Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-06 / 183. szám

resi hegyei yßnrtap 1970. AUGUSZTUS 6., CSÜTÖRTÖK „Zöídkonyha-verseny“ Augusztus hetedikén, nyol­cadikén és kilencedikén há­romnapos bemutatóra hív­ták meg a Szakács Világ- szövetség osztrák vezetőit, akik ez évben a szervezet ügyvezetői egyúttal. Ernst Faset és Franz Zim­mer elnök, valamint Hel­muth Misák főtitkár szak­májuk elismert tekintélyei. Az alföldi gasztronómiai bi­zottság hívására szívesen jönnek tapasztalatcserére. He­tedikén Cegléden a Róna ven­déglátó jó nevű, fiatal sza­kácsa, K. Tóth Pál alföldi zöldséges kecsegét tálal. Más­nap Kecskemétre és Szeged­re látogatnak, majd vasár­nap Békéscsaba és Gyula következik. A vendégek útjuk során, több más mellett megízlelik a sülttöklevest, a cigányflek- kent, a sült töltött paprikát, a göngyölt kelt, a debreceni hi­degtálat, a töltött dinnyét. Az elkészítendő ételeket a gaszt­ronómiai bizottság pályázat útján választotta ki, ügyel­ve arra, hogy a magyaros jelleg mellett a zöldségfélék dús felhasználása adja a fo­gás gerincét. TUCAT Az egyik fiú igy szól a ba­rátjához: — Micsoda szerencséje van az én nővéremnek! — Miért? — Házibulin volt és a kö­vetkező játékot játszották: minden fiúnak meg kellett csókolnia a lányt, vagy egy doboz csokoládét adnia. — Na és? — 12 doboz csokoládét ho­zott haza! Döntött a GB Egy intézkedés margójára f ■■■■ E KÉT BETŰ — GB — a kormány Gazdasági Bizottsá­gának közismert rövidítése, mindig valamilyen fontos, a népgazdaság egészét érdeklő kérdés elhatározásánál kerül szóba. A gazdasági csúcsszerv intézkedéseit általában két csoportba lehetne osztani, egy­részt a nagy beruházások, az ország pénzügyi mérlegét meg­határozó építkezések, moder­nizálások, elképzelések alapos megvitatása és- utána azok jó­váhagyása, másrészt pedig nagyonis mai, a jelenhez kap­csolódó tennivalók elhatározá­sa. A Gazdasági Bizottság leg­utóbbi szigorú intézkedéseinél mindkét tényezővel találko­zunk. Célja: a vasúti kocsifor­dulók meggyorsítása. A hatá­rozat augusztus 15-én lép életbe és a tervek szerint 1971. február utolsó napjáig lesz érvényben. Ez az intézkedés az ország egész szállítási ér­rendszerét érinti és a hosszú ideje húzódó és egyre jobban halmozódó gondok után indo­kolt a szigorú utasítással köte­lezni a vállalatokat gazdasági képességeik jobb kihasználásá­ra. A kormány legutóbbi ülés­szakán az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke megállapítot­ta, hogy: „az elmulasztott és késedelmes rakodások miatt mind nagyobb nehézségekbe ütközik az áruszállítás zavar­talan lebonyolítása, a fuvaroz­tatók igényeinek kielégítése”. Régi igazság, hogy az egykori őszi csúcsforgalom már egész éves csúcsforgalommá vált, amely megfeszített munkát követel elsősorban az állam- vasutaktóL Rovarirtó, gitt és műmárvány Neves külföldi cégekkel új cikkek gyártására kötött együttműködési szerződést a sellyei Agrokémia Szövetke­zet. Az angol Shell-cégtől ér­kező hatóanyag és osztrák kötőanyag felhasználásával különleges rovarirtószert ál­lítanak elő. Szeptemberben Bio-Strip néven kerül forgalomba. Ez a szer négy hónapra men­tesíti a helyiségeket a legyek­től, a molyoktól és a szúnyo­goktól. A Bio-Strip lényege­sen olcsóbb lesz, mint az azo­nos hatású külföldi áru. Még az idén tízezer, jövőre pedig a kereslettől függően ötven­ezer, vagy akár százezer ada­got készítenek belőle. Ugyan­csak megkezdték osztrák alap­anyagból az autójavító gitt gyártását. Gyorsan eltüntethe­tők vele a repedések a mű­anyagból vagy fémlemezből készült autókarosszériákról. A gitt is szeptemberben jelenik meg az üzletek­ben. A Shell Vállalattól származó alapanyagból Magyarországon először Sellyén készül Glyko- shell autó hűtőfolyadék is. A sellyei Agrokémia Szövet­kezet Baranya egyik szeren­csés vállalkozása. Ipart adott a megye híres néprajzi táj­egysége, az Ormánság köz­pontjának. A pár évvel ezelőtt évi 10 millió forint termelési értékre létrehozott üzem ma már 230 embert, főleg nőket foglalkoztat, s az idén 100 mil­lió forint értékű munkát vé­gez. Fő tevékenysége olyan növényvédőszerek és egyéb vegyicikkek előállítása, kis tételű csomagolása, ami a nagy vegyigyárakban nem gazdaságos. Termékeinek je­lentős része külföldről érkező vegyianyag-koncentrátum fel- használásával készül, ami elő­nyös a népgazdaságnak. Napirenden van a szövet­kezet fejlesztése, a kül­földi kooperáció szélesíté­se. Szerdán például osztrák cég képviselőjével műmárvány gyártásáról tárgyaltak, amihez a közeli Siklós híres színes márványbányájának hulla­dékkövét használnák fel. MIND TÖBB ÉS TÖBB te­hergépkocsira, vasúti kocsira és gyors kirakodásra lenne szük­ség. Mégis: az eddigi vizsgála­tok sorozatosan azt bizonyít­ják, hogy a rendelkezésre álló kocsiparkot sem használják ki eléggé a vállalataink. Hosszú napokon át vesztegelnek a va­gonok, kirakodásra vár az áruk garmada. Túlnyomórészt — állapítja meg a GB — a vasúti kocsikba kedd és pén­tek között a nappali órákban rakodnak. Ezért a kocsipark kihasználása egyenlőtlen. Azonban a megnövekedett fel­adatok nem engedik meg ezt a pazarlást, hiszen mi más len­ne, ha nem pazarlás a „pihe­nésre” ítélt vagonok végtelen sora. Különösen élesen jelent­kezik ez most, amikor meg­kezdődött a földekről a termés betakarítása, ugyanakkor ezzel egy időben megfeszített ütem­ben folyik az árvíz okozta ká­rok helyreállítása is. Sokan nem ismerik fel, hogy — a közösségen túl — önma­guknak is ártanak akkor, ami­kor nem rakják ki a lehető leggyorsabban és szabadítják fel mielőbb a vasúti kocsikat, ugyanis a mai kocsivisszatar­tóból könnyen lehet holnap kocsira váró. S akkor viszont mindenki felháborodik, hogy miért nem kap időben és ele­gendő vagont! Természetesen eddig is kel­lett a visszafogott vasúti jár­műért büntetést fizetni, sajnos — keveset!... így megérte a fuvaroztató vállalatoknak, hogy a lassúbb kézi rakodás­sal végezzék el a munkát, mintsem, hogy gépesítsenek. Pedig a jövő: mindenképpen a gépesítésé!... A MÁV már ré­gen felismerte, hogy a rako­dás gépesítésében nagy tarta­lékok rejlenek. Tett is ennek érdekében. De a modem ipar egyik jellemzője éppen az, hogy csak akkor igazán hasz­not hozó, ha valamennyi érde­kelt azonosan gondolkodik és főleg azonosan cselekszik. A Gazdasági Bizottság mos­tani szigorú intézkedése — a gazdasági ösztönzőkkel, illetve szankciókkal — a régi szemlé­let megváltoztatására törek­szik. A jövőben nem lesz ki­fizetődő a fuvaroztatóknak „üdültetni”, raktárként hasz­nálni a vagonokat, mert minél többet állnak kihasználatlanul a vasúti kocsik, annál többet kell fizetni. Méghozzá hatvá­nyozottan. így az érdekeltek gazdasági eredményeit, most már a nyereségét, prémiumát is meghatározza, hogy milyen gyorsan tudják útjára bocsá­tani a nagyon várt vasúti jár­műveket. A PROGRESSZIVEN növek­vő kocsiálláspénz, a nehezen megszerezhető és egyre többet követelő segédmunkás az egyik oldalon, a gépesítés a másik oldalon. A képlet meg­oldása, természetesen, bár­mennyire is magától értetődő, nem könnyű feladat. De mi­nél később kezdünk hozzá, an­nál nehezebb lesz. Hazánkban jelenleg több mint egymillió Azonnali belépéssel alkalmazunk ács, kőműves, vasbetonszerelő, bádogos, szigetelő, vasszerkezeti lakatos és asztalos szakmunkásokat, hegesztőket; ezeken a szakmákon belül ifjú szakmunkásokat is felveszünk, akik 1970-ben szerezték meg szakmunkás-bizonyítványukat. Keresünk még út- és csatornabetonozó munkásokat, kubikosokat, kubikosbrigádokat, segédmunkásokat. Jelentkezés: Dunaújváros, Béke tér 3. 26. sz. Állami Építőipari Vállalat ember foglalkozik anyagmoz­gatással. A rakodás, az anyag- szállítás gépesítése — figye­lembe véve az országos mun­kaerőmérleget — nem egysze­rűen részkérdés, hanem az ország egészére kiható gazda­sági tényező! Bár a szigorú intézkedést pillanatnyilag átmenetinek szánták, csak egy fél esztendő­re szól, mégsem árt a jövőbe pillantani, mert ennek az in­tézkedésnek a hatása is figye­lemreméltó lehet. A fegyelme­zett árurakodás megszokása, a gépesítés megkezdése, az áru­forgalom zavartalan lebonyolí­tását szolgáló gazdasági ösz­tönzők érvényesítése a jövőre is kihat, elősegítheti a követ­kező évek kevesebb gonddal járó, mind többet követelő áruszállításának végrehajtá­sát. Bán János Tapintás helyett infravörös sugárzás Hőníutásjelzö a sínek melleit Francia gyártmányú, úgy­nevezett hőnfutás-jelző beren­dezéssel folytat kísérleteket a MÁV Füzesabony közelében, a budapest—miskolci vona­lon. A vasút egyik gyakori üzem­zavarának a forrása — amely súlyosabb esetekben balese­tet is okozhat — a vonatke­rekek csapágyainak túlmele- gedése. Jelenleg ezt a hibát tapin­tással állapítják meg, szemmel csak a súlyosabb eseteket lehet észlelni, azt is menet közben, amikor az olaj égni kezd, és füs­töl a csapágyban. Ilyenkor a vonatot leállítják, s a kocsit lekapcsolják a sze­relvényről. Az új érzékelő-berendezés a pálya két oldalán van elhe­lyezve és a csapágyak egész csekély túlmelegedését infra­vörös sugárzását riasztókészü­lékkel jelzi a legközelebbi ál­lomáson. Ezenkívül minden­egyes csapágy hőmérsékletét diagramon jelöli, s így pon­tosan megállapítható, hogy a szerelvény hányadik kocsijá­nak melyik tengelye melege­dett túl. A liőnfutásvizsgáló már négy hónapja működik, s azóta volt olyan nap, ami­kor tíz hibát is észlelt. A MÁV a vasút korszerű­sítése során a fővonalakon át­lag 50 kilométerenként akar elhelyezni hőnfutásvizsgálót. A telefongyár megkezdte a berendezés kifejlesztését. Ad­dig, amíg ez megvalósul, a MÁV külföldről szerez be to­vábbi hőnfutásvizsgáló készü­lékeket. Modem autómosó és -szárító berendezés üzemi próbáit kezdték meg a Pelófi-híd budai híd­főjénél. Az automatikusan működő berendezést a Híradástechnikai Gépgyárban készítették. A sikeres próbák után rövidesen üzembe helyezik az új gépkocsimosó-állomást. LETARTÓZTATTAK a hol­landiai Maastrichtben egy je­zsuita papot, aki szétrombolt egy pornográf folyóiratokat árusító üzletet. A pap vallo­másában elmondotta, hogy így próbált tiltakozni az országot elárasztó sexhullám ellen. Jó ízűek, de rosszul csomagoltak az olcsó sajtok A megyei élelmiszer-minő­ségellenőrző intézetek átfogó vizsgálattal ellenőrizték az ol­A MODERNSÉG TITKA — Uram, én modern leszek ... — Nagyszerű. És hogyan gon­dolja ezt a mo­dernséget? — Egyszerűen, uram, nagyon egyszerűen. Meg­növesztem, szép hosszúra növesz­tem a szakálla­mat és természe­tesen a hajamat is... — Ügy gon­dolja, hogy a sza­káiból és a hosz- szú hajtól mo­dern lesz? Za­varba kell önt hoznom. Rákóczi Ferenc például vállra boruló ha­jat viselt, a bib­liai Mózesnek meg bokáig ért a szakálla. — Igen? Az sem baj. Ha én, uram, modern akarok lenni, ak­kor az is leszek. Juszt is marad a hosszú haj és a szakáll, de gitá­rozni fogok. A gitár, uram, rend­kívül modern do­log ... — Kétségkívül, a gitár rendkívül modern dolog. Ügy lett mo­dern Európában, hogy vagy négy­ezer évvel ezelőtt az egyiptomiak már gitároztak. Képzeljen el, hosszú hajjal, gi­tárral, négyezer évvel ezelőtt egy beat-zenészt... Már akkor ilyen modernek voltak az egyiptomiak. — Uram, ön viccel velem. Uram, ön cukkol engem. Uram, ön azt akarja, hogy n: legyek modern. Hát vegye tudo­másul, hogy még­is hosszú lesz a hajam és a sza­kállam is, gitároz­ni is fogok, csak azért is, és mel­lette modern kis szobrokat csiná­lok. Ha ezektől a kis fej, nagy has szobroktól se le­szek modern, ak­kor vágassák ko­paszra a fejemet. — Nem sze­retném elkeseríte­ni, mert mit sem tisztelek jobban, mint a törekvést a modernségre... De szóval... ami azokat a kis izé­ket, azokat a szobrocskákat il­leti, nos... már a kőkori kultúrák­ból ismertek az ilyen modern fi- gurácskák. Nem beszélve a maya, az azték és a többi népek mo- dernkedő szobrá­ról. Sajna! — Uram, két­ségbe ejt! Se szo­bor, se gitár, se haj, se szakáll. Hogy leszek ak­kor én modern? — Nézze, a do­log azon múlhat, hogy a világné­zet... — Hagyja már a fenébe azt a világnézetet, uram ... Nem fi­lozófus akarok én lenni, hanem modern. Arra vá­laszoljon, hogyan lehetek én mo­dern, ha se a haj, se a gitár ezen nem segít? — Nézze, a do­log azon múlhat, hogy a világnéze­te... — Na, elég a szöveg, apuskám. Te se tudsz más­sal jönni, mint a világnézettel... Arra válaszolni azonban tökfej a fej, hogy mitől legyek modern? Gyurkó Géza csó sajtok minőségét. Megál­lapították, hogy hasznosanyag­tartalmuk megfelel a követel­ményeknek és a szabványok­nak: ezek a sajtok szinte ki­vétel nélkül táplálók és ízük ellen sem lehet kifogás. A szakemberek azonban kifogá­solták, hogy a gyáraknak nem mindig van gondjuk a csomago­lásra, és ez azontúl, hogy rontja az áru „megjelenését”, esetenként romlásához vezet. A laboratóriumi próbák so­rán kimutatták, hogy néhány sajtféle túlságosan kemény, nem kenhető állapotban kerül a fogyasztókhoz, holott ezek­nek a sajtoknak éppen ez len­ne az egyik jellemzőjük. A minőségellenőrök felhív­ták a figyelmet arra is, hogy gyakran kerül forgalomba olyan dobozos sajt, amelyen nem egy, esetenként két, sőt néha három szavatossági időt tüntetnek fel. A kereskedelemben gyak­ran „felülbélyegzik” az eredeti határidőt, ami az esetek döntő többségé­ben semmiféle hátrányt nem jelent a vásárlókra, néhány­szor azonban túlságosan meg­hosszabbítják a szavatosságot. A vizsgálat alapján a MÉM figyelmeztette az illetékese­ket, hogy a szavatossági idő meghosszabbításával kapcso­latos rendelkezéseket vizsgál­ják felül és csak valóban in­dokolt esetben adjanak enge­délyt a „tovább-árusításra”. CHAMONIX közelében há­rom hegymászó halt szörnyet, akik a csaknem 4000 méter magas Grütta csúcson egy 300 méteres szakadékba zuhantak. i i

Next

/
Thumbnails
Contents