Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-04 / 181. szám

4 “t/fírfop 1970. AUGUSZTUS 4., KEDD // Amire az életemet szántam" Harminc év a műemlékvédelem szolgálatában léki szervezete is végrehajtó bizottságába választotta. A Herder-díj átvételekor így nyilatkozott: — Három évtizede dolgozom a műemlékvédelem szolgálatá­ban. Sok nehézséggel találkoz­tam, de sok elismeréssel is. Mégis a sors legnagyobb ke­gyének tartom, hogy harminc éve azt csinálhatom, amit sze­retek, amire fiatal fejjel az életemet szántam. — A hátralevő években ugyanezt szeretném tenni: mű­emléki topográfiákat, művé­szettörténeti könyveket írni,' látni munkánk eredményét, a befejezett Várnegyedet, Sop­ron, Eger helyreállított belvá­rosait, a Balaton környék res­taurált középkori romjait, a Dunakanyar központjai, Esz­tergom, Visegrád, Vác műem­lékeinek megújulását. A dr. Deresényi Dezső ve­zette lelkes tudós- és építész­gárda lehetővé tette, hogy kul­turális érbékieinik gondozásában nem maradtunk el az európai szinttől és ma mór a magyar műemlékvédelemnek jó hírét a nemzetközi konferenciáikon éppen úgy elismerik, mint a hazánkba látogató külföldi szakemberek, vendégek. Papp Rezső A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 60. születésnapja al­kalmából, eredményes mun­kássága elismeréséül dr. Ber­csényi Dezső Kossuth-díjas- nak, a művészettörténeti tudo­mányok kandidátusának, az Országos Műemléki Felügyelő­ség igazgatóhelyettesének a Munka Érdemrend arany fo­kozata kitüntetést adományoz­ta. Vác város tanácsának végre­hajtó bizottsága dísztáviratban köszöntötte a város neves szü­löttét. Az Európa -szerte ismert professzor a Dunakanyar ipa­ri városában kezdte pályafu­tását. Most 25 éve elhunyt édesapja az egykori Váci Hír­lap szerkesztője volt. A helyi lapban jelentek meg fiának tudósításai egy-egy külföldi tanulmányút járó]. Munkával, tanulással eltöl­tött évek vezettek az egyetemi katedráig. A Mozaik s a Nagy Lajos és kora köteteket azóta újabb művek — polcot betöltő — sora követte, szakcikkeinek százai jelentek meg hazai és külföldi lapokban. Évekig ve­zette az Építésügyi Miniszté­rium műemlékosatályát. Negyvennégy éves korában Bossuth-díjat kapott. 1966-ban megkapta a nemzetközi Her- der-díjat. Az UNESCO műem­DEBRECEN Anyanyelvi konferencia Vasárnap este Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem épületében ünnepé­lyesen megnyitották a debre­ceni nyári egyetem anya­nyelvi konferenciáját, amelyet a külföldön élő magyarok kezdeményezésére szerveztek meg. 4 A konferencián nyugat- európai és tengerentúli országokból érkezett 62 vendég vesz részt. A debreceni előadássorozat­tal és a budapesti kerekasztal konferenciákkal augusztus 14-ig tart a program. A megnyitón a védnökség tagjai közül megjelent dr. Bárczi Géza akadémikus, ifj. Bartók Béla, dr. Bánk József, váci római katolikus püspök és dr. Bognár József akadémikus, a Magyarok Világszövetségé­nek elnöke is. A meghívott szakemberek nevében dr. Sinor Dénes, az egyesült államokbeli bloomingtoni egyetem professzora köszönte meg a támogatást, amely lehetővé tette az anya­nyelvi konferencia létrehozá­sát. G ODOLLO Félbeszakadt „Régi nyár44 Szombaton este, amikor a TV éppen közvetítette a „Ré­gi nyár” című magyar—svéd koprodukciós filmet, a Gö­döllő felett elvonuló hatalmas vihar folytán az áramszolgál­tatás megszűnt Hétfőn illeté­kes helyen elmondották: a szombati vihar megrongálta Gödöllőn a Marika-telep mel­lett húzódó 20 KW-os magas- feszültségű hálózatot, sőt, a kábel is elszakadt, továbbá villámcsapás érte a közvilá­gítás integráló tekercseit. Ez utóbbi miatt volt Gödöllőn és Jsaszegen feszültség-kimara­dás, s maradt félbe a nyári zivatar miatt a „Régi nyár” tv-közvetítése Gödöllőn és környékén. í-a-í) Mi lesz a tarcali kripta sorsa? A toka j-hegy aljai Tárcái község római katolikus plébá­nia temploma alatt pór eszten­dővel ezelőtt érdekes kriptát fedeztek feL A sírbolt minden valószínűség szerint az egyko­ri királyi szőlőbirtok „hivatal­nokainak” volt a temetkezési helye. Ide temették virágos dí- szű, festett fakoporsófcban — többek között — Nemes Kozák Eleonórát, Tekintetes, Nemes Bolyi Jekey Zsuzsannát, Ne­mes és Nemzetes Dombrády Rozáliát, valamint a Kozák, csodád több tagját. A legrégibb koporsón 1736-os évszám ol­vasható. A száraz levegőjű kriptában nyugvó tetemek az elmúlt 200—250 esztendőben nem porladtak el, hanem el- meszesedték és ruházatukkal együtt egyben maradtak. A gyermektelen, vagy gyer­mekét elvesztett fiatalasszo­nyok ilyen bábukat öltöztettek eljövendő, vagy elhalt gyerme­keik ruháiba — és az iiyen le­letek eléggé ritkák hazánk­ban. A sírboltot megvizsgáló régészek szerint a tetemeken épségben maradt ruhák a kor viselettörténeti emlékeit tük­rözik, s felmerült egy olyan terv, hogy szakkutatók közre­működésével a kriptát átvizs­gálják. Erre azonban még a mai napig sem történt intézkedés. A kriptában viszont „amatőr régészkedök” minden szakérte­lem nélkül kutatásokba fogtak. Jó szándékból — hogy közsé­güknek hírnevet szerezzenek — több koporsót felbontottak, és a sírboltban ásatást is vé­geztek. Érdekes, hogy ezek­ben a koporsókban a holttestek elporladtak és a ruházatukból is csak foszlányok maradtak fenn. A kriptában azonban még szép számmal vannak érintet­len, elfalazott koporsók. He­lyes lenne, ha azokat szakem­berek tárnák fel és megmen­tenék az értékesebb kortörté­neti leleteket. Örvendetesen gyarapodnak az utóbbi időkben a színházi dramaturgiákon a kéziratok, ami azt ígéri, hogy mind több mai magyar szerző alkotása kerül színpadra. Az elmúlt napokban a dramaturgok közreműködésével végleges formát öltöttek az új magyar drámai bemutatók tervei. Az ÚJ KIADVÁNY HONISMERET, HELYTÖRTÉNET A Hazafias Népfront hon­ismereti bizottsága és az Or­szágos Helytörténeti Bizott­ság első kiadványa, a Hon­ismeret, helytörténet — meg­jelent. A szerkesztő bizott­ság tagjai között jó nevű szakembereket találunk, nép­rajztudósokat, újságírókat, múzeumi és levéltári szak­embereket. A szerkesztő bi­zottság elnöki tisztjét Ortu- tay Gyula vállalta, a szer­kesztés feladatát pedig Töl­tési Imre. Az első számban Molnár János művelődésügyi mi­niszterhelyettes azt - elemzi, hogy mi az a hajtóerő, ami az emberekben a honismeret iránti nagyfokú érdeklődést ébren tart ja. Vígh Károly Üzemtörténet, üzemi krónika című tanulmányában az üzemtörténet-írás kezdetével, majd módszerbeli kérdései­vel foglalkozik. Az agrártör- ténet-írásról, múltjáról, ( jele­néről, valamint az egyes ága­zatok sajátos gondjairól há­rom szerző is cikket írt. Külön figyelmet érdemel­nek Kővágó László: Nemze­tiségi feladatok a honismereti mozgalomban és a helytörté­netírásban, Tóth László: Or­szágos honismereti konferen­cia Visegrádon és Székely György: A visegrádi országos honismereti konferencia után című írásai. A kiadványt, a színvonalas cikkek és tanulmányok mel­lett a bőséges híranyag, va­lamint a pályázati felhívá­sok teszik színessé. K. I. Felvételre keresünk: gyokorlott vezetőszerelőt, villanyszerelő szakmunkásokat, betanított munkásokat, segédmunkásokat, aluminiumhegesztésben jártas vizsgázott hegesztőt és villanyszerelési munkákban jártas lakatosokat most alakult szerelőrészlegünkhöz, változó munkahelyre. Főleg belső munkák elvégzése és elosztóberendezések üzembe helyezése o feladat. Jelentkezés levélben vagy személyesen a Munkaügyi Osztályon. Villamos Berendezés és Készülék Művek VHIesz Gyára Budapest X., Venyige u. 3. első gyorsmérleg alapján az ország színházaiban 30 új magyar prózai mű bemutatá­sát tervezik jövőre. A kilátások — a számsze­rűségeken túl is biztatóak: újabb értékes darabokat fe­deztek fel a színházi dra­maturgiákon, elsősorban azoktól a szerzőktől, akik az elmúlt években korszerűbb gondolatisággal, művészi esz­közökkel formált alkotások­kal léptek a közönség elé. Örkény István — három mű­vel — továbbá Raffai Sarol­ta, Karinthy Ferenc, Mándy Iván, Fejes Endre, H. Bar- ta Lajos, Csurka István, Gyurkó László. Száraz György alkotásai szerepelnek többek között az első, országos „gyorslistán’'. Figyelemre méltó dramaturgiai vállalko­zásba fogott a miskolci Nem­zeti Színház: három neves szerzővel, Darvas Józseffel, Kállai Istvánnal és Gyárfás Miklóssal íratnak vígjátéko­kat. Az évad során magyar vígjátékfesztivál megrende’é- sét is tervezik. JEGYZET Közéleti illemtan Amíg egy-egy esetből új­ságcikk születik, sokszor hosszas utánjárás, levelezés előzi meg. Előzetes tájékozódásunk el­húzódását különböző hátrálta­tó tényezők okozzák. Ezek kö­zött végre beszélnünk kell egy elítélendő, szubjektív té­nyezőről is, amely bizonyos illemszabály nemismeréséből, illetve tudomásul nem vételé­ből fakad. A szerkesztőségbe érkező panaszok túlnyomó többsége nyílt sisakkal áll ki; elenyé­sző hányaduk azonban névte­lenül szapul, vagy panasz­kodik. Sokszor csak az újság­írói szimat sugallja: indo­kolt-e az óvatosság, vagy alat­tomos, megalapozatlan akna­munka lapul-e az anonym értesítés mélyén. Ilyenkor többnyire úgy döntünk: meg­próbáljuk felderíteni a panasz névtelenségének indokait. Megtörtént már ilyen oknyo­mozás folyamán az is, hogy akinek vélt sérelme orvoslá­sáért eljártunk, — végképp és nyomtalanul eltűnt, nem is hallatott többé magáról, még nyilvános felhívásunk ellené­re sem. Megkülönböztetett figyel­met érdemel azoknak a tájé­kozódni szándékozó leveleink­nek sorsa, amelyeket soha nem válaszol meg az ügyben legközelebbről érintett ma­gánszemély, vagy hivatalos ügyintéző. Szemléltetésül néhányat a dús példatárból. Gyermeke elhelyezése ügyé­ben kért tőlünk segítséget va­laki ... „Indokaimat kérem tudomásul venni ..., hogy kis­lányom a legsürgősebben ha­zakerüljön ... A helyi ta­nácshoz is több kérelmet ad­tam be, de máig nem intéz­kedtek ...” — írja. A pana­szost személyesen kerestük —, nem volt otthon, sem a munkahelyén. Levelet írtunk: keressen föl. Azóta sem je­lentkezett. Öt hete! Vajon, ha nem sürgős számára az ügy, meddig ért volna rá a vála­szolásra? Egy másik, több mint egy éve megírt esettel kapcsolat­ban levélben érdeklődtünk a helyileg illetékes, törökbálinti tanács elnökétől: történt-e azóta valami a panaszos ügy­ben. Ez év februárjában írt kérdésünkre nem kapván egyetlen mondatnyi feleletet sem, megismételtük a kérdést. A második, áprilisban elkül­dött kérdő levelünkre sem kaptunk egyetlen szó választ sem, mindmáig. Ma látjuk ...a televízió esti, Ez Tom Jones című műsorában. TV-FIGYELŐ Hiányzik a saját ló... Érdekes ellentmondást iga­zol majd’ minden héten mű­sorával a televízió. Az ellent­mondás a következő: egyre több az érdekes, színvonalas saját produkció az „elő” meg az „utó” műsorban, s egyre kevesebb a „fő” időben. Idé­zőjelbe tettük ugyan a mű­soridőt fölosztó szavakat, ám tagadhatatlan: a legtöbben es­te nyolc és tíz óra között ül­nek a készülékek előtt. Min­den bizonnyal a héten is így történt ez, holott igazi néz­nivaló nem ebben az idő­pontban akadt. Vessünk gyors pillantást emlékeztetőként a műsorra: kedden Fórum, szer­dán egy szovjet mozifilm, csütörtökön közvetítés felvé­telről, pénteken német tévé­film, szombaton kooproduk- ciós operett, vasárnap fran­cia mozifilm. Ha most azt nézzük, hogy az említett fő műsorok közül mit volt érdemes nézni, akkor ha­bozás nélkül a keddi Fórumra adjuk voksunkat, ám ezt — hallgatni kellett. Nem tévés produkcióként, hanem politi­kai-társadalmi eszmecsereként foghatjuk fel, amit — közve­tített a televízió... S ez nem ugyanaz, legyen bármennyire sikeres is maga a Fórum. A szerdai szovjet film — Ilyen nagy fiú — szándékai ellené­re semmiféle érzelmi kapcso­latot nem tudott kialakítani a nézővel; vontatott, gyenge, eszközeiben, megoldásaiban sematikus. Ám legalább akart valamit mondani, szemben a pénteki német tévéfilmmel — A háromszögletű kalap —, melynek bemutatása egyene­Ugyancsak levélben kér­tünk több ügyben informá­ciót a ráckevei községi tanács elnökétől, — ugyancsak ta­valy publikált esetek azóta alakult sorsát illetően. Egyik levelünk ez ügyben január 27-i, a másik április 13-i dá­tumú. Választ azóta sem kaptunk. Pedig súlyos problé­mákról érdeklődtünk. A saját, legszemélyesebb sürgősnek mondott ügyében nem válaszol egy magán- személy. Illetékességi körébe tartozó, nem mindennapi sú­lyú panaszos ügyre egy év után visszatérő érdeklődésün­ket ismételten válasz nélkül hagyja két községi tanácsel­nök. Ugyan miért? Egy nehezen döcögő ügyben kénytelenségből a megyei fő­ügyészség vezetőhelyettesének segítségét kértük. Még abban az órában cselekedett. Egy komiszul agyonbürok­ratizált panaszintézés felgyor­sítása érdekében személyesen a minisztert kértük: lépjen közbe. Nyomban megkeresett bennünket: az ügyet máris kivizsgálják. Különösnek látszik? Lehet. De nem egészséges, ha így van. Az illemszabályok nap­jainkban min álunk nem egy bizonyos felső réteg privilé­giumai. Ellenkezőleg: kötelező érvényűek. A legszerényebb, legalsó, községi szinten is. Péreli Gabriella sen energiapocsékolásként fogható fel, kár volt az adó működtetéséhez szükséges ára­mért ... a néző idejéről nem is szólva. Ne folytassuk, mert a többi fő műsorról sem le­hetne sokkal jobbat írni. Te­hát: ez a televízió? Nem! Azt, hogy mennyire nem, hogy milyen erők és képessé­gek rejlenek magában az esz­közben — mint technikai apparátusban —, s az azt használókban — mint alkotók­ban, riporterekben, operatő­rökben, szerzőkben, rendezők­ben —, igazolják azok a mű­sorok, melyek a fő időn kívül kerültek vetítésre. így pél­dául kedden a Francis az ősi Afrikában — micsoda lebilin­cselő ismeretterjesztés! —, csütörtökön Zelk Zoltán köz­vetlen csevegése egy fiatal költő bemutatása alkalmából, s egyben ürügyén, majd az Erőpróba című riportfilm, pénteken a Nyáresti muzsika s a Tv galériája... Ami tehát elgondolkoztató: hová lesz a fő időben mindaz az ötletesség, színesség, sok­rétűség, amit az elő- meg az utóműsorokban kínál a tele­vízió? Továbbá: miért éppen szombaton és vasárnap nyújt­ja, kínálja ilyen értelemben a legkevesebbet a televízió? A héten — nem feledtük el, hogy a sportközvetítések et­ték az időt! — például szom­baton és vasárnap gyakorla­tilag semmit? Ez már műsor­szerkesztési koncepciókat érint, akárcsak az, hogy mérhetetlenül megsokasodtak az ismétlések — az Orion űr­hajótól az Omega együttes Tízezer lépés című kisfilmjéig —, holott ami igaz volt néhány éve, napjainkban egyre kevés­bé igaz: nem gyarapodik gyors iramban az ú j nézők tábora, az ismétlések indokolt­sága tehát ilyen mennyiség­ben kétséges... Ahogy mű­sorszerkesztési elveket érint az a kérdőjel is, melyet a ked­di, egészségügyi Fórum, s a szerdai, a genetikáról, de lé­nyegében a betegségekről va­ló beszélgetés, vagy csütörtö­kön, az Omega kisfilmje, s ugyanakkor a Swingle Sin- gersről szóló kisfilm után te­hetünk. Ahogy folytathatnék, a vasárnapi űrhajós krimi — ellenállási krimi — bűnügyi krimi (Az Orion űrhajó fan­tasztikus kalandjai, VOS Tit­kosszolgálat, Egy tanú a vá­rosban) hármas összetűzésé­vel is... De ne folytassuk. Nézői főnket fordítsuk inkább hat meg fél hét vagy fél tíz, tíz körül a képernyő felé. Mert akkor a műsorszerkesztői főlr is ezernyi jót hoztak — s re­méljük hoznak — össze ne­künk. (m. o.) Jelenés — Olvastad? Megjelentek a zajtalan gyermekkocsik. — Bárcsak a zajtalan gyer­mekek jelennének már meg... Magyar „gyorslista ’ a színházi dramaturgiákon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents