Pest Megyi Hírlap, 1970. október (14. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-10 / 238. szám
8 «ST megyei 1970. OKTOBER 10.. SZOMBAT Megtörtént a műszaki átadás r jr Új szakmunkásképző Nagykátán NYOIC HÓNAP ALATT-. 40 milliós betétnövekedés 137 milliót kölcsönöztek a megye takarékszövetkezetei Rövidesen beköltözhetnek új otthonukba Nagykátán a helybeli szakmunkásképző intézet tanulói. A diákok és a pedagógusok nagyon örülnek a szép, modern épületnek. Érthető is, hiszen eddig szétszórtan, több helyen folyt az elméleti oktatás. Ez a helyzet pedig fokozott erőfeszítést igényelt tanártól és diáktól egyaránt. Az épület műszaki átadása csütörtökön megtörtént. Erről kaptunk felvilágosítást Rapai Istvántól, a Pest megyei Beruházási Vállalat nagykátai járási műszaki ellenőrétől. — Nagyon jó munkát végzett a kivitelező, a Ceglédi Építőipari Vállalat nagykátai kirendeltsége. A műszaki átadás teljes sikerrel zárult. — Határidőre elkészült az épület? — Az építkezés — két és fél millió forintos MŰM-beruházással — tavaly augusztusban kezdődött. Minden a tervek szerint haladt, és a tél beállta előtt befejezték az alapozást. Az eredeti átadási határidő ez év november 10. lett volna, de az építők több mint egy hónappal előbb elkészültek a munkával. Az öt tanterem mellett modern, jól felszerelt kémiai előadó is várja a diákokat. Télen cserépkályhával fűthetik a helyiségeket. Azt hiszem, nyugodtan elmondhatom: ez a nagykátai járás legmodernebb iskolája. — Mikor kezdődik az oktatás? — Október végére az iskola már „üzemkész” állapotba kénül. Addigra befejezünk minBorsod megye egyik legvonzóbb idegenforgalmi látványossága az aggteleki bar- iangvidék. A világhírű Barnáiét cseppkőbarlang „föld alatti mesevilágát” az idén már kereken százezer hazai és külföldi turista tekintette meg, de ez a szám az őszi hónapokban még mintegy harminc- ezerrel növekedik. A nagy látogatottságnak örvendő barlang bejárati része jövőre érdekes és hasznos létesítmény- myel gazdagodik. Az idegenforgalmi hivatal a régi, elavult barlangszállót átalakíttatja: emeleti részén hetven turista elhelyezésére alkalmas, kétes négyágyas szobákat, földszintjén pedig barlangi múzeumot létesít. A múzeumte- remben három diorámában mutatják majd be, hogyan és milyen körülmények között élt a barlangban az ősember, és kiállítják azokat az ősrégészeti leleteket is, amelyek a föld alatti sziklaüregekből kerültek elő. A múzeumi teremben barlangokról készült filmek vetítésére is sor kerül. Az átépítésre kerülő épület vizesblokkját, vagyis fürdőjét úgy helyezik el, hogy az a szabadból is megközelíthető legyen. Erre azért van szükség, mert a negyedik ötéves terv időszakában a barlangbejáró melletti tisztáson színes faházakból kisebb üdülőteret létesítenek és az új fürdőt, valadenféle munkát, takarítást, padok elhelyezését, és rögtön megkezdődhet a tanítás. A MŰM Ipari Szakmunkás- képző Iskolák Pest megyei Igazgatóságán Rácz János megbízott igazgató örömmel újságolta: — Nagykátán 316 diákunk tanul. Eddig igen mostoha körülmények között éltek. Elég, ha csak azt említem meg, hogy az egyik szövetkezet raktárhelyiségében is oktattak. Az általános iskolától bérelt kölcsön tantermekben sem volt zavartalan a tanítás. Nem is beszélve arról, hogy az új épületben most már végleges KISZ-helyiségük is lesz a nagykátai szakmunkástanulóknak. A negyedik ötéves tervben két egész hat tized milliárd forintot költünk közúti hidak építésére — jelentették be Szolnokon, a kétnapos országos hídügyi konferencián. A résztvevők állásfoglalása szerint a terv megvalósítására megközelítik a hídelemek tömeges előregyártásának megoldását. A szentendrei kísérleti telepen már meg is kezdődtek az ezzel összefüggő kísérletek. mint mellékhelyiségeket már ennek kiszolgálására készítik. Az új szálló bővítési és átalakítási munkáit csütörtökön kezdték meg, és az a jövő nyárra készül el. Januártól augusztus végéig 137 millió forint kölcsönt adtak a falusi lakosságnak Pest megye takarékszövetkezetei. Ez alatt az idő alatt 40 millió forinttal növekedett a betét- állomány, s jelenleg a 102 községből a szövetkezetekben elhelyezett összeg meghaladja a 220 milliót. E tények tükrében tanácskozott a MÉSZÖV takarékszövetkezeti választmánya az ágazat időszerű feladatairól, az önkormányzat érvényesülésének kezdeti eredményeiről. Mint Antal Domokos, a a választmány elnöke megállapította: a népszerű falusi bankok ma már egyre inkább képesek arra, hogy sokoldalúan szolgálják tagjaik érdekeit. Például a megyében jó néhány takarékszövetkezet mérsékelte a kölcsönzések díját, általában egyhar- madára csökkent az utóbbi néhány esztendő alatt a kölcsönt igénylőket terhelő költségek összege. A kölcsönök között egyébként első helyen szerepel az építési kölcsön, de egyre többen veszik igénybe a háztáji árutermelés korszerűsítését szolgáló termelési kölcsönt is. Általános tapasztalat, hogy a szövetkezetek a maguk hatáskörén belül sajátos eszközeikkel igyekeznek bővíteni szolgáltatásaikat. Sok helyütt a kihelyezett kölcsönök Többek között nagyobb hidaknál alkalmazható tizenhat és húsz méter hosszúságú, hídtartó elemek előregyártásával foglalkoznak. A kísérletek sikeresek. Az elemek üzemszerű gyártását jövőre kezdik meg. Kisebb nyílású hidaknál már a gyakorlatban is alkalmaznak előregyártott elemeket. így épült meg többek között a szolnoki tiszai ártéri híd, a kaposvári híd és a váci felüljáró. A konferencia résztvevői csütörtökön megtekintették a Szolnokon épülő Rékási úti és az Abonyi úti közúti felüljárókat. Pénteken, a konferencia második napján a 4-es számú főút korszerűsítését, továbbá a második tiszai vízlépcső, valamint a jászsági és a nagykunsági főcsatornákon elkészült új hidakat tanulmányozzák. forgási idejének lerövidítésével teszik lehetővé, hogy minél többen felvehessenek kölcsönt. S miközben növekszik a betétállomány, a hálózatfejlesztésre is gondot fordítanak. Űj kirendeltség nyílt Hé- vízgyörkön, Pátyon, Szo- kolyán, Újszilváson és Kiskunlacháza peregi kerületében. Ugyancsak az idén kapcsolták be takarékszövetkezeti ellátásba Csobánkát, Dányt, Perbált és Pilisszentkereszt, Tök, Valkó és Vácszentlászló községeket. A közeljövő tervei között szerepel Leányfalu, Üllő, Sülysáp, Zsámbék Régi gondja az országnak: kevés az építőanyag. Kevés lett volna akkor is, ha nem zúdul ránk az árvízi katasztrófa. A rendkívüli csapás rendkívüli erőfeszítéseket követelt az építőanyag-ipartól is. Az idén történt meg először, hogy vasárnaponként teljes műszakban dolgoztak a téglagyárak. A Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat munkásai felajánlották: 7 millió nyers téglát formáznak a külön műszakokban. Október 4-ig 9,6 millió lett a plusz. Égetett téglából 6 millióra tettek felajánlást — 6,2 milliót adtak. Nyers cserépből 1,4, égetettből pedig 1,8 millió darab került fel eddig az árvízi műszakok ered-. Hiánylistájára. Mondják, most vasárnap, és mindaddig, amíg az idő engedi, hét végén is járnak a futószalagok, folytatják a nyersgyártást a törökbálinti, pilisborosjenői, érdi, százhalombattai üzemekben. Nincs megállás a vállalat 13 gyárának egyikében sem. Nem is lehet. A hihetetlen erőfeszítések ellenére is elmaradtak az eredeti tervtől, s ha oly szépen csengnek is a túlteljesítést mutató számok, tudni kell: az első három negyedévre tervezett 135 millió égetett téglából még csak 124 millió készült el. Tehát a hét végi műszakokkal csupán a lemaradást sikerült mérsékelni. Tavaly 1900 munkásuk volt, most kétszázzal kevesebb. Aggasztó méreteket ölt a munkáshiány. Nem kisebb baj: elhúzódtak a beruházások, á törökbálinti és csillaghegyi üzemekben a tervezettnél később kezdődhetett meg a termelés. Nem kedvezett az idő sem: az esős, páradús tavasz és nyár hátráltatta a munkát. Nehéz munka ez. Aki már látott téglagyárat, az tudja csak elképzelni, mit jelent ott dolgozni, micsoda erő, energia kell hozzá. De akik ott vanés Újlengyel takarékszövetkezeti ellátása is. A választmány állást foglal egy megyei ellenőrzési csoport létrehozásának kérdésében is. Erre a belső ellenőrzés további szilárdítása érdekében van szükség. Ülést tartott a megyei küldöttgyűlés lakásszövetkezeti szekciója is. Minthogy ehhez már 12 lakásszövetkezet tartozik, elhatározták, hogy házi műhelyeket hoznak létre, a szövetkezetek a karbantartáshoz szükséges szakipari munkák költségeinek csökkentése érdekében. A MÉSZÖV 20 ezer forintnyi támogatással segíti a műhelyek felszerelését nak, nem kímélik erejüket, mindent elkövetnek, hogy a félig felhúzott falak teljesek legyenek és tető alá kerüljenek. (paládi) TOMI EXPORT SUPER A Tomi mosószer-család betört az exportpiacra is. Az illatosított több színben és változatban készült mosószerekből Lengyelország vásárolt elsőnek: háromszáz tonna Tomi-Super szállítására kötöttek szerződést Magasban Foto: Gábor TELUKY Telkibányát, a kis hegyi falut, „Telvky” néven, mint a füzéri vár tartozékát, egy 1270-ből fennmaradt királyi okirat említi meg először, és ezt az okmányt tekintik a község alapítólevelének. A kis település Borsod megye ipar- történeti emlékekben egyik leggazdagabb vidéke. Bányáiban évszázadokon át aranyat és ezüstöt fejtettek. „Királyi bányászváros” volt. Fénykorát a XIV—XV. században élte. A községet olyan főúri családok birtokolták, mint a Roz- gonyiak, a Perényiek, a Ló- rántffyak, a Rákóczink és a Bretzenheimek. Az aranybányák kimerülése után, 1825- ben Bretzenheim Ferdinand porcelángyárat alapított. A kis porcelánmanufaktúra 1908- ig állta a versenyt a cseh és osztrák porcelániparral. A község fennállásának hétszázadik évfordulója alkalmából a hajdani porcelángyár rendbehozott épületében berendezett ipartörténeti múzeumot ünnepélyesen megnyitották. Az egykori boltíves műhelytermekben kiállították az arany- és ezüstbányákból előkerült régi szerszámokat, világítóeszközöket. Kiállították az egykori porcelángyár mintegy háromszáz legszebb termékét is. Boci-búcsú A ceglédi havi vásáron igen sok állat cserélt gazdát. Többek között ez a kis boci is, „aki” anyjával együtt 11 000 forintért kelt el. G. Szabó István, a volt gazda még utoljára megsi- mogatja a kis jószágot. Foto: Gábor Pest megyei Ingatlanközvetítő Vállalat Központ: Budapest V., Kálmán I. utca 13. Telefon: 112-842 FÉLFOGADÁS: MINDENNAP KIRENDELTSÉGEK: FÉLFOGADÁS: CEGLÉD mindennap VÁC mindennap NAGYKÁTA mindennap ÉRD mindennap DUNAHARASZTI szerda, szombat GÖDÖLLŐ kedd, csütörtök GYAL mindennap SZENTENDRE szerda, szombat DÍJMENTESEN hirdetjük eladó ingatlanát DÍJMENTESEN adunk eladó ingatlancímeket. Szálló — a mesevilág felett — f? — Foto: Gárdos „Kisnyílású” előzmény Szolnokon, Kaposvárott és Vácott Hídelemkísérletek Szentendrén Bajai návszokások Három bajai kutató — Hegedűs József né, Bernschütz Sándor és Kőhegyi Mihály tanulmányt írt a névadás helyi társadalmi indítékairól. Munkájuk átfogja az állami anyakönyvvezetés első évétől, 1896-tól napjainkig eltelt több mint 70 esztendőt. Rendkívül érdekesek a kezdő évek névadásai, a fiúk általában 61, a lányok 66 féle nevet kaptak, tehát a lányos szülők akkor is jobban ügyeltek a választékosságra. Sok kislánynak csak a beceneve olvasható az első anyakönyvekben. A névután- zási divatra jellemző : Kossuth Lajos 1894-ben bekövetkezett halála után a Lajos fiúnév lett a leggyakoribb. Viszont a ma kedvelt nevek közül a Lászlót csak egy, a Zoltánt és Gábort pedig egyetlen fiú se kapta. Juditok, Klárák, Piroskák, Zsuzsannák sem voltak Baján. Sok különbség mutatkozik a polgári körök és a szegényebb rétegek névadó szokásai között. Például a jómódúak kedvelték a dallamos, rímelő, alli- teráló névpárosításokat: Hanga Etelka, Musika Anna, Madár Mariska, Blum Borbála. A szegényebbek minden ötödik kislányt Máriára kereszteltek, amit a vallás hatásával magyaráznak a kutatók. A tanulmányt — amely a terjedő névtudományi kutató munka első Bács-Kiskun megyei eredménye — még az idén kiadja a bajai Türr István Múzeum. Amiből a sok is kevés
