Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-15 / 242. szám

1970. OKTOBER 15., CSÜTÖRTÖK nsr hegyei k-JCívltsp Pártértekezlet Szentendrén Gonddal és szeretettel a kuliáráról Tegnap tartották küldöttér­tekezletüket Szentendre kom­munistái. A városi tanács vb székházéban megtartott ta­nácskozáson az MSZMP Pest megyei Bizottságát dr. Magya- ri András professzor, a Pest megyei párt-végrehajtóbizott­ság tagja képviselte. A városi pártbizottság jelen­tését Maróthy László, a párt- bizottság titkára terjesztette elő. Az írásos beszámolóhoz Ma­róthy László mondott szóbeli kiegészítést Mind a beszámolók, mind a . hozzászólások külön gonddal és szeretettel foglalkoztak a kisváros karakterének sok szí­néből talán a legfontosabbal, ■ kultúrával, „A városi tanács a rendel­kezésre álló anyagi eszközök­kel a beszámolási időszakban is igyekezett az iskolák segít­ségére lenni. A negyedik öt­éves tervben a lehetőség hatá­rain belül nagyobb mértékben kéül a feltételeket javítani, a korszerűsítést elősegíteni a vá­ros erejéhez képest. Iskoláink­ban a világnézeti nevelés te­rén előrelépés, fejlődés tapasz­talható. Bár még számottevő nehézséget jelent a szülői házból eredő kettős nevelés. Hazafias és honvédelmi neve­lés terén a beszámolási idő­szakban eredményes munkát végeztek pedagógusaink. Eb­ben'jelentős szerepe van a be­vezetésre került Honvédelmi ismeretek című tantárgynak is. Iskoláinkban a város adott­ságainak megfelelően fontos szerepet kap az esztétikai ne­velés. Az életre, munkára ne­velés az oktató-nevelő munka lényeges része. Az állami gimnáziumban a tanulók 42—44 százaléka fizi­kai dolgozók gyermeke. A fel­vették kétharmada lány. A személyi, szaktanári ellátott­ság, a tantestület pedagógiai felkészültsége jó. Ezen túl­menően a város társadalmi életében közéleti tisztséget töl­tenek be. A gimnáziumban a fizikai dolgozók gyermekeivel és a hátrányos helyzetű ta­nulókkal való foglalkozás te­rén előrelépés tapasztalható. Az utóbbi időben a fiatalok és a szülők részéről nagy ér­deklődés mutatkozik a szak- középiskola iránt. Ezért szük­séges megvizsgálni az állami gimnázium szakközépiskolává történő átszervezését. Az ipari szakmunkásképző iskolába évenként 360 fiatalt vesznek fel. Az intézetben nem emelt szinten folyik az oktatás. Az itt dolgozó 20 tanár mun­káját lelkiismeretesen végzi. Szentendre közismerten sa­játos helyzettel rendelkezik hazánkban a népművelési, közművelődési lehetőségekben és tevékenységekben. A város képzőművészeti ka­raktere, az itt élő és dolgozó művészek alkotásának kiállí­tása, a Ferenczy Károly Mú­zeum, a Szoborkert, a Szerb Múzeum valamennyi sajátos lehetősége, formálója, befolyá­solja a város lakossága műve­lődésének. Visszatérő, kiemelkedő kul­turális eseményünk a szent­endrei napok, ez évtől szent­endrei hetek. Az utóbbi évek irányvonala, hogy a szórakoztató rendezvé­nyek mellett helyt kell adni a tudományos értekezleteknek, a politikai és termelést segítő rendezvényeknek is. Az 1970. évi szentendrei he­tek tartalmilag további ered­ményt hoztak. Feladatai kö­zé vette az olyan rendezvé-. nyék megtartását, melyek or­szágos érdeklődésre tartanak számot. E rendezvények min­dig nagy számmal mozgósítot­ták a város lakosságát, újab­ban az ide látogatókat is. 1968-ban a 28 rendezvényt hétezren látogatták, 1969-ben a 30 rendezvényen tizenhatez­ren vettek részt. Az ez évi 30 rendezvény iránti érdeklődés lényegesen magasabb volt. Sor került két, a régi ma­gyar színjátszást felelevenítő darab bemutatására, a Comico tragédia, a Picco herceg és Jutka Perzsi színrevitelére. A l^ét darab előadása a színházi előadások olyan ősi válfaját újította fel, melynek hangula­ta, íze, hatása már veszendő­ben volt. A szakemberek ér­tékelése szerint a szentendrei szabadtéri előadásoknak sike­rült először Magyarországon eredetit adni a szabadtéri elő­adások műfajában. Mindezek­kel magyarázható, hogy a vá­ros lakossága elfogadta és tá­mogatta ezen kezdeményezést, hogy megnőtt a főváros lakos­ságának és az IBUSZ hazai és külföldi vendégeinek érdeklő­dése a Teátrum és Szentendre iránt. Szentendrén a képzőművé­szet alapjait az 1928-ban lét­rejött művésztelep rakta le. Teljes kibontakozást az 1969- ben átadott új művésztelep biztosít. Rekonstrukció alatt áll a régi művésztelep is. Szentendre ma már nemcsak a festők városa, hanem a szob­rászoké is. Szentendre az itt élő művészek munkássága ré­vén országszerte, egyben ha­tárainkon túl is ismertté vált. Megbecsüléssel adózunk alko­tó munkásságuknak, a művé­szi ízlést fejlesztő tevékenysé­güknek. Külön kiemelten Bar- csay Jenő, Balogh László. Ró­zsa Péter festő- és szobrász- ‘művészeknek. A város közmű­velődésének alapjait jelenti a Ferenczy Károly Múzeum, a Szoborpark, a járási-városi könyvtár, a művelődési köz- pqfrt. A város kulturális objektu­mokban a közeljövőben szá­mottevően gazdagodik. A megyei pártbizottság és a megyei tanács támogatásával jelentős áldozatot hoz az új művelődési központ létesítésé­re, amely helyt ad az iskolá­ból kikerülő ifjúságnak önte­vékeny továbbképzésére, kul­turált szórakozásra és négy­száz fős színháztermével az irodalom, színművészet és je­les filmalkotások megismer- tetésére. A Szabadtéri Néprajzi Mú­zeum országos méretű létesít­mény, amely a falusi, paraszti kultúra építészeti emlékeit, régi foglalkozások szerszáma­it gyűjti össze, konzerválja és őrzi meg az utókor számára. A pártbizottság helyesli és nagyra értékeli azon tevé­kenységet, hogy Szentendre helyül szolgál és lelkes védnö­ke több jelentős, az ország­ban egyedülálló kulturális lé­tesítménynek, melyek tekinté­lyét növelik és városi rangját emelik.” Ilyen kis helyen csupán csak érzékeltetni lehet egy tartalmas beszámolót, annak akárcsak a kultúrával foglal­kozó részét is. A beszámolót nagyon aktív, tartalmas vita követte. Párt­titkárok, munkások, katonák, pedagógusok, mérnökök, KISZ-titkárok és még (bocsá­nat a „még” szócskáért) a já­rási rendőrkapitány elvtárs is minden problémát, amiről szót ejtettek, a kultúra, a művelt­ség méltatásával vagy éppen számonkérésével kezdték, er­ről az oldalról közelítették meg mondanivalójukat. A fiatal bűnözők zöme mű­veletlen: A hittantanulás a szülői elmaradottság jele; A termelékenységet fokozni csak képzett szakmunkásokkal le­het; A Kossuth Lajos Tiszti Főiskolán a tanulás — munka; A dolgozó nők helyzetén csak akkor lehet igazán változtatni, ha közel engedjük őket a tu­dáshoz, ha időt teremtünk számukra a tanuláshoz; Mil­liókra van szükség, de a tu­dásért érdemes áldozni — megteremtjük az anyagi fel­tételeket ■— hallottuk az ér­tekezleten ezeknél sokkal ala­posabban, szebben megfogal­mazva a gondolatokat. Most itt csupán csak summázva címszavakba foglaltuk, talán így is mondanak valamit. És így közreadva, biztosan el sem lehet dönteni (az értekez­leten sem lehetett volna, ha nem mondják a felszólaló ne­vét és rangját), melyik mon-, datot mondta a munkás, me­lyiket a mérnök. Az már csak természetes, hogy az ember, a kommunisták fejlődéséről be­szélt a KISZ-titkár, a gimná­ziumi tanár és erről beszélt dr. Magyar! András profesz- szor, a megyei pártbizottság képviselője is. „A megye is nagy erőfeszí­téseket tesz, mert nem mind­egy, hogy arra az ide látogató sok tízezer, százezer emberre hogyan, miként sugárzik kul­túrájával ez a patinás kis vá­ros. A műveletlen ember ma már kölönc. És a kultúra ter­jesztésében a kommunisták felelőssége ebben a városban különösen nagy. Törjék magu­kat a kommunisták, nyerjék meg a pedagógusokat, hiszen az iskolákban övék, minde­nekelőtt az övék, a pedagógu­soké a politikai-szakmai fele­lősség” — mondotta többek között Magyari elvtárs értékes felszólalásában. A kora esti órákban a kül­döttek megválasztották a vá­rosi pártbizottságot és a me­gyei pártértekezlet küldötteit. A városi pártbizottság meg­tartotta első ‘ülését, amelyen megválasztották a végrehajtó bizottságot és a városi pártbi­zottság titkárát. A városi pártbizottság titkára, Maróthy László elvtárs lett. (Suha) Péter János New Yorkba utazott Péter János külügyminisz­ter október 14-én New Yorkba utazott, hogy részt vegyen az ENSZ-közgyűlés jubileumi ülésén. A magyar külügymi­nisztert útjára elkísérte dr. Prandler Árpád, a jogász­szövetség főtitkára és dr. Pet­rán János, a Külügyminiszté­rium főelőadója. Az ENSZ- közgyűlés jubileumi szakasza, mint ismeretes, tegnap kez­dődött és e hónap 24-én, a vi­lágszervezet megalakulásának 25. évfordulóján fejeződik be. Január 1-től Ing, blúz, nyakkendő és kalapszerű női sapka a MÁV-doTgozóknak Nyolcvanezer vasutas dolgo­zó kap 1971. január elsejétől inget és nyakkendőt, mivel a két évvel ezelőtt bevezetett új, sötétszürke egyenruha egysé­gét rontotta, hogy különböző ingét és nyakkendőt viseltek hozzá. Körülbelül negyvenezer vasutas- tiszt kap fehér és ugyanannyi vasutas szürke, műszálas inget, a nők pedig blúzt. A nyakkendő szintén műszál alapanyagú, egysége­sen fekete lesz. Üj formájú té­li és nyári sapkát kapnak a nők az eddigi svájcisapka he­lyett. A divatos sötétszürke, kalapszerű sapkát négy mo­dellből választották ki a vas­utas lányok. Kongresszusi irányelvek Sokféle kapocs Napjainkban minden ország gazdasága — ha erősen eltérő mértékben is — részese a nem­zetközi munkamegosztásnak. Közhelynek számít ma már, hogy a gazdasági fejlődés el­kerülhetetlenné teszi a tudo­mányos-technikai forradalom eredményeinek gyors, haté­kony fölhasználását, s ennek legfőbb módja az országok kö­zötti sokoldalú kapcsolat. A párt Központi Bizottságának irányelvei joggal állapítják meg tehát: „A Magyar Nép- köztársaság gazdasági fejlődé­sének fontos eleme a nemzet­közi munkamegosztásban való intenzív részvétel, a külkeres­kedelmi tevékenység fejlesz­tése.” Hazánkat sokféle kapocs kö­ti össze a világ más országai­val, elsősorban és természete­sen a KGST-ben levő államok­kal. Az egyszerű, határmenti árucsere-forgalomtól a kor­mányközi megegyezéseken át, az országok és vállalatok kö­zötti kooperációig, ezerféle je­le. bizonysága van annak, hogy részesei és haszonélvezői vagyunk a nemzetközi munka- megosztásnak, a gyorsan bővü­lő kapcsolatoknak. Az újság­olvasó egyre sűrűbben talál olyan híradásokat a lapok ha­sábjain, amelyek két vagy több ország közös vállalatának létrehozásáról, licenc-egyezmé- nyek megkötéséről, magyar és külföldi vállalatok között lét­rejött termelési együttműkö­désről szólnak. A Rába-MAN Megyei újítókiállítás Pest megye újítási mozgal­mát reprezentáló kiállítás nyűt tegnap a BNV 25/A pa­vilonjában. A - megnyitón megjelentek: Jámbor Miklós és Bíró Ferenc, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkárai és dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács vb-elnök- helyettese. Galbicsek Károly, az SZMT elnöke elmondotta, hogy Pest megyében tavaly a különböző vállalatokhoz 3681 újítást nyújtottak be, ebből 1751-et fogadtak el és 1560-at vezet­tek be. Az újítások 82 millió forint hasznot eredményez­tek; az újítóknak ezért 4 mil­lió 850 ezer forintot fizettek ki. Az SZMT és a KISZ Pest megyei Bizottsága által meg­rendezett bemutató célja, hogy képet adjon az újítómozgalom jelenlegi helyzetéről és előse­gítse a tapasztalatcserét. A kiállításon tablók, grafi­konok és fényképek mellett 22 vállalat kétszáz új termé­két és újítását láthatják az érdeklődők. A vállalatok kép­viselői működés közben is be­mutatják gépeiket. Nem hiá­nyoznak az újítások, találmá­nyok műszaki leírásai sem. A szakemberek a helyszínen megvásárolhatják bármelyik újítást. A tíz napig nyitva tartó ki­állítást ankétokkal, tanácsko­zásokkal kötik össze. Állásfoglalás a gyermekgondozási segély jogosultságáról Megjelent a hivatalos szer­iek állásfogalása arról, milyen feltételek mellett illeti meg gyermekgondozási segély az anyát munkaviszonya meg­szüntetése esetén. f iit hordunk tíz év múlva ? BUNDÁK, CIPÓK - MŰANYAGBÓL A manekenek gyönyörű bundákban vonulnak fel, az ott ülők találgatják, egy-egy szép darab milyen állat pré­méből lehet. S hogy nem kap­nak olyan választ, mint amire számítottak, az nem szégyellni való, s ma már nem is csoda: a műszőrmék tökéletes másai az eredetieknek. A borjúbox ci­pő elegáns, finom, olyan, ami­lyennek egy jó cipő bőrének lennie kell. De megint csak csalódik a szemlélő, mert a „borjú­box” az utolsó atomig mű­bőr. A műanyagokról általában, a bőr és a bőrfeldolgozó iparról, a szőrmékről, a gyártási tech­nológiákról vitáznak Budapes­ten, '- 'gy napon át a külföldi és hazai vállalatoktól, intézmé­nyektől. Nagy összecsapásra lehet számítani, hiszen a ter­mészetes anyagok módos kép­viselői, vállalkozói éppúgy el­jönnek, mint azok, akik nem­csak esküsznek a műanyag mellett, de már kitűnő helyet­tesítőket produkálnak, ök azt állítják, jobb a természetesnél. Kétségtelen, hogy Amerikában és Japánban már sikerült olyan cipőfelsőrészt készíteni, vagy éppen bőrkabátnak valót, amely porózus, szellős, mégis kitünően áll ellen az időnek. Mindebből adódik, hogy a láb­beligyártás is döntő változáso­kon megy át az elkövetkező években. Az előzetes számítá­sok szerint 1980-ban közel 5 milliárd pár cipővel számolnak, s már most tudják, hogy ehhez 10 év múlva másfél millió tonna nyersbőr hiányzik. Már ma is működik olyan gép, amely egy művelettel ki­varrást is imitáló felsőrészt ké­szít az új műanyagokból, s a hozzávaló talp és betét is ilyesmiből készül. A hazaiak sokat várnak az eseménytől, mert évekre előre jelzi, mi­lyen igényekkel lépnek fel a piacon, illetve minek a térhó­dítása várható. T. A rendelkezés szerint, ha az anyának megvan a szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül 12 hónapi munka- viszonya és legalább napi 6 órát dolgozott, jogosult a gyermek- gondozási segélyre akkor is, ha próbaidővel vagy határo­zott időtartamra létesített munkaviszonya a 20, illetőleg meghosszabbítás esetén 24 hét szülési szabadság alatt meg­szűnik. Több helyütt vitára adott okot, hogy megilleti-e a gyer­mekgondozási segély azt az anyát, aki a szülést megelő­zően kezdi meg szülési sza­badságát, de az alatt munka- viszonya megszűnik, s így a szülés időpontjában már nem áll munkaviszonyban. Az ér­vényben levő rendelet szerint az anyának a szülési szabad­ságot a szülés előtt négy hét­tel kell kiadni: csak saját ké­résére és orvosi véleményre halaszthatja el a szülési sza­badság megkezdését a szülés utánra. Ezt figyelembe véve, a gyermekgondozási segélyről szóló rendelkezés — összhang­ban a szülési szabadságra vo­natkozó rendelkezéssel — ha­tályba lép már a szülést meg­előzően is, akkor, amikor az anya szülési szabadságát meg­kezdte. Ha az anya az érvé­nyes rendelkezések alapján már szülés előtt megkezdte szülési szabadságát, jogosult lesz a gyermekgondozási se­gélyre akkor is, ha munkavi­szonya a szülést megelőzően, de a szülési szabadság ideje alatt szűnik meg. együttműködés eredményeit fölhasználja az autóbuszgyár­tás éppúgy, mint a teherfuva­rozás, az ilyen típusú kamio-, nők munkába állításával. Is­mert közreműködésünk a szovjet személygépkocsi-gyár­tásban, a Német Demokratikus Köztársaság és hazánk együtt­működése a mezőgazdasági gépgyártásban s így tovább. Ám elég az üzletek kirakatait, polcait végignézni, hogy az egyszerű szemlélő is megbizo­nyosodjék, az erősödő külkap- csolatok előnyeiről. Szovjet, lengyel hűtőszekrények, né­met automata mosógépek, bol­gár cigaretták, jugoszláv bú­torok — csupán találomra em­lítettünk néhányat az üzletek külföldről származó seregnyi árucikkéből. A szilárd elvi alapokon nyugvó külkapcsolatok fejlesz­tése — a legváltozatosabb for­mák alkalmazása esetén is — a kölcsönös előnyökkel kama­tozik minden fél számára. Ha­zánk külkereskedelmi, nemzet­közi gazdasági együttműködé­si politikája nem tett és nem tesz semmiféle elvi enged­ményt, de ugyanakkor őszin­tén szorgalmazza a felek szá­mára egyaránt hasznos együtt­működést. így került sor pél­dául az ismert szállodaépítke­zésekre, annak a rendelkezés­nek a megszületésére, mely lehetővé teszi külföldi jogi sze­mély vagy vállalat számára — a pénzügyminiszter engedélyé­vel s az általa meghatározott ' feltételek szerint — a gazdasá­gi társulásban való részvételt, azaz vegyes vállalkozás lét­rehozását. Természetes, mert politikai és gazdasági érdekeltségünk lényegéből fakad, hogy első­sorban és döntő mértékben a KGST-ben részt vevő orszá­gokkal kívánjuk bővíteni kap­csolatainkat. A kongresszusi irányelvek is ezt hangsúlyoz­zák, amikor kimondják: trA következő időszakban a KGST-országok közös és nem­zeti érdekeit, a gazdasági együttműködés elmélyítését legjobban a szocialista gazda­sági integráció fokozatos ki­bontakozása ' szolgálja. A KGST keretében tevékenyen közre kívánunk működni az együttműködés új, hatéko­nyabb formáinak kidolgozásá­ban és alkalmazásában.” Nem könnyű napjainkban megállni helyünket a piaco­kon. Éppen a nemzetközi mun­kamegosztás fölgyorsult tem­pója miatt, nagy a verseny, éles a konkurrenciaharc, s aki egyszer elbukik, nehezen, sok kínnal szerezheti vissza csak helyét. Ezért van rendkívül nagy fontossága annak, hogy a népgazdaság minden terü­letén ismerjék a nemzetközi piaci helyzetet, a gazdasági kapcsolatok alakulását, hogy napról napra a szó szoros ér­telmében odafigyeljenek ar­ra, mi történik a világgazda­ságban. Tagadhatatlan, a vál­lalatok, szövetkezetek nagy többsége számára új, s meg­terhelő feladat ez, ám kibújni alóla lehetetlen. Az exportra kerülő termék gyártásánál éppúgy, mint a licencia hasz­nosításánál, egy pillanatra sem kaphat rövidzárlatot a kontroll: a hatékonyság, ész­szerűség ellenőrzése. Mert an­nak ellenére, hogy a gazdasá­gi reform két teljes esztende­jében, 1968-ban és 1969-ben nagymértékben fejlődött a külkereskedelem, s az év ed­dig eltelt időszakában sem re­kedt meg e fejlődés, a teen­dők sokasága vár elvégzésre. Ésszerűbbé szükséges formálni az export áruszerkezetét, új piacokat kell felkutatni — el­sősorban a gépipar termékei számára —, s az eddigieknél bátrabban nyúlni a licenc­vásárlások kínálta előnyök után. Á negyedik ötéves tervet törvényként elfogadta az or­szággyűlés. Az abban megha­tározott feladatok végrehaj­tása, a nemzeti jövedelem évi átlagban 5,5—6 százalékos nö­velése csak akkor lehet sike­res, ha a világgal való sokféle kapcsolatunk tovább erősödik, ha a kölcsönös előnyök és egy­más tiszteletben tartása alap­ján partnereink száma gyor­san gyarapszik.

Next

/
Thumbnails
Contents