Pest Megyi Hírlap, 1970. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-15 / 216. szám

_ PESTME&YE» HÍRLAP ICÚLÖM KIADÁSÉ XIV. ÉVFOLYAM, 216. SZÁM 1970. SZEPTEMBER 15., KEDD Burgonyaszüret a Rákóczi Tsz-ben 25 VAGON TERMÉSRE SZÁMÍTANAK Az elmúlt években, amikor Söbb termelőszövetkezet leál­lította a burgonyatermelést az­zal, hogy az nem kifizetődő, a Rákóczi Termelőszövetkezet mindig termelt burgonyát, hogy körösi és pesti üzleteit elláthassa. Az idén is 36 hold burgo­nyát vetettek a jól megtrágyá­zott bokrosi homokföldbe. Szá­raz időben még öntözték is, ágyhogy burgonyatermelésük jól sikerült. Megadja a hol­danként! 120—130 mázsát. 130 kisdiák besegít A burgonyaszüretet a múlt héten kezdték meg. Mint majd mindenütt, ott is kevés a mun­kaerő, és a Petőfi általános is­kola segítségére sietett a ter­melőszövetkezetnek, négy ötö­dik osztályának 130 növendé­két kiküldte egy hétre burgo­nyát szedni. A napokban meglátogattam őket. Reggel 7-től délután egy óráig dolgoznak, velük vannak az osztályfőnökök: Végh Ti- borné, Zubek Ágnes, Tóth Má­ria és Pószti Zsuzsanna. Szorgalmasabbak a lányok — Általában szorgalmasan dolgoznak a gyerekek — mon­dotta Végh Tiborné. — Napon­ta 80—100 mázsát felszednek. És érdekes, a kislányok kitar­tóbbak a munkában. A fiúk többen lazsálnyt, ha úgy dél­felé unják a bftrgonyaszedést, Ott van azután a gyerekek­kel a termelőszövetkezet ker­tészetéből három asszony: Fo­dor Ferencné, Bakos Sándorné és Németh Józsefné, akik ked­ves szóval és tettel hol itt, hol ott segítenek nekik, biztatják őket, és vigyáznak rájuk, hogy el ne kalandozzanak, mert ott van közel a vasútvonal és az országút. Ki mit szeret ? A burgonyaföldön a kereset mellett a szabad természetnek örülnek a gyerekek. A d. osz­tályból Pápai Pista azt mond­ja, hogy jobb a szabadban dolgozni, mint iskolába járni. A burgonyát Mucsi Ferenc fo- gatos szántja ki, a lovat akis Godány Józsi vezeti, akinek ez mindennél nagyobb mulatság. Az a. osztályból Báthory Té­riké jobban szeret tanulni, mint burgonyát szedni. Szeme­rei Marika bölcsen ezt mond­ja: — Mind a kettő jó. Itt kinn, a jó levegőt élvezzük, s az is­kolában okosodunk! Vállalásos alapon A burgonyaföld másik ré­szén tagok és nem tagok vál­lalásos alapon szedik a burgo­nyát. A felszedett termés 10 százalékát kapják. Pesti Ist­vánná a lányával dolgozik. Szűcs József másik két idős nyugdíjassal jár ki. Azt mond­ják, hogy naponta 50 kiló kö­rül tudnak keresni. Burgonyahegyek Közben a termelőszövetke­zeti központ körül szaporod­nak a burgonyahegyek, me­lyeket válogatnak, és szalmá­val takarnak le. Huszonöt va­gon burgonyatermésre számí­tanak. (kopa) PONTOSAN EGY KILŐ Kié a bokrosi húsbolt? Tudom én is, hogy a húsra várni kell, legyen az bárme­lyik hentesbolt is. S ha az em­ber abban is biztos, hogy vé­gül szép hússal távozhat, rá­szánja azt a rövid órácskát! így történt ez szombaton a bokrosi húsbolttal is, s amíg békességben várakoztam, fel­idéztem magamban a „min­dennapi vásárló” személytelen­ségébe búvó névtelen levélíró állításait: hogy csak a tanárok kapnak, meg a „szerkesztő” májat, no meg a „földszöv” irodistái... S van is ebben valami — legalább is abban, ha a kon­zervgyár kedvezhet a dolgozói­nak (az ABC áruházban sok­kal gyakrabban értékelik le a konzervgyár termékeit) — mi­ért ne kedvezhetne az ÁFÉSZ is a saját dolgozóinak. Hiszen ez is egyik megbecsülése a sa­ját dolgozóinak. Egyébként sem a szerkesztő, sem a munkatárs nem kapott májat — kedves névtelen le­vélírónk —, hanem egyórás sorbanállás után combot. Ugyanannyiért, mint a „mindennapi vásárló”. Lehet, hogy nem tudott volna „szo­cialista összeköttetést” szerez­ni, ahogy ön állítja? Arra ugye nem is gondolt, hogy nem is akart. Mert vélt sérelemért vádaskodni, nem a legjobb tulajdonság, még ha mindennap is vásárolunk ... szabó ■ \ _______________ Po ntosan egy kiló tehéntúró kerül a műanyag tasakba. Zs. Tóth Lajosné „automata” töl­tőberendezése, két keze és a szeme, pontosan ügyel, hogy se’ több, se’ kevesebb ne le­gyen a súly. S hogy hol töltik ilyen pon­tosan a túrót? Természetesen a tejüzemben, ahol naponta 10 mázsa túrót készítenek, és csomagolnak. ’ Foto: Kiss ANYAKÖNYVI HÍREK Született: Kiss Sándor és Mészáros Mária: Edit, Ruzics- ka Sándor és Horváth Rozália: Helga, Száraz József és Papp Sára: Zoltán, Vasai István és Kőházi-Kiss Katalin: Zsolt nevű gyermeke. Névadót tartott: Károly Ist­ván és Barna Eszter: István, Bari Béla és Szőlősi Zsuzsan­na: Zsuzsánna nevű gyerme­kének. Házasságot kötött: Zabodal Dénes és Eszenyi Erzsébet, Sahin Pál és Festő-Hegedűs Katalin, Zergi István és Kör- mendy Mária, Kalmár László és Danyi Teréz. Meghalt: Benke Andrásné, Dér Juliánná (Sas u. 1.), Papp Lajos (Jókai u. 4.), Sárai- Szabó Gyula (Kocsér, Szabad­ság u. 38.), Szentpéteri József­né, Tóth Lídia (Bem u. 9.), Kaszala Pál (Tetétleni u. 16.), Csendes Feréntí ; (Ádám L. u. 7.). NYUGI-GUMI GENERÁCIÓK NEVELŐJE BÚCSÚ DANCZKAY GYŐZŐTŐL Danczkay Győző, a gimná­zium tanára, az 1970/71. tan­évtől kezdve nyugdíjas peda­gógus. Szürke kijelentő mondat ez, mely rögzíti a folyton változó életet, az olvasó talán át is siklik a közlésen, mégis meg kell állnunk egy pillanatra a fénynél. Nemcsak azért, mert Dancz- iay Győző hosszú tanári pá­lyájának csaknem az egészét Nagykőrösön töltötte le, nem- esak azért, mert generációk nőttek ki a keze aló!, hanem azért is, mert — főleg az utóbbi időben — a matemati­ka szinte egyet jelentett az ő nevével a gimnáziumban: ő tanította ugyanis valamennyi matematikatagozatos osztály­ban ezt a tárgyat, s aki von­zalmat érzett a számok iránt, aki a geometriai formák bű­völetébe került, mind-mind tőle kapta a tudományt. Azt vallotta minden diák, hogy az ő óráin nem lehetett nem tudni. Ö — így tartja a szólásmondás — még akarata ellenére is megtanította a ta­nulóval a matematikát. Közvetlensége már-már le­gendássá vált. Talán ez volt a titka annak, kogy a száraz matematikaórák színesebbé lettek az ő vezeté­sével. Danczkay Győző most nyu­galomba vonult. Munkájának elismeréséül a Művelődésügyi Minisztérium ismételten kitüntette az „okta­tásügy kiváló dolgozója” jel­vénnyel. A kitüntetést az egész tan­testület előtt Meszlényi Mik­lós iskolai csoportvezető és Molnár Istvánná személyügyi főelőadó nyújtotta át. A volt kartársak melegen ünnepelték a kitüntetettet. A népszerű „Győző bácsi” pedig megkezdi a megérde­melt pihenést. Lehetne így? Nem tudott megválni az is­kolától. Elvállalta, hogy a ta­gozatos negyedik osztályt még elviszi az érettségire, nehogy törés legyen a tanulókban az első igazi nagy próba előtt. Igazi pedagógus volt? Igazi pedagógus maradt. A mozi alatt szívesen rágcsá­lunk valamit, s azt hiszem, ezzel mindnyájan így vagyunk. A nap­raforgó szemetel, a rágógumi ízlés­telen. Elhatároz­tuk tehát Mátyás­sal, hogy Nyugi gumicukrot ve­szünk. Odaballagtunk a mozi „csemege­osztályához” és kértük a cukrot. Az eladónő fel­emelt egy zacskót, amiből rögtön ki­hullott egy szem. A másik szép ív­ben átrepült a pulton és elgurult a kövezeten. Má­tyás szolgálatké­szen vitte vissza. A hölgy fogta mind a két „csa­vargó” szemet, visszarakta a cso­magba, és azt ba­rátom kezébe nyomta. Mátyás elcsodálkozott, az­tán megszólalt: — Bocsánat, ez a zacskó lyukas, kaphatnék újat? A hölgy irigy­lésre méltó lelki­nyugalommal el­vette, rádobta a mérlegre, egy ti- zedmásodpercnyi lengés után a ke­zébe nyomta újra a reklamálónak. — Ez megvan tíz deka,, köteles elvenni. Igen, el is vette. De azt hiszem, több gusztusa lett volna szegénynek enni, ha esetleg valaki körbe szo­pogatja a cukro­kat, és közli, hogy csak a felső részt kóstolta meg, és megvan a tíz de­ka. Bosszankodva mentünk be a filmre. Hiába mondtam: — Nyugi, Má­tyás, ez csak gu­mi! — bosszanko- dásunkon a jó Beatles számok sem segítettek! (tiby) Gólyák tollhegyről Hat elsős kollégista sráccal beszélgettem. Három kérdést tettem fel mindnyájuknak, ugyanazt a há­rom kérdést. 1. Miért éppen ide jöttek gimnáziumba? 2. Milyen pályára szeretnének eljutni? 3. Milyenek az első benyomásaik? Bernula Árpád (Alacsony, kondis, barna hajú srác, fürge mozgással, érdeklődő tekintet­tel.) — Én nem akartam Pestre bejárni Újlengyelből. Mondták, hogy ez nagyon jó gimnázium, és a kollémiumot is dicsérték. Idegenvezető szeretnék lenni, ezért választottam a nyelvi ta­gozatot. Az első benyomásaim? Nem szeretek ágyazni, viszont a suliban pazarul eltöltöttem az első napot. Hej, ha mind ilyen lenne! Feith János (Furcsa mozgá­sú, félénk arcú, ráckevei srác, becsületes hangorgánummal.) Pesten nem adtak volna ko- leszt. A Budai Matyi ajánlot­ta ezt a helyet, mondta, hogy így tanulhatok nyelveket, mert idegenvezető szeretnék lenni. Országokat, a világot akarom bejárni. Különösebben elütő benyomásaim nincsenek. Majd megszokom az itteni életet. Gärtner István (Jóvágású barna fiú, vidáman pimasz áb- rázattal, hetyke testtartással.) — Hogy hogy miért ide? Pest nem volt rám jó hatás­sal. Ott nem tanultam, itt meg biztos hogy fogok. Katonatiszt szeretnék lenni. Megszerettem a koleszt, a nagyobbak segíte­nek nekem, megértik a kiseb­beket. Steiner András (Misu, nagy­darab, cigánybama bőrű gye­rek, pajesszal és elsős létére borotválkozik.) — Törtei közel van Kőrös­höz. és a céljaimnak is a fizi­katagozat felel meg legjobban. Híres gimnázium, szívesen jöt­tem. Építészmérnök szeretnék lenni. A tanárok rendesek — (kicsit elgondolkozik) a srácok is. Macháty Béla (Nyúlánk, jól fésült, rendes elsős, kitű­nően véd, és perfekt mosogat.) Tápiószeléről jöttem a fizi­katagozatra. A kollégium kü­lön jó, mindig szerettem volna kollégista lenni. Jó lenne, ha egy mérnök kerekedne ki be­lőlem. Eddig minden jó, remé­lem, a folytatásban sem csa­lódom. Mészáros Sándor (Abonyból jött, tehát honfitársam, és mint minden abonyi, irtó tün­déit srác.) Kinéztem magamnak ezt a helyet (én is így kezdtem), sze­retem a fizikát, meg közel is van a város lakóhelyemhez. Fizikai kutató szeretnék lenni. Első benyomásaim elég jók. (Töpreng, aztán nem mond semmit.) Tervek, vágyak, célok és örömök. Jó végignézni rajtuk, duzzadnak az ambíciótól, megállják biztos a helyüket. Olyan fiatalok, akik nem félnek az élettől, sőt rohannak felé. Talán így az igazi. Lipák Tibor Költözik az iskola Hétfőn már megkezdődött a tanítás Költözik a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakiskola, s aki már valaha is költözött, tudja, hogy mit jelent ez! Hát még ha nem is egy ott­honról, hanem félezer em­ber úgynevezett második ott­honáról (diákoknak két kér­dőjellel) van szó ! ! ! Igaz, a szertárak már a he­lyükön vannak, és néhány tantermet is berendeztek már a tam'tás megkezdéséhez a legfontosabbakkal. Az iskola tanulóinak egy része tovább­ra is takarít, ezzel is meggyor­sítják a költözködés ütemét. Akiknek nem jut ebből a munkából, azok a konzerv­gyárban dolgoznak. A kollégiumokban már ki­alakult az ez évi végleges kép. Felszámolták a kinnla- kásos rendszert, s a lányokat a régi leánykollégiumban, va­lamint a postapalotában he­lyezték el (már át is áztatták az alattuk levő üzletek meny- nyezetét, valószínűleg nyitva felejtették a vízcsapot). A száz kislány mellett a 90 fiatalembert pedig a régi is­kolaépületben, a tantermek­ben helyezték el erre az esz­tendőre. Akik nem végeznek időközben, azok jövőre majd birtokukba vehetik az iskola kollégiumpalotáját, s ez bőven kárpótolja őket az idei mos­tohább körülményekért. Hétfőn véget ért a kény­szerű pihenés, s megkezdődött a tanítás a Toldiban. A „toldisok” már révbe ér­keztek. sz Zár a strand Itt az idei utolsó alkalom a strandolásra /— ha az idő is beleegyezik: ma ugyanis utol­jára nyit ki a strand. A május elsejei viszontlá­tásra! MIT LÄTUNK ma a moziban? Banditák hálójában. Szí­nes. amerikai film, egy csirke­fogó kalandjairól. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Az emberi butaság. Magyar híradó. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. 5 ilüi P Síi O ® R ® T LABDARÚGÁS NEHEZ GYŐZELEM Nagykőrösi Kinizsi—Pomáz 1:0. Vass sérülése miatt a Kini­zsi a következő összeállítás­ban játszott: Kocza — Orbán, Szomolányi, Kecskés I. — Ba­ri, Vilcsák I. — S. Szabó, Jó- zsa, Kecskés III., Szabó Abo­nyi. Csere 60. percben S. Sza­bó helyett Klenovics. Pomáz kezdett jobban, Ko­cza két ízben is jól védett. Meglepetésre, a hazai pálya előnye ellenére, a vendég­csapat irányította a játékot. A körösi támadásokban nem volt semmi tervszerűség. A 25. percben Kecskés III jó hely­zetben kapu mellé lőtt. S. Sza7 bó átadása után Kecskés III a kapufát találta el. A pomázi kapu előtti kavarodást nem tudták a hazai csatárok ki­használni. A 30. percben S. Szabó jól beívelt szögletéből Kecskés 111 szép fejessel meg­szerezte a vezetést. 1:0. Ko­cza kifutva tisztázott. A 35. percben gólt ért el a hazai csapat, de a játékvezető les cí­mén nem adta meg a part­jelző beintésére. Szabályos gól volt. Egy beadást Kocza szé­pen védett. Fordulás után fölényben játszott a hazai csapat. Kecs­kés III jó helyzetben gyen­gén lőtt. Kocza egy távoli lö­vést biztosan védett, majd az egyik pomázi csatár alig lőtt kapu fölé. A 60. percben Kecskés III már csak a kapussal állt szem­ben, de belelőtte a labdák Szabó jól átment a védőkön, de rosszul továbbított. A 75. percben Kecskés III előtt volt jó helyzet, lövését a kapus szögletre védte. A 85. percben a kapufa mentette meg a pomázi kaput a góltól, utána Klenovics ígéretes helyzetben mellé lőtt. A mérkőzés előtti eső csú­szóssá tette a pályát, de ez nem volt ok a hazai csapat kapkodó, tervszerűtlen játé­kára. Nem volt folyamatos a játék, a védelem játéka nem volt meggyőző, a csatársor — mint az eredmény is mutatja —, igen gólképtelennek bizo­nyult. Kocza bíztató formá­ban és stílusban védett, Szo­molányi a védelem legjobbja volt, a többieknek többet kell nyújtani. Pomázi ifi—Nagykőrösi Ki­nizsi ifi 2:2 (2:0). V. Badacsonyi. Kinizsi ifi: Nagy L. — Su­ba, Varró, Balogh — Faragó, Rákóci — Kovács I, Cavalloni, Sebők (Horváth), Máté II (Szo- konya), Szűcs. Az ifik védelme igen gyen­gén játszott és a nagyobb fi­zikumú vendégek eilen csak nehezen sikerült az egyenlítés. Góllövő: Cavalloni 2. Jók: Faragó, Rákosi, Caval­loni. p. S. t

Next

/
Thumbnails
Contents