Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-05 / 208. szám

AZ V. AUDIÓ-VISUAL FESZTIVÁL MAI MŰSORA 1. A tó. Szerző: Solange Daubinet (Franciaország). 2. Hogyan született meg a királyok süteménye? Szerző: Solange Daubinet (Franciaország). 3. Vízió. Szerző: Bemard Sanch (Franciaország). 4. Adagio. Szerző: dr. Georges Pial- loux (Franciaország). 5. Lena emlékére. Szerző: Heinz Kfesler (Né­met Szövetségi Köztársa­ság). 6. Hamburgi impressziók. Szerző: Heinz Kiesler (Né­met Szövetségi Köztársa­ság). 7. Szeretek. Szerző: Jacquelin Denis (Belgium). 8. Halucinációs kábulat. Szerző: Jose Lorenzo Zá­kány (Mexikó). Az eredményhirdetés és díj­kiosztás után a díjazott' mű­veket bemutatják a közönség­nek. Siokolyai gondok Szokolyán nem terem meg a paradicsom, a paprika, s ha ültet is egy-egy bátor kertész­kedő — ritkán érik be. így nem csodálható, hogy türel­metlenül várják a szokolyai háziasszonyok a MÉK szállí­tását. Az pedig későn szállít, ezért rendszeresen sorba kell állni a zöldségesbolt előtt. Nemcsak a zöldségszállítás­ra panaszkodnak. Gyakran előfordul, hogy délután há­rom-négy órára kapják meg a kenyeret, de volt olyan nap, amikor este hét órakor fu­tott:be a kenyérszállító kocsi. u. VÁCI A PEST MEGYEI hírlap különkiadása XIV. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM 1970. SZEPTEMBER 5., SZOMBAT Tízmilliós hitel — csak év végére r Hú ff itftth u főtéri műemlékeket A városi tanács tervosztálya és pénzügyi osztálya együttes jelentést terjesztett a közel­múltban a végrehajtó bizott­ság elé a fejlesztési alap első félévi teljesítéséről. ^ Megállapítja a beszámoló, hogy a január—június havi beyételi előirányzatot 58 szá­zalékra teljesítették. Lemara­dás mutatkozik a felsőbb ta­nácsi hozzájárulásnál. A Be­ruházási Bank Pest megyei fiókja a város tízmilliós hitel- kérelmét visszaküldte azzal, hogy azt csak a negyedik ne­gyedévben tudja elbírálni. A fejlesztési alapból történt beruházásokat vizsgálva meg­állapítható, hogy a legnagyobb kapacitás- hiány a Pest megyei Ta­nács Építőipari Vállalatá­nál jelentkezik. Az új vállalatvezetés igyek­szik szervezettebbé tmni a munkát. A Nógrád megyei Ál­lami Építőipari Vállalat rész­legének letelepítése is ered­ményes, bár a korábban vál­lalt lakásépítéseket nem tud­ják határidőre teljesíteni. Az elkészült létesítménye­ket -— az új kórházat, a deák­HÁT ÍGY IS LEHET? Egy bemutató után Hát így is fel lehet használ­ni a fotográfiát? Ez a gondo­lat járt folyton a fejemben csütörtök este az V. váci audio­visual fesztivál megnyitója utáni bemutatón. A nézőtéren még nem sokan ültek, s akik ott voltak, többségükben már „beavatottak”. Űk már tudták azt, amit mi, néhány kíván­csiak — még nem: hogy a fo­tót igenis meg lehet zenésíte- ni. és a zenével vagy szöveg­gel ritmusos, pergő és olykor megdöbbentő, máskor meg­hökkentő vagy „csak” gyö­nyörködtető képsorokat ^d. Dr. Gerendás Mihály: „Ba­rangolás a mikrokozmoszban” címet viselő sorozata az asz- korbinsav s a glikkokol és sok más mikroszkóp alatt vizsgált kristály szerkezetének világá­ba kalauzolta a nézőt. A cso­dálatos színek, tobzódó lilák, meleg vörösek, fémes kékekés a nyomasztó szürkék világába. Gerendás professzor ezekből a kristályképekből — mindany- nyi akár absztrakt festmény is lehetne — állította össze soro­zatát az élet keletkezéséről, a történelemről és az ismeretlen jövőről, amely — tőlünk függ — lehet a végzetünk is. Vízió­ja — az atomhalál nagysze­rű befejezésben oldódik: a kristályszirten magányos kristályfa áll, és dr. Berczely A. Károly balladai hömpöly- gésű verssoraival „hirdeti, még tart a nap (Élet) diadalo­dat”. A színek. ' Kocsis Iván „Hortobágyon jártam” sorozata a sárgáké, a puha, fényes barnáké. Kiszik­kadt, megrepedezett föld; ősz eleji, száradó fű; vágtató, fe­szes izmú büszke lovak; csil­lagos kiscsikó; levegőt szelő gólya... és a „Tiszán innen Dunán túl” nagyon ismert, mégis mindig megható feldol­gozása .,. Kornay József Ritába csá­bítja az utazót. Fotográfiáid oly tökéletesen adja vissza a kövek csillogását, a hegyi er­dők zöldjét, a folyók hajlatait, hogy a rilai “'kolostor ikonosz- tázionrészletén — bánatos sze­mű, fejet billentő madonna — csillogóbb a rubin, a türkiz, aranyabb az arany a valónál S mindehhez mély zengésű délszláv basszusok — a szláv egyházi énekek legszebbjei. De jártunk Mongóliában is. Óvári Árpád a jurták és a Buddhák világába vezet szél­sebességű repülőgépen. Gyer­meklóverseny és íjászbemuta­tó, Szuhe-Bator petárdák fé­nyétől bíbor emlékműve; né­hány kocka a harmincnyolc képből álló sorozatból. Óvári a fesztivál francia vendégei­nek különös' örömet szerzett, sorozatának kísérőszövege a vendégek nyelvén szólalt meg. László Attila Októberének és B. Müller Magda legújabb so­rozatának, a „Miniatűrök”-nek színeiről is írhatnék. Ám lelkesedéssel hamar ki lehet vívni a „sznob” jelzőt. A műfaj létjogosultságát ma még vitatják. A látatlanban ítélők- nek kívánom: ébredjen ben­nük kíváncsiság, üljenek be ma délután, és nézzék meg a versenyprogramot, hátha ne­kik is úgy fény lenek majd a színek, mint a még nem túl nagyszámú „beavatott” -nak. Bányász Hédi vári iskolát és a Földvári téri házakat — átadták, és a mű­ködéshez szükséges kiadáso­kat a költségvetésből biztosí­tották. A második félév feladatai között szerepel a Harkály, Sirály és Ka- kuk utcák szennyvízcsa­torna- és vízvezetékháló­zatának elkészítése, a Gombási úti lakótelep to­vábbi villamosítása, a gyepmesteri telep kialakí­tása, a 225 személyes kol­légium tervezése stb. Előreláthatólag csak 1971- ben fejezik be a deákvári fa­sori bekötő út építését, a ze­neiskolát, a konténeres sze­métszállító járművet is csak jövőre helyezik üzembe. A Dunakanyar Intéző Bi­zottságtól 600 ezer forintos tá­mogatást kapott a város. Ez lehetővé teszi a Kőka­pu felújítását, a pokolszigeti útépítést és a főtér műemlékeinek megvilá­gítását. A deákvári bekötő út építé­séhez , a MÁVAUT és az AKÖV másfél millió forintot biztosít. (papp) Új fotogralikus műfaj született Csütörtökön este a műve­lődési központ klubszobájá­ban Povázsai Sándor, a vá­rosi tanács osztályvezetője nyitotta me^ az idei — im­már ötödik — audiovisual fesztivált. A Dunakanyar Fotoklub rendezvényei • között az éven­ként ismétlődő audiovisual fesztiválok rangos helyet fog­lalnak el. Célkitűzésük, hogy ezekkel a fesztiválokkal a fi­gyelmet e felé az új fotogra- fikus műfaj -felé irányítsák — sikerrel járt. A megnyitó napján — ver­senyen kívül — sikerrel ve­títették le a következő alko­tásokat : Dr. Gerendás Mihály: Ba­rangolás a mikrokozmoszban. — László Attila: Október. — Kocsis István: A Hortobágyon jártam. — Kornay József: A rilai kolostor. — Óvári Árpád: Mongólia. — B. Müller Mag­da: Miniatűrök. (p. k.) KI DÖNTIK A FÁKAT A 2-es rjámú főútvonal korszerűsítése során kidöntik az útban levő fálcát. A régi nagy fák gyökerestül esnek áldozatul a buldózernek. (Foto: Juhász) Lengyelek Dunakeszin Nagyon tetszik Magyarország' Presszó épül Rádon Eddig csak egy italbolt volt Rád egyetlen , szórakozóhe­lye. A Vác és Környéke Álta­lános és Értékesítési Szövet­kezet még ebben az esztendő­ben elkezdi egy presszó építé­sét a faluban. HÉTVÉGI FILMAJÁNLA TUNK: Emlék egy neves szovjet felderítőjiek Izgalom, váratlan fordulatok teszik érdekessé a Mérnök, veszélyes küldetésben című magyarul beszélő szovjet fil­met. Ma és holnap vetíti a Madách mozi. Hőse Kraft mérnök, aki a német megszál­lás alatt alapos munkát végez az ogyesszal hajógyárban és így elnyeri a magas rangú ná­ci tisztek bizalmát. A munká­sok gyűlölik az ellenség ki­szolgálóját, amíg rá nem jön­nek a mérnök titkára. Borisz Durov és Sztyepan Pucsiny- 'jan rendező filmjében a ne­ves szovjet felderítőnek, Nyi- koláj Hoftnak állít emléket. Szemtanúk elbeszélései alap­ján, archív anyag felhaszná­lásával ábrázolták hitelesen a megtörtént eseményeket. — A vasárnapi matiné: Huszárkis­asszony. — Hétfőtől szerdáig ugyanitt meg az Ecce homo, Homolka című csehszlovák vígjáték. Jaroslav Papousek sajátos stílusú .filmje napjaink átlagemberéről szól. A kisem­berre irányítja kameráját, ironikus humorral ábrázolva gyengeségeit. Az építőik filmszínháza szombaton és vasárnap A hét aranyember címmel vetít egy színes olasz—francia—spanyol filmet. Hétfőn és kedden A nagy korallzátony pereg a fő­téri moziban; egy páratlan szépségű, egzotikus belga filmalkotás. (p. k.) // Szerdán már kora délután nagy volt a sürgés-forgás Du­nakeszin a művelődési köz­pontban. Meg is volt rá az oka a járműjavító KISZ- szervezetének, hogy alapos munkát végezzen: ezen az estén búcsúzott el Dunáké­itól az a huszonegy len­gyel fiatal, aki cserenyara­lása során idelátogatott. Antal János KISZ-titkár búcsúbeszédében méltatta a magyar—lengyel barátságot, majd átadta a lengyel ifjak­nak azokat az ajándékokat, amelyeket a járműjavítósok maguk készítettek. Ezután a lengyelek vezetője kért szót, és megköszönte a dunakeszi fiatalok szíves vendéglátá­sát. Késő estig szólt a zene, és táncoltak a fiatalok, de ter­mészetesen eközben még bő­ven jutott idő arra is, hogy kicseréljék egymással címei­ket. A búcsúest befejeztével a vendégek kompra szálltak, és szálláshelyükre — Horányba utaztak. Csütörtökön korán reggel volt az ébresztő, és bizony még álmosan készülődtek, hogy utána vidáman indul­janak tovább — Balatonlellé- re, a MÁV-üdülőbe. Ezen a néhány balatoni na­pon sem maradnak magyar kísérő nélkül. Velük marad Kanalas János, a KISZ váci járási bizottságának munka­társa és Antal János, a jár­műjavító KISZ-titkára. — Hogy tetszett eddig Ma­gyarország? H A választ szinte egyszerre mondta ki Szymczak Ryszard, Wardzynska Danula, Jolanta Szyfer és Zmorzynska Lucy — akiknek feltettem a kér­dést. — Nem tetszett, hanem nagyon tetszik! — ms — Kámfor kifli Nem tudom, hányán, de biz­tosan nagyon sokan reggeliz­nek a Vasútállomás mellett, a Széchenyi utcában levő cuk­rászdában, a Lottóban. Eddig rendben is ment minden, min­denki ehetett, ihatott (kávét, tejet stb.) kedve szerint, ám néhány napja megváltozott a helyzet. Most már ugyanis nem árulnak kiflit... Leg­alábbis reggelente nincs. He­lyette viszont lehet venni pis­kótát, süteményt, meg ehhez hasonló tésztaféléket. Kíváncsi lennék, hogy mi az oíctt a változásnak, de ■ nem merem megkérdezni, mert fé­lek, beigazolódik a gyanúm: az ok a nagyobb nyereség utáni vágy... De nem. Mégsem lehet ez az oka. Elhessegetem a gondo­latot, mert a sokak által ked­velt reggelizőhelyről nem is merem feltételezni qzt. Tudom biztosan, hogy néhány nap alatt helyreáll a régi rend. Legalábbis szeretném, ha így lenne... — m — SPORT Jól szerepeltek motorcsónakosaink TÁRSADALMI MUNKÁBAN FELÚJÍTOTTÁK A PISZTRÁNG HAJÓT Gáspár László szakosztály- vezető derűs arccal jár-kel a Molnár utcai csónakházban. A jó kedv indokolt; vasárnap is­mét jól szerepeltek a váci mo- íorcsónakosok. — Az országos motorcsónak hogy kisvártatva én is ott áll­tam a stand előtt.... Még ha csak álltam volna, — de vettem is. Istenem! Az vessen meg, aki még baljósla­tú jelek ellenére nem cseleke­deti meg valamit, amit később megbánt! Milyen lett a dinnye? Hát, hát... dinnye. Pedig én mindent megtettem, amit em­berileg lehet! Negyedóránként cseréltem alatta a hűtővizet, akár lázas betegen a priznicet. Forgattam, hogy a zamatok keveredjenek benne, simogat­tam, hogy színesedjék, ha eset­leg még nem egyenlő piros a bélé, — és még számtalan cse­lekedetem volt az ügy érdeké­ben ... És amikor kés alá került az ártatlan,- meg sem nyik- kant, nem recsegett keserve­sen, akár a vajban, úgy ment belé a bökő. Sokáig szemléltem a két félteke belsejét, és szo­morúan állapítottam meg, hogy megelőztek. Mégpedig ő. aki már sok háznál járt, — Lőrinc. — csankó — túrabajnokság versenyzői Bu­dapestről indultak, és a szent­endrei Duna-ágban, Visegrád- nál elfordulva jöttek Vácig, ahol a Vasutas SE csónakhá­zánál volt a cél. Népes me­zőny indult, mivel ezen a ver­senyen dőlt el az egyes kate­góriák 1970. évi országos baj­noki címeinek sorsa, és rang­sorolták az egyesületeket. — Születtek váci győzel­mek? — A szép számú érdeklődő örömmel látta, hogy a Váci Vasutasak versenyzői egymás után érkeztek az élmezőnyök­ben, maguk mögött hagyva neves budapesti versenyző­ket. A 175-ös kategóriában Kollár Endre, az 500-as kate­góriában Takács Imre lett az első, mögötte Kovács Károly a második. A 700-as kategóriá­ban Szabadi Imre állt a do­bogó legmagasabb fokára. — Ügy láts :ik, nemcsak a kajakban jeleskedünk. — Valóban. Az említetteken kívül Pozsonyi László, Kovács Lajos és Barna Balázs szerez­tek értékes pontokat a vas­utasoknak, s így az egyesüle­tek közötti versenyben is elő­kelő helyre kerültünk. A ver­seny érdekes, színvonalas volt, mert a hazai résztvevő- kön kívül csehszlovák és oszt­rák versenyzők is starthoz álltak. — Mi újság itt, a Molnár utcában? — Mint az előző években, az idén is sok-sok társadalmi munkát végeznek a verseny­zők a motorcsónaksport érde­kében. Teljesen felújították a Pisztráng nevű vontató-mentő hajójukat. Külső-belső tataro­zást végeztek a csónakház- ban. Egy fillért sem költöt­tünk munkabérre. Ha pedig a tanács segítségével egy lakó részére megfelelő otthont tu­dunk biztosítani, akkor teljes értékűvé varázsoljuk a felső­városi csónakházat. (p. r.) ■ Kosárlabda Dunakanyar Kupa Vasárnap tíz órai kezdettel a Géza király téri gimná­zium és a Sztáron Sándor gimnázium kosárlabdapályá­ján bonyolítják le a Dunaka­nyar Kosárlabda Kupa női, férfi- és ifjúsági mérkőzé­seit. A versenyen részt vesznek a Csepel Autó, Videoton, Nagykőrös, Nagykáta, Mo- nor és Vác legjobb ifjúsági csapatai. Az idei nyár nem kényezte­tett el bennünket ízes gyümöl­cseivel. Már a cseresznye sem volt olyan édes, mint tavalyba barackot levette a jég, és a korai édesalma ragyásan ke­rült a piacra. Egyedül az őszi­barackban nem csalódtunk, nagy volt belőle a választék. Az ősz közeledtével dinnyé­vel telnek meg a standok. Ha­talmas hegyekben ülnek a ha­ragoszöld és csérhajú, ■ látszó­lag zamatos gyümölcsök. Ám, ez csak a látszat, külcsín, mert a belbecs, — még tegnapig nem ettem egy igazi karéj kásás és édes dinnyét! Azt hi­szem, más sem járt nagyobb szerencsével. Mondják a szak­értők, hogy nincs is jó dinnye. Ezen tűnődtem tegnap, ami­kor Józsival találkoztam. Csak úgy kisújjal kezelt velem, mert mindkét keze féltőén ölelt magához egy hatalmas zöld gömböt. A drága — mert úgy harminc forintra taksál­tam! — kajánul bújt meg po­cakja mellett, és messziről ki­áltotta, hogy még éretlen, kár A dinnye volt leszedni, s az egész család ■ fanyalogva eszegeti majd. — Ni-ni, dinnye — mondom, i és bütykömmel, megkocogta- i tóm. — Igen, azt hiszem, jól vá­lasztottam — ragyogott fel Józsi, s becéző tekintettel nézte a dinnffét, mint legked­vesebb és igen tehetséges 1 gyermekét az atya. 1 — Meg sem lékeltetted? — Értek a dinnyéhez, ciak nem képzeled, hogy elcsúfí­tom? — méltatlankodott, és olyan kiselőadást tartott mag­vetéstől — szedésig, akár egy öreg felesdinnyés. Ám mindez egy szemernyit sem vont le értékelésemből, — tudtam, hogy a dinnye rossz. Elváltunk. Ö boldogság­tól túláradóan, én egy sze­mernyi kárörömmel, mert magamban bíztam csak, a ma­gam tudományában. Igen, mert mondanom sem kell,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents