Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-27 / 200. szám
Átadták az iskolát Albertirsán az elmúlt évről erre az esztendőre áthúzódott a Tessedik Sámuel Általános Iskola felújítása. A kivitelezést a nagyközségi tanács költségvetési építési üzeme vállalta. A felújított iskolát átadták az építők. Kiilönbusz Szegedre A CVSE labdarúgó-szakosztálya a Szegedi VSE—Ceglédi VSE NB Il-es labdarúgó-találkozóra különbuszt indít. Vasárnap délelőtt kilenc órakor a városnézéssel egybekötött útra Öcsai hírlapárusnál lehet jelentkezni. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Lei-EPI JÁRÁS ES CEQU XIV. ÉVFOLYAM, 200. SZÄM 1970. AUGUSZTUS 27., CSÜTÖRTÖK A bonyi krónika Bejárók klubja Ne legyen csellengő fiatal Vizsgázik a zenekar — Ki nyer ma ? A nagyközség kommunális feladatai Abony tanácsa ma délelőtt 9 órakor összeül. A napirend nagy érdeklődésre tarthat számot, mert a kommunális feladatokat vitatják meg. AZ AKÖV-NÉL / Gépesített rakodás Húsz gépkocsi az árvízkárosultaknál Az 1-es AKÖV ceglédi telepéről naponta 310 tehergépkocsi indul munkába Egy részük a város területén végzi a szállításokat, a többi a járásban fuvaroz. Munkájukról a telep vezetője, Bellér György adott tájékoztatást. — A háromszáztíz teherautóból húsz még a vásá- rosnaményi árvízkárok helyreállítási munkáiban segédkezik. MEGOLDAST SÜRGET Gondunk: a köztisztaság MAGASABB AZ ÚTTEST, MINT A JÁRDA A szemét összegyűjtése, elszállítása és megsemmisítése a fejlett nagyvárosokban is gond, világszerte. Cegléd az utóbbi években indult fejlődésnek, és a köztisztaság feladatai rohamosan nőnek. Ez a tanácsra sok megoldást sürgető gondot hárít. A városban a köztisztasági feladatokat 1969 januárjától a Városgazdálkodási Vállalat látja el. Gyűjti, elszállítja és ártalmatlanítja a háziszemetet, tisztán tartja az utakat. A legegészségesebb a teljesen pormentes szemétgyűjtés lenne. Pillanatnyilag két szemétgyűjtő autó járja a várost, ezek úgynevezett „félpormentesek”. Javítások, szemlék alkalmával nyitott teherautóval szállítanak. A munkások kezdetleges módon, kézzel végzik az edények emelgetését, kiürítését. Átlagosan egy lakásra évente 1000—1500 liter szemét jut. A szemétgyűjtésbe a belterületi lakások alig huszonöt százalékát lehetett bekapcsolni, mert csak a kiépített utakon tudnak minden évszakban közlekedni a járművek. így összesen 2250 lakástól viszik el a szemetet, hulladékot. A lakosság gyakran vét a szabályok ellen. Az építési törmeléket, salakot az úttestre hordja, ezzel tömi be a kátyúkat. Ennek következtében sok helyen magasabb az úttest szintje mint a járdáé, s ez szinte megoldhatatlan gond a csapadékvíz elvezetésénél. A szeméttelep a minimális követelményeknek sem felel meg. Nincs folyamatos fertőtlenítés, nem egyengetik el és nem takarják be a szemetet. Színhely: Jászkarajenő Á pofontól a lábtörésig Súlyos testi sértés miatt büntette meg a járásbíróság a harminckilenc éves Oláh Mihály gépkocsivezető jászkara- jenői lakost, aki az AKÖV-nél dolgozik. Oláh egy napon este felé két korsó sört ivott az egyik karai italboltban, majd hazament. Otthon megvacsorázott, ismét megszomjazott, így újra az italboltba ment. Ütközben összetalálkozott unokaöccsével, B. J.-vel, aki elpanaszolta, hogy az előbb megpofozták a kocsmában. A szomjas ember megnyugtatta rokonát, hogy a tetthelyen „elintézik” a dolgot. Az ivóban oda is mentek az egyik vendéghez, akiről az öccs azt állította, hogy megpofozta. Az illető M. J.-vel ült egy társaságban. Beszélgetés, majd szóváltás kezdődött Oláh és az asztalnál ülő férfi között. M. J. azt hangoztatta, hogy senki sem bántotta a gépkocsivezető rokonát. A vitatkozás közben csak abban értettek egyet, hogy az utcán kell folytatni az ügy „tisztázását”. M. J. a vita hevében pofon ütötte Oláht, erre annak sem kellett több, hanyatt lökte a pofozkodót, és elkezdte rugdalni a földön fekvő férfit, amíg annak Iába eltörött. A sebesültet barátai emelték fel a földről, kerékpáron vitték haza, majd kórházba került. Az orvosok a gyógyulás időtartalmát három hónapban állapították meg. Oláh Mihály beismerte bűnösségét. Azzal védekezett, hogy M. J. ütötte meg őt először. A bíróság héthónapi, szigorított büntetés végrehajtó munkahelyen letöltendő szabadságvesztésre ítélte — nem jogerősen ÖSSZELOPOTT MAGANMŰHELY Bírósági tudósításaink gyakran visszatérő témája a társadalmi tulajdon elleni bűntett. Lopás miatt ítélte el a Ceglédi Járásbíróság a huszonkilenc éves Darányi ^Sándor ceglédi hegesztőt is. Darányi nem először követett el törvénybe ütköző cselekményt. Egy alkalommal a rendőrség házkutatást tartott lakásán. Különféle lakatosszerszámokat, alkatrészeket és felszereléseket talált. Ez nem is lett volna baj, ha becsületes úton jut az említett holmikhoz, azonban erről szó sem volt. A nyomozók előtt kénytelen volt beismerni, hogy a szerszámok egy részét munkáltatójától hozta el. Összesen 1985 forint kárt okozott így a társadalmi tulajdonban. Kiderült, hogy Darányi a múlt évben és az idén hordta lakására a szerszámokat és alkatrészeket. Lakásán saját műhelyében mások számára végzett lakatosmunkát. Mivel a berendezéshez és más tárgyakhoz akkor olcsón jutott, most kell fizetnie érte. Darányi Sándor beismerte bűnösségét. A bíróság az ítélet meghozatalánál enyhítő körülményként értékelte családos állapotát, beismerő vallomását és megbánást tanúsító magatartását, ezért — nem jogerősen — héthónapi börtönre és hatszáz forint pénzbüntetésre ítélte. A veszélyt elsősorban az okozza, hogy a város lakott területén, a Dohány utca mocsaras részén helyezkedik el a szeméttelep. Mindezek bizonyítják, hogy a szemét szállítása és megsemmisítése gyors, hatékony megoldásra vár. A város belterületig burkolt úthálózatának 41,3 százalékát tartják tisztán. Ezt a 145 300 négyzetméternyi területet kézi erővel söprik, tisztítják. Általában tizennyolc-húsz személy végzi ezt a munkát. A locsolt terület nagysága egyezik az előbbivel. A mi poros városunkban napi hat-nyolc locsolásra lenne szükség, sajnos csak egy locsolóáutója van Ceglédnek, és ez édeskevés. A téli hóeltakarítás, az utak szórása nagyobb zökkenők nélkül történik, ilyenkor alkalmi munkásokat is vesznek fel, csak kevés a jelentkező. A tanács 1/1967. számú rendeleté alapján a gyalogutakat a lakosság köteles tisztán tartani. Ezt a rendelkezést általában betartják. Akik elhanyagolják kötelességüket, azokat megbüntetik, mint szabálysértőket. A NEB hatékony segítséget nyújt ezen a téren. A Hazafias Népfront és a Vörös- kereszt a „Virágos Ceglédért” és a „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalom szervezője. Negyven gépkocsink a Nagykőrösi Konzervgyárnak szállítja a zöldárut a konzervgyár helyi telepéről és a város termelőszövetkezeteiből. Ugyancsak zöldségfélék szállítására van szerződésünk a MÉK helyi telepével. Itt jelenleg öt gépkocsink kap munkát. — A Gazdasági Bizottság nemrég kiadott rendelete a késedelmes vasúti kirakodás kötbérének felemeléséről, megkétszerezte a mi feladatunkat is. A vállalatok, kereskedelmi egységek most már igyekeznek betartani az előírt rakodási határidőt. Ezért több gépkocsit vesznek igénybe az eddiginél. Igyekszünk eleget tenni a kívánságoknak. Nemcsak teherszállító gépkocsikkal, hanem rakodógépekkel is segítünk, hogy 24, illetve 48 órán belül megtörténjék a kirakodás. Munkaszüneti napokon éjjel is vállalunk fuvart. Pillanatnyilag ki tudjuk elégíteni az igényeket, bár a gépkocsivezető-hiány gondot okoz. Jelenleg még húsz gépkocsivezetőre lenne szükségünk, hogy gépkocsijaink minden órája ki legyen használva — mondotta Bellér György. (csat —) KÉSŐBBI HATÁRIDŐ A DÁV Széchenyi úton épülő irodaházának átadását augusztus 20-ra tervezték. Az Építőipari Vállalat módosította az átadási tervet; előreláthatólag csak szeptember közepén költözhetnek be az új épületbe a DÁV ceglédi kirendeltségének dolgozói. Az utóbbi években sok kritika hangzott el és sokan tettek megjegyzést az abonyi ifjúsági klub munkájára tevékenységére. Különösen sok szó esett a klub programjáról, de gyakran bírálták a klubot látogató fiatalok magatartását és a klubvezetést is. A klubot most újjáalakították, új vezetőt, új vezetőséget választottak és egyben megváltoztatták a klub jellegét is. Bejárók klubja lett. — Az újjáalakított ifjúsági klub elsősorban a vidékre járó dolgozó és tanuló fiatalok klubja lett — mondja Habony István, a klub (új vezetője. — Természetesen ez nem jelenti azt, hogy azok a fiatalok, akik itthon dolgoznak, tanulnak, nem jöhetnek közénk, nem lehetnek a klub tagjai. Elsősorban mégis a vidékre járókra gondolunk. Azt szeretnénk elérni, hogy ne legyen a községben csellengő fiatal, legyen mindenkinek hová menni. Jelenlegi létszámunk ötven. Várjuk a további jelentkezőket. — Hetenként kétszer, csütörtökön 18 órától 21 óráig, vasárnap fél négytől fél tízig tartunk foglalkozásokat. A klubnak minden 15—22 éves fiatal tagja lehet, aki elfogadja házirendünket, illetve akinek felvételét a vezetőség jóváhagyja. Rendbontást, fegyelmezetlenséget nem tűrünk, aki az előírt házirendet nem tartja be, kizárjuk. Az összejöveteleken szeszes italt íOt gyasztani nem lehet. — Célunk, hogy minél több fiatal jöjjön közénk. Szeretnénk összejöveteleinket kellemessé, vonzóvá tenni. Az el- telt egy hónap alatt több szórakoztató műsorunk volt, Szerveztünk egy zenekart, amely nemsokára leteszi a vizsgát. Megkezdtük az asztalitenisz és tollaslabda házi- bajnokságot. Most készítjük az őszi és téli programunkat. A tagság bevonásával olyan műsort kívánunk összeállítani, amely nevelő és egyben szórakoztató is. Amíg az időjárás engedi, szeretnénk folytatni a szabadtéri sportversenyeket, aztán minden héten „Ki nyer ma?” címmel könnyűzenei vetélkedőt tartunk. A télen beindítjuk az ifjúsági akadémiát, amelynek előadásaira neves előadókat kívánunk meghívni. A közösen megtekintett filmekről vitaesteket tartunk és a művelődési ház által rendelkezésünkre bocsátott filmvetítővel ismeretterjesztő és szórakoztató előadásokat rendezünk. A KlSZ-szervezetek- kel és a hasonló klubokkal keressük a kapcsolatot. Az újjászervezett klub tagsága nemcsak szórakoztató összejöveteleket tervez, hanem a környezetüket is szeretné szebbé tenni. A tollaslabdapályát már elkészítették, és rövidesen átalakítják, kifestik, feldíszítik klubhelyiségüket. (gyif) Gyerekek a strandon 7^7' Az abonyi strandnak még a szeszélyes időjárás ellenére is sok látogatója van. A gyerekek igyekeznek kihasználni a vakáció és a nyár hátralevő napjait. Foto: Gyúr aki Cegléd vármegyétől Ezeréves az oroszlános zászló A tizenharmadik század közepéig állott fenn. Oklevelek nem említik, mint ahogy egyetlen patrimoniális vármegyét .sem, mert a rajtuk élő nép peres ügyeit írásba nem foglalták, a falukat el nem adományozták, határvillongásaik nem voltak. A korlátlan hatalmú királyok magánföldesúri birtokai voltak. Katonai és gazdasági erőforrásai az Árpád-házi fejedelmeknek és királyoknak, szemben a várispánságok széthúzásra mindig kész arisztokratáival. A több millió holdas patrimonium hatalmas testébe ismert vármegyék ékelődtek. A honfoglaláskor elosztott földekből; erdőkből és legelőkből a két fejedelem kapta a legtöbbet: Kurszán szakrális fejedelem és Árpád másodfejedelem. Kurszán 904- ben elesett a nyugati országhatáron, Árpád dinasztikus érdekből átvette az összmagyarság vezetését, a főfejedelem családját háttérbe szorította, megkezdte az arisztokrácia kisajátítását, magánvagyonát megsokszorozta és népét elindította a fegyverrel szerzett új haza tartós birtoklására. Dédunokája, Géza fejedelem és annak fia, István fejlesztette az országot feudális királysággá. Erős kézbe vették az ország gyeplőjét, kíméletlenül megtörtek minden erőt, amely az avult nomád életformát akarta tovább erőszakolni. A magyar középkorban a legalkalmasabb közigazgatási, bíráskodási, gazdálkodási és katonai egység a várispán- ság, illetőleg a vármegye volt, területben akkora, mint egy mai alföldi járás, körülbelül százötvenezer kataszteri hold száz faluval. A faluk kicsik voltak, ny<j}cvan-száz- húsz lakossal. A megye vezetője az ispán volt, úgy a királyi ispánságban, mint a patrimoniális vármegyében. Központjaik folyópartokon és nagy utak kereszteződésében települtek magazinokkal és élelemraktárakkal, katonai mozgósítás esetére. A történetkutatók megfigyelték, hogy a megyeközpontokat törzsi és népnevű telepek vették közre, Ceglédet tizenhárom: Barszil-Bercel, Karaman-Ká- mán, Bécs, Értem, Kappan, Nyilas, Nyúl, Besnyö, Szőrös, Kisszörös, Szöregyháza, Füzemegyer és Malasmegyer. Annyi, mint történelmi Pest városa. István király bölcsességét sugározzák intelmei a vendég és jövevények befogadására: „nagy haszon vagyon bennük, különb-különféle szót, szokást, fegyvert és tudományt hoznak magukkal, ami minden országnak ékességére szolgál, a király udvarát nagyságosabbá teszi és igen megrettenti az idegenek magahitt szívét. Gyenge és törékeny az egynyelvű és egyerkölcsű ország. Hagyom ezért fiam, adj nekik táplálást jóakarattal és tisztességes tartást, hadd éljenek nálad örömestebb, hogysem másutt lakoznának”. A körülöttünk való falukban más dalok zengtek, más ételt főztek vacsoratüzeknél, más mesék szálltak lefekvéskor a földházakban, mások voltak a táncok és lakodalmi szokások, és mások voltak a szablyák, amelyek nem is oly rég magyarok vérét vették. Minden bizonnyal szikrázó szemmel tekingettek a régi ceglédiek a besenyőkre, akik a korábbi évszázadban ádáz kirablóik, kegyetlen legyilkolóik voltak odaát, a Kárpátokon túli nagy füves pusztákon. Jó háromszáz esztendő összebé- kélte őket, magyar legény odaházasodott közéjük, onnan meg valami szépen szóló citerát, csillagos bicskát, egyebet vettünk át, és a király, ha meghordoztatta a véres kardot, akkor a száz falu harcosai a ceglédi piactéren gyülekeztek a megye zászlaja alatt. Selymükre az Árpádok címerállata, az oroszlán volt felvarrva, s ezt az oroszlános zászlót ezer év óta fújják a ceglédi szelek itthon és megint más viharok a távoli harcokon. A régi haragot, a szép életet, az egész Cegléd megyét fölégették 1241-ben a tatárok, és magyarok és nem magyarok most kint nyugosznak a pusztákon, kis templomok romjai tövében. A száz faluból napjainkra csak tíz sarjadt ki, kilencven falunak emlékét még a mondák se igen őrzik, s a traktorok ha kivetik az öreg temetők vén csontjait, már nemigen tudják, hogy «kiké volt élő korukban. Leginkább a régész vallatja a kinti földeket. A minap is előkerült a Feketehalomból egy rovásírásos besenyő bronzgyűrű, két szó van rávésve, gz egyik forgása, a másik még megfejtet- len. Talán szerencse? Hídvégi Lajos
