Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-27 / 200. szám
Az aratók ünneplése Az idén az elsők között fejezte be az aratást a kávai Haladás Termelőszövetkezet. Nehéz, sok gondot okozó aratás volt az idei, de igyekeztek a munkát jól megszervezni. Nagy előny volt az is, hogy már a saját kombájnnal dolgoztak. A szövetkezet vezetősége hétfőn délután baráti beszélgetésre hívta össze az aratásban részt vevőket és köszönetét mondott az eredményes és gyors munkáért. VB-ÜIÉS P E S'J. -W E G Y E i H Í R~ L XII. ÉVFOLYAM. 200. SZÁM 1970. AUGUSZTUS 27., CSÜTÖRTÖK Lesz-e folytatása az ecseri lovasbemutatónak? A párttagok nálunk egyben a legjobb szakemberek CARDUCCIT FORDÍT A PÁRTTITKÁR Ki ne irigyelné a tanárokat nyáron, a vakáció idején? Hát még ha délelőtt benyitunk egy lakásba, s a tanárt az Európa Zsebkönyvek egy példányával találjuk bizalmas kettesben a heverőn ülve... Később, a beszélgetés során nem állom meg, hogy meg ne kérdezzem, mit olvasott éppen. Elsa Triolet mondja —, a világirodalmi vizsgámhoz kell .. A doktori disszertációról folvt ekkor már a szó. Ölemben egy vaskos kézirat: Simon Gyula, a monori József Attila Gimnázium olasz-magyar szakos tanárának Carducci-tanulmánya és versfordításai, melynek első példánya már az Eötvös Loránd Tudományegyetemen vár arra, hogy készítője megvédje, és ellesz ma délután egy órakor Vasadon, ahol a szövetkezetek kenyérgabona-vetéséről tárgyalnak, valamint tájékoztató jelentés hangzik el a MÉK 1970. évi munkájáról. 400 anyakoca — egyéni gazdáknak A Monori Állatforgalmi Vállalat közel 400 vemhes anyakocát adott ki az egyéni gazdáknak. Ezzel segítik — a kormányprogramnak megfelelően — a háztáji gazdaságokat, a jobb húsellátást és egyúttal biztosítják azt is, hogy jobb tenyészállatok kerüljenek az egyéni gazdákhoz. Sülysápi utcák Sülysápon egy szakember vezetésével két helyen is javában folyik a járdaépítés. A Hámán Kató úton 40, a Templom utcában pedig 450 métert haladtak előre a munkával. Mindkét helyen, esős időjárás esetén, nagy a sár, ezért a lakók szívesen egyengetik utcájukat társadalmi munkában. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Szarajevói merénylet. Nyáregyháza: Ó, az a csodálatos háború. Űri: öten az égből. Ve- csés: A dél csillaga. Lovasbemutatón voltunk a közelmúltban. Az ecseri sportpályán rendezte meg a helyi termelőszövetkezet a látványos bemutatót. Jó volt a szervezés, az akadályokat ugyan még kölcsön kellett | kérniük, de akik beneveztek — az üllői tsz, a Babádi Állami Gazdaság, a vecsési Ezüstkalász Tsz és a „házigazda” ecseri termelőszövetkezet — mindent megtettek, hegy a verseny színvonalának mércéje magasra kerüljön. Akik ott voltak, s végignézték a kettes és négyes fogatok versenyét, a tűzpiros frakkos „zsokék” remek ugratásait — ritka élményben részesültek. Megkérdeztük az ecseri tsz főmezőgazdászát, Máté Attilát: honnan támadt az ötlet, s vajon lesz-e folytatása, vagy csupán egyetlen, alkalmat dicsérhetünk? — Termelőszövetkezetünkben kicseréltük a lóállományt négy-öt éves kancákra, aztán úgy gondoltuk, kihasználjuk az alkalmat. Ha már ilyen remek lovaink vannak, benevezünk az apajpusztai, kiskunsági lovasbemutatóra. Csupán tanulni akartunk, nem is számítottunk helyezésre. Három lóval indultunk a kettes fogatversenyen, s az ezerméteres csikósversenyen — s mindkettőben harmadik helyezést értünk el. Nem kis dolog, hiszen erre a bemutatóra az ország legjobb, A DOLGOZÓK ÉPÍTETTÉK Gépkocsiszerviz a termelőszövetkezetben legértékesebb lovait keresik! Ekkor határozott úgy a tsz vezetősége, hogy az alkalmat nem hagyja kihasználatlanul — otthon is megrendezték a lovasbemutatót, s ha nem is volt ez még igazi verseny — látványosságnak mégis remek. — Lesz-e folytatása? A sportpályától ,távolabb levő erdő mellett tökéletes lovaglópályát lehet kialakítani — meg is csináljuk. Ügy tervezzük, hogy lovaglóiskolát létesítünk, a lehetőség megvan rá, s a költségeket behozná, rövid időn belül. Páratlan vállalkozás — de minden bizonnyal sikeres lesz, ha megvalósítják. (k. zs.) Délutáni napfiírdőben Gyömrő legmodernebb épülete, a TÖVÁLL székháza. Pesti Imre felvétele Miért kevesebb a vonat szombaton ? Válaszolt a MÁV A közelmúlt egyik üllői tanácsülésén panaszok hangzottak el a vasúti közlekedésről. A községi tanács az észrevételeket továbbította a MÁV illetékes szervéhez, ahonnét az alábbi válasz érkezett: vonat indul Budapestre. Megállapításunk szerint szombaton a vonali utazási igény ki van elégítve. Újabb vonatok forgalomba helyezését nem tartjuk indokoltnak.’’ EM. nyerje általa a doktorátust. Az indulásról kérdezem. — Egy Győr-Sopron megyei kis faluban születtem, Vitnyé- den. Édesapám meghalt a második világháborúban. Édesanyám egyedül nevelt. Sopronban végeztem a középiskolát. Jelentkeztem az egyetemre, s mivel németből és latinból érettségiztem, az éppen akkor indult olasz—magyar szakra irányítottak. Az egyetemi évek alatt szerette meg az olasz nyelvet és | irodalmat, s másodéves volt, ! amikor „beleszeretett” Carduc- ciba, az olaszok Petőfijébe. Azóta fordítja verseit, azóta gyűltek össze valóságos kötetté ... — Igen, szó van róla, hogy a Magvető megjelenteti. Szakmai körökben ismerik már munkámat, s jónak tartják. Simon Gyula 1966 óta a gimnázium pártszervezetének titkára. Hogyan került kapcso- rmyikásmozgalommal ? — kérdezem. — Sokat köszönhetek Sallai Gézának, az egyetem akkori tanársegédjének, ö is faluról felkerült fiatal tanár volt akj koriban. Kommunista. S ebben ! a szellemben irányított vala- ! mennyiünket. De bármilyen \ furcsán hangzik, a munkás- mozgalomhoz igazán közel j Olaszországban kerültem, ha úgy tetszik: ott lettem kommunista. Egyhónapos ösztöndíjjal, 1958-ban Perugiába utaztam, az ottani pártszervezet meghívására. Az ösztöndíj letelte ; után egy hónapra még kint maradhattam Olaszországban azzal a feltétellel, hogy azokban a városokban vagy falvakban, ahol megfordulok, beszélek 1956-ról az ottani kommunistákkal. így jutottam el Rómába, Pisába, Velencébe, egy-egy kis faluba. A perugiai pártszervezet titkára szervezte az utat, a párttá-: goknál szállásoltak el. S amikor sor került a beszélgetésekre, meglepődve tapasztaltam, hogy az olasz kommunisták olyan kérdéseket tesznek fel 56-ról, amelynél az ember kénytelen elgondolkodni. Beszéltem, beszéltem, s közben önmagam előtt is tisztázódott az 1956-os magyarországi ellenforradalom. Amikor hazajöttem, kértem felvételemet a pártba. Akkor már a monori gimnázium tanára voltam. Eleinte a községi, majd a pedagógus- pártszervezetben tevékenykedett, s amikor a gimnáziumnak 1966-ban önálló alapszervezete lett, őt választották meg párttitkárnak. Mit jelent ez a munka egy gimnáziumi tantestületben? — Nincs nehéz dolgom, hiszen a párttagság nálunk egyben nagyon jó szakemberekből, a legtehetségesebb tanárokból áll. Ezért van nagy tekintélye a pártszervezetnek is. így sikerült elérnünk, hogy szinte megelőzve az országos intézkedést, mi már évekkel ezelőtt hozzáfogtunk a tanulószobái korrepetáláshoz, s elsősorban a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulmányi eredményével, tanulásuk segítésével törődtünk. A KISZ-szervezetet erősítettük, főleg a pártösszekötő tanár személyének kiválasztására fordítottunk nagy gondot. így figyelemmel kísérhettük a KJSZ-szervezet minden megmozdulását, segíthettünk, amikor kellett. — Mit vár az új tanévtől? — Ügy érzem, a pártszervezetünknek még nagyobb szerepe lesz ősztől fogva, hiszen az új igazgatónk 45-ös párttag. Ez sok mindenre biztosíték. (fogarasi) Helycserés támadás a nagyteremben Fischer gyertyája — Sárkiisi nagy dobása As edsó véd Egy olyan községben, mint Vecsés — NB U-es labdarúgócsapat, lelkes szurkolók! — izgalmas találkozónak ígérkezik egy „szurkolók ankétja”. Talán a választófüggönnyel kettéosztott művelődési házi nagyterem kissé túlzott óvatosság, kicsi is lesz, gondoltam negyed órával kezdés előtt. Csalódtam. A megjelentek bőven elfértek a fél teremben is, de már elöljáróban mondhatom, bánhatja, aki nem jött el... A 31-es főközlekedési úton, a 29-es kilométerkőnél alig három hónappal ezelőtt még pusztaság volt. Ma épületek, szerelőműhelyek, raktárak, Irodák magasodnak, s körülöttük zöld, kék, szürke, bordó mikrobuszok sorakoznak katonás rendben. A maglódi MiEz kitörött, mint a szakemberek mondják, a belső feszültségtől. Így nem mehet ki a forgalomba a jármű, ki kell cserélni az ablakot csurin Tsz június elején létesült szerviztelepe ez. — Akkor hárman voltunk, most harmincnyolcán vagyunk — mondja Méray István mérnök, a szerviz műszaki vezetője. — Ennek a termelőszövetkezeti segédüzemnek a fő célja elsősorban a saját gazdasági gépeink ellátása. Ezenkívül vállalunk a lakosságnak is szervizmunkát és az AUTÓ- KER Vállalat megbízására az új lengyel mikrobuszokon végezzük el a szükséges átalakításokat. Ezen a másfél hold- nyi területen most pontosan kétszáznyolcvan Nysa mikrobusz vár sorára. Többek között a gázpedált állítjuk át rajtuk a magyar forgalmi szabályoknak megfelelően, szélességjelző lámpát szerelünk fel és elvégezzük az úgynevezett 0-revíziót. A kész kocsik egy részét most veszi át, s adja mindjárt tovább a vásárlóknak az AUTÓKER. Valóban, az irodaépület előtt sokaság, a különböző vállalatok megbízottai várakoznak a gépkocsira. A szerviz alig háromhónapos, s már messze környéken híre van. Dolgozói sok mindenhez értő, jó szakemberek, maglódiak, vecsésiek, gyöm- rőiek, üllőiek és ecseriek, budapesti mindössze kettő van. S még egy érdekesség: átlagos életkoruk 19 év. — Legközelebbi terveink között egy benzinkút felállítása szerepel — mondja JVTé- ray István —, ahol a szuper- benzintől a fűtőolajig mindent meg lehet majd találni. A fűtőolajat házhoz szállítanánk. (egre§) „A Budapest—Cegléd vasútvonal teljes felújítása, korszerűsítése miatt a nappali órákban a vonal különböző részein egy vágányon kell a forgalmat lebonyolítani. Ebből kisebb- nagyobb késések keletkeznek, tovább terjednek és rendszerint a délutáni csúcsidőkben tetőznek. A Nyugati pályaudvar állomási üzemi tervét (technológiáját) módosította, hogy a zavarokat jobban el tudja hárítani. Egyéb más intézkedést is tettünk még a késések csökkentésére, illetve teljes megszüntetésére. A szabad szombatok elterjedésével az elmúlt évben a szombati lebonyolítható vonatok menetrendjét módosítottuk. A módosítások után újabb felméréseket végeztünk, s ezek alapján több vonat közlekedését ismét visszaállítottuk. Jelenleg szombaton Mo- nor és Üllő állomásokról nyolc Első, ami szembetűnt, hogy az ünnepi, mondjuk úgy, a díszelnökségi asztal körül sok szék üresen maradt. Hogy kik számára tartották fenn ...? Az ott helyet foglaló sportköri elnök üdvözlő szavai után mindjárt asztalszomszédját vették pergőtűz alá a szurkolók. S olyan nagyszerűen pasz- szolták a kérdéseket — egyetlen gólhelyzetet sem kihagyva —, hogy Szotyori Pál edző alig győzte a gólokat hárítani. Ügy hajolt jegyzetfüzete fölé, mint amikor a kapus fejessel akarja kivédeni a kapuba tartó labdát. Elsőként Nagy Lajos adott egy jó beadást: „Miért van a zöld gyepen annyi kihagyott gólhelyzet, az a lőjjetek már egyszer hangulat!?’’ Oldalt passzolt, Hanek Károly jól kezelt: „A szezonban fontos az ifi- és a második csapat foglalkoztatása is. Nincs kemény edzés!” Egy szurkolócsatár elé került a labda, s úgy megrúgta, hogy kapus legyen a talpán, aki hárítani tudja: „Edzői munkatervet kell készíteni, s megnézni a végén, hogy meg tudta-e valósítani az edző az ott leírtakat!” A labda tovább pattant, és a tologatásban talán az ankét legragyogóbb gólja született: „Egy mérkőzés szépen indul, ám a csatársor leáll. Erre előremegy a half is, végül a bekk rúgja a gólt. Hogy lehet ez!?” A bőr Fischer Mátyáskoz került, de ő gyertyát rúgott: „Nincs meg a kellő fegyelem! Gyakran rosszul időzített a csere! Kellett-e a Toto Kupa, nem lett volna jobb inkább pihentetni a játékosokat?” Gurult a labda Kiss Lajoshoz, Szalontai János vette át, ő egyenesen Sárközi Károlyhoz továbbította. Ezt a gólt kellett megnézni! „A vecsési szurkolók évek óta mindenütt ott vannak, ahol a csapatot buzdítani kell. A vecsési szurkolók kapni is szeretnének valamit! A tanácstól nincs itt senki, kár, mert tenni kellene valamit, hogy egy klubhelyisége legyen a sportkörnek. Nem találkozik a szurkoló sem a vezetővel, sem a játékossal, a pályán csupán, ez hozza, hogy a szurkoló sem mindig viselkedik sportszerűen. Tájékozatlanul áll a pálya szélén.” Ezután „Görbe”, a nagy ru- tinú, kedvenc volt játékos tüneményes gyorsasággal a nézők közé rúgta a labdát: „Hallatlan türelmetlenség uralko- kodik a szurkolók között.” Sárközi dobta vissza, egészen a pálya közepéig: „Féltjük a csapatot a kieséstől.” Ez volt minden kérdés, felszólalás igazi lényege, indítóoka, a csapat szeretete, féltése. Egy bal oldali támadás után éles lövés szállt p jobb felső sarokba, Szotyori Pál azonban szépen lehúzta. S hosszú ideig magánál tartotta a labdát. „Lehetőségeink kisebbek a többi NB U-es csapaténál. Gyakran nem tudunk egységes edzést tartani, mert aki a fővárosban, teszem azt, Újpesten dolgozik, órányi késéssel ér ki Vecsésre. Anyagi gondjaink is vannak. A termelőszövetkezetek például nem adják sportalapjukból az ígért hozzájárulást. Mindössze két jó labdánk van, hogy egyebet ne mondjak. Nem mindegyik játékos felel meg az igényeknek, egyre több a megsértődő, a nem játszom játékos. A játékosok elhíznak. Fiatal a csapat, mégis kétségtelen, a jövőben jobban kell az ifikre támaszkodni. A helybelieknél több az akarat, a szív, különösen ha hazai közönség előtt játszik...” Sok mindenről, mondhatnám úgy: a vecsési csapattal kapcsolatban mindenről szó esett ezen az ankéton. Barátságos „mérkőzés” volt végül is. A Vecsési VIZÉP további sikerei reményében váltak el egymástól a szemben ülők. Fekete Gizella
