Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-13 / 240. szám
2 “"kJCMup 1970. OKTÓBER 13., KEDD Theodorakisz ismét karmesteri pálcával , Theodorakisz, a világhírű görög zeneszerző először lép színre karmesterként azóta, mióta kiszabadult a junta fogságából. A színhely az olasz főváros lesz. Képünkön: a komponista megérkezik a római repülőtérre; STEPAN JEDRYCHOWSKY lengyel külügyminiszter vasárnap este háromnapos hivatalos látogatásra Kanadába érkezett, ahol Sharp külügyminiszterrel folytat majd tanácskozásokat. Bolívia Nyugalom Bolívia nagyvárosaiban már nyugalom uralkodik. Torrez tábornok kormánya megkezdte működését. Erről nyilatkozott a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg nevű szervezet „A kormányváltozást illetően nem ringatjuk magunkat ábrándokba, amíg nem kapunk konkrét bizonyítékot arra, hogy a kormány harcolni fog az imperializmus ellen és tesz valamit az ország neokolonialista struktúrájának megváltoztatására’’ — hangoztatja a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg levele, amelyet szombat este egy La Paz-i napilapnak, a Presenciá- nak küldött. A bolíviai gerillák levelükben egyébként közlik, hogy kivégezték Herbert Mirandot orvost, akinek holttestét október 8-án éjszaka találták meg La Paz egyik utcáján. A levélben azzal vádolták az orvost, hogy a bolíviai belügyminisztérium szolgálatában állt, gyógyszerek alkalmazásával szedett ki információkat elfogott gerilláktól és közreműködött a foglyok kínzásában. A Torrez-kormány eddig még nem fejtette ki álláspontját a gerillákkal és más baloldali szélsőséges csoportokkal kapcsolatban. A bebörtönzött Regis Deray francia újságíró és az argentin Ciro Bustos ügyét a bolíviai kormány felül fogja vizsgálni — jelentette ki vasárnap Gallardo ezredes, Torrez tábornok egyik főmunkatársa. Az ezredes közölte még, hogy tanulmányozni fogja a Bolíviában fogva tartott valamennyi gerilla ügyét. A GENOVA környéki árvíz- katasztrófa legutolsó szomorú mérlege: 18 halálos áldozat, mintegy 103 milliárd lírányi anyagi kár, közel ezer teljesen elpusztult és négyezer erősen megrongálódott gépkocsi. Telnek a téli raktárak (Folytatás az 1. oldalról.) tek a teherautók az építkezésekhez szükséges anyagok szállításában is. Az 1. sz. AKÖV vezetői úgy ítélik meg, hogy az akció beváltotta a hozzá fűzött reményeket, érdemes lesz megismételni a következő szombaton és vasárnap. Ha az utóbbi napok ajándéknyara feledtetni tudta is a közelgő hidegeket, a lakosság téli ellátásáért felelős felvásárló és értékesítő vállalatok szakemberei még több figyelmet összpontosítanak most a készletek biztonságba helyezésére. A MÉK Pest megyében a téliburgonya-, a zöldNapirenden: a csillagok világa (Folytatás az 1. oldalról.) törés például annyi energiát Szabadít fel, amennyit a Föld egész jelenlegi elektromos ipara 10 000 év alatt tudna előállítani. A Naprendszer keletkezésétől az az elmélet alakult ki, hogy a Nap akkor dobta ki magából a később bolygókká alakult tömeget, amikor már összesűrűsödött, és megindultak benne a magfúziók, amikor tehát tulajdonképpen knappá” lépett elő. Az egyik legérdekesebb előadás az „ősrobbanásról” fog szólni. A legújabb feltevés szerint ugyanis a világegyetem egy igen sűrű, energiában mérhetetlenül gazdag anyagból — V. A. Ambarcumjan szovjet akadémikus elnevezése szerint „presztelláris” anyagból — egy elképzelhetetlen energiájú robbanás során fejlődött ki. Ennek az anyagnak egyetlen köbcentimétere ma körülbelül 1 milliárd tonnát képviselne, szemben ugyanennyi víz 1 grammnyi súlyával. Bizonyítja ennek a hajdani ősrobbanásnak a megtörténtét, hogy ma is a kozmosz minden részéről olyan rádióhullámokat észlelnek, mégpedig azonos intenzitással, amelyek a jelenleg „élő” égitestektől nem eredhetnek, hanem, az elméleti fizika szerint csak a hajdan felrobbant anyag sugárzásának maradványai lehetnek. A csillagászok ma már ennek a 9—10 milliárd éve lejátszódó kozmikus katasztrófának a részletes „menetrendjét” próbálják megállapítani, azt, hogy mi történt az első másodpercben, az első órában, az első 100 órában stb. A csillagászati hét záróelőadásában pedig dr. Kulin György, az Uránia csillagvizsgáló igazgatója már azt indokolja meg, miért kell kutatni a csillagok világát. Gazdaságunk megvételre ajánl 80-90 cm hosszú GYÖKERES LUCFENYÖFÁCSKÁKAT (karácsonyfa) 0,43 Ft/cm-es egységáron (telephelyen). Megrendeléseket 1971. tavaszára is elfogadunk. Érdeklődni lehet levélben vagy telefonon. Gödöllői Állami Erdő- és Vadgazdaság Gödöllő, Dózsa György út 63. Telefon: Gödöllő, 679. ség- és a gyümölcskereslet harminc százalékát elégíti ki. Dömötör József igazgató tájékoztatása szerint a mostoha év ellenére Is gondoskodnak a kellő mennyiségű áru elraktározásáról. Eddig háromszáz vagon burgonyát válogattak át és priz- máztak le a kirendeltségek. Raktárban van már harminc vagon alma, negyven vagon hagyma, a zöldségfélékre ezután kerül sor. Általában a múlt esztendeihez hasonló mennyiséget vásárolnak fel a különféle termékekből. A vál lalat gyóni tartósítóüzemében csaknem két vagon káposztát savanyítanak már naponta. Jelenleg a MÉK százhat boltban árusítja termékeit, a közelmúltban pedig tíz termelőszövetkezeti elárusítóhely üzemeltetését vállalta. Tavaly hatvanhatmillió forintra emelkedett a kiskereskedelmi forgalom, az idén ezt az összeget már háromnegyed év alatt elérte. • —sp — KAIRÓ 7 millió 300 ezer szavazólap Az EAK-ban minden technikai előkészületet megtettek az október 15-i elnökválasztó népszavazásra. Megalakultak a választási bizottságok (205 főbizottság és 15 ezer albizottság) és az állami nyomda elkészítette a hétmillió 300 ezer szavazólapot. Szombat óta országszerte választási nagygyűléseket tártainak. A népes tömeggyűlések szónokai és részvevői mindenütt egységesen foglaltak állást Nasszer elnök politikájának töretlen folytatása mellett. Az EAK-ban valóságos népmozgalom indult az elhunyt elnök emlékének megőrzésére, az iránta érzett hála és tisztelet kifejezésére. Utcákat iskolákat, intézményeket, új létesítményeket neveznek el Nasszerről és sok helyütt készül már a nagy államférfi szobra. DALADEER Edouard Daladier volt francia miniszterelnök vasárnapra virradó éjjel 86 éves korában meghalt. Mint a radikális párt vezetője, több kormánynak volt tagja, s 1938-ban miniszterelnökként ő írta alá a müncheni szerződést Hitlerrel, MONTREAL A rendőrség már teljesítőképességének végén jár... A québeci felszabadítási front két sejtje, amely túszként fogva tartja James Cross angol diplomatát és Pierre La- porte kanadai munkaügyi minisztert, hétfőn délelőtt újabb, NEW YORK Sophia és az ékszerrablók Sophia Loren, akitől vasárnap szállodai lakosztályában igen nagy értékű ékszert raboltak el, a vasárnap estét a New York-i bűnügyi nyilvántartó fényképgyűjteményének átnézésével töltötte, hogy nyomára akadjon fegyveres támadóinak. A hírügynökségek 600 ezer dollár értékű ékszerről beszélnek. A vakmerő akció lefolyása a következőképpen rekonstruálható: Vasárnap reggel negyed nyolc órakor, amikor