beszá­molójában megírja, hogy a város környékének bája és festőisége mindig is megra­gadta a művészeket. Réti Ist­ván és tanítványai 1928-ban a városi tanácstól megkapták a Munkásbiztosító nagy, kertes üdülőjét. Az idő múltán az itt levő épületek elavultak, a nagy hírrel és múlttal rendel­kező szentendrei művészte­lep nem biztosított egészséges és zavartalan munkalehetősé­get lakóinak. Épült egy új művésztelep, de szükségessé vált,a régi korszerűsítése is. A Művészeti Alap támoga­tásával újabb 12, pihenő szo­bás, háló-étkező-mosdófülkés műteremlakás épül 64 négy­zetméteres hasznos területtel. Lesz itt külön kiállítóhelyi­ség, sőt még házfelügyelői la­kás is. A terveket a Műszaki Egyetem Rajz- és Formaisme­reti Tanszéke készítette el, igen pontos előtanulmányok alapján. A művész’ tervezés­nek köszönhető, hogy Közép- Európa egyik legtökéletesebb megoldású műtermei épülnek. A kivitelezést júliusban kezdték. Máris alapozzák a lakásokat, építik a falakat. A lakások jövőre, a kiállítóterem 1972-ben készül el. A Szent­endrei Építőipari Ktsz a kivi­telező. Fehér András, a ktsz elnöke és a szövetkezeti tagok valósággal vizsgafeladatnak tekintik, hogy az évszázados fák alatti telepet hibátlanul, a tervek pontos betartásával valósítsák meg. Arra töreked­nek, hogy a műtermes laká­sok kényelmes, hangulatos és zavartalan otthont biztosítsa­nak a művészeknek. Addig azonban még sok ne­hézséggel ken megküzdeniük.' Nincs elegendő szállítóeszköz, gyakran hiányzik a szükséges építőanyag s kevés a gép, amivel a munkát könnyebbé és termelékenyebbé tehet­nék. k. m. Lovaiéit lovagok Zenés komédia — Shakespeare nyomán Uj magyar zenés komédia bemutatására készül a Fővá­rosi Operettszínház. Shakes­peare: Felsült szerelmesek című vígjátékát Mészöly Dezső átdolgozásában és dalszövegei­vel viszik színre, Seregi László rendezésében — Lova­iéit lovagok címmel. Az új musical melódiáit a legfiata­labb színpadi zeneszerző, a 24 éves Darvas Ferenc — Darvas Szilárd fia — komponálta. A koreográfiát Bogár Richhard tervezi, a főbb szerepekben Lehoczky Zsuzsa, Galambos Erzsi, Felföldi Anikó, Várhegyi Teréz, Homm Pál, Kertész Pé­ter, Harsányi Frigyes, Konrád Antal és Maros Gábor mutat­kozik be. A premier napja; december 3. NSZK-filmesek Az NSZK-beli Elan-film stábja a Csongrád megyei Mó- rahalom község tanyavilágá­ban forgatja Miks Bumbullis Sudermann egyik paraszti té­májú novellájából készülő film egyes részleteit. Az úgyneve­zett Timár-tanyán Günther Gravert rendező irányításával láttak munkához. A Móricz re­gényből ismert Túri Danihoz hasonló történet forgatásán a szegedi Nemzeti Színház pró­zai társulatának tizennégy mű­vésze is közreműködik. KÖNYVESPOLC Kőbe zárt fájdalom Michelangelo életrajzában, a nagy itáliai reneszánsz mes­ter életének legviharosabb, legkalandosabb esztendőit ele­veníti meg Karel Schulz, a kötet szerzője: a nagy művész Szomlati cóevec^és VÁLASZTÓVÍZ Feltaláltam egy csodaszert. Ez a szer olyan, mint az éksze­részek által használt választó­víz, mely kimutatja, hogy a vizsgált fém arany-e. Az én választóvizem bármilyen tárgyra rácseppentve, azonnal elárulja, hogy a vizsgálatnak alávetett autó, nercbunda, nya­raló vagy egyéb tartós fo­gyasztási cikk tisztességes úton került-e tulajdonosa birtoká­ba. Amennyiben a tárgyhoz sikkasztás, lopás vagy egyéb bűnös manipuláció útján ju­tott hozzá, akkor azon a he­lyen, ahol a választóvíz érte, szikrákat szór, és trombitához hasonló hangot ad. Kísérle­teim során a szikrákig hamar eljutottam, de éreztem, hogy ez nem elegendő. Számos dolog­ról a vak is láthatná, hogy lo­pottak, és mégsem történik semmi. Ezért tovább folytat­tam a kísérleteimet mindaddig, amíg a választóvíz hatására az ebül szerzett jószág trombitál­ni nem kezdett. Így azok is fel­figyelhetnek majd, akik nem látnak tovább az orruknál. Szóval: akiknek szemei nin­csenek, hallják, akik süketek, lássák... A csodaszert elsőnek a szomszédom új Renault kocsi­ján próbáltam ki. Odaléptem az autóhoz, és egyet cseppen-' tettem a sárhányójára, amitől az rögtön szikrákat hányt, és a normál „á”-t trombitálta. A járókelők megtorpantak, és csodálkozva nézték a kocsi szokatlan viselkedését. — Ácsi! — rikkantott egy testes férfiú. — Ez valószínű­leg egy lopást gátló szerkezet. Mit ki nem találnak ezek a nyugatiak. Az a pofa manipu­lált a kocsival, fogják meg! — mutatott rám. A tömeg fenye­getően meglódult. Mindenki kiabált. Végső kétségbeesésem­ben megpermeteztem a leg­hangosabb alakot a választóvi­zemmel. Az alak kabátja azon­nal szikrázni kezdett, és elját­szotta a Radetzky-indulót. Szegény úgy viselkedett, mint egy hordozórakéta: körbe sza­ladgált, hatalmas szikracsóvát húzott maga után, és visító hangokat adott. A zűrzavar­ban sikerült meglógnom. Így tovább folytathattam kísérle­teimet. Bekentem egy ismerősöm frissen vásárolt öröklakásának ajtaját. Nemsokára kivonultak a tűzoltók, hogy a szikrákat el­fojtsák. Ismerősöm pedig ne­héz summát fizetett a tanács­nak csendháborítás miatt. Vérszemet kaptam. Rájöt­tem, hogy ilyen kisüzemi mó­don nem lesz eredményes a munkám. Béreltem egy repü­lőgépet, mellyel egy új, üdülő­telepi villasor fölé repültem. Egy molyirtó fecskendőből per­meteztem lefelé a csodaszert. Számos villa és telek Vezúv- nak képzelte magát, és olyan trombitálás kezdődött, mely­től hajdanában Jerikó falai le- omlának, de itt még egy plafon sem repedt meg. Ezzel szem­ben az emberek örültek, hogy a telep vezetősége ilyen látvá­nyos tűzijátékot rendezett, bár a zene többeknek nem tetszett. Egy mellékutcában nagy csapat fiatalkorú snúrozott a járdán. Az aszfalton nagy ha­lomban gyűltek a fényes egy­forintosok, de aki telefonér­mével dobott, azt sem diszkva­lifikálták. Az izgalmas játék­nak sok nézője akadt. Egy köl- nifújóval lepermeteztem a fo­rintosokat, azok természetesen szikrázni kezdtek, és olyan csinnadratta lett, mint egy fúvószenekari találkozón. A fiúk azonban nem haragudtak. Sőt kértek a csodaszerből, mert a szikrázó pénzzel éjjel is lehet snúrozni. Utolsó kísérletként — mi­előtt a tanulmányt szabadal­maztatom — egy új magyar dráhta kéziratát a löttyintettem néhány cseppet. Így lett belő­le musical, és a dramaturg fe­lette örült a sziporkázó kéz­iratnak. Közben híre ment kísérle­temnek. Több magánszemély, sőt egy ktsz-elnök is óriási összegeket ígért nekem a ta­lálmányomért. Éjszakánként rablótámadásokat szerveztek, de mindhiába. Titkomat meg­őriztem, hogy átadjam a legil­letékesebbeknek. Közben az első adag elfogyott. Nekilát­tam, hogy újat készítsek. Az üvegben levő utolsó csepp azonban jegyzeteimre esett, amitől azok szikraesőt zúdí­tottak rám, és a kaszárnyák­ban használatos takarodó­kürtjelet fújták. Sajnos, nem történt műhiba: a jegyzetelés­re használt papírt és tollat a szerkesztőségből... hoztam. Elkeseredésemben csak az vi­gasztalt, hogy feltaláltam egy csodálatos gázgyújtót. A kísérleteket pedig újra kezdem, ezúttal vásárolt papí­ron. Amint kész-leszek, azon­nal jelentkezem, és akkor meg­szűnik minden lopás, sikkasz­tás, bűnös manipuláció, spe­kuláció. Hogy jz mikorra vár­ható? Hát nem megy hamar. Ebbe a kísérletsorozatba is negyven évet fektettem. Addig más módszerekkel kellene próbálkozni... ősz Ferenc pályakezdését a Mediciéknél, sorsszerű találkozását Savona- rolával, belesodródását Fi­renze politikai harcaiba, majd menekülését, élete nagy sze­relmi élményét Bolognában és római letelepedését, nagy, vi­lághírű alkotásai megszületé­sét. A művész emberi és mű­vészi fejlődésének erőteljes ábrázolása mellett az író szé­les képet fest kora társadal­máról, szokásairól és erköl­cseiről. Leírása nyomán meg­elevenedik előttünk a rene­szánsz világa: a Borgiák ud­vara, a Mediciek kertje, a ko­lostorok, a paloták, a szűk si­kátorok élete. A Kőbe zárt fájdalom a szenvedés, a szenvedélyek, egy nagy egyéniség kibonta­kozásának sodró lendületű re­génye. A bőséges illusztrációval el­látott kötet a Corvina Kiadó gondozásában jelent meg. — K — A Magyar Hajó- és Darugyár Váci Gyáregysége FELVÉTELRE KERES lakatosokat, betanított munkásokat, férfi és női segédmunkásokat. Jelentkezni lehet a gyár személyzeti osztályán, Vác, Derecske dűlő.

Next

/
Thumbnails
Contents