Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-14 / 241. szám

2 rK3V uecvei ^JÍírSsip 1970. OKTOBER 14., SZERDA CSÁDI CSATA A TASZSZ nyilatkozata A „kubai k Az utóbbi időben az Egyesült Államokban propaganda-had­járat folyik abban az irány­ban, hogy állítólag „szovjet ve­szély fenyegeti a nyugati félte­két”. Az amerikai sajtó ennek során olyan koholmányokat terjeszt, amelyeknek értelmé­ben a Szovjetunió Kubában megkezdte „állandó stratégiai haditengerészeti támaszpont építését atomtengeralattjárói számára”. Az amerikai kong­resszusban szintén elhangzanak ilyen kijelentések. Ez a kam­pány a Pentagon és a Fehér Ház hivatalos képviselőinek nyilatkozataival kezdődött. E nyilatkozatok kételyeket juttat­tak kifejezésre arra vonatko­zólag, hogy a Szovjetunió be­tartja-e a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormánya között 1962-ben létrejött is­mert megállapodást. Ezzel kapcsolatban a TASZSZ-t felhatalmazták annak kijelenté­sére, hogy a Szovjetunió min­dig szigorúan betartotta az 1962-ben létrejött megállapo­dást, a jövőben is betartja és abból indul ki, hogy az ame­rikai fél szintén szigorúan tel­jesíti ezt a megállapodást. Minden olyan állítás, amely szerint a Szovjetunió „esetleg megsérti” az említett megálla­podást oly módon, hogy Kubá­ban haditengerészeti támasz­pontot épít, koholmány, mert a Szovjetunió nem épített és nem épít saját katonai tá­maszpontot Kubában és nem tesz semmi olyasmit, ami ellen­keznék a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányai között 1962-ben létrejött meg­állapodással. Mint ismeretes, a Szovjet­unió egyáltalán elítéli, hogy államok katonai támaszponto­kat létesítsenek más államok területén. Sőt, a szovjet kor­mány többször konkrét javas­latokat terjesztett az ENSZ megfelelő szervei és a leszere­lési bizottság elé az idegen te­rületeken levő külföldi katonai támaszpontok felszámolásáról. Ami az óceánok felhasználá­sát illeti, a Szovjetunió szigo­rúan tartja magát az idevágó nemzetközi jogelvekhez és jog­szabályokhoz. Amikor szovjet hadihajók és más hajók hiva­talos látogatásra, vagy üzleti célokból felkeresik külföldi ál­lamok kikötőit, köztük a Kubai Köztársaság kikötőit is, ezt az illető államok kormányainak engedélyével teszik. Kézenfek­vő, hogy az ilyen kikötői láto­gatás a szuverén államok elide­geníthetetlen, mindenki által elismert és az évszázados nem­zetközi gyakorlat által megerő­sített joga. Felmerül a kérdés, kinek van szüksége és miért erre az egész koholmányon alapuló ze- ne-bonára5 amely szerint vala­miféle szovjet haditengerészeti támaszpontot építenek Kubá­ban? Mindenki előtt világos, hogy az ilyen koholmányok csak azoknak kedveznek, akik­nek érdeke a háborús pszichó­zis felszítása és bonyodalmak keltése a világ e térségében. Azok, akik akarva, vagy aka­ratlanul felkapják és terjesztik az ilyen koholmányokat, a béke ellenségeinek malmára hajtják a vizet. Békeszerető külpolitikája alap­ján a Szovjetunió ezután is következetesen folytatja azt az irányvonalat, amelynek célja a feszültség enyhítése a világ minden övezetében, a nemzet­közi helyzet javítása, az egye­temes béke megszilárdítása. Brezsnyev, Pompidou Kínai óceániáré Japánban A Kínai Népköztársaság fennállása óta első ízben kö­tött ki kínai óceánjáró japán kikötőben. A Hai- f:ng nevű hajó a Kínai Nép- köztársaság nemzeti ünnepé­nek — október 1. — előestéjén érkezett a japán partokhoz, s október 10-ig tartózkodott ott. (Folytatás az 1. oldalról.) Kína egyetlen törvényes kor­mányaként ismeri el. A kínai kormány és a ka­nadai kormány megállapodott, hogy hat hónapon belül nagy­követet küld egymás országá­ba, s minden szükséges segít­séget megad az érintett fő­városokban a diplomáciád ki- rendeltségek felállításához és feladatuk ellátásához az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján, s a nemzet­közi gyakorlattal összhang­ban. ★ A Kínai Népköztársaság és Kanada diplomáciai kapcsola­tainak felvételét a két ország stockholmi nagykövetének tárgyalásain munkálták ki. Kanada a 45. szuverén állam, amellyel Kína diplomáciai kapcsolatot létesít. (A Kínai Népköztársaság nemrég megvonta elismerését a Lón Nol miniszterelnök puccsista kambodzsai rezsim- jétől és kinyilvánította, hogy törvényes kormányként a Pe­kingiben tartózkodó Norodom Szihanuk királyi egységkor­mányát ismeri el.) Diplomáciai viszonyban áll a Kínai Népköztársaság Afganisz­tánnal, Albániával, Bulgáriá­val, Burmával, Ceylonnal, a Brazzaville-i Kongóval, Kubá­val, Csehszlovákiával, a Német Demokratikus Köztársasággal, hazánkkal, Indiával, Irakkal, Kenyával, Laosszal, Malival, Mauritániával, a Mongol Nép- köztársasággal, Marokkóval, Nepállal, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársasággal, a Vietnami Demokratikus Köz­társasággal, Pakisztánnal, Len­gyelországgal, Romániával, Szomáliával, a Dél-jemeni Népi Köztársasággal, Szudán­nal, Szíriával, Tanzániával, Ugandával, az Egyesült Arab Köztársasággal, a Szovjetunió­val, Jemennel, Jugoszláviával, Zambiával. Kanadával együtt kilencre emelkedett a Peking­gel diplomáciai kapcsolatban álló nyugati országok száma. Szék az országok: Nagy-Bri- tannia (a két országot nem teljes jogú diplomáciai kap­csolat reprezentánsaiként csak ügyvivői hivatalok, illetve Ügyvivők képviselik London­ján és Pekingben), Dánia, Franciaország, Finnország, Hollandia, Norvégia, Svédor­szág, Svájc és — legújabban Kanada. Az olasz kormány 1969. ja­guárjában jelentette be, hogy l Kínai Népköztársaság kor- nányának elismerése mellett I A Magyar Hajó- és Darugyár Vád Gyáregysége FELVÉTELRE KERES lakatosokat, betanított munkásokat, férfi és női segédmunkásokat. Jelentkezni lehet a gyár személyzeti osztályán, Vác, Derecske dűlő. A francia hadügyminiszté­rium hétfő reggel kiadott köz­leménye szerint Csád északi részében Faya (a volt Fort Largeau) közelében összecsa­pás zajlott le egy francia ka­tonai egység és csádi felkelők között. Az összecsapás során 11 francia katona — köztük I két altiszt — vesztette életét, I döntött, Nem hivatalos értesü­lések szerint nem sokkal ez­után megkezdődtek a két or­szág tárgyalásai a diplomáciai viszony felvételéről. A „kulturális forradalom" néven 1966-ban megkezdődött eseménysorozat a Kínai Nép- köztársaság államközi kapcso­latainak területén kedvezőtlen fejleményekkel járt. Egy poszt, a kairói kivételével vissza­hívták Pekingbe a kínai nagy­követeket és helyükre ügyvi­vők álltak. A KKP IX. kong­resszusa, 1969. áprilisa óita csaknem 30 poszton ismét nagykövet képviseli Kínát. Kína nagykövete még nem tért vissza Moszkvába, de Tolsztyi- kov, a Szovjetunió újonnan ki­nevezett pekingi nagykövete, éppen tegnap adta át megbízó- levelét Pekingben. A SZOVJETUNIÓBAN ok­tóber 12-én Föld körüli pá­lyára juttatták a Kozmosz 371. jelzésű mesterséges holdat. KEDDEN ELUTAZOTT New Yorkba Andrej Gromi- ko külügyminiszter, az ENSZ- közgyűlés 25. ülésszakának jubileumi ünnepségén részt vevő szovjet küldöttség veze­tője. (Folytatás az 1. oldalról.) a téglát, de nem volt, aki a gyárból kiadja. A mostani hét végén is ha­sonló akcióra kerül sor. Azzal számolnak, hogy a két szom­bat, vasárnapon 1 millió ton­nára való fuvart bonyolíhat- nak le pluszként. Minderről Zahumenszki József, a Volán Tröszt vezérigazgató-helyette­se számolt be az újságíróknak tegnap délután. Mi hozzátesszük, hogy a közületeknél sokkal több jármű dolgozik, s ezekből a megyei szállítási bizott­és tízen megsebesültek. Ebben a szektorban kezdődött 1968 augusztusában a csádi felke­lés, amely később kiterjedt az ország keleti részére is, és amelynek leverésére annak idején Tombolbaye, az 1961- ben függetlenné vált Csád Köztársaság elnöke a francia hadsereg segítségét kérte. ★ A francia közvéleményt fel­kavarta a hír, hogy a közép­afrikai Csádban 11 francia ka­tona elesett, 12 pedig megsebe­sült a felkelőkkel vívott harc­ban. A francia sajtó és a pol­gári ellenzék magyarázatot követel a kormánytól arra, mit keresnek a francia kato­nák a Csád Köztársaságban, miért támogatják Tombal- baye elnököt a felkelőkkel szemben, noha Csád már füg­getlen. A Csád Köztársaságból érke­zett legfrissebb jelentések sze­rint a felkelők vasárnap alko­nyaikor támadták meg a fran­cia ejtőernyősöket, akik erre a támadásra egyáltalán nem vol­tak felkészülve. A francia csa­patok parancsnoka, Cortadel- las tábornok párizsi tartózko­dását megszakítva váratlanul visszautazott állomáshelyére. Varsóban ma temetik a hosszas betegség után, 61 éves korában elhunyt Adam Ra- packi volt külügyminisztert. A keddi lengyel lapokban nekrológ jelent meg Rapacki- ról, „elvtársai és barátai" alá­írással. „Olyan ember ment el tőlünk — hangoztatja a nekrológ —, aki egészen fiatal korától kezdve az új szocia­lista Lengyelország megte­ságoknak többet ajánlhat­nának fel a köz hasznára, akár hét végi fuvarozásra is. Az itt dolgozó szállításirányí­tókat, -vezetőket anyagilag nem tették érdekeltté ebben, úgyhogy az illetékes pénzügyi hatóságok és a Munkaügyi Mi­nisztérium sürgős közbeavat­kozására, rendelkezésére len­ne szükség. A közfuvar céljá­ra rendelkezésre bocsátott ko­csik hasznának egy részét pré­miumként vagy bérként kifi­zethetnék, s így sok kocsi áll­hatna még szolgálatba az őszi szállítási feladatok sikeres le­bonyolításához. T. Gy. Franciaország jelenleg 2000 katonát állomásoztat ebben a közép-afrikai álamban, a fran­ciák két év alatt 27 katonát vesztettek. A Le Monde keddi száma közli a Csád Nemzeti Felsza- badítási Front főtitkárának nyilatkozatát. A legjelentősebb ellenzéki csoportosulás főtitká­ra Algírban nyilatkozott a lap munkatársának, hangsúlyozva, hogy a francia csapatok visz- szavonulása után esetleg mód nyílna a helyzet politikai ren­dezésére is. Miután Pompidou francia elnök kedden este tért haza a Szovjetunióból, a szerdai ka­binetülésen feltehetően napi­rendre kerülnek a Csád Köz­társaságban lezajlott esemé­nyek is. „A franciák tudni szeretnék, miért kell francia katonáknak Csádban meghalniuk” — írja főcímében az Aurore. Francois Mitterrand, a pol­gári ellenzék egyik tekintélyes vezetője felszólította Chaban- Delmas miniszterelnököt, ad­jon részletes tájékoztatást és indoklást a parlamentnek arról, hogy miért van szükség fran­cia csapatok jelenlétére a Csád Köztársaságban. remtéséért vívott harcnak áldozta életét.” A nekrológ megemlékezik arról, hogy Rapacki 1956— 1968 között külügyminiszter­ként megvalósította a párt külpolitikai vonalát, aktívan tevékenykedett az európai enyhülés és béke érdeké­ben. Az 1957-es ENSZ-közgyű- lésen javaslatot terjesztett elő az európai atommentes övezet megteremtéséről. Ez a javaslat a lengyel békepo­litika bizonyságaként ma­radt meg a nemzetközi köz­vélemény tudatában. „Olyan ember távozott tő­lünk, akinek egész életét át­hatotta a szocializmus esz­méje, a forró hazafiság és internacionalizmus” — mond­ja végül a megemlékezés. (Folytatás az 1. oldalról.) tagja, a bizottság jugoszláv tagozatának elnöke látta el kézjegyével. Az ülésszakról közös közle­ményt adtak ki, amely szerint a két szomszédos ország gaz­dasági kapcsolataiban jelentős helyet foglalnak el és évről évre bővülnek a termelési kooperációk. Miután ebben az évben a két ország között a hosszú lejáratú termelési kooperációs ügyleteknél már áttértek a konvertibilis fizetésre, az ülés­szak a pénzügyi albizottság feladatává tette, hogy folytas­sa a két ország közötti kon­vertibilis fizetési módra való fokozatos áttérés további lehe­tőségeinek tanulmányozását. Vályi Péter nyilatkozatában hangoztatta: — Ha reálisan értékeljük a magyar—jugoszláv gazdasági együttműködés eddig eltelt időszakát, azt állapíthatjuk meg, hogy állandó javulás, szélesedés és a kapcsolatok el­mélyülése következett be. — A legmutatósabb ered­ménye ennek az együttműkö­désnek egyrészt az ipari koo­peráció egyre nagyobb szélese­dése, másrészt pedig a külke­reskedelmi forgalom növeke­dése. A forgalom ebben az év­ben — először — meg fogja haladni a 100 millió dolláros volument. Nagy Ferenc kijelentette: — A ma aláírt jegyzőkönyv tükrözi reális lehetőségeinket, feltárja a kaput a további együttműködés előtt. Közösen megállapítottuk azt is, hogy a jövőben — a közeli és a tá­volabbi jövőben — az együtt- 1 működést minden tekintetbesi fokozhatjuk, s ezzel a magiunk frontján hozzájárulhatnunk / l ( A (Folytatás az 1. oldalról.) KB főtitkára és a francia ál­lamfő meleg, baráti légkörben eszmecserét folytatott a szov­jet—francia barátság és együttműködés továbbfejlesz­téséről, valamint az európai biztonság és a világbéke meg­erősítéséről. Pompidou elnök ezután ta­lálkozott a rádió és televízió munkatársaival, akik felvet­ték később közvetítendő be­szédét. Ezt követően a francia ál­lamfő fogadta a Moszkvába ahhoz a nagyobb ügyhöz, amit úgy hívnak, hogy jószomszédi viszony. akkreditált diplomáciai kép­viseletek vezetőit, köztük Rapai Gyulát, a Magyar Nép- köztársaság nagykövetét. A délutáni órákban a Leg­felsőbb Tanács Elnöksége és a szovjet kormány a Kreml György-termében fogadást adott a magas rangú vendég tiszteletére. Elutazása előtt Pompidou elnök fogadta az őt kísérő újságírókat és válaszolt kér­déseikre. Ezt követően a francia ál- 1 lamfő és kísérete a vnukovóí I repülőtérre hajtatott. A zu­hogó eső ellenére az út men- tén népes csoportok kívánta^ „jó utat” az elutazó kedves vendégnek. A repülőtéren a francig el­nököt Leonyid Brezsjiyev, Alekszej Koszigin és Nyiko- laj Podgornij búcsúztatta. Sophia és a becsületes megtalálók Sophia Loren olasz filmszínésznő (középen ül) New York-i szállodájában azokkal a fiatalokkal, akik a vasárnap négy fegyveres által elrabolt értékek egy részét a város egyik mel­lékutcájában megtalálták, és visszaadták a színésznőnek. Diplomáciai kapcsolat Kína és Kanada köpött Altén Prágában Jürgen von Alten (baloldalt), az NSZK kormányának megbízottja, hivatalos tárgyalásokra Prágába érkezett. A csehszlovák külügyminisztérium nevében dr. Old- rich Krepelak üdvözölte. C—140 Washington igyekszik gyorsan pótol­ni a jordániai királyi hadsereg vesz­teségeit. A felvétel, amely különleges lencsével, másfél kilométerre egy sivatagi repülőtértől ké­szült, egy fegyverszállító C—140-es típusú amerikai gép lando­lását ábrázolja. Két hétvége Ma temetik Rapackit Msgyar-jugeszláv jegyzőkönyv

Next

/
Thumbnails
Contents