Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-15 / 242. szám
1970. OKTOBER 15., CSÜTÖRTÖK nsr hegyei k-JCívltsp Pártértekezlet Szentendrén Gonddal és szeretettel a kuliáráról Tegnap tartották küldöttértekezletüket Szentendre kommunistái. A városi tanács vb székházéban megtartott tanácskozáson az MSZMP Pest megyei Bizottságát dr. Magya- ri András professzor, a Pest megyei párt-végrehajtóbizottság tagja képviselte. A városi pártbizottság jelentését Maróthy László, a párt- bizottság titkára terjesztette elő. Az írásos beszámolóhoz Maróthy László mondott szóbeli kiegészítést Mind a beszámolók, mind a . hozzászólások külön gonddal és szeretettel foglalkoztak a kisváros karakterének sok színéből talán a legfontosabbal, ■ kultúrával, „A városi tanács a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel a beszámolási időszakban is igyekezett az iskolák segítségére lenni. A negyedik ötéves tervben a lehetőség határain belül nagyobb mértékben kéül a feltételeket javítani, a korszerűsítést elősegíteni a város erejéhez képest. Iskoláinkban a világnézeti nevelés terén előrelépés, fejlődés tapasztalható. Bár még számottevő nehézséget jelent a szülői házból eredő kettős nevelés. Hazafias és honvédelmi nevelés terén a beszámolási időszakban eredményes munkát végeztek pedagógusaink. Ebben'jelentős szerepe van a bevezetésre került Honvédelmi ismeretek című tantárgynak is. Iskoláinkban a város adottságainak megfelelően fontos szerepet kap az esztétikai nevelés. Az életre, munkára nevelés az oktató-nevelő munka lényeges része. Az állami gimnáziumban a tanulók 42—44 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. A felvették kétharmada lány. A személyi, szaktanári ellátottság, a tantestület pedagógiai felkészültsége jó. Ezen túlmenően a város társadalmi életében közéleti tisztséget töltenek be. A gimnáziumban a fizikai dolgozók gyermekeivel és a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás terén előrelépés tapasztalható. Az utóbbi időben a fiatalok és a szülők részéről nagy érdeklődés mutatkozik a szak- középiskola iránt. Ezért szükséges megvizsgálni az állami gimnázium szakközépiskolává történő átszervezését. Az ipari szakmunkásképző iskolába évenként 360 fiatalt vesznek fel. Az intézetben nem emelt szinten folyik az oktatás. Az itt dolgozó 20 tanár munkáját lelkiismeretesen végzi. Szentendre közismerten sajátos helyzettel rendelkezik hazánkban a népművelési, közművelődési lehetőségekben és tevékenységekben. A város képzőművészeti karaktere, az itt élő és dolgozó művészek alkotásának kiállítása, a Ferenczy Károly Múzeum, a Szoborkert, a Szerb Múzeum valamennyi sajátos lehetősége, formálója, befolyásolja a város lakossága művelődésének. Visszatérő, kiemelkedő kulturális eseményünk a szentendrei napok, ez évtől szentendrei hetek. Az utóbbi évek irányvonala, hogy a szórakoztató rendezvények mellett helyt kell adni a tudományos értekezleteknek, a politikai és termelést segítő rendezvényeknek is. Az 1970. évi szentendrei hetek tartalmilag további eredményt hoztak. Feladatai közé vette az olyan rendezvé-. nyék megtartását, melyek országos érdeklődésre tartanak számot. E rendezvények mindig nagy számmal mozgósították a város lakosságát, újabban az ide látogatókat is. 1968-ban a 28 rendezvényt hétezren látogatták, 1969-ben a 30 rendezvényen tizenhatezren vettek részt. Az ez évi 30 rendezvény iránti érdeklődés lényegesen magasabb volt. Sor került két, a régi magyar színjátszást felelevenítő darab bemutatására, a Comico tragédia, a Picco herceg és Jutka Perzsi színrevitelére. A l^ét darab előadása a színházi előadások olyan ősi válfaját újította fel, melynek hangulata, íze, hatása már veszendőben volt. A szakemberek értékelése szerint a szentendrei szabadtéri előadásoknak sikerült először Magyarországon eredetit adni a szabadtéri előadások műfajában. Mindezekkel magyarázható, hogy a város lakossága elfogadta és támogatta ezen kezdeményezést, hogy megnőtt a főváros lakosságának és az IBUSZ hazai és külföldi vendégeinek érdeklődése a Teátrum és Szentendre iránt. Szentendrén a képzőművészet alapjait az 1928-ban létrejött művésztelep rakta le. Teljes kibontakozást az 1969- ben átadott új művésztelep biztosít. Rekonstrukció alatt áll a régi művésztelep is. Szentendre ma már nemcsak a festők városa, hanem a szobrászoké is. Szentendre az itt élő művészek munkássága révén országszerte, egyben határainkon túl is ismertté vált. Megbecsüléssel adózunk alkotó munkásságuknak, a művészi ízlést fejlesztő tevékenységüknek. Külön kiemelten Bar- csay Jenő, Balogh László. Rózsa Péter festő- és szobrász- ‘művészeknek. A város közművelődésének alapjait jelenti a Ferenczy Károly Múzeum, a Szoborpark, a járási-városi könyvtár, a művelődési köz- pqfrt. A város kulturális objektumokban a közeljövőben számottevően gazdagodik. A megyei pártbizottság és a megyei tanács támogatásával jelentős áldozatot hoz az új művelődési központ létesítésére, amely helyt ad az iskolából kikerülő ifjúságnak öntevékeny továbbképzésére, kulturált szórakozásra és négyszáz fős színháztermével az irodalom, színművészet és jeles filmalkotások megismer- tetésére. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum országos méretű létesítmény, amely a falusi, paraszti kultúra építészeti emlékeit, régi foglalkozások szerszámait gyűjti össze, konzerválja és őrzi meg az utókor számára. A pártbizottság helyesli és nagyra értékeli azon tevékenységet, hogy Szentendre helyül szolgál és lelkes védnöke több jelentős, az országban egyedülálló kulturális létesítménynek, melyek tekintélyét növelik és városi rangját emelik.” Ilyen kis helyen csupán csak érzékeltetni lehet egy tartalmas beszámolót, annak akárcsak a kultúrával foglalkozó részét is. A beszámolót nagyon aktív, tartalmas vita követte. Párttitkárok, munkások, katonák, pedagógusok, mérnökök, KISZ-titkárok és még (bocsánat a „még” szócskáért) a járási rendőrkapitány elvtárs is minden problémát, amiről szót ejtettek, a kultúra, a műveltség méltatásával vagy éppen számonkérésével kezdték, erről az oldalról közelítették meg mondanivalójukat. A fiatal bűnözők zöme műveletlen: A hittantanulás a szülői elmaradottság jele; A termelékenységet fokozni csak képzett szakmunkásokkal lehet; A Kossuth Lajos Tiszti Főiskolán a tanulás — munka; A dolgozó nők helyzetén csak akkor lehet igazán változtatni, ha közel engedjük őket a tudáshoz, ha időt teremtünk számukra a tanuláshoz; Milliókra van szükség, de a tudásért érdemes áldozni — megteremtjük az anyagi feltételeket ■— hallottuk az értekezleten ezeknél sokkal alaposabban, szebben megfogalmazva a gondolatokat. Most itt csupán csak summázva címszavakba foglaltuk, talán így is mondanak valamit. És így közreadva, biztosan el sem lehet dönteni (az értekezleten sem lehetett volna, ha nem mondják a felszólaló nevét és rangját), melyik mon-, datot mondta a munkás, melyiket a mérnök. Az már csak természetes, hogy az ember, a kommunisták fejlődéséről beszélt a KISZ-titkár, a gimnáziumi tanár és erről beszélt dr. Magyar! András profesz- szor, a megyei pártbizottság képviselője is. „A megye is nagy erőfeszítéseket tesz, mert nem mindegy, hogy arra az ide látogató sok tízezer, százezer emberre hogyan, miként sugárzik kultúrájával ez a patinás kis város. A műveletlen ember ma már kölönc. És a kultúra terjesztésében a kommunisták felelőssége ebben a városban különösen nagy. Törjék magukat a kommunisták, nyerjék meg a pedagógusokat, hiszen az iskolákban övék, mindenekelőtt az övék, a pedagógusoké a politikai-szakmai felelősség” — mondotta többek között Magyari elvtárs értékes felszólalásában. A kora esti órákban a küldöttek megválasztották a városi pártbizottságot és a megyei pártértekezlet küldötteit. A városi pártbizottság megtartotta első ‘ülését, amelyen megválasztották a végrehajtó bizottságot és a városi pártbizottság titkárát. A városi pártbizottság titkára, Maróthy László elvtárs lett. (Suha) Péter János New Yorkba utazott Péter János külügyminiszter október 14-én New Yorkba utazott, hogy részt vegyen az ENSZ-közgyűlés jubileumi ülésén. A magyar külügyminisztert útjára elkísérte dr. Prandler Árpád, a jogászszövetség főtitkára és dr. Petrán János, a Külügyminisztérium főelőadója. Az ENSZ- közgyűlés jubileumi szakasza, mint ismeretes, tegnap kezdődött és e hónap 24-én, a világszervezet megalakulásának 25. évfordulóján fejeződik be. Január 1-től Ing, blúz, nyakkendő és kalapszerű női sapka a MÁV-doTgozóknak Nyolcvanezer vasutas dolgozó kap 1971. január elsejétől inget és nyakkendőt, mivel a két évvel ezelőtt bevezetett új, sötétszürke egyenruha egységét rontotta, hogy különböző ingét és nyakkendőt viseltek hozzá. Körülbelül negyvenezer vasutas- tiszt kap fehér és ugyanannyi vasutas szürke, műszálas inget, a nők pedig blúzt. A nyakkendő szintén műszál alapanyagú, egységesen fekete lesz. Üj formájú téli és nyári sapkát kapnak a nők az eddigi svájcisapka helyett. A divatos sötétszürke, kalapszerű sapkát négy modellből választották ki a vasutas lányok. Kongresszusi irányelvek Sokféle kapocs Napjainkban minden ország gazdasága — ha erősen eltérő mértékben is — részese a nemzetközi munkamegosztásnak. Közhelynek számít ma már, hogy a gazdasági fejlődés elkerülhetetlenné teszi a tudományos-technikai forradalom eredményeinek gyors, hatékony fölhasználását, s ennek legfőbb módja az országok közötti sokoldalú kapcsolat. A párt Központi Bizottságának irányelvei joggal állapítják meg tehát: „A Magyar Nép- köztársaság gazdasági fejlődésének fontos eleme a nemzetközi munkamegosztásban való intenzív részvétel, a külkereskedelmi tevékenység fejlesztése.” Hazánkat sokféle kapocs köti össze a világ más országaival, elsősorban és természetesen a KGST-ben levő államokkal. Az egyszerű, határmenti árucsere-forgalomtól a kormányközi megegyezéseken át, az országok és vállalatok közötti kooperációig, ezerféle jele. bizonysága van annak, hogy részesei és haszonélvezői vagyunk a nemzetközi munka- megosztásnak, a gyorsan bővülő kapcsolatoknak. Az újságolvasó egyre sűrűbben talál olyan híradásokat a lapok hasábjain, amelyek két vagy több ország közös vállalatának létrehozásáról, licenc-egyezmé- nyek megkötéséről, magyar és külföldi vállalatok között létrejött termelési együttműködésről szólnak. A Rába-MAN Megyei újítókiállítás Pest megye újítási mozgalmát reprezentáló kiállítás nyűt tegnap a BNV 25/A pavilonjában. A - megnyitón megjelentek: Jámbor Miklós és Bíró Ferenc, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkárai és dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács vb-elnök- helyettese. Galbicsek Károly, az SZMT elnöke elmondotta, hogy Pest megyében tavaly a különböző vállalatokhoz 3681 újítást nyújtottak be, ebből 1751-et fogadtak el és 1560-at vezettek be. Az újítások 82 millió forint hasznot eredményeztek; az újítóknak ezért 4 millió 850 ezer forintot fizettek ki. Az SZMT és a KISZ Pest megyei Bizottsága által megrendezett bemutató célja, hogy képet adjon az újítómozgalom jelenlegi helyzetéről és elősegítse a tapasztalatcserét. A kiállításon tablók, grafikonok és fényképek mellett 22 vállalat kétszáz új termékét és újítását láthatják az érdeklődők. A vállalatok képviselői működés közben is bemutatják gépeiket. Nem hiányoznak az újítások, találmányok műszaki leírásai sem. A szakemberek a helyszínen megvásárolhatják bármelyik újítást. A tíz napig nyitva tartó kiállítást ankétokkal, tanácskozásokkal kötik össze. Állásfoglalás a gyermekgondozási segély jogosultságáról Megjelent a hivatalos szeriek állásfogalása arról, milyen feltételek mellett illeti meg gyermekgondozási segély az anyát munkaviszonya megszüntetése esetén. f iit hordunk tíz év múlva ? BUNDÁK, CIPÓK - MŰANYAGBÓL A manekenek gyönyörű bundákban vonulnak fel, az ott ülők találgatják, egy-egy szép darab milyen állat préméből lehet. S hogy nem kapnak olyan választ, mint amire számítottak, az nem szégyellni való, s ma már nem is csoda: a műszőrmék tökéletes másai az eredetieknek. A borjúbox cipő elegáns, finom, olyan, amilyennek egy jó cipő bőrének lennie kell. De megint csak csalódik a szemlélő, mert a „borjúbox” az utolsó atomig műbőr. A műanyagokról általában, a bőr és a bőrfeldolgozó iparról, a szőrmékről, a gyártási technológiákról vitáznak Budapesten, '- 'gy napon át a külföldi és hazai vállalatoktól, intézményektől. Nagy összecsapásra lehet számítani, hiszen a természetes anyagok módos képviselői, vállalkozói éppúgy eljönnek, mint azok, akik nemcsak esküsznek a műanyag mellett, de már kitűnő helyettesítőket produkálnak, ök azt állítják, jobb a természetesnél. Kétségtelen, hogy Amerikában és Japánban már sikerült olyan cipőfelsőrészt készíteni, vagy éppen bőrkabátnak valót, amely porózus, szellős, mégis kitünően áll ellen az időnek. Mindebből adódik, hogy a lábbeligyártás is döntő változásokon megy át az elkövetkező években. Az előzetes számítások szerint 1980-ban közel 5 milliárd pár cipővel számolnak, s már most tudják, hogy ehhez 10 év múlva másfél millió tonna nyersbőr hiányzik. Már ma is működik olyan gép, amely egy művelettel kivarrást is imitáló felsőrészt készít az új műanyagokból, s a hozzávaló talp és betét is ilyesmiből készül. A hazaiak sokat várnak az eseménytől, mert évekre előre jelzi, milyen igényekkel lépnek fel a piacon, illetve minek a térhódítása várható. T. A rendelkezés szerint, ha az anyának megvan a szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül 12 hónapi munka- viszonya és legalább napi 6 órát dolgozott, jogosult a gyermek- gondozási segélyre akkor is, ha próbaidővel vagy határozott időtartamra létesített munkaviszonya a 20, illetőleg meghosszabbítás esetén 24 hét szülési szabadság alatt megszűnik. Több helyütt vitára adott okot, hogy megilleti-e a gyermekgondozási segély azt az anyát, aki a szülést megelőzően kezdi meg szülési szabadságát, de az alatt munka- viszonya megszűnik, s így a szülés időpontjában már nem áll munkaviszonyban. Az érvényben levő rendelet szerint az anyának a szülési szabadságot a szülés előtt négy héttel kell kiadni: csak saját kérésére és orvosi véleményre halaszthatja el a szülési szabadság megkezdését a szülés utánra. Ezt figyelembe véve, a gyermekgondozási segélyről szóló rendelkezés — összhangban a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezéssel — hatályba lép már a szülést megelőzően is, akkor, amikor az anya szülési szabadságát megkezdte. Ha az anya az érvényes rendelkezések alapján már szülés előtt megkezdte szülési szabadságát, jogosult lesz a gyermekgondozási segélyre akkor is, ha munkaviszonya a szülést megelőzően, de a szülési szabadság ideje alatt szűnik meg. együttműködés eredményeit fölhasználja az autóbuszgyártás éppúgy, mint a teherfuvarozás, az ilyen típusú kamio-, nők munkába állításával. Ismert közreműködésünk a szovjet személygépkocsi-gyártásban, a Német Demokratikus Köztársaság és hazánk együttműködése a mezőgazdasági gépgyártásban s így tovább. Ám elég az üzletek kirakatait, polcait végignézni, hogy az egyszerű szemlélő is megbizonyosodjék, az erősödő külkap- csolatok előnyeiről. Szovjet, lengyel hűtőszekrények, német automata mosógépek, bolgár cigaretták, jugoszláv bútorok — csupán találomra említettünk néhányat az üzletek külföldről származó seregnyi árucikkéből. A szilárd elvi alapokon nyugvó külkapcsolatok fejlesztése — a legváltozatosabb formák alkalmazása esetén is — a kölcsönös előnyökkel kamatozik minden fél számára. Hazánk külkereskedelmi, nemzetközi gazdasági együttműködési politikája nem tett és nem tesz semmiféle elvi engedményt, de ugyanakkor őszintén szorgalmazza a felek számára egyaránt hasznos együttműködést. így került sor például az ismert szállodaépítkezésekre, annak a rendelkezésnek a megszületésére, mely lehetővé teszi külföldi jogi személy vagy vállalat számára — a pénzügyminiszter engedélyével s az általa meghatározott ' feltételek szerint — a gazdasági társulásban való részvételt, azaz vegyes vállalkozás létrehozását. Természetes, mert politikai és gazdasági érdekeltségünk lényegéből fakad, hogy elsősorban és döntő mértékben a KGST-ben részt vevő országokkal kívánjuk bővíteni kapcsolatainkat. A kongresszusi irányelvek is ezt hangsúlyozzák, amikor kimondják: trA következő időszakban a KGST-országok közös és nemzeti érdekeit, a gazdasági együttműködés elmélyítését legjobban a szocialista gazdasági integráció fokozatos kibontakozása ' szolgálja. A KGST keretében tevékenyen közre kívánunk működni az együttműködés új, hatékonyabb formáinak kidolgozásában és alkalmazásában.” Nem könnyű napjainkban megállni helyünket a piacokon. Éppen a nemzetközi munkamegosztás fölgyorsult tempója miatt, nagy a verseny, éles a konkurrenciaharc, s aki egyszer elbukik, nehezen, sok kínnal szerezheti vissza csak helyét. Ezért van rendkívül nagy fontossága annak, hogy a népgazdaság minden területén ismerjék a nemzetközi piaci helyzetet, a gazdasági kapcsolatok alakulását, hogy napról napra a szó szoros értelmében odafigyeljenek arra, mi történik a világgazdaságban. Tagadhatatlan, a vállalatok, szövetkezetek nagy többsége számára új, s megterhelő feladat ez, ám kibújni alóla lehetetlen. Az exportra kerülő termék gyártásánál éppúgy, mint a licencia hasznosításánál, egy pillanatra sem kaphat rövidzárlatot a kontroll: a hatékonyság, észszerűség ellenőrzése. Mert annak ellenére, hogy a gazdasági reform két teljes esztendejében, 1968-ban és 1969-ben nagymértékben fejlődött a külkereskedelem, s az év eddig eltelt időszakában sem rekedt meg e fejlődés, a teendők sokasága vár elvégzésre. Ésszerűbbé szükséges formálni az export áruszerkezetét, új piacokat kell felkutatni — elsősorban a gépipar termékei számára —, s az eddigieknél bátrabban nyúlni a licencvásárlások kínálta előnyök után. Á negyedik ötéves tervet törvényként elfogadta az országgyűlés. Az abban meghatározott feladatok végrehajtása, a nemzeti jövedelem évi átlagban 5,5—6 százalékos növelése csak akkor lehet sikeres, ha a világgal való sokféle kapcsolatunk tovább erősödik, ha a kölcsönös előnyök és egymás tiszteletben tartása alapján partnereink száma gyorsan gyarapszik.