a New York-i luxusszállodát környező utcák úgyszólván teljesen néptelenek voltak, öt jólöltözött férfi lépett be az épületbe és a portástól követelte, hogy adja át nekik Sophia Loren lakosztályának és a szálloda széfjének kulcsait. Amikor a portás ezt megtagadta, az úriemberkülsejű „vendégek” megkötözték őt, a támadók egyike bezárta a hotel kapuját, míg a másik négy liften felment Sophia Loren- nek az épület 22. emeletén levő lakosztályába. Udvariasan kopogtattak és a művésznő ajtót nyitó titkárnőjének azt mondták, hogy szerelők. Csak miután mind a négyen már a szobában voltak, rántottak revolvert és követelték, hogy a titkárnő adja elő Loren ékszereit. Amikor az megtagadta a követelés teljesítését, leütötték. Közben Sophia Loren, aki a másik szobában mindezt végighallgatta, bezárkózott. A banditák azonban betörték az ajtót. Egyikük a művésznőt hajánál fogva rángatva követelte, hogy azonnal adja elő ékszereit. Loren azt válaszolta, hogy legtöbb ékszerét Európában hagyta. A rablók ekkor azzal fenyegetőztek, hogy ha nem kapnak ékszereket, a színésznő 22 hónapos kisfiának esik bántódása. Ez az „érv” hatott, s Sophia most már az egyik szekrényből sorban szedte elő az értékesebbnél értékesebb ékszereket. A legtöbb ékszer nem volt biztosítva, miután a biztosító- társaságok óvakodnak a művésznővel „üzletet kötni Loren ugyanis az ékszerrablók akcióinak régi kedvelt célpontja: 1960 májusában például akkori, London környéki otthonából mintegy félmillió dollár értékű ékszert vittek el, aminek máig sem akadták nyomára. egymástól független közleményeket adott ki. Felajánlották, hogy közvetítőn keresztül kapcsolatba lépnek a kormányhatóságokkal a két túsz szabadon bocsátása feltételeinek kidolgozására. Lényegesen békülényebb hangnemben, mint régen, a front „sejtjei”, azt kérik, hogy Robert Lamieux montreali ügyvéd (korábban a bíróság elé állított frontgerilláik jogtanácsosa) legyen a közbenjáró, ö és két francia anyanyelvű újságíró lenne a túszcsere végrehajtásának ellenőre is. A front két megjegyzést csatolt újabb üzeneteihez. Egyrészt figyelmeztettek arra, hogy tovább nem késlekednek és „türelmüknek megvan a határa”, másrészt jelzik, hogy Cross levelét csatolják üzenetükhöz bizonyítékul, hogy még él. Montreal 3800 rendőre egyébként hétfőn kettős műszakot kezdett. A rendőrőrsöket ugyanis közéleti személyiségek és üzletemberek elárasztják háziőrizet kérő üzenetekkel. A rendőrség már teljesítőképessége végén jár. ADAM RAPACKI volt lengyel külügyminiszter vasárnapra virradóra 61 éves korában hosszú betegség után elhunyt. Ismeretes, hogy az ismert lengyel államférfi a múltban többször is szívrohamot kapott. NICOLAE CEAUSESCU, * román államtanács elnöke hétfőn délelőtt New Yorkba utazott, hogy részt vegyen az ENSZ megalapításának 25. évfordulója alkalmából rendezendő jubiláris ülésén. Kisvárosban az újságírásnak és az újságírónak különös varázsa van, és a városnak félelmetes ellenhatása. Az újságíró elé naponként tükröt tart a város, nézze meg magát benne. Abból tudhatja, okosat vagy butát, jót vagy rosszat írt-e aznap. A tükör előtt jólesik ácsorogni, ha szépnek mutat bennünket, de a tükör elől nem lehet elmenekülni akkor sem, ha csúnyának mutat. Bárhová megy a szerző, üzemben, piacon, presszóban, mindenütt ott vannak az emberek, beszél a száj, a szem, a mozdulat, esetleg a hát, amelyet az újságírónak fordítanak. Üldöz a tükör, kisvárosban mindenki benne él a szakmában, mindenki benne az ember életében, lelkében. Szakácsnak érzi az