Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-11 / 239. szám

50, 60, 65 év Az egykori óvodások, ele­misták — ma már maguk is mamák, nagymamák — színes virágcsokrokkal, meg- hatottan léptek be a művelő­dési központ földszinti nagy­termébe. Több mint százan voltak jelen azon az ünnep­ségen, amelyen az 50, 60 és 65 éve végzett tanítók és óvó­nők vették át az arany-, gyé­mánt- és vasdiplomát. Zsebesi István, az Árpád úti iskola igazgatójának ünnepi beszé­de alatt bepárásodtak a szemüvegek, minden ünne- peltben felidéződtek a pályán eltöltött évek szép vagy szép­pé szelídült emlékei: az óvo­dások máig is kísérő hálá­ja, az elemisták ragyogó te­kintete, ami az első értelmes szó leírása után csillant fel. Nem csoda hát, hogy meg­rezdült a keze a tanítóképző­ből ötven éve kilépett Bajtai Máriának, Hampó Ferencné- nek, Tóth Dezsőnének, az ugyancsak fél évszázada vég­zett Vajk Anna és a hatvan éve végzett Vajk Ilona óvó­nőnek, az ötven éve végzett Nagy Ilonának és Ágoston Jó- zsefnének, a hatvan éve vég­zett Vida Rozália tanítónő­nek, Kurpé Gergely tanító úrnak, amikor hatvanöt év után ismét átvette diplo­máját. Dr. Lukács Ferenc elnök köszöntő szavaira Vajk óvó néni meleghangú beszédben válaszolt. Majd a Vox Huma­na köszöntötte rövid műsorral a jubiláló pedagógusokat, s utána minden ünnepeltet el­árasztott a volt tanítványok, tisztelők virága. Bányász Az ünnepeltek Az első gratuláció Buzási felvétele I. ISTVÁN REFORMJAI ÉS VÁC VÁROSSÁ A1AKULÁSA A múzeumi hónap megnyitó előadása Pénteken este a Lőwy Sán­dor utcai könyvtárban hang­zott el az idei múzeumi hó­nap megnyitó előadása. A kö­zelmúltban szépen rendbeho­zott olvasóterem tömött köny­vespolcaival, intim hangulatá­val barátságos környezetet nyújtott Szép Róbert tanár I. István reformjai és Vác vá­rossá alakulása című előadá­sához. Szép tanár felelevenítette I. István korát. Beszélt az állam- szervezőről, az államalapító­ról, kora törvényalkotó ural­kodójáról. Sajnálattal említet­te, hogy amíg Esztergom, Pan­nonhalma, Zsámbok írásos és építészeti emlékeket őriz az első magyar király korából, addig városunk csak közvetett úton tudja felidézni e korszak históriáját. (p.) Hiába rendezettek a főútvonalak, ha a mellékutcák elhanyagoltak Tanácskozás a községfejlesztésről A Hazafias Népfront váci i járási elnöksége és a Váci Já­rási Tanács fejlesztési állandó­bizottsága az elmúlt napok­ban tartott együttes ülésén többek között megvitatta a X. kongresszus tiszteletére meg­hirdetett községfejlesztési és községszépítési verseny állá­sát. Az eddigi felmérések bi­zonysága szerint a járásban a száz forintot is eléri az egy la­kosra jutó társadalmi munka értéke. Kiemelkedő Nagybörzsöny 307, Vámosmikola 257, Zebegény 200 és Szód 193 forintos eredménye. Az együttes ülésen a felszó­lalók sürgették az árkok és utak karbantartását, mert — mint elmondták — hiába épí­tik és javítják az utakat, ha az árkok elhanyagoltsága mi­att állandóan romlanak. Szó esett a Dunakanyar tisztasá­gáról, hiába rendezettek a főút­vonalak, ha a mellékutcák elhanyagoltak. A parkokat sok helyen bér­munkában csináltatják, noha ezt lehetne igazán kalákában végezni. Elmondták a jelenlevők, hogy ahol a községi tanács és a népfront kapcsolata jó, ahol a község lakóival ismertetik a fejlesztési terveket —- és az a lakosság óhajával is találko­zik —, ott örömmel vesznek részt a társadalmi munká­ban. A Sződi Községi Tanács képviselője bejelentette, hogy a jelenlegi egy lakosra jutó 199 forintos társadalmi mun­kaértéket november 7-e tisz­teletére 250 forintra szeret­nék emelni. Petróczky Gusz­táv vb-elnök szerint erre min­den reményük megvan. (ü. I.) VÁCI UAPL0 A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM 1970. OKTÓBER 11., VASÄRNAP 4 MUNKÁSOK JÖVŐ AUGUSZTUSRA ÍGÉRIK 10 kilométer hosszú vízvezeték épül Szobon Esőben is dolgoznak a vizesek Szob főterén öt-hat munkás rozsdabarna pátrialemezeket ver a földbe. A párhuzamos lemezfalak* között másfél mé­ter mély árok, az alján ned­ves, sárga homok. — Mi készül itt? — tettem fel a kérdést Márton János művezetőnek, a munka irá­nyítójának. — A községi vízvezeték. Áprilisban kezdtünk munká­ba és reméljük, hogy jövő au­gusztusra be is fejezzük. Csak első hallásra tűnik hosszúnak ez az idő. Ám Szo­bon ez alatt a tizenhét hónap alatt körülbelül tízezer méter hosszan fektetik le a fővezeté­ket, ahonnan majd ki-ki be­vezetheti portájára a vizet. — S miért a pátrialemez? — Nagyon homokos a talaj — mutatja a művezető. Néhány percig — míg be­szélgetünk — megáll a mun­ka. Mindenkinek jólesik egy kis szusszanás. Hiszen reg­gel héttől délután fél ötig dol­goznak, s amikor a nap ké­szül lebukni, már az emberek is fáradtak. A fizetésekről kérdezem a munkásokat. Viktor András Egyre több iskolában ihatnak tejet a diákok Szeptember középén „A tej­iparon nem múlik” címmel írtunk az iskolai tejakcióról. Akkor Pólyák János üzemve­zető elmondta, hogy milyen kedvező az iskoláknak a tej­ipari vállalat ajánlata, mégis milyen kevesen használják ki az alkalmat. Most ismét felkerestük a Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat váci üzemét, és Paró- czi József főművezetőtől meg­kérdeztük: — Mi változott? — A Váci Napló cikke elju­tott az iskolákba, és azóta Ke­mencén, Kóspallagon, Csővá­ron és Rádon kívül ihatnak már a diákok tejet Kosdon, Verőcén, Ácsán, Szobon, Váehartyánban és a tervek szerint a közeljö­vőben Püspökhatvanban is. Érdekes megfigyelni, hogy míg eleinte tíz-tizenöt litert ren­deltek, ma már nem ritka, hogy egy kánnánál is többet kérnek. — Számítanak újabb jelent­kezőre is? — Ügy érezzük, a nehéz kezdet után na­gyon jól megindult az iskolai tejakció, s minden bizonnyal lesznek újabb je­lentkező iskolák. — ms — 163 véradó a Járműben Száznyolcvanhatan adtak vért a héten a Dunakeszi Jár­műjavítóban, összesen 56 li­tert. Orvosi ügyelet Holnaptól kezdve a Köztár­saság úti (a 302-es telefonon hívható) központi rendelőinté­zetben az alábbi orvosok tar­tanak ügyeletét: Hétfőn: tír. Kr einer Lenke, kedden: dr Szorg István, szer­dán: dr Papp Miklós, csütör­tökön: dr. Gulyás Zoltán, pén­teken: dr. Bénik Gyula, szom­baton és vasárnap: dr. Ruzics- ka Béla. A