Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-14 / 241. szám

8 1970. OKTÓBER 14., SZERDA Kongresszusi versenyben A Monori Kefegyár — és az akadályok Jó ütemben épül a Margit-híd budai hídfőjénél, fönt a Ró­zsadomb oldalán, a SZOT-gyógyszálló. A 80 millió forintos be­ruházás ebben az évben elkészül. A jövő évtől kezdve 239 szo­bában 520 személy üdülhet egy-egy turnusban. A felső szinten 250 személyes étterem, emeletenként társalgók, olvasószobák biztosítják a kényelmet. Konzervgyártók Nagykőrösön Erősen kérdéses: kivel, még inkább mivel kelnek verseny­re napról napra a Monori Ke­fegyár dolgozói. Szinte el­dönthetetlen: mennyi a sze­repe eredményeikben — még­is, mindennek ellenére elért eredményeikben — a munka­körükhöz tartozó kefeseprő- logarléc-készítésnek, és meny­nyi a többinek. Mi az a többi? Közhely: a , nehézségek. Amelyek, mint ! tudjuk, arra valók, hogy le­győzzük őket. Az évi harmincmilliós vál- • lailati össztermelési értéket : produkáló Monori Kefegyár akadályversenye így fest. A gazdasági reform óta húsz százaléknyival megnőtt ugyan ' a közvetlen kiskereskedelmi eladásuk — de csak elvben. Mert a szállítás is akadály- verseny. A TEFU nem vállal, az AKÖV nem vállalhat me- 'gyehatáron túli szállítást. Sá­báit tehergépkocsiparkjuk: ■egyetlen három és fél tonnás. ■Itt áll a rengeteg készáru — ,és például két megyében nem -kapni egyetlenegy vécékefét. pNem gusztusos példa — de tnem úgy, mint az olvasó hi- :.szi. Tisztasági cikkekről van ;!szó, tehát egészségről is, köz- 'tisztaságromlásról is. Meg: .áruban áll a pénz, a megren­delő megfenyegeti a gyárat, 'hogy keres más partnert; ál­A monori járásban a Haza­fias Népfront vezette község- fejlesztési-szépítési kongresz- szusi versenyben a lakosság által az ez évre felajánlott társadalmi munka értéke 4 millió 92 ezer forint volt, és az eddig végzett munka ér­téke már elérte a három és fél milliót. A járás községei közül Gyömrő tört az élre, ahol hétmillió 220 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek már el. Maglód — ahol Ugyancsak szép hagyományai vannak a fejlesztési verseny­nek —> szorosan fölzárkózott Gyömrő mögé, és jelenleg fej-fej mellett folyik a ne- yies vetélkedés. A járás többi községében fc biztatóak az eddig részle­ges végeredmények; Üllő pél­dául 82 ezer forinttal már túlteljesítette tervét, és a je- tek szerint Vecsés és Ecser is jzép eredménnyel zárja majd le ezt az évet. A járásban több mint 20 ezer lelkes ember végzett ed­dig különféle társadalmi munkát: sok parkosítást, ahol Kedden reggel a Technika Házában a korszerű takarmá­nyozásról körülbelül 100 ma­gyar szakember jelenlétében egész napos előadássorozat kezdődött, amelyet a Magyar Agrártudományi Egyesület, az Industria Részvénytársaság, valamint a Farbwerke Hoechst rendezett. Ez a Frankfurt am Main-i cég évek óta igen nagy meny- nyiségben — 5—5,5 millió márka értékben — szállít nö­vényvédő szereket hazánkba. A közelmúltban a Hoechst cég új antibiotikumokat és adalékanyagokat dolgozott ki takarmányozási célokra, s ezeknek magyarországi forgal­mazását az Országos Takar­mányminősítő és Ellenőrző Felügyelőség is engedélyezte. A keddi előadássorozaton a magyar és a német előadók ezekre a készítményekre hív­landó pénzügyi zavarok a bankkal, egyetlen szerencse, hogy raktáruk van. Vasúti csúcsforgalom van — máskor is volt. Árvíz volt idén, de kérdezik: mit szállít konténe­rekkel a MÁV árterületre? Mert nem kapnak konténert, mint eddig. Egyetlen saját te­herkocsijuk csupán nyers­anyagszerzésre, és pesti szállí­tásra elég. Szerzést monda­nak, nem vásárlást. Drót csak Salgótarjánban, nitrólakk Pestről, körtefa a logarléchez — onnan, ahol éppen hirdet­nek. Szeg, csomagolópapír, ra­gasztószalag, heveder, egyéb apró-cseprő, de nélkülözhetet­len segédanyag: ahol kapni. Az évnegyed vége felé sike­rült az évnegyedre szóló ki­utalásra piros nitrófestéket kapniuk — országos körtele­fon eredményeként — Debre­cenben! És mehettek az egy szem kocsival a nyolc mázsa piros nitróért, hogy legyen mibe mártani a partvisokat, keféket. Láncreakció: termeléski­esés, gépleállás, nyereségcsök­kenés — és a háziasszony át­ka, mert „nincs” kefeáru. Pe­dig van. Az idei faanyag nyers, vi­zes. Az erdőgazdaságok saját üzemeikben használják fel a fa jó részét — ők örüljenek, ha kapnak. Nem feladata a kellett, járdaépítést, és út­karbantartást. Sajnos, a biztató eredmé­nyek után szót kell ejteni ar­ról is, hogy az eddigi ered­mények nem mindig tükrö­zik a valóságos helyzetet, mert sok községben, noha a taná­csok megígérték a verseny értékelése azonnali elkészíté­sét, szavukat nem tartották be. Az adminisztráció ezért bizony gyakran az események mögött kullog. Pedig mind­azoknak, akik a verseny nyil­vánosságával foglalkoznak, tudniok kellene, hogy a ver­seny nyilvánossága lendítő- je a további vetélkedésnek. Az adminisztrációban el-el maradozó községeknek pedig akad a járásban jó példa is: Vecsés község. Ott a verseny értékelését, valamint a nyil­vántartási munkát nyugdíjas pedagógusokra bízták, akik az értékelési és nyilvántartási ki­mutatásokat állandóan nap­rakész állapotban tartják. Ha ez a jó példa követőkre találna, használna a verseny­nek. K. I. I ják fel az érdekelt mezőgaz­dasági üzemek vezetőinek fi­gyelmét. Ií. országos csomagolási konferencia A második országos csoma­golási konferenciát október 15-től 17-ig Budapesten ren­dezik a TIT Természettudo­mányi Stúdiójában. A három­napos tanácskozáson magyar, csehszlovák és lengyel szakem­berek tartanak előadásokat. A második nap, 16-án, pénteken kerül sor Hodászi József elő­adására Műanyag söröspa­lackok gyártásával kapcso­latban, a Pest megyei Mű­anyagfeldolgozó Vállalatnál végzett kísérletek értékelése címmel. kefegyárnak a szárítgatás — de mást nem tehet: száragat, ahol tud, amerre a szem ellát. Ez is befolyásolja az éves munkaeredményt, a nyeresé­get. — Nem az van, amit meg­rendelünk; amit kapunk, visszük — ha van mivel! Ezt fűzi az előbbiekhez Rin- geisz Istvánná üzemvezető, szb-versenyfelelős és Dudás Józsefné normás, vállalati versenyfelelős. A Monori Kefegyár vala­mennyi vegyianyag nagyke­reskedelmi és kiskereskedelmi vállalatnak szállít; az ARTEX- en keresztül exportál a világ minden tájára Angliától kezd­ve, Kanadának, Afrikának is. Versenyképességük fokozásá­ra néhány gépüket nagyobb teljesítményűvé állították át, szocialista brigádversenyt a mozgalom kezdetekor indítot­tak, és pionírjaik: a Gagarin és a Petőfi brigád két éve ezüstérmet kapott. A termelé­si érték egytizedét képviselő logarműhely Béke és Barátság brigádja is szép eredménye­ket mutat fel, de a Gagarin idén már aranyéremre méltó. Hat tagból áll, mind nő — plusz öt tiszteletbeli tag, ők kismamasegélyen most otthon vannak, de utána ismét be­kapcsolódnak, és mint akik 1962-től, kezdettől brigádta­gok, címzetes ittlevőknek te­kintik őket... Ilyen körülmények között különös dicséret illeti e közös­ségeket, hogy egyáltalán — versenyeznek. Mert e verseny­hez feltételek is kellenek. Péreli Gabriella Könyvtár épül, kisstadiont terveznek, családi vagy sáv­házhoz kell építési program, esetleg tárolóház vagy híd szerepel a különböző tervek­ben : mindez rendelkezésre áll az Építésügyi Tájékoz­tatási Központban. Ez a rend­kívül sokoldalú szervezet most ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Ezt az al­kalmat ragadták meg arra, hogy tegnapi tájékoztatóju­kon egy kicsit bővebben szóljanak — önmagukról. A sok mondanivaló lényege ez: megfelelő információs anyaggal, tervdokumentáció­val rendelkezésre állni akár a vállalatok, közületek, akár a magánosok szolgálatában. Kiadványaikból megtudhat­juk például, hogyan kell ott­hon falat, ajtókat festeni, sze­relni, vagy éppen vakolni. A milliós és százmilliós tételben beruházók sokféle szöveges, képes anyaghoz, filmekhez juthatnak, hogy kiválasszák a legmegfelelőbb megoldást. A különböző építő szakemberek a munkájukhoz legszüksége­sebb előírásokat, technoló­giát kereshetik és találhatják meg ebből a tarka és sokol­dalú tárházból. Az elkövetke­PEST MEGYEI HÍRLAP i Kagyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága fe a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: suli A ANDOK Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, vm, Somogyi Béla u. t. □. cm. Kiadóhivatal: Budapest, VHI., BlaJha Lujza tér 1. Egész nap hívható központi telefon: 343—100, 143—330. Gépíró szobák: 343—100/380, illetve 343—100/413. Titkárság: 131—348. Egyéb számok: 141—463, 141—3*8. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Elő­fizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér 1. sz.). Előfizetési díj 1 hónapra 30 forint. Dr* Horgos Gyula hazaérkezett Moszkvából Kedden hazaérkezett Moszk­vából az a magyar küldött­ség, amely dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari mimszter vezetésével a szovjet kohá­szati ipart tanulmányozta. A küldöttség tagja volt dr. Ko­csis József miniszterhelyettes is. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren György Gyula mi­niszterhelyettes és a KGM több más vezető munkatársa fogadta. ZÁMOLY „Velencei“ tároló tó Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal el­nöke kedden átadta rendelte­tésének a Fejér megyei Zá- moly községben a Velencei-tó vízháztartását szabályozó első tárolótavat. A 21 millió forin­tos beruházással kialakított tárolótó kulcsfontosságú a Velencei-tó vízszintingadozá- sának szabályozásában. Segít­ségével a nyári szárazság ide­jén 10—15 centiméterrel nö­velhető, az árvizek visszatar­tásánál pedig 25—30 centimé­terrel csökkenthető lesz a tó vízszintje. — Az államigazgatás kor­szerűsítéséről és az ezzel ösz- szefüggő szakszervezeti fel­adatokról kezdődött kétna­pos tanácskozás tegnap Bu­dapesten a bolgár, a cseh­szlovák, a lengyel, az NDK- beli, a román, a szovjet és a magyar közalkalmazott szak- szervezetek vezetőinek rész­vételével. ző időben akarják úgy, hogy az elektronika, a számítógé­pek is az információkat ké­rők rendelkezésére álljanak. Tegnap délután 160 kon- zerves szakember kereste fel a Nagykőrösi Konzervgyárat, hogy megismerkedjen az egyik legmodernebb magyar élel­miszergyártó üzemmel. A ven­dégek — neves külföldi szak­emberek, akik a Konzervgyár­tók Világszövetségének nem­zetközi konferenciájára ér­keztek hazánkba — először Kovács Sándor igazgató tájé­koztatóját hallgatták meg a gyárban alkalmazott techno­lógiáról, s az Európa-szerte is­mert termékek összetételé­ről. A beszámoló után megtekin­tették az üzemrészeket. Mun­ka közben ismerkedtek meg a befőtt-, főzelékgyártó gép­sorokkal, valamint a sava­nyító és paradicsomlé-készí­tő berendezésekkel. Nagy tet­szést aratott a raktározási rendszer is. A gyárlátogatást filmvetítés követte. Ez áttekintést adott a magyar konzervipar fej­lődéséről és a létesítmények­ről. A filmet élénk vita kö­vette. — Kedden befejeződött a honismereti mozgalom tize­dik évfordulója alkalmából rendezett országos konferen­cia. Öregek saját sorsukról Azon az ankéton, amelyet a közelmúltban az Egészségügyi Minisztérium tartott az idős korúak szociális támogatásá­nak kiterjesztéséről, egyik felszólaló azt sürgette, kérdez­zék meg az öregeket, mik az igényeik. Körülnéztünk tehát a megyében és igyekeztünk megtudakolni véleményüket. Neogrády Eszter 1966-ig a megyei tanács pénzügyi osztá­lyán dolgozott. Gödöllőn lakik, azóta elhunyt súlyos beteg hú­gát másképpen nem ápolhat­ta, nyugdíjazását kérte. Egye­dülálló. Nyugdíja most 1164 forint. — ötszázat keresek a járá­SZOCIÁUS OTTHONON BELÜL... Szadán, a szociális otthon­ban él a 72 éves Fodor Béla. 1927 óta vesz részt a munkás- mozgalomban, 45 óta párttag. Tanult mesterségére nézve ci­pész és most boldog, hogy az otthon lakóinak lábbelijét ja­vítva elfoglaltsága van társa­dalmi munkában. A felszaba­dulás utáni években csoport- vezető volt a Művelődésügyi Minisztériumban, majd az Oleg Kosevoj ösztöndíjas is­kola gazdasági vezetője 1957- ig, amikor nyugdíjba ment. 1182 forintot kap. — Nem kértem, nem is ké­rek különleges elbánást, ne­kem, amit kapok, elég. Négy­százat levonnak az otthonnak, a többiből kijövök. Nem do­hányzóm, nem iszom, csak szeretek szépen öltözködni. Időnként meglevő régi ruhái­mat pótolni is tudom. Belá­tom, még nem tartunk ott. több pénz nem juthat a nyug­díjasnak. Sorsommal elégedett vagyok. — Tulajdonképpen én is — így beszél Schrimpf Frigyes, si tanácsnál és így boldogu­lok. Ha beteg leszek, van egy unokaöcsém Pesten, családos, már megbeszéltük, akkor hoz­zájuk megyek. Jelenlegi' főnöke, Kőműves István, a tanács pénzügyi osz­tályának vezetője elmondja róla, hogy kitűnő munkaerő, havonta kilenc napot dolgo­zik. Másik két nyugdíjas szin­tén nagyon lelkiismeretesen látja el feladatát. Munkájuk feltétlenül többet ér, mint amit érte kapnak, de többet persze nem kereshetnek, leg­feljebb az üzemi étkezés je­lent pluszt. az Április 4. Gépgyár 858 fo­rinttal nyugalmazott 70 éves hivatalnoka. — Persze, az ott­honnál ideálisabb lenne a nyugdíjasház, de arra, még ha vidéken építenének is ilyet, én már alacsony nyugdíjam ~.ÍÉS OTTHONON KÍVÜL Bejutni pedig, éppen, mert kevés a hely, nagyon nehéz. Borsos József, az isaszegi Szentgyörgypusztán, a köz­ségtől távol éldegél. Nyugdíja 910 forint, négy gyermeke kö­zül kettő némi támogatására is számíthat, bár azok is kis­pénzű, nagy családú emberek. Eddig csak megvolt valahogy, nemrég azonban amputálták a lábát. Most magatehetetlen, többnyire az ágyban fekszik, ápolásra is szorul. A körzeti nővér ritkán jut el hozzá a távolság miatt. Nagyon rossz a helyzete. Nem tudja, mi lenne jó más öregeknek, szá­mára az egyedüli megoldás a szociális otthon. Javasolták is és jószerencsével néhány hó­miatt sem számíthatok. Má­sokra gondolok azonban. — Bizony, a nyugdíjasház lenne jó — jegyzi meg Rozs­nyói Péterné, aki 16 esztendeje vezetője az otthonnak. — Sok átépítéssel elértük, hogy ná­lunk általában háromágyasak a szobák, és igyekszünk mind­egyikbe körülbelül egyívású embereket tenni. Ez nagyon fontos, és jó lenne úgy kiala­kítani a szociális otthonokat, hogy egybe-egybe csoportosí­tanák a hasonló embereket. Sokkal több otthon is kellene, ha ugyan lenne rá elég pénz. Mi is építkezhetnénk nagy telkünkön, csak lenne miből. Nyugdíjasotthonra, ha esetleg vidéken épülnének is, csak a nagyobb nyugdíjjal rendelke­zők számíthatnának és főleg, aki lakásait felajánlja. Szociá­lis otthonra tehát még sokáig szükség lesz, és aligha csök­ken az igény. napon belül odakerül, de csak ha megüresedik valahol egy hely. Nem példa nélküli ritka eset a Borsos Józsefé. Neki legalább valami nyugdíja van. Gödöllőn azonban minden rendszeres jövedelem nélkül él a 84 éves özvegy Dinnyés Józsefné. Férje kisiparos volt valaha. Nem beteg, csak el­gyöngült magas korától, job­bára ágyban fekszik. Jó szom­szédok, amennyire tudnak, tö­rődnek vele. Pesten lakó fia lakása szűk, családi okokból sem veheti magához az anyját. Most özvegy Dinnyésné is várja, mikor ürül meg számá­ra valahol szociális otthoni hely. Szokoly Endre GYÖMRŐ AZ ÉLEN Húszezer fársadalmi munkás Az adminisztráció az események mögött kullog Hoechst-eiőadássorozat a korszerű takarmányozásról MÁZOLÁS - HÍDÉPÍTÉS - ELEKTRONIKA Húszéves az ÉTK

Next

/
Thumbnails
Contents