Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-26 / 199. szám
PEST MEGYEI 1970. AUGUSZTUS 26., SZERDA Teenagerek A csodálkozó nemzedék Serfőző Márta 15 éves, most kezdi tanulmányait a váci Sztáron Sándor Gimnáziumban. Már pályát választott: újságíró szeretne lenni. Megkértem, hogy készítsen képzeletbeli riportot a tizenévesekről: — Sok teenagert keresnék fel. A generációmat rétegekre bontanám: az első a „piszkosréteg”, amely nem mosakszik és közönségesen beszél, aztán a kulturáltakkal és a még kulturáltabbakkal beszélgetnék: Külön foglalkoznék az aktívakkal és a passzívokkal. . — Mit kérdeznél tőlük? — Hogyan élnek, milyen a helyzetük a családban, vállalnak-e feladatot a KISZ-ben, segíti-e őket a vállalat, megkérdezném, hogy mi a véleményük az ifjúságról, az iskoláról. — Mi lenne a riport eszmei ■mondanivalója? — Hát... ezt nem tudom... A húgom 16 éves, gyönyörű műhajat vásárolt, amelyet a balatoni fürdőzéskor is a fején hord, születésnapjára szemceruzát, négyszínű szemhéjfestéket kért. A telefon mellé egy noteszt rendszeresített, amelybe pontosan fel kell jegyeznem, mikor, mit üzent Gábor, Pista vagy Péter. A húgom nagyon szeret vitatkozni és nagyon nem szereti, ha nincs igaza Egyszer, egyik gondolatára azt merészeltem mondani, hogy badarság, azóta nemzedéki ellentéteink vannak. Az öcsém idén lépett a bűvös második „X”-be. Ö állandóan szereli közös Trabantunkat, amely — emiatt — szinte mindig rossz. Szabad idejében nőügyeivel traktál. A vitában hosszasan hallgat, aztán mond valamit, ami tényleg okos. Nem túl jól vezetem a Trabantot, ezért az öcsémmel nemzedéki ellentétem van. A húgom és az öesém azt mondja, hogy nem értem meg őket. Igazuk lehet, már v négy éve nem vagyok teenager... sek megtanulhatnák a kitartást. Mindenkinek meg kellene érteni, hogy felszabadultunk, mindent ki kell mondani. A felnőttek konkrétan nem akadályozzák meg a teenagerek fejlődését, de nem nevelik őket teljesen helyes irányba. Én úgy érzem, a teenagerek- nél a jó tulajdonságok vannak túlsúlyban. Az ifjúság valamilyen külön társadalom a társadalomban? Elkülönül a többi nemzedéktől? Egyáltalán mit jelent teenagernek lenni? Nem az azonos kronológiai időben való születés ténye avatja sajátos csoporttá az ifjúságot, hanem a közös élmények, az egyenlő tapasztalatok, a közel ugyanolyan életforma, a hasonló gondolkozás. A fiatalok sajátosan közelítik meg az anyagi és szellemi tényeket, hiszen mások az emlékeik, s más a társadalmi szituáció, amelyben gondolkozhatnak. A teenagerség, a csodálkozás időszaka: rácsodálkoznak önmagukra, társaikra, szüleikre, a társadalomra, a politikára, az életre. Ha nemes értelmében' csodát látnak, akkor kevés tapasztalat, szellemi érték hullik ki a csodálkozás rostájából, s új személyiségi alapokról hasonló összefüggéseket fedeznek fel, mint a felnőttek életét meghatározó felismerés. 'A gyorsuló időben gyorsul a nemzedékek fejlődése. Aligha lenne helyes, ha a felnőtt nemzedék az ifjúság elé pusztán önmagát állítaná mérceként. Hasonló, más és főbb értékeket kell várni tőlük. Mészáros Zsuzsa 19 éves, 'Gödöllőn az árammérőgyár értékesítési osztályán dolgozik. Azt mondja, nem szeret általánosítani, ezért válaszai szerinte csak féligazságok. — Miben különböznek a teenagerek a felnőttektől? — A tizenévesek lelkesednek, szívből-lélekből csinálják azt, amit szeretnek, nem valamilyen konkrét hasznot akarnak elérni. Megmondják a véleményüket, vitatkoznak. Nem adnak túl sokat a formaságokra, inkább a tartalomra. A teenagerek elaprózzák magukat, bár sokoldalúak. — Mit tanulhatna a két nemzedék egymástól? — A felnőttek egy kis bátorságot, a fiatalok egy_ kis meggondoltságot. Az idősebbek átmenthetnének magukba egy kis szívet, a tizenéveA megyei , KlSZ-bizottsá- gon Molnár József titkártól azt kérdeztem meg, hogy mely közegekben lehet megismerni a tizenéveseket? ^ — Javaslom az ifjúsági klubokat, a szakköröket, az építőtáborokat, a társadalmi munkák végzését. Megkértem Mészáros Zsuzsát, hogy mondja el, hogyan készítene a gyárban felmérést a teenagerekről. — Megkérdezném tőlük: mi érdekli őket, milyen az életmódjuk, az életformájuk, az életcéljuk, mi a szórakozásuk? — Milyen válaszokat kapnál? — Életfelfogás nem lenne (csak él!); életcél: dolgozom, családom lesz; szórakozás: bál, tánc; politikával jobb nem foglalkozni. — Hogyan értékelnéd tapasztalataidat? — Nincs minden rendben. — Milyen javaslatokat tenKőműves szakmunkásokat, és segédmunkásokat (16. évet betöltött fiúkat is), ács, asztalos, könnyűgépkezelő szakmunkásokat és kubikosokat, villanyszerelő, parkettás, tetőfedő, festő, épület* és diszműbádogos, víz-fűtésszerelő, lakatos szak- és betanított munkásokat, rakodókat, gépkocsi- és dömpervezetőket, autószerelőket, raktári segédmunkásokat, éjjeliőröket, minden szakmába nyugdíjas szakmunkásokat AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK Jelentkezni lehet a „Prosperitás” Ktsz munkaügyi osztályán, Budapest IX., Viola u. 45. $z. alatt nél, hogy minden rendben legyen? — Nem tudok olyan javaslatot tenni, amely hasznos lenne. Következő cikkeinkben nekünk is sok kérdésünk lesz. Fel szeretnénk térképezni a tizenévesek érdeklődését, meg akarjuk tudni, hogyan választanak pályát, ki és mi befolyásolja őket? Milyen karrier áll előttük? Hogyan fejlődnek a középiskolákban és a szakmunkásképző intézetekben? Hogyan fogadják őket a munkahelyeken, miben kell alkalmazkodniuk? Milyennek látják a felnőtteket? Mi a véleményük a társadalomról, a politikáról? Egyesek miért jutnak az „utcasarki társadalomba”, a galerikbe? Hogyan lesz egy teenagerből fiatalkorú bűnöző? És még sok más kérdésen át azt keressük: milyen felnőttek lesznek a ma teena- gerei? A jó vagy a kevésbé jó etikai kategóriáját szeretnénk nyugodt szívvel kimondani a tizenévesekről. A kevésbé jó esetében azt is fel szeretnénk tárni, hogy mi, felnőttek, hol hibázunk, hol vétünk. Fóti Péter Felmentés > — kinevezés Az Elnöki Tanács Hollai Imre rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet — más fontos beosztásba történő áthelyezése következtében — érdemeinek elismerése mellett felmentette hazánk athéni nagykövetségének vezetésére kapott megbízatása alól. Egyidejűleg felmentette a Magyar Népköztársaság képviselete alól a Ciprusi Köztársaságban. Az Elnöki Tanács Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettest — érdemeinek elismerése mellett — felmentette a külügyminiszter-helyettesi teendők ellátása alól, s rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti minőségben megbízta hazánk athéni nagykövetségének vezetésével. Egyidejűleg megbízta hazánk képviseletével a Ciprusi Köztársaságban. Az Elnöki Tanács Marjai József rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet megbízta a külügyminiszter-helyettesi teendők ellátásával. Tízmillió füzet Az iskolaév kezdetére 10 millió füzetet adott át a kereskedelemnek a Fűzfői Papírgyár. Az idén több újdonsággal i$ meglepték a diákokat. A hagyományos kék borítólapos félfamentes irkák helyett színes fedőlappal famentes papírból is gyártottak füzeteket. A pasztellszínű fedőlapokat hangulatos grafikák díszítik. Asszonygondok a Csepel Autóban TANULÁS MUNKAIDŐBEN? A Csepel Autógyár dolgozóinak egyharmada nő. Gazdasági és szociális helyzetükről készített felmérést a munkaügyi főosztály. A jelentést tegnap délután vállalati szak- szervezeti bizottsági ülésen vitatták meg és a legfontosabb tennivalókat is meghatározták. A dolgozók 36,9 százalékának nincs meg a nyolc általánosa, szakmunkás-bizonyítvánnyal pedig 15,1 százalékuk rendelkezik. A szociális-ellátási helyzet javításával, a szolgáltatások bővítésével, munkaidő-kedvezménnyel is segíteni kell, hogy minél többen tanulhassanak. Számarányukhoz képest igen kevés nő dolgozik vezető állásban. Jelenleg mindössze egy főosztályvezető, egy osztályvezető, egy főművezető és harminchat csoportvezető. Bár a gyárban sokat tettek o nődolgozók alapbérének emeléséért, keresetük még mindig elmarad a férfiaké mögött. Ebben része van az alacsonyabb képzettségnek, de nemegyszer tapasztalható a művezetőknél, az üzemvezetőknél a helytelen, szubjektív felfogás' is. A jelentés foglalkozott a túlóráztatással. A dolgozó nők többsége családos, akiknek a Í iluszmunka megterhelést je- ent. A több műszakos foglalkoztatásnál is figyelembe kell venni a nők kettős hivatását; egyes gyáregységekben már meg is szüntették az asszonyok szombat éjszakai műszakját. A munkaügyi főosztály jelentését korábban az üzemi nőfelelősök és a központi nőbizottság tagjai megvitatták ér észrevételeikkel kiegészítették. Gondjaik között első he lyen említették, hogy nagyobb megbecsülést várnak munkahelyükön. Sokat kellene még javítani a bánásmódon. Nemegyszer mondják a tizenöthúsz éve becsületesen dolgozó nőnek, hogy „ha nem tetszik valami, veheti a kalapját”. Az asszonyok szívesen tanulnának, ha munkaidőben tartanák a szakmunkásképzést. Felvetették azt is, hogy jó lenne, ha a Csepel Autógyárban is bevezetnék a korpótlékot, hiszen így semmi különbség nincs egy törzsgárdatag és egy új dolgozó között. Szóba hozták a munkakörülményeket, zajcsökkentők, szellőzte- tők felszerelését kérték. Az asszonyok segítséget kértek, hogy a vállalat telephelyén, valamint o lakótelepen levő üzleteket bővítsék, gazdagítsák az áruválasztékot is. Igényként jelentkezett a bölcsődék és óvodák bővítése is. A nők helyzetének javítására a Csepel Autógyárban intézkedési tervet dolgoznak ki, határidővel, felelősökkel. A bérkérdés megoldásában pedig ezentúl a négytagú bérbizottság kikéri a vállalat nőfelelősének véleményét is. Csend a vonatokon Aki ismerte a korábbi állapotokat, az tudja csak lemérni igazán, mit jelent a rendelkezés, mely szerint tilos a rádiózás a vonatokon. Mármint a hangos rádiózás, hiszen fülhallgatóval bárki élvezheti a műsort. A fülhallgatókat eredetileg is ilyen célokra mellékelték a készülékekhez, csak időbe telt, míg ezt az illetékesek fölfedezték. A vasútnál. Mert másutt még késik a fölismerés. Annak a nagyon egyszerű ténynek a kimondása, hogy egy vagy két embernek nincs joga tíz meg húsz másik ember idegein táncolni. Ennek semmi köze a személyes szabadsághoz, bár néhány ifjú most, hogy nem bömböltethetik rádióikat, ezt emlegeti. De hát nem is erről, a vonatokon parancsolt csendről van szó. Sokkal többről. Arról, hogy — apró ügyben ugyan — győzött a józan fölismerés: nem lehet mindent agitációval megoldani, a nevelő munkának vannak szigorú eszközei is, nemcsak a szó, a kér- Ieiés. Társadalmunk erkölcsi alapkövévé tette a humanitást. Nemes dolog. Am, baj, ha a humanitás álhumanitássá silányodik, ha minden esetben és mindenkivel szemben csupán a feddésig jutunk el, ha azokkal, akik rászolgálnak, nem ismertetjük meg, mi az erő. A társadalom törvényi ereje. A kettő, a humanitás és a jogos szigorúság ugyanis valójában egy. Sűrűn úgy tűnik azonban, mintha egyik kizárná a másikat, s hol csakis humanitást, s hol csakis törvényi szigorúságot gyakorlunk. A dolgok közötti különbség nem mindig szembetűnő, ám ez még nem ok arra, hogy le is mondjunk a különbségek megállapításáról. Mert más-e, mint naivitás, hogy a falu garázdáját, a verekedésért, botrányért többször elítélt fiatalembert az ifjúsági szervezetre akarták testálni: nevelje meg? Ahogy ennek fordítottja is hamis nézetből fakad, amikor az apró fegyelmezetlenséget elkövetett tagot kizárta a brigád, mondván, nem közénk való. Napról napra sok esetben kell választani az eszközök között: a meggyőzés, a figyelmeztetés, a büntetés között. A vonatokon parancsolt csend annak jó példája, hogy vannak ügyek, melyeket intézkedésekkel, hatósági szabályokkal szükséges kellő mederbe terelni, s vannak, melyeket hiba lenne így kezelni. Ez egyszerűen hangzik, a bajok akkor jelentkeznek, amikor a gyakorlatban kell dönteni. Szélsőségek találkoznak inkább, mintsem józan vélemények. Vannak, akik mindent adminisztratív eszközökkel szeretnének megoldani, akik azt hiszik, hogy a rendelkezések, a lépten nyomon kirótt büntetések hatására egyszerűvé válna az élet, nem lennének komplikációk. Mások meg a szavaknak tulajdonítanak mitikus erőt, melynek hatására megjuhászkodik a legvadabb garázda is. A megyében különösen fontos ez, mert elszaporodtak az erőszakos cselekmények, s nyomukban a végletes ítélkezés, pro és kontra. Az egyik tábor csakis a hatóságokra hagyatkozna, a másik kizárólag a társadalom nevelőmunkájára apellál. A végletesség nem kínál megoldást, tartós eredményt. A példánál maradva: a vonatokon a csend kimondása hatósági feladat volt. A rendelkezés betartatása már többet kíván: hatóság és közönség megértő együttműködését. S ezt, törvények és társadalmi tudatosság kölcsönösségét jelölhetjük meg, mint a tartós megoldások útját. M. O. Szárazon és vízen A mecseki állatkertben érdekes természetfilm forgató- I sát kezdték meg kedden a MAFILM munkatársai. A film főszereplői — vidrák, halastavaink félelmetes ragadozói. A mecseki állatkertben két vidra él: az egyik hatéves és teljesen szelíd, a másik kétéves és félvad állapotban van. Rendkívül ritka eset, hogy ez a ragadozó ilyen sokáig marad fogságban és még különösebb, hogy az idősebb vidrát sikerült tökéletesen megszelídíteni, emberhez szoktatni. Ezért is esett a filmesek választása a mecseki vidrákra. A forgatás céljára az állatkertben negyven köbméteres medencét építettek, s betelepítették halakkal és vízi növényekkel. Így azután víz felett és víz alatt egyaránt filmezni tudják az állatok életét, játékát. A film címe: Szárazon és vízen, rendezője: Hárs Mihály. Ha festmény lenne, így jellemeznék; könnyed vonalvezetés; a redők esése és a több irányból közép felé futó vonalak a szereplő személyére koncentrálják a figyelmet, odavezetik a tekintetet. Ennél a fotonál is elfogadható mindez, azzal, hogy a téma nagyon is gyakorlati. Jelen esetben a cselekmény középpontjában a Mechanikai Művek egyik ügyes munkásnője áll. Sok múlik rajta, az oroszlánrészt mégis a gép vállalja: készül a nagyméretű kondenzátor. Gyártmányaikat a körömnyi mérettől a nagy alakú dobozokig, széles skálában készítik, s a híradástechnikai készülékeknél csakúgy felhasználhatják, mint az egyenletes áramellátás szolgálatában. FÖLDRENGÉS SZARAJEVÓ KÖRNYÉKÉN Nyugati hírügynökségek ■ a Tanjugra hivatkozva jelentig, hogy közepes erősségű földrengés rázta meg Szarajevó környékét. A földrengés éjjtel 1.40 órakor rázta fel álmából a városnak és környékének lakosságát. Kisebb anyagi károk keletkeztek, sebesülésről és halálesetről nem tesznek említést a jelentések. BEFEJEZŐDÖTT az adatgyűjtés több jugoszláviai és az ausztriai levéltárban a készülő Vas megyei helytörténeti lexikonhoz.