beosztásban hét közben változás történhet. kétezer-kilencszáz forintot ke­resett az elmúlt hónapban, Németh József kétezer-nyolc- százat. De ezért a pénzért dol­gozni is kell ám — bizony­gatják. — És ha esik? — Néhány napja is esett, mégis majdnem egész nap dol­goztunk — mondják. A főtéri brigád tagjain kí­vül még szép számmal dol­goznak Szobon a Dunamenti Víz- és Csatornamű Vállalat munkásai közül. Két nagy víz­tárolót is építenek. Az egyik már készül is a Závoz tete­jén. Százötven köbméter vi­Szeretettel köszöntjük a Német Demokratikus Köztár­saságból ma városunkba ér­kező weimari úttörőkórust, amely a városi KISZ-kórus nyári látogatását viszonozza. Az énekkar, amely az NDK egyik legjobb ifjúsági kórusa, kedden este hét órakor mu­tatkozik be a váci közönség­nek a gépipari technikum dísztermében, ahol a rádió hangszalagra rögzíti műsorát. Szerdán este Nagymaroson, pénteken Esztergomban lép­nek. fel — Gerda Schubart mű veszeti vezető és Jochen Quasner karnagy vezetésével. ★ A héten Pacsay Vilmos szer­kesztő vezetésével ,tv-stáb járt városunkban, előkészítve a csütörtök esti interpellá- ciós műsort, amelyben Pest megye vezetői válaszolnak a program során feltett váci kérdésekre is. Az adás egyik színhelye ismét a gépipari tecnikum díszterme lesz. ★ A város 900 éves évforduló­jára készülve filmarchivumot létesít a városi tanács. Olyan, régebben készült, dokumen- tum-jellegű kisfimeket és dia-sorozatokat gyűjt össze, amelyeket hobbyból filmező váciak készítettek. A város­fejlesztési alapból egyébként rendszeresen filmszalagra rögzítik a kiemelkedő társa­dalmi eseményeket és az új építkezéseket. ★ A Duna Műhely képzőművé­szeti* alkotócsoport legutóbbi kiállítási anyagából több al­kotás talált gazdára, különbö­Körkép (antológia) 1970. — A kötet a magyar elbeszélő próza reprezentatív antoló­giája. Huszonkét író egy-egy novelláját tartalmazza. Az idei ünnepi könyvhét alkal­mából megjelent kötet szer­zői között megtalálhatók a mai magyar próza legtehetsé­gesebb írói: Mándy Iván, Ka- mondy László, Kardos G. György, Raffai Sárolta, Thur- zc Gábor és mások. Robert Merle (1908—): Mes­terségem a halál — Az 1953- ban írt mű az iszonyat köny­ve, ma is eleven figyelmezte­tés, hogyan Válhat gépesített mészárszékké egy rendszer, és miképp torzulhat benne ru­tinosan ölő mechanizmussá az ember. Rudolf Lange. Auschwitz főparancsnokának zet tárol, a kettő háromszá­zat. — Szobon mindenki belé­pett az Ivóvíz Társulatba — tájékoztat a beszélgetés köz­ben érkező Csimár János, a társulás elnöke. Négyezer fo­rint hozzájárulást fizet min­den porta. > Nem csoda hát, hogy figye­lik a váci, nagybörzsönyi, pe- rőcsényi vizesek munkáját. Gyorsan befejezik a beszélge­tést is, és munkához látnak isimét: Kulcsár István, Holler Károly és mind, a többiek. B. H. ző szervek és üzemek érdek­lődése nyomán. A városi ta­nács Mizser Pál: Alászáll a Hold, és Pirk János: Lányom tanul című olajképét vásárol­ta meg. életútja a német nép XX. századi történetének ször­nyűségeit, a porosz militariz- mus ismételt csődbejutását idézi. Heinrich BölI (1917—): Ko­rai évek kenyere — A kötet három kisregényt tartalmaz. Böll ebben a műfajban is ki­válót alkotott, tematikája a háború s a háború utáni jó­léti társadalom bemutatása. Az És száját nem nyitotta szóra című írását 1953-ban írta: a biblikus cím a szen­vedésre, a tehetetlen áldo­zatokra utal. A címadó kis­regény egy jól kereső fiatal műszerész, Walter Fendrich megcsömörlését ábrázolja ko­rábbi életstílusától, a pénz- hajhászástól, a rutinmunká­tól, fellobbanó új szerelme fé­Németh Kálmán köszöntése A mai napon az ország min­den tájáról kisebbfajta nép- vándorlás indul meg ■ Kisalag felé, ahol egy kúria szerű épü­letben — közel ötven éve él Németh Kálmán, a kiváló szobrászművész, az Országos Béketanács tagja. A Kálmán-nap minden év­ben kedves, hangulatos ün­nepség Kisalagon. Jókedvű, hangos ilyenkor a ház, a mű­terem, a ház alatt megbúvó, bensőséges hangulatú pince, (amely immár irodalomtörté­neti nevezetességű is), és köz­ben a szőlőtőkéktől, virágok­tól, gyümölcs- és fenyőfáktól övezett kertben egyetlen ne­mes, közös gondolat köti össze a sok látogatót; barátot, tiszte­lőt, pályatársat, tanítványt; hogy a napi élet rohanásában egy percre megálljának, és őszinte szeretettel, szívből jövő tisztelettel köszöntsék névün­nepén az idős mestert, mind­annyiunk szeretett Németh Kálmánját. Sok-sok jókívánság hangzik el ezen a napon, és a messzi Podolinból származó, de im­már Kisalagon honos mester örömmel érezheti, mily sok barátja, őszinte tisztelője van. S a nevezetes nap előestéjén lehetetlen nem gondolni a köl­tő és jó barátra, Berda József­re, aki egyik Kálmán-nap al­kalmából, így köszöntötte mű­vészbarátját: „Profán” püspöki áldásom 7 a mi Kálmánunkra, / a fóti Helikon helytartójára! (1963. Kálmán-napján) A mai napon elhangzó sok jókívánsághoz hadd csatlakoz­zunk mi is: még nagyon so­káig éljen, jó erőben-egész- ségben Németh Kálmán! Szív­ből kívánjuk, hogy számtalan további remek alkotás kerül­jön ki mesterien kezelt véső­je alól! Művészetét, embersé­gét még nagyon-nagyon so­káig ossza szét közöttünk, nyílt szívű emberségével! —k. —e. nyében. Az El a csapattól cí­mű alkotás a háborús évek ra­gyogó szatírája. Rátóti Benő—Tolnay László: A világ országai. — A föld­rajzi és politikai tájékozta­tás kézikönyve a Nemzetközi Almanach funkcióját tölt­heti be. A lexikonszerű ki­advány, az országok betű­rendjében ad 1—4 oldalas is­mertetéseket. Kicsi, de átte­kinthető vázlattérkép mutat­ja be az országot. A szöveg először az ország történetét, politikai berendezkedését, fon­tosabb statisztikai és gazda­sági adatait regisztrálja, majd a második rész a földrajzi jellemzőket és a kulturális adatokat ismerteti. L. E. Kulturális hírek néhány mondatban K. F. Zenés irodalmi séta a XIX. és XX. század magyar költészetében. Ezt a címet is vi­selhette volna Gombos Kati, Sinkovits Imre és Antal Imre zon­goraművész csütörtöki két műsora a Madách Imre Művelődési Központban. Méltán aratott nagy tapsot Antal Imre szép zongorajáté- ka is. Foto: Buzási Szakszervezeti könyvespolc SZOCIALISTA BRIGÁDOKNAK AJÁNLJUK

Next

/
Thumbnails
Contents