Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-14 / 241. szám
Költöző kiállítás Ä múlt szombaton az abonyi Üj Világ Tsz központjában nemzetiségi néprajzi kiállítás nyílt a múzeumi hónap alkalmából. A kiállítás október 16- ra a nagyközség másik részére, a Ságvári Endre Tsz központjába vándorol, ahol délután öt órakor lesz a megnyitása. Ünnepi megnyitót tart Szabó lAszló, a szolnoki Damjanich Múzeum muzeológusa. Mához egy hétre a művelődési ház libresszóhelyiségében a középkori művészetről nyílik bemutató, amelyet Heiling György tanár ismertet az érdeklődőkkel. PBT NEGYEI fthlAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM 1910. OKTÓBER 14., SZERDA Megalakult a KÓTA Megyei énekkarok bemutatója Pártbizottság; alakult a tangazdaság című, csütörtökön megjelent cikkünkbe téves ada.t került. A tavalyi termelési érték helyesen: kétszáz- millió forint volt. A kalászosok betakarítását szeptember elejére befejezték, cikkünk megjelenése idejéig a szőlő haitvan-hetven százalékát szedték le. A tanácsok megalakulásának huszadik évfordulója alkalmából a járási tanács és a Köz- alkalmazottak Szakszervezete államigazgatási ismeretekből rendezett vetélkedőt. A járás valamennyi községéből jelentkeztek részvevők. A kérdések felölelték az államigazgatási munka egész területét. Igazgatási, költségvetési, adóügyi, gyámügyi és szabálysértési kérdésekre kellett választ adni. Molnár Lászlöné szíb-titkár, az igazgatási osztály vezetője nyitotta meg a vetélkedőt, majd Sziráki Péter vb-titkár, a zsűri elnöke méltatta az évforduló jelentőségét, a tanácsi munka fontosságát. A Pest megyei művelődés- ügyi osztály tavaly nyáron tette közzé azt a felhívását, amelyben „Ünnepelj velünk” zsefné lett az első, második Kovács Lajosné Albertirsa Nagyközség Tanácsának hivatalnoka. Az első helyezést elért csapat tagjai vásárlási utalványt, az egyéni legjobb helyezettek tárgyjutalmat kaptak. Az első csapat részt vesz a megyei vetélkedőn is. Jó eredményt ért el és nagy felkészültségről tett tanúbizonyságot Győri Erzsébet jász- karajenői, Győri Mária kőrös- tetétleni, Bátor Tihamérné ko- cséri és Telek Lászlóné abonyi versenyző. Tudni illik... | címmel művészeti programot hirdetett meg a műkedvelő ! együttesek és szólisták számá- i ra a felszabadulás negyedszázados jubileuma tiszteletére. „A műkedvelő együttesek és szólisták ezzel a programmal tegyék gazdagabbá, színesebbé, tartalmasabbá és emlékezetesebbé hazánk jelszabadulásának 25. évfordulóját!” — olvashattuk a felhívásban. Az Ünnepelj velünk művészeti program keretében október 11-én, vasárnap a ceglédi művelődési központban rendezték a Pest megyei énekkarok bemutatóját. A megyei művelődési osztály IS ezer forintot biztosított a legjobb énekkarok jutalmazására. A Pest megyei zenei bizottság részéről részt vett a zsűri munkájában Béres Károly is, a ceglédi zeneiskola igazgatója. — Mi, ceglédiek, örömmel támogattuk a megyei énekkari bemutató gondolatát, és most még nagyobb az örömünk, hogy sikeres találkozóról számolhatunk be. Meglepetéssel és jóleső érzéssel tapasztaltuk, hogy a 11 együttesből 6 férfikar volt. A vegyeskarokat a váltott műszakok miatt ma már nehezebb létrehozni. A bemutatóra több ének-zene tanár elhozta növendékeit, akik igen fegyelmezetten hallgatták a műsort. Elismerésre méltó a megyei művelődésügyi osztály hatékony anyagi segítsége, hiszen a kórusok között olyan is szerepelt, amelyiknek a költségvetése nem haladja meg az évi 400 forintot. A zsűri az énekkarok vezetői részére délután szakmai értékelést tartott, s egyúttal itt osztották ki a nemrég Vácott rendezett minősítő verseny díjait. A kórusíagok és vezetőik az | összejövetelen értesültek ar- j ról, hogy nemrég megalakult a j Kórusok Országos Tanácsa fa KÖT A), amely összefogja és irányítja a magyar kórusmozgalom törekvéseit — mondotta Béres Károly. Az Ünnepelj velünk megyei énekkari bemutatón a cegléd- berceli művelődési ház férfikara harmadik díjat kapott és az ezzel járó kétezer forintot. A díjat Vörös Géza, a megyei tanács művelődési osztályának csoportvezetője adta át. (szabó) Vetélkedő államigazgatási ismeretekből Az első csapat megyei versenyre készül A zsűri — a kiírás és az értékelés alapján — csapat- és egyéni helyezéseket állapított meg. Csapatban első: Abony első számú csapata, öt versenyzővel, második Abony kettes számú csapata. Egyéniben az Ugyancsak abonyi Balogh JóOktóber 22-én este 6 órai kezdettel Cegléden, a Kossuth Művelődési Központban viselkedésről, etikettről tart előadást Retkes Károlyné táncpedagógus Tudni illik, hogy mi illik — címmel. Az előadás helye az ifjúsági klub. CSIMTELŐ FELHŐK HÁNY SZEMET VISZ A SEREGÉLY? A szőlőskertek hívatlan dézsmálói — Látott-e már seregélyt? — kérdezte tőlem néhány napja a város egyik egyenruhás mezőőre. — Közelről bizony még nem, csak csapatban — válaszoltam. Erre belenyúlt zöldes színű zubbonya mély zsebébe és onnan egy madárkát vett elő. — Tessék jól megnézni — szólt és kezembe adta a remegő állatot. Verébnél nagyobb, talán rigó nagyságú lehet. Finoman pontozott, feketés, szivárvá- nyos zománcozású a tollazata. A feje aránylag kicsi, homloka lapos, csőre sárgás és a szeme közel áll a csőr tövéhez. Lába erős, karmai élesek. Szembenézek a madárral, ügy találom, hogy kissé ra- vaszkás képű. A mezőőr elmondja, hogy nyári időben vidékünkön viszonylag kevés seregélyt lehet látni. Fák od- vaiban fészkel, öt—hét halvány, gálic színű tojást rak. Néha kétszer is költ. Hajdanában bizonyára itt is gyakoribb volt, mert az ügy er külső részét e madárról nevezte el a nép Seregélyesnek. Vonuló, költöző madár, de kisebb csapatai hazánkban is áttelelnek. Mindez miért érdekes? Azért, mert ezekben a napokban a határban ezres csapatok dézsmálják az őszi terményeket és különösen a szőlőkben okoznak rendkívül nagy kárt. Olyan tömegesen sereglenek ezekben a napokban, hogy szinte felhőket alkotnak. Kukoricásokban, nádasokban éjszakáznak. Tömör csapatban rebbennek fel, röptűk rendkívül gyors és szinte vezényszóra, kő módjára zuhannak alá. Élénk, vidám, folyton mozgó madársereg. Olyan nyüzsgést kevernek a szőlőtáblában és olyan csivitelést csapnak, hogy távolabbról valóságos zúgásnak hallatszik. A gazda törül- getheti a szemét, ha időben nem riogatja a madársereget és nem tudja őket továbbkergetni ostordurrogással, kereplővel, kiabálással. Valósággal tehetetlenek vagyunk velük szemben. — Hasznos vagy káros a seregély? — kérdezem. — ügy tudom, hogy évi munkája ezerszer több haszonnal jár, mint amennyi kárt okoz így őszi időben. A madárvédelemről szóló rendelet azt mondja, hogy a seregély augusztus 15. és november 15. között a szőlőkben lőfegyverrel gyéríthető. — Mi lesz ennek a kis rab madárnak a sorsa? — Nem adom a macskának. Kalitkába teszem, mert a seregély a legtanulékonyabb madarak egyike. Fogságban megszelídül és gazdájának kedves perceket szerez. Eltanulja a nótát, a szót és főleg a füttyöt. — Ismeri-e a seregéllyel kapcsolatos tréfás szólásmondást? — Nem emlékszem ilyenre. — így őszidőben minden seregély három szemet visz el a szőlőből. — Ezt nem értem. — Nem? Úgy kell érteni, hogy viszi a saját két szemét és egy szőlőszemet a csőrében. Mindketten jót nevetünk, a madár a zsebbe kerül, kezet fogunk és megyünk a dolgunkKISAUTÓ, VILLÁMZÁR Az asszonyok egy csoportja villámzárakat készit. A ceglédberceli Egyetértés Tsz-ben sok lánynak és asz- szonynak ad munkalehetőséget a melléküzemág. Jenéi Istvánná a kis autókhoz készít alkatrészeket. Gépével óránként vagy ezer keréksapkát gyárt. Nyolcvanezer négyzetméter üvegtábla Épül az ország legnagyobb növényháza A NŐK MUNKAHELYE LESZ Megírtuk már, hogy a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz milyen nagyszabású beruházáshoz kezdett: felépíti az ország legnagyobb növényházát. Most ismét érdeklődtünk Skultéty József tsz- elnöktől. A következőket mondta: — A növényház alkatrészeinek már nyolcvan százaléka megérkezett Hollandiából. Folyik a tereprendezési és alapozási munka. Megkezdődött az öt hektárnyi alapterületű épület előszerelés! munkája. — Megérkezett Van der Klau Hermann, aki a holland cég részéről az építési teendőket irányítja. A központi fűtés és az automatika szerelését holland és francia szakemberek végzik. Elkezdődött a növényházhoz vezető bekötő út építése is. A felvonulási és a raktározás célját szolgáló épületek elkészültek. A növényházi építkezést Farkas János önálló építésvezető irányítja huszonöt tagú brigáddal. A szerelési munkák Bálint György gépész vezetésével folynak. Öt — mint specialistát — a szentesi Thermál Tsz-től szerződtettük, ugyanis korábban ott vett részt az építkezésben. — Ebben az évben húszezer négyzetméternyit szeretnénk megépíteni a növényházból. Az üzemeléshez az is szükséges, hogy a DÁV időben biztosítsa a szükséges energiát, és a Tiszántúli Gáz- szolgáltató Vállalat a földgázt. Az AGROTRÖSZT közbenjárására Csehszlovákiából megérkeznek a harminc négyzetméteres üvegtáblák. — A következő héten a növényház építkezésénél száz- százhúsz ember fog dolgozni. A MEZÖBER részéről (ez a tervezőiroda) több szakmérnök és termelőszövetkezetünk szakemberei irányítják és végzik a nagy pontosságot követelő munkát. — Ehhez a beruházáshoz közel negyven vagon cementre, nyolcvanezer négyzetméter üvegfelületre és tíz kilométer hosszú csőhálózatra van szükség, és mintegy száz vagon sóderre. Hollandiából nyolcvan vagonban érkezik a vas vázszerkezet. El lehet képzelni, hogy egy ekkora méretű építkezés milyen erőfeszítést kíván a tsz vezetőségétől, s ráadásul emellett más beruházások is folynak. — Termelőszövetkezetünk a növényház építése mellett nem hanyagolja el dolgozóit sem. Ebben az új létesítményben ősztől tavaszig száz nőt foglalkoztatunk. Részükre öltözőt, fürdőt, és ebédlőt rendezünk be. A növényház mellé raktárakat, virághűtő kamrákat, csomagotokat és koszorúkészítő műhelyt építünk. (t.) KÉZILABDA, NŐI NB II. Vereség Hódmezővásárhelyen Az utolsó előtti fordulóban a kiesés ellen küzdő Cegléd a bajnokság második helyezettje ellen lépett pályára, és szoros küzdelemben vesztett. A ceglédiek a finálén a Szegedet fogadják, győzelmük esetén is csak akkor maradhatnak benn, ha a Kiskörös nem szerez pontot a VM KÖZÉRT ellen. Hódmezővásárhelyi Spartacus—Ceglédi Építők 12:10 (7:7). Cegléd: Kókai Nagy — Csorba, Kiss, Pecznik, Bálint, Sza- lisznyó, Csendesné. Csere: Dávid, Szűcs, Bez- zegh, Mácsai. Góllövők: Bálint (4), Szűcs (3), Szalisznyó, Kiss, Csendesné (1—1). Nagy lelkesedéssel, erőbedobással kezdett az Építők. 7:7 | után a csapatnak két gólt ígé- I rő támadása meghiúsult, s ezután a hazaiak 10:7-re elhúztak. Még ekkor sem adta fel az Építők. ll:10-re alakult a mérkőzés állása, amikor Bálint büntetőlövését a kapus nagy szerencsével mentette. Az utolsó percekben a ceglédiek még két kapufát értek eL Az együttes az idény legjobb játékát nyújtotta, fegyelmezetten, kitűnően játszott. A Hódmezővásárhely ellen még ez is kevésnek bizonyult a pontszerzéshez. A játékvezető jól vezette a mérkőzést. Jók: mindenki a várt felett nyújtott, a lányok erejüket és képességüket meghaladva küzdöttek a csapatért. (— reán) Megyei férfikézilabda BAJNOK AZ ÉPÍTŐK A vasárnapi fordulóban (még kettő van hátra) a Túra vendégszerepeit Cegléden. A ceglédiek biztosan szerezték meg a győzelmet, és így a csapat öt pont előnnyel már behozhatatlanul vezet a bajnokságban a GEAC és a Váci Spartacus előtt. Ceglédi Építők—Túra 33:9 (15:3). Cegléd: Szabó J. — Höröm- pő, Rossi, Bálint, Godó, Juhász. Csere: Szalkay, Szabó Z., Deli. Góllövök: Szalkay (7), Rossl (6), Bálint, Juhász (5—5), Hö- römpő (4), Szabó Z. (3), Jónás (2), Godó (l). A fiatal erőket felvonultató, a játékot lassító Túra ellen a ceglédiek mérsékelt játékkal is biztosan szerezték meg a győzelmet. A hazaiak az elért 33 gól mellett sok tiszta gólhelyzetet dolgoztak ki, de azok kihasználása nem sikerült. Jók: Szalkay, Rossi, Juhász. (u. L) Az orvos, aki haragszik A történet valamelyik Cegléd környéki község főutcáján játszódik le, ahol az őszi délutánban végigmegy a település köztiszteletben álló orvosa, kezében a táskájával. Szembe találkozik egy negyvenöt-ötven év körüli atyafival. Régről ismeri, de az nem köszön neki. El is csodálkozik ezen az őszülő halántékú doktor. Meg kell adni, az ilyesmi szerfölött szokatlan dolognak számít errefelé. Meg is áll, rászól a nálánál jóval fiatalabb emberre: — No, mi az, Sándor? Hát maga már nem is köszön az orvosuknak? — Tessék már megbocsátani, kedves doktor uram — hebegett a megszólított — de biz’ isten azt hittem, hogy haragudni tetszik rám! Az orvos elcsodálkozott. — Már hogy én haragudnék magára, Sándor? Tulajdonképpen miért? Olyan ember volnék én... ? — Jaj, már dehogy, doktor úr, a világért sem.... — Ki vele hát! — biztatta a zavarban levő jámbort az orvos. v — Tetszik tudni, csak azért haragudna ... esetleg... mert hogy olyan régen nem voltam már beteg! Rakovszky József I iif
