Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-18 / 219. szám
ft 1970. SZEPTEMBER 18., PÉNTEK "%ffíi4ap Vezetőségválasztások Huszonkét éve egy helyen NAPIRENDEN A TERMELÉKENYSÉG Növekedés, csökkenés A Lenfonó és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárában a négyes alapszervezet új vezetőséget választ. Amikor megérkeztem a taggyűlésre, épp a szervezeti szabályzat módosítása fölött zajlott a vita. Az egyik kommunista nem értett egyet a tag- felvételi korhatár leszállításával. ÉNEKES BÉLA: „öten vol-. tunk testvérek, apám, anyám egy tanyán tanítóskodott. Én is pedagógus oklevelet szereztem, majd munka mellett mérnöki diplomát is. Huszonkét éve kerültem a céghez, mint gyakornok. Dolgoztam én szinte mindenütt, az előkészítőben, a kikészítőben, most központi főenergetikus vagyok. Kiegyensúlyozott embernek ismernek — a harmóniát biztos a sport hozta: futballoztam, kézilabdáztam, válogatott ifi kerettag voltam. A bátyám olimipai bajnok boxolót nevelt, a nővérem, az öcsém mind élsportoló volt — ma is szívesen nézem a labdát rugdaló gyerekeket. Nyugodt vagyok, szeretem az embereket” ★ A négyes alapszervezet jelölő bizottságának elnöke ismerteti javaslatát: a titkári tisztség betöltésére Énekes Bélát javaslom. Az indoklásban gazdag mozgalmi múltját, közvetlen, stílusát, nagy munkabírását emeli ki... ÉNEKES BÉLA: „1949-ben itt a gyárban kezdtem a mozgalmi munkát. Dolgoztam a DISZ-ben, a KISZ-ben, voltam sportfelelős, kultúrfele- lős. 1952-ben lettem párttag, 1962 óta a pártvezetőség tagja vagyok mint szervező titkár. A pártmunkán kívül _ egyéb feladattal is megbíztak: én vezetem az üzemi technikumot, már érettségiztek nálunk, vezettem a fiatal műszakiak, közgazdászok tanácsát, s ha az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság felkér, tanulmányokat készítek. mint legutoljára a köny- nyűipar elektrifikálásáról. A pártmunka havi 10—20 órát vesz el a szabad időmből, a többi társadalmi tevékenység is „időtrabló”, de bírom, erős ember vagyok...” i ★ Többen hozzászólnak Énekes Béla választólapra való felkerüléséhez. Az alapszervezet kommunistái elmondd ják, hogy az elkövetkező hónapok, napok, évek sem lesz-, nek könnyebbek, mint az előző vezetőség megbízatásának időszaka. Már körvonalazzák az új vezetőség legégetőbb feladatait... ÉNEKES BÉLA: „A legnagyobb gondunk a pártépítés. 1966—68 között 18 új tagot vettünk fel. Az elmúlt két évben egyetlen kommunistával sem erősödött alapszervezetünk. Mi lehet az oka? Talán hihetetlennek hangzik, de én a tagsági díjak emelésében látom az egyik okot. Nemegyszer hallottam már: „minek vállaljak pluszt, amikor, mint pártonkívüli is dolgozom, egyetértek a párt politikájával ...” Az anyagiasság nehezíti a párttevékenységet. A gazdasági leterhelés miatt az emberek fáradtabbak. Nehéz nekik megmagyarázni, hogy egy szövetkezetben munkájukért miért fizetnének többet, inint nagyüzemi szorgalmáért Néhány ellentmondás feloldása segítené a pártmunka hatékonyságát.” ★ Lezajlott a választás a négyes alapszervezatben. A sza- vazatszedő bizottság elnöke kihirdeti az eredményt: az A PEST MEGYEI ZÖLDSÉGES GYÜMÖLCSFELDOLGOZÓ VÁLLALAT ceglédi gyáregysége AZONNALI BELÉPÉSRE KERES üzemszervezésben jártas gépészmérnököt Fizetés a kollektiv szerződés szerint. Jelentkezés: tCegléd, Várkonyi István utca 39. alapszervezet kommunistái titkárukká Énekes Bélát választották. ÉNEKES BÉLA: „A kongresszustól azt várom, hogy az irányelvekre beérkezett véleményeket mérlegelik, s így módosítják azokat. Az Vasárnap délelőtt — a 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás záró akkordjaként — dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterünk adja át a vásárváros szabadtéri színpadán a kiállítás díjait. Pest megyéből negyvennégy mezőgazdasági üzemet, termelőszövetkezetet, állami gazdaságot, kutató- és tanintézetet hívtak meg a díjkiosztó ünnepségre. Noha a végleges összesítés még nem áll rendelkezésünkre, a már nyilvánosságra hozott eredménylista és a negyvennégy meghívó is tanúsítja: jól szerepeltek termékeikkel. tenyészállataikkal, gépeikkel szűkebb hazánk kiállítói a jubileumi bemutatón. Az Agrártudományi Egyetem gödöllői tangazdasága például öt értékes díjat szerzett. Bogár, a magyartarka tehén, amelyet az elmúlt hetekben sokan megcsodálhattak, tizennégy év alatt 84 310 kiló tejet adott és 12 borjút ellett. A zsűri teljesítményPanter autódaruhoz SZAKKÉPZETT VEZETŐKET FELVESZÜNK. Jelentkezés a PROSPERITÁS KTSZ Anyagosztályán Bp. IX., Viola utca 45. irányelv nemes dolog, ilyen nemes legyen a végrehajtása is. Saját programom? A párt tekintélyét kell erősíteni, s akkor majd közénk kívánkoznak az emberek, s mozgósítani is tudjuk őket...” F. P. díjjal tüntette ki a nagyszerű állatot. Emellett két első helyezést is elhódítottak a gödöllőiek a Banán, illetve a Páva elnevezésű tehenükkel. Az ugyancsak Gödöllőn működő Kisállattenyésztési Kutatóintézet tenyésztési nagydíjat kapott a bemutatott G—65-ös jelű broyler hibrid szülőpárért és a tenyésztésért. Az intézet Fehér gyöngy elnevezésű hibrid nyulát első díjra érdemesítették. A ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet egy első és egy harmadik díjat szerzett növendék üszőjével. A Monori Állami Gazdaság dánszentmiklósi kerülete, valamint a Felsőbabádi Állami Gazdaság szintén első díjat kapott a bemutatott hússertéseiért. Az első díjasok közé került a kocséri Petőfi Termelőszövetkezet, és az alsónéme- di Kossuth, továbbá a Zöld Mező szakszövetkezet. Kiemelkedően jól szerepelt a mezőgazdasági kiállításon a Nagykőrösi Konzervgyár, amely különösen a gyümölcs- leveivel tűnt ki. A paradicsomkoktél és a kökényszörp első, az őszibarack befőtt második, míg a kökényital harmadik díjra érdemesült. ösz- szességében véve a gyárat élelmiszeripari nagydíjjal tüntették ki. Korábban ugyan már beszámoltunk róla részletesen, de a teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a valkói Űj Élet, a kókai Kossuth, a galgahévízi Kossuth és a vecsési Zöld Mező a növénytermesztési bemutatókon szerzett egy-egy aranyérmet. Klaus Gyslt látogatásai Klaus Gysit, a Német Demokratikus „Köztársaság hazánkban tartózkodó kulturális ügyi miniszterét csütörtökön fogadta dr Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, valamint Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott találkozón dr. Simó Jenő művelődésügyi miniszterhelyettes is részt vett. KAPOSVÁR Szövetkezeti kommunista aktivaiiiés Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága rendezésében csütörtökön szövetkezeti kommunista aktívaülést tartottak Kaposvárott. Az aktívaülésen részt vett és felszólalt Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese. Hamuból épült házak Az „Unipol” nevet viseli a lengyel szakemberek által kidolgozott új sejtbeton-panel gyártási módszer, amelynek lényege a kőszén vagy barnaszén illő hamutartalmának felhasználása. Az „Unipol” az eddigi eljárások közül kitűnik magas technológiai és gazdasági előnyeivel. A külföldi szakemberek a lengyel módszert európai viszonylatban is a legjobbak közé sorolják. Rövidesen megkezdi a munkát a Pulawyban épült gázbeton- üzem, az „Unipol” eljárás fel- használásával. Az üzem tervezett , termelési kapacitása 200 000 köbméter. A rákövetkező években megkezdik a termelést a további üzemegységek, amelyek együttes évi termelése el fogja érni a 600 000 köbméter panel építőelemet. A hévízgyörki, a dánszentmiklósi, a valkói, valamint az üllői termelőszövetkezet ugyanezen a bemutatón második díjat kapott. A kiállított gépek készítői közül a Kertészeti Egyetem tangazdaságát, a nagykőrösi Arany János és a tápiósági Kossuth termelőszövetkezetet tüntették ki második díjjal. A tavaly megkezdett és idén szeptember 21-én kezdődő, kanyaró elleni kötelező védőoltás rendkívül kedvező eddigi eredményeiről Pest megyében már beszámoltunk. Most dr. Kátay Aladár főosztályvezetőnek az Egészségügyi Minisztérium csütörtöki sajtó- tájékoztatóján tartott előadása alapján közölhetjük az országos eredményeket. Az 1962-ben elkezdett kísérlet és a múlt évi kötelező oltások tapasztalatai alapján a beoltottak 94,4 százaléka a betegséggel szemben védetté vált. Ebben az évben az eddig bejelentett megbetegedések száma az 1961—69. évek első félévében előfordult kanyaró- megbetegedések középarányának csupán 18,5 százaléka volt. A bejelentett 5322 ka- nyarós jóformán mind a be- oltatlanok közül került ki és sajnos kettő elhalálozott. A A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1969. november 26—28-i üléséről kiadott közlemény a többi között megállapítja: „A gazdasági feladatok megvalósítása érdekében külön hangsúlyt kell helyezni arra, hogy — a gazdálkodásban kibontakozó kedvező folyamatok úgy erősödjenek, hogy közben növekedjék a termelés üteme a népgazdaság számára legfontosabb ipari és mezőgazdasági ágazatokban, a legkeresettebb termékek előállításában; — tovább kell növelni a társadalmi termelés hatékonyságát, javítani kell minden vállalat munkáját, jövedelmezőségét. Különös figyelemmel és erővel kell szorgalmazni a munka termelékenységének emelkedését.” , KÉT FŐ FORRÁS A gazdasági fejlődésnek s céljának, az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem növeléséi nek két fő forrása van, a foglalkoztatottság és a munka termelékenységének emelkedése. A kettő között is jelentős a fontossági sorrend: első helyen a munka termelékenységének emelkedése áll. A legutóbbi két évtizedben — holott ez az extenzív fejlődés időszaka volt — a nemzeti jövedelem növekedésének négyötödét a termelékenység emelkedése fedezte. s csupán egyötöd származott a foglalkoztatottság bővüléséből. A népgazdaság egészében a harmadik ötéves terv — 1966 —1970 --'időszakában is megfelelő mértékben emelkedik a munka termelékenysége, hiszen míg a foglalkoztatottság csak hat-hét százalékkal nő, addig a nemzeti jövedelem 30 —32 százalékkal lesz több. A népgazdaság egészén belül azonban 1968-ban és 1969-ben szembetűnően lelassult a munka termelékenységének emelkedése az iparban. Ez annál inkább elgondolkoztató és vizsgálatra érdemes, mert a magyar ipar termelékenysége a korábbi években sem volt nemzetközi értelemben jónak ítélhető. Hosszú távon létező gonddal kell tehát megbirkózni, ha az eddigieknél gyorsabb ütemben kívánjuk növelni a termelékenységet. Az 1970. évi népgazdasági terv az ipari termelés hatszázalékos növekedését irányozza elő; ennek 60—65 százalékát a termelékenység emelkedéséből kell fedezni. A negyedik ötéves tervben pedig — amint azt a párt Központi Bizottságának irányelvei rögzítik — a nyolcvanszázalékos arány elérése a kívánatos. A feladat kanyaró következtében elhunyt gyermekek száma azonban az oltások előtt évenként 20—30 ezer között volt. Az előadó ismételten felhívta a figyelmet rá, hogy az oltás után néhány esetben gyorsan múló kiütések keletkeznek a gyermek testén, és ennél valamivel többször lázas állapot áll be. Egyik tünet sem veszélyes ugyan, mégis helyes, ha a szülők orvoshoz fordulnak. Gyenge csecsemőkről van szó, lényeges lázuk megszüntetése vagy csillapítása. A lázas állapot különben szintén gyorsan múló. Még egy fontos adat: az idén bejelentett kanyar ős megbetegedések számát az előző évekével egybevetve,’ az oltás segítségével 1970 első felében 15 ezer magyar kisgyermeknél sikerült elhárítani a kanyarós fertőzést. nagyságát világosan megmutatja, ha tudjuk, hogy 1968- ban a termelésnövekedésnek mindössze 28 százalékát fedezte a termelékenység emelkedése, s az arány 1969-ben még rosszabb volt... ÉRVEK ÉS ELLENÉRVEK A legutóbbi két esztendő kedvezőtlen tapasztalatainak megítélésében — az 1970-es év eddig eltelt hónapjainak valamivel kedvezőbb eredményeiről később esik szó —, hiba lenne csakis frissen kelet- kezett okokra hivatkozni. Régebben meglevő okok nyílttá válását is elősegítette a megtorpanás két esztendeje. Miben jelölhetjük meg ezek előrebocsátása után a legfőbb okokat? O Az ipari termelés növekedésének lelassulása — ez ma már nyilvánvaló — maga után vonja a termelékeny- ség emelkedésének mérséklődését i$. A struktúra átrendeződése ugyancsak kedvezőtlenül hat átmenetileg a termelékenységre. O A munka termelékenysége szorosan kapcsolódik a műszaki színvonalhoz, a gépesítettséghez, s ez a magyar iparban évek óta lényegében változatlan. A gépesítettség növelése nélkül a termelékenység emelkedésének forrása csakis a munkaintenzitás fokozása lehet, ennek azonban fizikai és munkaerkölcsi tényezők szabnak jogos korlátokat. O Az iparban végrehajtott munkaidő-csökkentés mérsékelte az időalapokat, s jó néhány vállalatnál ezt nem .műszaki fejlesztéssel, hanem többletlétszám fölvételével kívánták ellensúlyozni. O A vidéki ipartelepítés — átmenetileg — csökkenti a termelékenységet; a lekötött eszközök hatékonysága alacsony, a tapasztalatlan munkaerő teljesítménye szerény. Az átlagbérszint szabályozása, a létszámemelés előnyössége r.em kényszerítette ki a gyorsabb műszaki fejlesztést. Az űn. induló árak — az 1968. január 1-i árak 1 — nyereségtartalma túl nagy volt, s nem függött szorosan össze a munka hatékonyságának javításával. IGAZ, DE... A föntebb leírtakkal szemben jogos ellenvetések is tehetők. így például az, hogy a szerkezeti, termelési átrendeződés nem törvényszerűen jár termelés- s termelékenységcsökkenéssel, hiszen a magyar mezőgazdaság szocialista átszervezése — a hatvanas évek elején — úgy ment végbe, hogy közben a termelés emelkedett. Jdgyancsak jogos ellenérv az is, hogy a munkaidőt csökkentő vállalatok termelése — amint ezt megyei és országos vizsgálatok egyaránt igazolták — gyorsabban emelkedett 1968-ban és 1969-ben, mint a munkaidőt nem csökkentőké. Egy valamivel szemben azonban nincs ellenérv: a gépesítettség, a műszaki haladás fejlődési üteme lassú, s ez hosz- szú évek óta megakadályozza a termelékenység gyors emelését. Következő témánk tehát ez lesz. Mészáros Ottó Közmunka Komárom megyében A Komárom megyei Szállítási Bizottság első ízben él új jogával, amely szerint közmunkára rendelheti a közületi gépkocsikat. A megyében olyannyira megnövekedett a szállítási igény, hogy azt az autó- közlekedési vállalat már nem tudja kielégíteni. Elsőként 62 gépkocsit irányítottak át meghatározott időre a közúti szállításhoz. I MAMMUTHÁZ Gyors ütemben épül Budapest új lakótelepe, az újjászületett Óbudán. Itt készül az a 440 méter hosszú, tízszintes épület, amely 900 lakásával az ország legnagyobb lakóháza lesz. Az óriás ház mellett 60 lakásos ún. „kövérház” alapozásán dolgoznak az építők. Előtérben: a „kövérház” alapja, háttérben a 900 lakásos épület. » A kiállításról jelentjükr 44 MEGHÍVÓ A DÍJKIOSZTÁSRA Gödöllő, Cegléd, Körös az aranyérmesek között Sikeres harc * a kanyaró ellen AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA