Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-18 / 219. szám

Pt ST HEcrei khKírlap 1970. SZEPTEMBER 18.. PÉNTEK Tárlat Megnyílt Sztankő Judit festőművész kiállítása a Csók István-galériában. A tárlat szeptember 27-ig tekinhető meg. TELUKY levéltári kutatások sze- egy 1270-ben kiadott A rint oklevélben említik először Teluky néven a mai Tel­kibányát, mint a füzéri vár tartozékát. A Zempléni hegyek kis faluja a középkorban aranybányái révén városi ran­got viselt, a XVIII. században Breczenheim herceg a környé­ken talált kaolin és nagy' mennyiségű fa hasznosítására — a császári rendeletet ki­játszva — itt alapította meg Észak-Magyarország első por­celángyárát. Az ipartörténeti emlékekben' gazdag község fennállásának 700. évforduló­ján, október 9-én ünnepséget rendeznek. ESTI ISKOLA Válaszra váró kérdések Tapasztalatok a ráckevei járásban/ Az esti iskolák és levelező' tagozatok — ha lenne lelkűk — minden bizonnyal mélyen sértve éreznék magukat mos­tanában. Egy részük úgy mor­golódna, türelmetlenkedne, mint az idős ember, aki meg-, fáradt már a munkában, és szeretne nyugdíjba menni. Nem nyugdíjazhatok ezek az oktatási formák, holott fel­adatukat — amiért húsz év­vel ezelőtt létesítették őket — jórészt már teljesítették, be­csülettel ellátták. Tudást és bizonyítványt adtak mind­azoknak. akiknek a felszaba­dulás előtt nem volt módjuk tanulni. Kik ülnek viszont most,. szeptember 1-től kezdve esténként az iskolapadokba? A fiatalok. Illúziók — társadalmi méretben Dárdai István, a Ráckevei Általános Iskola igazgatója. — A dolgozók esti iskolájá­nak hatalmas jelentősége ... volt. Például az analfabétiz­mus felszámolásában. Meg­adta a lehetőséget; aki akar, tanuljon, hiszen az új társa­dalomnak, sok minden egyéb mellett, „kiművelt emberfők­re” volt szüksége. Társadalmi Igény és egyéni lehetőség: tel­jes összhangban voltak. Éppen a 60-as évek végére jósoltuk Húsz éve-, hűség Kóboroltam a gyárban; bá­gyadtan sütött a nap, gyü­mölccsel, paradicsommal meg­pakolt autók szuszogtak mel­lettem. Régi, húsz évvel ez­előtti emlék lepett meg hir­telen: egy éjszaka, éppen fu­varral érkeztem a gyárba, megszólított valaki: „Hogy megy a munka... s nappal a foci?” Fiatal, fekete, mosoly­gós férfi volt. Választ sem várva tűnt. el mellőlem. — Ki volt? — kérdeztem a sofőrtől. — Nem tudod? Az új igaz­gató. Kovács Sándor. Most. húsz év után, ismét kopogtatok a Nagykőrösi Kon­zervgyár igazgatójának ajta­ján; néhány hónapja gyakori vendége vagyok, de még egy­szer sem éreztem, hogy szíve­sebben látna a küszöbön kí­vül. Pedig kényes témában is kellett szót váltani. Igaz, a téma most is az: húsz éve igazgató. Húsz év! Mi min­den fért ebbe a húsz évbe — 1950-töl 1970-ig?! — Szenvedélyes és keserű helyzet volt 1949-ben, amikor idekerültem — vallja. — Ak­kor én konzervmester voltam Pesten, a Műszaki Főiskola élelmiszervegyész-szakára jár­tam. Gyártásvezetőnek küld­tek ide. Azokban az években igazgatók, műszaki és mozgal­mi vezetők egymásnak adták az ajtókilincset: korrupció, felkészületlenség, politikai int­rika, társadalmi tulajdon meg­sértése ... Amikor idejöttem, a legmagasabb sarzsi: a kon- zervsegéd volt! Nem volt mérnök, nem volt technikus, de még konzervmester sem! Alig húsz szakmunkás! S lassan, szívós munkával hozzászoktak az emberek, hogy ellenőrzik munkájukat, hogy van technológiai utasítás, amit be kell tartani, van rend es fegyelem. Van adatgyűjtés, megteremtették az ellenőrzés feltételeit, jó a nyilvántartás, a norma. Megteremtődtek a nagyüzemi feltételek. Két év — de milyen két év' volt ez! És mégis: a biztonságérzet lo- pózott az emberekbe, s jöttek azok, akik ma is ott állnak a munkaasztaloknál, vagy éppen a gyeplő egyik szárát fog­ják... — A következő négy-öt év a lehetőségek éve volt — foly­tatja az emlékezést. — Amink volt: állóeszközökben, gépek­ben, szakemberekben — ezt kellett kihasználni. Megindult az oktatás, s az országban el­sőként, még 1953-ban, szak­munkásiskolát nyitottunk a Cifrakertben. Sokan nevettek, sokan — jaj, de sokan — han­goztatták, hogy ez olyan ipar, ahová nem kell a szakmun­kás, ahol nincs szükség kép­zésre. Voltak persze nehéz évek is, a megrázkódtatások nehéz percei, órái, napjai, hónapjai. A nehéz időkben az igazgató­nak is kijutott, sőt, talán a legtöbbet ő kapta. Pártfegyel- mi, ügyészségi eljárás — nem is egy esetben. Napirenden voltak az ad hoc intézkedé­sek, amelyeket nem hajtott végre; úgy érezte, igaztalan ul, méltatlanul nem lehet embe­reket félreállítani. S kiállt az emberekért. Az ellenforradalom első napjaiban is, amikor a gyár­ban megpróbálkoztak a sztrájkkal:' az igazgató szavá­ra munkahelyükre mentek az emberek, a „szívóskodókat” pedig elzavarták. Milyen lehe­tett hát a bizalom... ? A legújabb kor történelme: 1963-tól napjainkig tart. Meg­kezdődött a nagyarányú gyár­fejlesztés, majd 1966-tól a re­konstrukció. Tulajdonképpen ez idő alatt vált a gyár — a szó minden értelmében — gyárrá. Minden időszakban: éj üzem cím, egyéni kitünteté­sek. Ami jellemző: ma már min­den szinten olyan gárda van a gyárban, amely saját terüle­tén kezdeményez, kutat, töb­bet nyújt, • mint amennyi a munkaköri kötelesség. Társa­dalmi akciók egész sora, szo­ciális problémák megoldása, lakásprogram, gyári múzeum, filmklub jelzi a törekvéseket, s bizonyítja, hogy a gyárban nagyon jó az emberek munka­helyi közérzete. Ez az oka, hogy látványos erőlködések nélkül is, mindig tudnak újí­tani — nincs hullámvölgy. ez azt .jelenti, hogy njindenki tudja, mit kell tennie; amit tesz, azt állandóan ellenőrzik, a felelősséget nem lehet át­hárítani. Kialakult az embe­rekben, hogy anyagi és erköl­csi helyzetük munkájuktól függ. Vagyis olyan általános helyzet alakult ki a gyárban, melyben mindenki tudja he­lyét, szerepét, feladatát, s azt felelősséggel látja el. így válik sok-sok ember szívügyévé a — siker. Olyan légkör ez, ahol kötelező a bírálat, ahol nem lehet fúrni. — Izgalmas kérdés; milyen az önkontroll? — Egy vezetőnek alapvetően fontos, hogy megfelelő öri- kontroll alatt álljon. Ezért olyan információrendszerre van szüksége, amellyel saját döntéseit, intézkedéseit, mun­káját ellenőrizheti. Fontos te­hát a két út: vezetőtől a dol­gozóig — és vissza. A gyárban lakik. Magánéle­te a gyári emberek szeme előtt zajlik. Szobájában ott a gyári telefon. Minden gesztusát lát­ják, ismerik beosztottjai, munkásai. Nem fárasztó ez? — Előszűrt zavart, ma már nem fárasztó. A napi munkám mellett elvégeztem a Közgaz­daságtudományi Egyetemet, tanítok a Marxizmus—Leni- nizmus Egyetemen, tisztség a pártmunkában, szakmai munka a tudományos egyesü­letben. Kikapcsolódás? Séta a családdal, autókirándulás és nagyon sok olvasás. Nem len­nék meg a munkahelyem nél­kül. Ez a permanens tevékeny­ség lett az életformám. Az igazgató kis szünetet — Mi jellemzi az igazgató tart; érzem, technikai szünet munkastílusát? ez, határkő is lehet az elbe- — Korábban sikerült kiala- szélésben. kítani az önálló elszámolást; " Ragaszkodik a gyárhoz, életeleme, életfeltétele. Volt rá alkalma, hogy kiszakadjon ebből a közösségbői, akár „fel­jebb” is kerüljön. Maradt. Azt vallja: az ország szempontjá­ból is több hasznot lehet haj­tani, ha olyan helyen dolgo­zik az ember, ahol képességei szerint maximálisát nyújthat. — További célja? — Sokszor izgalmas, de na­gyon jó érzés az, hogy az em­bert elfogadják, Ids túlzással: kedvelik, becsülik, szeretik. Ennél többet nem'érdemes cé­lul tűzni. Ha sikerül azt az eredményességet fenntartani, amiért húsz éve dolgozom, a következő évekre, évtizedekre is — már csak egy riasztó marad számomra: egyszer ab­ba kell hagyni... Szentgyurgyvölgyi Rezső az esti iskolák elnéptelenedé­sét, gondolván és hivén, hogy az újabb generációk már nap­palin, a megfelelő életkorban végzik be tanulmányaikat. El­képzelésünk teljesen reális­nak hatott, hiszen az általános iskola 8 osztályának elvégzése kötelező — és ha nem is min­dig ideális körülmények kö­zött t—■ de iskola mindenütt van. — A helyzet, "amivel most szembenézünk, mégis az, hogy a dolgozók esti iskolájára, 6., 7. és 8. osztályba olyan fiata­lok, legtöbbször 18 éven alu­liak jelentkeznek, akik nem végezték el az általánosan kö­telező nyolc osztályt, de utó­lag, elsősorban a könnyebb munka megszerzésének lehe­tőségéért, szükségük van a bi­zonyítványra. Okok: a gyakorlatban A kimaradások okainak egy része az életkörülményekre vezethető vissza. Sok esetben, különösen az albérletben, so- kadmagukkal együttlakó csa­ládoknál nincsenek meg az alapvető feltételek sem a rendszeres tanuláshoz. Ennek következménye természetesen bukás, illetve bukások soro­zata. Ezeknek a tanulóknak egy hányadát a hivatalos fo­galmazás — miután abból a tényből indul ki, hogy az is­kolai minimális követelmé­nyeknek is képtelenek eleget tenni — szellemileg visszama- radottnak bélyegzi. Holott: a rendezetlen családi körülmé­nyek ideges légköre, a tanu­lási alkalom teljes hiánya a bűnös. A sorozatos bukásra szülő és tanár egyformák rea­gál: lehetetlen és felesleges erőltetni a tanulást. A rossz körülmények között élő családoknál pedig ma is sokszor hangzik el a szenten­cia: úgyis rosszul tanulsz, kell a pénz, kimaradsz... Idézet a Ráckevei Járási Tanács művelődésügyi osztá­lyának a vb elé terjesztett je­lentéséből: „Az oktatási re­form végrehajtásának egyik lényeges követelménye a tan­kötelezettségi törvény érvé­nyesítése ... a kérdéssel ösz- szefüggő hatósági munka, a közvetlen meggyőzés, a gyer­mekvédelmi tevékenység fo­kozása, a hátrányos helyset- ben levő tanulók segítése — szükséges... hogy járási szin­ten hány tanuló nem végzi el 16 éves koráig az általános iskolát, nincsen (!) adatszol­gáltatás ... országosan a ta­nulók 9 százaléka marad ki... 1968-ban a járásban 216 tanulót mentettek fel az is­kolaigazgatók.” Tanulás es munkaerőhelyzet Milyen társadalmi mozgás, szükségszerűség vagy „igény” támogatja ezt? Csömöri Lász­lóba Ráckevei Járási Tanács művelődésügyi osztályának vezetője: — Régebben az üzemek szorgalmazták, hogy dolgozó­ik este iskolába járjanak, s így nőjön azoknak a száma, akik szakmunkássá képezhe­tik magukat. Marxista tétel: a műveltség termelőerővé vá­lik. A jelenlegi munkaerőhi­ány, a gépi beruházások nem elég kifizetődő volta arra kényszeríti a vállalatokat, üzemeket, hogy kapva kapja­nak minden jelentkezőn. Már nem szabnak feltételeket, és nem írnak elő követelménye­ket: örülnek, hogy kapnak embert, mindegy, hogy mi­lyet. S ha szakképzetlen, még megfizetni sem kell. Olcsó. Römd távon kifizetődő. Szabó Imre, a Ráckevei- Já­rási Pártbizottság osztályve­zetője: — A pártszervezetek .egyik legfontosabb feladata; hogy hassanak az üzemek vezetői­re: támogassák dolgozóik to­vábbtanulási kérelmét. Hosz- szú távon tervezzenek: a cél a termelékenység növelése. Ennek pedig egyik lényeges összetevője a műveltség, a szakképzettség. A társadalom biztosítottal lehetőségek tehát nincsenek szinkronban a társadalom> igényeivel. Oktatás: csak formálisan A ráckevei dolgozók álta-1 lános iskolájában tavaly 19 en végeztek. Az átlagos taJ nulmányi eredmény 2,8 volt.1 A pedagógusok állítása sze-1 rint idén és jövőre, ez az át-1 lag csali rosszabb lehet. Ki-' véve azt az esetet, ha a vizs gákon nem ők mondják fel az1 anyagot a vizsgázók helyett, és nem saját magukat osztá­lyozzák. A rendkívül alacsony ta nulmányi átlag oka nemcsak a ta.nuló-„anyag” minősége; hanem a tananyag minősége is. Az estire járók közül so­kan azért kedvetlenednek el, mert úgy érzik, a kénytelen­kelletlen bemagolt tudás egy részének semmi hasznát sem veszik majd. Az esti iskolák tantervének reformjára is szükség lenne! ■ Az esti és levelező oktatás­nak nincs lelke, s morogni sem tud, amiért tovább kell szolgálnia, mint „gondolta”. Ha mégis elégedetlenkedne, azt kellene válaszolni neki: hiába pajtás, szükség van rád. Sajnos, ma is meglevő társadalmi igényt kell .kielé­gítened. Ám beismerve: nem ilyen — minden szempontból — mostoha körülmények kö­zött. Varga Vera Vidám Színpad és Padlás Három és fél évi munka — mintegy 30 millió forintos fel­ütés eredményeként az „És mi lesz holnap” című politikai kabaréval ma, pénteken, tart­ják a Vidám Színpad nyilvá­nos premierjét. A megújhodott Révay utcai épület nézőterén' 503 vendég foglalhat helyet, korszerű klí­maberendezés, kényelmes széksor, megnagyobbodott er­kélyrész teszi élvezhetőbbé az előadást. Az új, hatemeletes szárnyépületben kapnak he­lyet a modern öltözők, a mű­helyek és a színházi társalgók,* Üj és korszerű a színház próbaterme is — amely alkal­mas lehet a későbbiekben stú­dió-előadásokra. Neve — stíl­szerűen — Vidám Padlás. Az első bemutatót novemJ bér'6-án tartja a társulat: Fé­nyes Szabolcs—Bencsik Imre —Romhányi József: Egy fiú­nak négy mamája című há- romfelvonásos zenés vígjáté­kát Zsudi József rendezésében adják elő. Főszereplők: Kabos László, Csala Zsuzsa, Jászai László, Lórán Lenke és Veré­béi y Iván lesznek. Február­ban a tervek szerint az eddigi hagyományokhoz híven meg­tartják az évad új politikai kabaréjának premierjét is. — Nagy sikerrel vendégé szerepel Finnországban Czö- vek Lajos karnagy vezetésé­vel a debreceni Marothi- kórus, amely szeptember li­án 10 napra utazott az észa­ki országba. Dunakeszi művészeti napok Szeptember 18—20-án pén­teken, szombaton és vasárnap rendezik meg első ízben Duna­keszin a művészeti napokat, amelyre a megyén kívül Deb­recenből és Tatabányáról is érkeznek irodalmi színpadok és kórusok. Ma délután fél 4-kor nyit­ják meg a József Attila Mű­velődési Házban a képzőmű­vészeti kiállítást. Többek közt, Dániel Kornél, Lőrincz Vitus, Mizser Pál alkotásait láthat­ják az érdeklődők. Az ünne­pélyes megnyitó fél 5-kor lesz a gyártelepi szabadtéri szín­padon. Ezután a Musica Hu­mana hangversenye követke­zik, majd Aristophanes: Ma­darak c. komédiáját mutatja be a tatbányai bányász iro­dalmi színpada. A szombati program a nagy­kőrösi Arany János Gimná­zium irodalmi színpadának előadásával kezdődik: délelőtt 10-kor kerül sor az „Aludj el szépen, kis Balázs” c. verses összeállításukra, a 2-es szá­mú általános iskola színpadán. A monori József Attila GimJ názium színjátszói a Mit visz a kis hajó című műsorukkal lépnek színre. Gyurkó László: Az egész élet című művét a dunakeszi Radnóti Miklós iro­dalmi színpad mutatja be. Délután Bata Imre irodalom­történész a Petőfi Sándor Művelődési Ház könyvtárában beszélget Fábián Zoltán, Sze- berényi Lehel és Szentiványi Kálmán írókkal. A szabadtéri színpadén este 8 órákor a könnyű műfaj kedvelői talál­nak majd élvezetes progra­mot. Vasárnap délelőtt a debre­ceni Agrártudományi Egyetem irodalmi színpada Capek ösz- szeáliítással lép a közönség elé, műsorukat Ruszt József, a Csokonai Színház rendezője állította színpadra. A duna­keszi művészeti napok prog­ramja a szabadtéri színpadon ér véget: Mensáros Lászlót, Patay Évát, Kertész Lillát és Kecskés András lantművészt várják ezen a napon. Szeptember 20-ig lehet beiratkozni az MSZBT központi nyelviskolájába Nő az érdeklődés az MSZBT Központi Gorkij Nyelviskolá­jának különböző fokú nyelv- | tanfolyamai iránt. Mint Pócsi Ilona, az iskola vezetője el­mondta, az augusztus 31-én megkezdett beírások eddigi tapasztalatai szerint különö­sen a műszaki szakemberek, mérnökök, közgazdászok, tu­dományos kutatók érdeklőd­nek az orosz nyelv iránt. A nyelviskola több kutató- intézet, üzem kérésére az il­lető munkahelyeken is rendez tanfolyamokat, így például a Távközlési Kutató Intézetben a tudományos munkatársak négy csoportja tanul oroszul. A Goldberger gyár dolgozói számára gyári tanfolyamokat indítanak. Hasonló kéréssel fordultak a nyelviskolához a Vízügyi Dokumentációs és Tájékoztatási Irodából és a KOMPLEX-ból is; úgyneve­zett intenzív, heti 12 órás tan­folyamok indítását kérték. A hallgatók nyelvtudásuk­nak megfelelően alapfokú (kezdő), középfokú, társalgó, tolmács és nyelvvizsgára elő­készítő tanfolyamokon vehet­nek részt, 12—18 fős csopor­tokban. Az oktatók jól kép­zett nyelvtanárok, mintegy 40 • százalékuk orosz anyanyelvű. Minden fokon többféle beosz­tású tanfolyam áll a hallga­tók rendelkezésére. Az oktatáshoz a legjobb szovjet tankönyvek állnak rendelkezésre. Igénybe veszik az, audio-vizuális oktatás le­hetőségeit és eszközeit, a mag- ríetofont, diavetítőt, lemezját­szót stb. is. A Szinnyei Merse utcai általános iskolában kor­szerű nyelvi laboratórium áll a hallgatók rendelkezésére. A tanultak gyakorlását, a nyelv- ismeret elmélyítését szolgál­ják a Barátság Házában két­hetenként tartott klubestek. A beiratkozások szeptember 23-íg tartanak. Szombat kivé­telével mindennap 15—19 óra között, az MSZBT székhazában (Gorkij fasor 45., I. emelel:, telefon: 428—788 vagy 424— 105). A tanfolyamok október 5-én kezdődnek. * l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents