Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-09 / 186. szám

1970. AUGUSZTUS 9., VASÁRNAP ™kMíírlap 5 Arany homokon Emléket idéz a ma Tizenkét évvel ezelőtt a nyársapáti tanyavilágban be­szélgettem egy fehérhajú gaz­dával. Szemléletesen mesél­te: mint volt fiatalkorában. Asszonyával együtt akkor vetették meg a lábukat a szülőktől kapott másfél holdas sívó pusztán. — Nekiláttunk. Dolgoz­tunk, mint az igavonó bar­mok. Idegen nem járt erre senki, nem kellett a szerszá­mot félteni. Ahol ránksötéte­dett, otthagytuk. Hányszor előfordult, hogy hajnalban kerestük, hol az ásó, hol a kapa? Elvitte tán valaki? De­hogy vitte. Csak reggelre be­temette a futóhomok. Míg a nyársapáti Aranyho­mok Tsz eredményeiről-gond- jairól olvasom a számokat, közben az öregember hangját hallom a tengert játszó pusz­táról. Ma pedig... Baromfi­tojás, fácáncsibe, rönkös gom­ba: tehát forint terem rajta. Kétségtelenül, jut még dolga a kaszának-kapának, de csu­pán kisegítőnek, ahová a leg­modernebb mezőgazdasági gépeknek már nem gazdasá­gos eljutni. Ahol 12 millió a termelési terv értéke egy év alatt, ott dolgozni kell ember- nek-gépnek. De nem igavonó baromként, mint ahogy az a gazda sajnálta aprócska fele­ségét. Ott nyáron Balatonra utaznak, fürdőben-öltözőben mossák le magukról a munka verejtékét. Ott az asszonyok nem a nyárfa árnyékában szoptatják csecsemőiket és már arra is jut idejük, hogy szakmában-emberségben ké­pezzék magukat. Hosszúra nyúlt ez a beve­zető, mégis kellett. Mérföld­kőnek. Senki nem számolta meg, nincs is rá szükség, mennyi homokszemet perget a szél a nyársapáti .határban. De azt igen, mennyi forintot termel ez a homok. A termelőszövetkezet terv­tárgyaló közgyűlése az év ele­jén kimondta: 9130 ezer fo­rintot kell hoznia az állatte­nyésztésnek, ezen belül is több mint nyolcmilliót a baromfi­nak. Hogy ezt elérhessék, 37 500 hibrid tojótyúkot tar­tanak, főleg SS1, Nich-Chik és de-Galb fajtákat. A köz­ponti tojóházakban tartott hibridektől napi 14—15 ezer tojást szednek össze, rövide­sen viszont majd a kétszerese lesz ez a mennyiség, amikor néhány hét múlva egy 20 ez­res állomány tojni kezd. A vezetőség elhatározta, hogy centralizálják a baromfite­nyésztést. 25 millió forintért 10 darab tízezer férőhelyes baromfiházat építenek. Idén máris elkészül a fele. Éppen a kevés hely miatt megindí­tották a kihelyezési akciót. Háromszáztól ezerötszáz da­rabig visznek házhoz az asz- szonyok tyúkot, tartásra. A megtermelt tojást szerződés­sel a BOV, illetőleg a Buda­pesti Konzervgyár veszi át. A baromfitenyésztés másik ága a fácántelep. Régebben alig-alig gondolt rá valaki, hogy az apróvadat te­nyészteni kell. A megváltozott mezőgazdasági művelés kö­vetkeztében — nagy táblák kialakítása, mechanizálás, mo. nokulturás vetésszerkezet — az apróvad évi természetes szaporulatának nagy része el­pusztul. Egy vadbiológiai ál­lomás adatai alapján kimu­tatták: a természetes veszte­ség 27, míg a mesterséges veszteség 73 százalékos. Ezen belül is 41 százalékra rúg a korszerű agrotechnika okozta kár a hasznos kisvadak kö­zött. Nyilvánvaló, hogy ez a szám tovább emelkedik, ezért szükséges az intenzív vadgaz­dálkodásra való áttérés. A fá­cán évi természetes szaporu­lata a szabadban 2 darab. Zárt téri fácántartásnál egy tyúk után 30—35 tojásból keltetés­nevelés után 15—18 darab, nyolchetes fácáncsibét lehet a vadgazdaságoknak átadni. Természetesen az intenzív szárnyas-apróvad tenyésztés jelentős anyagi-szellemi be­ruházást igényel, amely csu­pán csak több év után térül meg. A nyársapáti termelőszö­vetkezetnek sikerült telepét országos szintre fejlesztenie. Ebben az évben már 30 ezer tojással számolnak. Az ezer elültetett kotló eddig 3 ezer naposcsibét keltett. Sajnos, a hideg idő nem kedvezett, ezért a végleges eredményt csak az évi munka befejeztével tudják lemérni. Mindenesetre na­gyon készülnek a jövő évi bu­dapesti vadászati világkiál­lításra. Szeretnék, ha hatá­rainkon kívül is megismernék, milyen ambícióval foglalkoz­nak az apróvad elszaporításá- val. Klein Imre főagronómus húsz éve lépett be a termelő­szövetkezetbe. Már nem fia­tal ember, túljutott a hatva­non, de még legalább 20 évig szeretne a tsz-ben dolgozni. Amikor gombával kezdtek foglalkozni, neki mondták: kár ilyesmire időt-erőt-pénzt pazarolni, mert ugyan ki fog gombát venni? A borúlátók­nak nem lett igaza. Először sampinyonnal kezdték. Volt, hogy egy négyzetmé­teren 8 kg termett. Az ezévi utolsó ciklusban éppen a ter­mést hozta volna már, amikor egyméteres talajvíz jött fel, ami ebben a dombon álló pin­cében még soha nem fordult Hétköznap, vasárnap egy­formán látogatott a vácrátóti botanikus kert. A növényrit­kaságokon kívül sok egyéb Tegnap délután a budaörsi Jókai Mór művelődési házban került sor a helybeli ősziba­rack mezőgazdasági szakszö­vetkezet félévi közgyűlésére. Mint Aszalós István elnök és dr. Beke István főkönyvelő elmondották, jó félévet zárnak. Az idei tervük 20 millió forint, s ezideig már 17 millió forintot teljesítet­tek. A negyedik ötéves tervben két nyolclakásos szövetkezeti házat építenek fel — s a be­költözők elsősorban fiatal szakszövetkezeti tagok, illetve házasok lesznek. 1971. január 1-től pedig minden szakszö­vetkezeti tag újszülöttje uán havonként 100 forint segélyt kap. De nem feledkeznek meg elő! 90 ezer forint kárt tett, két szedés maradt el. A har­madik telepítésből az idén — ha ismét nem éri kár — 50 ezer forintra számolnak. Alighogy hírét vették a rönkös gombatermesztésnek, rögtön érdeklődtek utána. Ta­valy 1500, idén 3400 mázsa nyárfát raktak le, amelyekre laskagombát telepítettek. Nem az erdőhöz nyúltak, ha­nem az utak mellett levő rissz-rossz görbe fákat vág­ták össze. 1971-ben újabb 3500 mázsa úgynevezett kuglifát akarnak lerakni. A most ki­vágott nyárfák helyett pedig az utak mentén 10 ezernél több csemetét ültettek el és 100 ezer suhángból 232 holdon erdőt telepítettek, ami szépen fejlődik. Sok üzemegységről lehet­ne még írni. A most folyó aratásról, a gépműhelyek munkájáról, az építő- és szállítóbrigádokról. Az el­lenőrző bizottság féléves je­lentéséről és javaslataikról. Arról, hogy június 1-től kez­dődőén a termelőszövetkezet nyugdíjasainak és járadéko­sainak 100 forint jövedelem­kiegészítést visz házhoz a postás. Továbbra is díjmente­sen művelik háztáji földjü­ket s biztosítják a rászorulók téli tüzelőjét. Az aktív dolgo­zóknak az idén is háromnapos országjáró autóbuszkirándu­lást szerveznek... Ügy tudom, nem él már a fehérhajú gazda. Idős ember volt már tizenkét évvel ez­előtt is. Vajon, hogyan véle­kedne az aranyat termő Aranyhomokról? Komáromi Magda érdekes látnivaló is akad a parkban. Minden látogató megkeresi ezt a régi vízi mal­mot is. az idős tagokról sem. Anyagi lehetőségeik annyira kedve­zőek, hogy róluk is tudnak gondoskodni. A tegnapi köz­gyűlés kedves ünnepség szín­helye volt A szakszövetkezet 27 öreg tagjának — a járásban először — visszamenőleg négy havi nyugdíjkiegé­szítést folyósítottak. Ettől kezdve minden hónap­ban kiutalják számukra a 200 —300 forintot, szociális hely­zetüktől függően. Az ünnepséget vacsora kö­vette, majd a boldog nyugdíja­sokat László Annie, Ottó Már­ta, Iglói György és Miklóissi Dezső magyar nótákkal szó­rakoztatta. A botanikus kertben Jó félévet zárt a budaörsi szakszövetkezet Nyugdíjkiegészítés NYERS REZSŐ KECSKEMÉTEN Szombaton megnyílt Bács- Kiskun megye jubileumi ipari és kereskedelmi kiállítása Kecskeméten. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, a me­gye országgyűlési képviselője. Megnyitó beszédében méltatta a bemutató jelentőségét, majd a megye vezetőinek társaságá­ban megtekintette a kiállítást. Délután körutat tett a megyé­ben. Többek között megtekin­tette a Bajai Állami Gazda­ság sertéshizlaldáját és vas- kuti borkombinátját. Az EAK ifjúságügyi minisztere Budapesten Szombaton délelőtt a KISZ Központi Bizottságának van- dégeként Budapestre érkezett Sefey El-Din Aboul Ezz, az Egyesült Arab Köztársaság if­júságügyi minisztere, felesége és kísérete társaságában. Az egyiptomi miniszter egy­hetes magyarországi tartózko­dása során ellátogat néhány ifjúsági építőtáborba is. Épül a Mezőgazdasági Kiállítás A három héf múlva meg­nyíló 67. Országos Mezőgazda­sági és Élelmiszeripari Kiállí­tás és Vásár előkészületei az utolsó szakaszhoz érkeztek. A kiállítás albertirsai úti terüle­tén hozzávetőleg háromezer építő- és szál­lítómunkás, berendező és szakember dolgozik nap mint nap. Akad munkájuk bőven: a ki­állítás a korábbihoz képest két és fél hektárral megnagyobbo­dott és a területrendezés nagy erőfeszítéseket kíván. A vásár alkalmával 27 gazdaságban, vállalatnál és intézménynél rendez­nek szakmai bemutatókat, amelyekre máris 32 ezren je­lentkeztek, 50 százalékkal töb­ben, mint a legutóbbi kiállítás alkalmával. r HETI KOMMENTÁR Az értetlenség vizsgálata V annak reménytelennek tűnő, de nagyon fontos ügyek. Ilyen reménytelennek tűnő, de a társa­dalom számára rendkívül fontos ügy a termelőszö­vetkezeti tagok háztáji gazdaságának támogatása, minden törvényes és lehetséges módon, eszközzel, Évek óta újra meg újra napirendre kerül, a párt, a kormány vezetői beszédeikben, nyilatkozataikban is­mételten hangsúlyozzák a háztájik, az abban termelt áruk nagy szerepét a lakosság ellátásában, a megye irá­nyító szervezetei megkülönböztetett figyelmet szentel­nek a kérdésnek, s nem megy! Annyira nem, hogy — amint azt a héten bejelentették a Központi Népi El­lenőrzési Bizottságnál — most országos népi ellenőri vizsgálatot kezdeményeznek a kérdéskomplexum át­fogó fölmérésére és elemzésére. Uj — és helyes! — gyakorlat, hogy a KNEB egy-egy valóban országos jelentőségű ügy vizsgálatát előre bejelenti, s az is, hogy ebben az esetben megbeszélésre hívták meg a megyékből azokat a szakembereket, akik a vizsgálatnak részesei, a külön e célra létrehozott me­gyei munkabizottságok tagjai lesznek. A népi ellen­őrzés felmérése — mely a közös gazdaságok mintegy egyharmadára terjed ki — az értetlenség vizsgálata lesz, annak földerítése, hogy amit elvben, szavakban mindenki helyesel, az a gyakorlatban miért ennyire ne­hézkes? A háztáji gazdaságok jelentősége, s szerepe az ellá­tásban könnyen lemérhető néhány adat segítségével. A tehenek 47, a sertések 44 százaléka található a terme­lőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában, a baromfi törzsállománynak pedig több, mint a háromnegyede. Fontos tényező a lakosság ellátásában az a zöldség és gyümölcs, s sok más termék, mely ugyancsak a háztá­jiból kerül ki, de amiknek a fölvásárlásával — gyakor­latilag — nem foglalkoznak. A tények tények, nem vitathatja azokat senki, s valóban: nem is találkozni olyan felfogással, mely kétségbevonná a háztájiból ki­kerülő áru szerepét. Annál inkább azzal a felfogással, mely magát a háztájit teszi kérdésessé, kétségbe vonja létjogosultságát, a közöst a háztáji ellenében kívánja gyarapítani, ahelyett, hogy a kettő együttes fejlesztését szorgalmazná. A közös érdekre hivatkozva tagadják meg a háztájiban levő állatok takarmányát, a segítsé­get az állattartáshoz tápban, épületben, sőt, a munka elismerésében, s ugyancsak ál-érdekek fabrikálásával vélik igazolni a háztáji termékek fölvásárlásának hiá­nyát, illetve teljes ötletszerűségét, szervezetlenségét. Ezért, s jó néhány más hasonló jellemzőért írtuk, hogy az értetlenség vizsgálata lesz a népi ellenőrök munkája, mert alapvetően gondolkozásbeli korlátokról, s nem másféle akadályokról van szó. A megyében né­hány termelőszövetkezet — a szentendrei, a ráckevei járásban — ugyan fölismerte a helyzet tarthatatlansá­gát, s új úton kezdett járni — így például a háztájiban nevelt állatok után meghatározott munkadíjat fizet­nek! —, a közös gazdaságok nagy többsége azonban ma is ott tart, mint több esztendővel ezelőtt, vagy még ott sem, hiszen az utóbbi években jelentős mértékben csökkent az állatállomány — különösen a szarvasmar­háké —, s elsősorban a háztájiban. Mert kedvet lo­ll ászt, fáradtságot csúfol meg az értetlenség, az ellen­állás, a segíteni nem akarás. Ezért fölöttébb kúsza ügy kibogozását kezdték meg a népi ellenőrök, s ha sike­rül különválasztani az összegabalyodott szálakat, talán lépni is sikerül egyet-kettőt. Természetesen — előre! J A becsapott vevő visszakapta pénzét Illetéktelen nyereség: hat cég fizet A kereskedelmi felügyelőség vizsgálatai A Pest megyei Tanács ke­reskedelmi osztálya, kereske­delmi felügyelőségének jelen­tését olvasva sok érdekes meg­állapításra figyelhetünk fel. Sajnos, szomorú tény, hogy még mindig nagy szükség van munkájukra. Az első félévben 589 alkalommal jelenitek meg a megye boltjaiban, 231 álla­mi üzletben, 336 szövetkezet­ben, és 22 magámkereskedés- ben, 154 esetben a fogyasztót, vagy a társadalmi tulaj­dont sértő szabálytalansá­got fedeztek fel. 36 kereskedelmi dolgozó pénz­bírságot fizetett, 9-et írásban figyelmeztettek, 4 ellen fegyel­mi eljárást javasoltak, egy esetben szabálysértési felje­lentést tettek. öt vállalattól és egy ÁFÉSZ- től 163 ezer forintot vontak meg, illetéktelen nyereség cí­mén. A becsapott vevőket kö­zel 10 ezer forinttal kártala­nították. Kilencezer forint ér­tékű árukészletet leértékeltet­tek. Az első félévben 5 komoly vizsgálatot végeztek. Az egyik témája a vegyi áru szállítása és értékesítése volt. Itt meg­állapították, hogy az elmúlt esztendőhöz képest jelentős a javulás, több az előre csomagolt áru, nagyobb a választék, s a falusi lakosság növekvő luxusigényeit is jobban kielé­gítik a kereskedelmi vállala­tok. A nagykátai járási általános területi vizsgálatokon megál­lapították, hogy ezen a terü­leten a megyei átlagnál is gya­koribb a lakosság megkárosí­tása. Gyenge a szövetkezeti el­lenőrzés. Az idegenforgalmi szezonra való felkészülés me- gyeszerte jobb a tavalyinál. Jobban érvényesült ebben az esztendőben, a több csatornás beszerzési rendszer, szerve­zettebb az áruszállítás. A húsipari termékek szállí­tását és értékesítését is meg­vizsgálták. Kiderült, hogy mind a ceglédi, mind a váci húsüzem termékei közül sok nem felel meg a minőségi előírásoknak. Figyelmeztették a vállalatokat, hogy tartsák be a technológiai előírásokat, és csak jó minő­ségű árukat szállítsanak a ke­reskedelemnek. Mint a jelentésből kiderült, az első félévben 31 lakossági panasz érkezett a felügyelőség­re. Ezek java jogosnak bizo­nyult. Vezet a súlycsomkítás, második helyen a minőségron­tás áll Sok vevő panaszkodott a kereskedelmi dolgozók magatartása miatt is, melynek oka legtöbb esetben a hiányos szakmai felkészültség volt. Több boltban megtagad­ták az üvegek visszaváltását, hely- és időhiányra hivatkoz­va. Egyre többet vásárolunk. A legutóbbi statisztikai adatok szerint 13 százalékkal többet, mint az elmúlt esztendő első félévében. Éppen ezért az el­lenőrök feladata is napról napra növekszik, hiszen min­denkinek jogos igénye, hogy pénzéért jó minőségű árut kapjon, udvariasan szolgálják ki. M. K. A. SÖJTÖR Deák Ferenc emlékmúzeum Deák Ferenc söjtöri szülő­házát az Országos Műemléki Felügyelőség támogatásával tatarozzák. A söjtöri kastély kulturális centrum lesz. Itt helyezik el a községi könyv­tárat, az épület más helyisé­geiben pedig emlékmúzeumot rendeznek be a Deák emlé­keiből. Az emlékmúzeum anyaga szépen gyarapodik. Söjtörön és a szomszédos Pusztaszentlászlón, ahol ugyan­csak birtoka és kastélya volt Deáknak, úttörők és pedagó­gusok kutatnak a Deák-emlé­kek után.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents