Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-15 / 242. szám

4 **5zMiriap 1970. OKTOBER 15., CSÜTÖRTÖK Magadban ülsz Magadban ülsz. A zümmögő csend elaltat. Ez az a perc, mikor teher vagy magadnak, s nyitott szemmel, míg látsz mindent magad körül, már megszöktél i suhanva, szemgolyód mögül. Gyermekkorod szeszélyes, zárt világa vár. Kristályosult a múlt. Varázslón: oldva zár. Eltűnt idők aranyló mézét pergeted, ízt nem érzel. Íztelen az emlékezet. S bár szeretnél legalább emlékezni rá, — minden szökik, és kutató nyelved alá kimondhatatlan, — szelíd szavak gyülekeznek. Ha meglelnéd egyszer — azt az érzést, ha elmondhatnád a szavakat, nem kellene múltba szökve, titkon, hiába keresni azt az ízt, s a jelenben lelnéd meg magad. Borbély Tibor Teenagerek Az okosodó nemzedék Az iskola tetejére ez lenne írva: Harmónia I, alatta „Tu­domány”. Ebben az iskolában négy napon át a természettu­dományok döntő szakterületeit oktatnák, két napon át pedig érzelmi nevelés folyna: találd meg a szépet a művészetek­ben. Az iskola tetejére áz len­ne írva: Harmónia II, alatta „Művészet”. Ebben az 'iskolá­ban négy napon át a művé­szetek és a társadalomtudomá­nyok döntő szakterületeit ok­tatnák, két napon át pedig ér­zelmi nevelés folyna: találd meg a gondolatokat a tudomá­nyokban. Az iskola tetejére ez lenne írva: Harmónia III, alatta „Szaktudás”. Ebben az iskolá­ban négy napon át a szakmák elméletét és gyakorlatát oktat­nák, két napon át pedig érzel­mi nevelés folyna: találd meg a szépet és a gondolatot az, életben. Ez jó vagy rossz utó­pia. 9. Papachristos Andreas Mikor először kerestem Pa­pachristos Andreast, nem volt otthon. Eltűnt. Felesége sem tudta, hol van, kétségbeesésé­ben már a rendőrségre akart menni. Néhány nap múlva előkerült, olyan hirtelen, mint ahogy nyoma veszett. A te­lepen lakók ugyanúgy kö­szöntek neki, mint addig. Mintha nem is lett volna miatta ribillió. Papachristos Andreas a gö­rögországi Lythja nevű hely­ségben született 1937-ben. De, lehet, hogy 1936-ban. Vagy 1938-ban. Nem tudja, az anyakönyvi kivonatok odavesztek. Anyját nem za­varja vele, ritkán ír. neki. Fe­lesleges utána jáfni hány éves, jól érzi magát a pon­tos dátum nélkül is. Apja par­tizán volt, a polgárháborúban odaveszett és két gyermeke — a nagyobbik fiú volt, a ki­sebbik lány — 1949-ben Ma­gyarországra jött. — A húgomat magyar férfi vette el. Pécsett élnek és anyámnak azért nem ír, mert elfelejtett görögül. Legalábbis azzal indokolja, hogy csak egy levél megy tőle egy évben. Én sem tudom már, hogyan kell mondani a „spenótot en- ni”-t, pedig nagyon szerettem otthon... — Magyar állampolgár? — Nem. Görög. — Ennyivel tartozik a szü­lőföldnek? — Ha itthon van halászlé, amit nagyon szeretek, nem megyek Budapestre flekként enni, pedig azt is nagyon sze­retem. Felesleges papírokkal futkosni három napot, hogy egy újabb papírt kapjak. Ér­zéseket, különleges nosztal­giát ne várjon tőlem. Kiskölyök voltam, amikor elkerültem hazámból. A görög nyelvtant is Magyarországon tanultam meg. Amikor beszél, kezének ár­nyéka körbeugrál hatalmasra nőve a falon, eltakarja a ké­peket, a szobrokat. Hat al­kotását állították eddig fel, most készült el a hetedik. A polcokon egymás mögött, mint egy támadásra kész had­sereg, sorakoznak a vésett arcok, anyák, nádszálsudár lányok, férfiak. — Egy év kellett, hogy hoz­zászokjam Szentendréhez. Most már itt is megy a mun­ka. Nem bírja, ha kiszakít­ják valahonnan. Először új­ra megismerkedik minden­nel, beleivódik a hangulat, megszokja a világítást, min­den bántja, ami idegen. Tíz- tizenkét órát kalapál, ahogy követ kap, azonnal hozzálát és addig dolgozik, amíg el nem fogy az anyag. Női aktpkat, portrékat rajzol — életnagy­ságban, csomagolópapírra. Minden nőnek hosszú, szén­ieket hajat rajzol. Undoro­dik a feleslegesnek vélt dol­goktól. Szeret beszélgetni, pe- cázni, imád szobrot csinál­ni, gyermekkora óta szobrász akart lenni. önálló kiállítást nem ren­dez. —í Felesleges... Sok munka, meg hajlongás idegenek előtt. Inkább dolgozom. Papachristos Andreas 1949 óta él Magyarországon. Gö­rögországba nem megy visz- sza. Anyját hívja Magyar- országra, de tudja, soha sem jön el. Leveleiben nem írja, hogyan él, mit csinál és mikor pénzt kap a fiától, nagyon megköszöni. — Látta a Zorbát? — Minden görög tárgyú fil­met megnézek. A polcokon Homéroszok kő­be álmodott figurái, gömbö­lyű kövek, melyeket a termé­szet csiszolt márványtisztává, s a szobrász vette észre a hi­deg kő meleg titkait. A fala­kon színes képeslapok, kité­pett tájak: az Akropolisz fö­lött felhő nélküli kék az ég, a tengerparton, sárga homokon az ókor szélcibálta romjai... Tamás Ervin Foto: Urbán Tamás Hogyan okosodik egy gene­ráció ma? A gimnázium .— Mii szeretnének nyújtani az ifjúságnak? — kérdezzük Dizseri Sándort, az érdi Vö­rösmarty gimnázium igazgató­ját. — Értelmi felkészítést. Olyan alapismereteket, alap­készségeket, amelyek nyitó jellegűek: a tanulók húsz év múlva is tudják, hogyan kell! megközelíteni a társadalom, a tudomány kérdéseit. A gya­korlatban a természettudomá­nyos tagozatok diákjai meg­tervezik a kísérletet, az ered­ményekhez öntevékenyen jut­nak és pontos mérésekkel el­lenőrzik azokat: így elsajátít­ják a tudományos gondolko­dásmódot. — Érzelmi felkészítést: a szocialista ember jellemvoná­sainak elmélyítését. Milyen tulajdonságokra gondolok? A fiatal legyen becsületes, meg­bízható a munkában, érdek­lődjék a közösség dolgai iránt, érezzen felelősséget a nép, a népek közösségei iránt, ne le­gyen egoista, szűklátókörű, provinciális. — Élményt szeretnénk adni a tanulóknak, felejthetetlen négy gimnáziumi évet. A tanu­ló szerezze ' meg az ismeret­szerzés, a közösségi élet, a mozgalom, a klub, a kirándu­lás, a társadalmi munka élmé­nyeit, érezze a siker élmé­nyét ... És szeretnénk pótolni valamit abból, amit a szülői ház nem tud nyújtani. — Milyen legyen az ideális középiskola? A tagozatok szá­mát emelni kell, jó lenne to­vább differenciálni az oktatást. Ne szakosod jón a középiskola: adjon megalapozást és bonta­koztassa ki a készségeket... ★ — Mit nem ad meg a gim­názium a diáknak? — kérdez­tük az egyik negyedik osztá­lyos tanulólányt. — Nekem mindent megad a gimnázium. Az állítás igazolására gyors kontrollt csináltunk. B. É. nép­művelő, könyvtárszakra ké­szül, tehát művészeti érdeklő­dését teljesen kielégíti a gimná­zium. A tesztkérdések a kö­vetkezők voltak: Rozsdateme­tő, ki írta a Sirokkót, miről híres Örkény István, kicsoda Bari Károly? — A Rozsdatemetőről sok véleményt hallottam, de nem olvastam a könyvet, nem tu­dom ki írta a Sirokkót, Ör­kény Istvántól nem olvastam semmit, Bari Kfárolyt a „Hal­ló, fiúk .. .’’-ban láttam. — Milyen film-, színházi él­ményeid vannak? — Moziba ritkán tudok el­menni. Másodikos koromban voltam utoljára színházban. — Miért akarsz népművelő lenni? — Sok embert megismerhe­tek: tudást adhatok és kap­hatok is. Miből? A szakmunkásképzés — Mit szeretnének adni az ifjúságnak? — kérdeztük Ke­rékgyártó Lászlót, az érdi 220-as Ipari Szakmunkáskép­ző Iskola fiatal tanárát. — Szakmát, több mint har­minc féle szakmát. Az elmé­leti anyag annyira megnőtt, hogy nem >fér bele az időbe. Ha az előírásokat teljesíthet­nénk, akkor korszerű szak­munkásokat képeznénk. Má­sik feladatunk a nevelés. A gyerekek nagy része olyan környezetből jön, ahonnan nem hoznak semmit. Meg. kel­lene tanítani ezeket a fiata­lokat élni, szórakozni, új esz­ményeket mutatni, hogy ne a csavargó imponáljon nekik, tudásvágyat plántálni belé­jük, ne csak melegedni jöj­jenek az órákra, a kultúrált viselkedés szabályait megis­mertetni velük, felismertetni a férfi és a nő viszonyának szép oldalait, rábírni őket a gondolkodás igénylésére ... És a nevelés eredménye? Amit mi két nap alatt elhitetünk a gyerekekkel, azt a műhelyek­ben és otthon lerombolják. — Képzünk és nevelünk, de milyen körülmények között? Az épületünk volt uradalmi istálló, 630-as a tanulólétszám, négy tantermünk van. Reggel fél nyolctól este fél kilencig tart az „üzem”, ez nem túl ideális a gyerekeknek. Nincs zsibongó, az udvarról nyíl­nak a tantermek, télen a ta­nulók a pályaudvar váróter­mében várják az órakezdést... — Milyen legyen az ideális szakmunkásképző intézet? Ka­binet rendszerű oktatás, jól felszerelt szertárak, iskolai tanműhelyek, tornaterem, ta­nulószoba, korrepetálás ... nem kérünk mi többet, mint a mai közepes gimnáziumok felszereltségét, lehetőségeit. Az ipari szakmunkásképző intézetekben készül hivatásá­ra a jövő munkásosztálya. ★ — Mit nem ad meg az inté­zet a tanulónak? — kérdeztük Enying Ferenc 19 éves szoba- festő-mázoló tanulótól. — A körülmények nem tet­szenek, kulturális és sport­szempontból az iskola elma­radott. Megfelelően megtaní­tanak a szakmára, Müller 'Ferenc kisiparos is elégedett velem. Semmiben sem va­gyok hátrányos helyzetben, generációs társaimmal szem­ben. — Miért szép a szakmád? — Bemegyek egy füstös, piszkos helyiségbe és azt széppé varázsolom. Akinek csinálom, az örül az alkotá­somnak. És jó a fizetés. — Három évet végeztél a szakközépiskolában. Hol ta­nultál meg így gondolkozni, így kifejezni magad? — Itt is sok mindent tanul­tam. Biztosítjuk e generáció tö­retlen okosodását? Fóti Péter A „berlini“ Bölcs Náthán Budapesten A magyar—NDK kulturá­lis munkaterv alapján októ­ber 22-én és 23-án este a bu­dapesti N emzefi Színházban szerepel a berlini Deutsches Theater 67 tagú együttese — viszonozva a Nemzeti Színház néhány héttel ezelőtti lipcsei, illetve berlini bemutatkozá­sát. A berlini együttes mind­jét este Lessing: Bölcs Nát­hán című drámáját adja elő; a magyar közönség tolmács­berendezést vehet majd igény­be. Bemutató: október 25. Merénylet A József Attila Színházban megkezdődtek Mihail Satrov: Merénylet című színművének próbái. A darabot a szovjet kultúra napjain tűzi műsorra az angyalföldi társulat. A da­rab főszereplői: Koncz Gábor, Gobbi Hilda, Bujtor István, Mádi Szabó Gábor, Káló Fló­rián, Szemes Mari és Kállai Ilona. Bemutató október 25-én lesz. HOLLÓKŐ Skanzen-postahivatal Űj postahivatal kezdte meg működését Hollókőn, a Nóg- rád megyei palóc skanzen- faluban. Meghagyva az épület eredeti palóc építészeti jelle­gét, a belső tér korszerűsítésé­vel alakították ki az új intéz­ményt. A postahivatallal együtt adták át rendeltetésé­nek az új, hollókői orvosi ren­delőt és orvosi lakást, ame­lyet hasonló módon, régi pa­lócház átalakításával hoztak létre. A beruházásra a Nógrád megyei Idegenforgalmi Hiva­tal félmillió forintot költött. Reményteljes tanítvány Fakutya barátom, zöldség- gyümölcsbolt vezető, kérkedve hívta fel figyelmemet egyik tanítványára. — Pompás kölyök. A dumá­ját tanítani kéne, a keze arany, úgy veri át a kuncsaftokat, ahogy akarja. Vagyis ahogy te akarod, szö­kött ki csaknem a számon, de aztán mégse, csak nem bán­tok meg egy olyan embert, aki különböző lánc-lánc-esz- terlánc után házhoz hozza a sertésmájat, holott nem is az ő reszortja. Viszont a srác valóban re­mekelt. Egy középkorú hölgy aggodalmaskodva pötyögte. — Nem túl savanyú ez a rétesalma? Meg mintha kuka- cos is lenne. A kérdezett olyan pofát vá­gott, mintha tőrt döftek volna belé, majd elindította a gépe­zetet. —Túl savanyú? Ez, drága nagyságos asszony, hogy lenne túl savanyú, mikor a híres mézes sárisápi rétesalma. A kukacok meg a Holvan utcai bolt ecetsavanyú bigyóiban találhatók. Magam is naponta két kilót eszem belőle, ugyanis vitamintartalma duplája a megengedettnek. Néhány almából hatalmas kukacok dugták ki a fejüket, s mintha röhögtek volna. Bará­tom boldogan somolygott. — Na, mit szólsz hozzá, hogy feldicséri ezeket az el- dobnivaló izéket. S ráadásul három kiló almán harminc de­kát csalt. Tény, remekül kezelte a mérleget is, közben Móricka- vicceket mesélt, hogy a kezé­ről elterelje a figyelmet. A kö­vetkezőkben elsárgult és ku­kára váró uborkát magasztalt az egekig, bizalmasan suttog­va közölte: — A küllemük ne tévesszen meg senkit, ezek ne­mesített francia—peru hibri­dek, s protekció révén pusz­tán ez az üzlet kapja. Majd ki. tudja, hányadosztályú tojá­sokat osztályon felülinek mi­nősítve elégített ki néhány hi­székeny vevőt, és így tovább, és így tovább. Vagyis jó pár mestermun­kát csinált, de azért aggodal­maskodva mondtam barátom­nak. — Igen, igen, ügyes a fiú, de ha rájönnek, ßokan elmarad­hatnak és... Barátom közbevágott: — Nem érdekes, forgalmas vidék, sehol erre hasonló bolt, s csalétkül egyeseket jól szol­gálunk ki. Például téged. Fi­gyeld csakl Odakísért a fiatalemberhez s azt mondta neki: — Ez az úr csúcsföellenőr a központtól. Azt hiszem, né­hány csekélységet akar vásá­rolni. Nem akartam, de kíváncsi­ságból ráálltam. Fél kiló kör­tét kértem, kaptam kettőt, négy doboz marhamájkonzerv helyett négy doboz szardíniát, s csak amikor rájött a téve­désre. tolta elém a májkon­zerveket is. Hasonló szellem­ben szolgált ki a továbbiak­ban, de az igazi bomba akkor robbant, amikor fizetni akar­tam. Csakhogynem rám tá­madt. — De hiszen rendezni tet­szett már a számlát, mit tet­szik itt akadékoskodni. Mögöttem a büszkeségtől duplájára dagadt arccal hehe- részett Fakutya. — Na ugye, milyen? Hidd el, még sokra viszi! Tény, bólintottam, s csak magamban mondtam — sokra viszi, ez biztos nem kezdi holmi felfüggesztett büntetés­sel. Ha idejében le nem, bu­kik, s még boltvezető is lesz, minimum rögtön két-három évi szigorított börtönre ítélik. Nagy S. József

Next

/
Thumbnails
Contents