ember magát, aki körül ott tolong mindenki a konyhában, ő maga alig fér a lábashoz. Mindenki tanácsot ad, mindenki jobban érti, ismeri az ízeket, mindenki jobban tud mindent. „Jól megmondtad! Miért bántottad? Mondd, öregem, miért haragszol N. N. színésznőre?” Durr bele... mégse. Ne bántsd szegényt! Különböző alkatú emberek, az intelligencia különböző fokán, tehát különböző formákban, de mindig mond valaki valamit, ha csak a szemével, hátával is. Ez eddig panaszként vagy inkább vádként hat. Szó sincs róla. A tükör szépnek is, okosnak is, jónak is mutatja néha a toliforgatót, de nem ez a lényeg. Az újságíró benne él a közéletben, amely természetesen erős kontrollal, írhatnám, a legtisztább cenzúrával, vigyázza az írott szó varázsát. Az újságíró mindennap fellép: egyszer a tollával és egyszer az utcán civilben, és ez kötelez. A hírlapíró mindennap, minden órában, mindenütt tanácstagi fogadóórát tart, mindig visszatér, mert kénytelen visszatérni a tett színhelyére. A fővárosban, bezzeg, hacsak nem tv-sztár az ember, gyakran lelökik a villamosról, mit tolakszik ez az ürge. De ha előző este rosszul szerepelt a tv-sztár, az ő tyúkszemét sem kímélik. Mégis, e sorok szerzőjének igazi sikere most ebben a tolongó, lüktető, gyakran kíméletlen tempójú fővárosban született tegnapelőtt, vasárnap. Megjelent Budapest címszó alatt Tóthékról a dolgozat, írhatnám nyolc és fél alcímmel. És vasárnap délelőtt megszületett a hatodik kislány, a hetedik gyermek, a kilencedik Tóth. Örülök, hogy az első köszöntőt én mondottam el a riportban egy új ember születésénél. De most megpróbálom elmondani, hogyan született egy új ember Egerben. Az új ember, amikor megszületett, már elmúlt húszéves, 185 centi magas és 75 kilós volt. Meghökkentő adat. szép produkció, de hát szülőanya az élet volt, maga a taszító-vonzó kisváros, amelyről az új ember még születése előtt annyi szépet álmodott, amelyről annyi szépet írt, amely mégis egy kissé mintha mostohán, tékozlóan bánt volna magzatával. Nemrég jöttek á városba, nagy, lakli gyerek volt, egy kissé két balkezes, mint minden nagyra nőtt, csupa kéz, csupa láb kamasz. Hogy megérkeztek a városba, beíratták a gimnáziumba, és édesanyja elvitte egy francia magántanárhoz, akiről egy év múlva derült ki, hogy belga, és vallonul tanít. Mindegy, legyintettek a szülők, ahány nyelv, annyi ember, ablak a nagyvilágra, hadd tanuljon az agyerek. Orvos, mérnök, pap, mindegy, csak legyen valami belőle. Géza újságíró lett. 18 éves fejjel, érettségivel, vallon nyelvtudással hátára vette a hatalmas, vesszőből font hátit, amely tele volt frissen nyomott újsággal, házról házra járt, csengetett: — Itt a friss kiadás, tetszik parancsolni? Délre elfogyott, akkor visz- szament a szerkesztőségbe, leült a pingpongasztalhoz és írt. Színikritikát, a műkedvelőkről, riportot a dohánygyárról. (Miért rossz a Kossuth? Ö csak tudja, hiszen írás közben is azt szívja.) Tárcanovellát a kínai kuliról, hogy mekkora boldogság a Jang Ce folyó partján a felszabadult öreg kínai kuli élete. Minden elkészült írás alá más, kitalált nevet kanyarintott, hadd lássák az olvasók, milyen nagy cég a városi red akció, milyen sok tehetséges újságíró dolgozik itt náluk. Ezt a főszerkesztője, Béla kérte, aki valaha postatiszt volt, aki amerikai hadifogságból egyenesen Sidi Bel Abesbe szökött, az idegenlégióba. Ott megunván az őrmester rabiátus természetét, átment Görögországba, és Athénból egyenesen Egerbe jött. Életrajzírás közben sokat töprengett, végül úgy döntött»
