Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-26 / 199. szám
rest »iecvki '^Cít'tap 1970. AUGUSZTUS 86., SZERDA Betűk meg forintok Vecsésen egy asszonytól kértem útbaigazítást, merre van a könyvtár. — A könyvtár? Nem is tudom, van-e itt? Cegléden hasonló kérdésre határozatlan választ kaptam: — Talán az a nagy épület. Az a nagy épület a városi tanács volt. Vácott egy tíz év körüli szóke fiú mondta hogy: nem tudom. A barátja viszont, aki könyvtári tag, elkísért az épületig. HELYZETKÉP Pest megye lakossága, különösen a fővároshoz közel levő falvakba való tömeges bevándorlás miatt, ugrásszerűen megnőtt. Ahhoz, hogy a lakosságot el tudják látni, telkeket kell parcellázni, járdákat építeni, utakat javítani, villanyvezetéket húzni, kutakat fúrni, üzleteket és szolgáltató házakat építeni. Ezek alapvetően fontosak. És közből nem jut pénz a művelődési ház tatarozására, bővítésébe, könyvtár építésére, vagy kialakításara, az állandó könyvtáros fizetésére, és könyvekre; újakra, és a régi, már elrongálódott állomány cserélésére. Természetesen berendezésre sem, kényelmes székekre, fotelokra, szőnyegekre. Két évvel ezelőtt a könyvtárak könyvállománya a lakossághoz viszonyítva nem érte el az egy főre jutó egy könyvet sem. Azóta valamit javult a helyzet, de még mindig csak másfél könyv jut egy emberre. Ez nem éri el az országos átlagot. Egy olyan nagy lélekszámú városnak mint Vác, 160 négyzetméter alapterületű könyvtára van. KÉRDÉSEK Orosz Mihály, a váci könyvtár igazgatója: — Véleményem síerint alapvető változásra, fordulatra nem számíthatunk addig, amíg a könyvtárakat, á könyvterjesztést — a gyakorlatban is — nem szolgáltatásként kezelik. A szó legnemesebb és legpraktikusabb értelmében: egyszerre. Mi a jó szolgáltatás jellemzője? Egyrészt önmaga, vagyis, a színvonal. Ha a Patyolat foltosán adja vissza a ruhámat, magam mosom. Ha tisztán, akkor elégedett vagyok, és inkább kifizetem a nagyobb összegét, de nem kínlódom otthon a mosással. A könyvtári díj névleges. Ha a könyvtári szolgáltatás színvonalas, az olvasó érdeklődésével fizet. Azzal, hogy minél gyakrabban jön, és másokat is magával hoz. Ez a kulturális forradalom szerves része, tehát országos érdek. — A jó szolgáltatásnak jó reklámja van. De hogyan reklámozhatunk mi egy könyvtárat, mondjuk jó vitaestekkel, klubbal, helyben olvasás lehetőségével, ha egyszerűen nincs terem, nincs hely, ezek( megszervezésére ! A váci könyvtárat most éppen átalakítják. Nagyobb nem les-, de a beosztása megváltozik, nagyobb helyet alakítanak ki a folyóiratolvasónak (200 folyóirat jár ide), a kézi könyvtárnak, hogy lehessen böngészni, kutatni, és a gyerekkönyvtár zsúfoltságán is enyhítenek valamelyest. Közel kétezer olvasójuk van, gyerek 600. Az igazgató szerint Azonnali belépésre felveszünk anyagbeszerzőt, gépkocsivezetőket, mezőgazdasági gépszerelőket, traktorosokat, gépkocsirakodókat és műhelygépkocsira szerelő-gépkocsivezetőt. Üj Élet Tsz, Tiszakécske Telefon: 88. 10 ezernek kellene Ienhie, ez á reális. Ahhoz viszont 30 ezer, könyv helyett 100 ezer kellene, ahhoz pedig nagyobb helyiségek. A váciak reménykednek, 8—10 millió forintért, a negyedik ötéves tervben hatalmas művelődési központ épül: könyvtárral. Várható-e javulás másutt is? MAGYARÁZAT Pál Ernő, a Pest megyei Tanács könyvtárának igazgató- helyettese: — Amíg az ország pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé, hogy a népművelésre stabil pénzösszeget tervezzenek be, nem. A , másik baj, hogy a meglevő pénz is túl sok csatornán érkezik, magyarul, sok bába közt elvész a gyerek. Világos, hogy ahol egyszerre kellene fejleszteni az "üzem, a szakszervezet és a község könyvtárát, ott nem épülhet ki egyik sem, nem szolgáltathat egyik sem megfelelő színvonalon. Márpedig a könyvnek maga a könyvtár tud csak propagandát csinálni. Kultúrált környezetű, világos, kényelmes, jól felszerelt könyvtárba járni: program lehet, éppen olyan, mint a színház, vagy a mozi. Amíg állva, futtában — a kis hely miatt — zsúfoltságban, lökdösődve kölcsönözhetnek, addig csak az elszánt könyvmolyokra, az amúgy is érdeklődőkre számíthatunk. De hol marad akkor a népművelés? Azoknak a bevonása, akik nem, vagy csak rendszertelenül olvasnak? Borbély Tibor, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője: Molnár József miniszter- helyettes hozzánk küldött leirata szerint, ahhoz, hogy a könyvtárhelyzet Pest megyében megfelelővé váljék, 50 millió forintra lenne, szükség. Teljesen egyetértettünk, de ez az összeg nem áll rendelkezésünkre. Bármennyire tükrözi a valóságot, mint lehetőség is irreális. Amit vigasztalásul mondani tudok: a váci könyvtár megépül, a szentendrei megyei művelődési központ is, ezenkívül bővíteni fogják a ceglédi városi könyvtárat, járási feladatok ellátására is alkalmassá teszik. Az imént említett összeg tükrözi a feladatok nagyságát. Többet kell áldozniuk a helyi tanácsoknak, az üzemeknek, a szak- szérvezeti könyvtáraknak jobb és ezért eredményesebb kapcsolatot kell kialakítaniuk a községi könyvtárakkal. Amíg csak mozgalom van gyakorlati tettek nélkül, nem számíthatunk javulásra. Szeptemberben országos könyvtárosi konferencia lesz. Ott ismét napirendre kerülnek ezek a kérdések. Tagadhatatlan: aktuálisak. Varga Vera Duna műhely ‘70 Rossz invitálás - jó tárlat A Duna-műhely kiállításáról készült katalógus első mondata: „A Vác Városi Tanács végrehajtó bizottsága művelődési osztályának hazánk fel- szabadulása 25-ik évfordulója tiszteletére a Duna-műhely alkotócsoport tagjai részére kiírt képzőművészeti pályázatra beérkezett pályamunkáinak a Madách Imre Művelődési Központ és a Kiállítási Intézmények által rendezett kiállítása a váci kiállítóteremben.” Ha a Görög templomban megrendezett tárlat úgy sikerült volna, mint - ez az invitáló mondat, bizonyára kevesen tekintették volna meg a Duna-műhely alkotásait. A Kiállítás jobban sikerült a prospektusnál — amelynek képein nem lehet eligazodni — sőt, elmondhatjuk, értékes, gazdag anyagú bemutató tárlatot tekinthetnek meg az érdeklődők Vácott szeptember 13-ig. A pályázat díjait már kiosztották. A 10 ezer forintos első díjat Cs. Nagy András nyerte el három olajképével, a 8 ezer forintos második díj Mizser Pált illette olajtemperáiért, grafikáiért, és az MSZMP váci tanácstermébe készített pánnójáért. A harmadik "díjat és ötezer forintot Kristóf János kapta. A többi résztvevő: Dániel Kornél, Pirk János, Gaál Imre, Hídvégi Valéria, Peukert Károly, Végli Dezső és Lipov- niczky László képei is szerepelnek a tárlaton, mely utat enged a mai modern festészet minden irányzatának. A Duna-műhely tagjainak kiállítása érdekes kezdeményezések, sajátos. stílusjegyek magánviselője: Mizser pasztellszínei, Cs. Nagy lendületes formái egyéni jelleget kölcsönöznek a váci képzőművészek bemutatójának. Monográfia Bartók Béláról Monográfia jelent meg Moszkvában Bartók Béla életéről és munkásságáról. A neves zeneszerzővel foglalkozó művet I. Nyesztyev moszkvai zenetudós írta. A zenetudós megállapítja, hogy Bartók zenéjét a Szovjetunióban fáradhatatlanul népszerűsítik olyan kiváló művészek, mint 'Szvjatoszlav Rihter, Gennagyij Rozsgyesztvenszkij, Kirill Kond- rasin. — Ősztől a pedagógusképző intézményekben új tantárgy a beszédművelés. Tanulása kötelező lesz valamennyi pedagógusjelölt számára. A beszédművelés oktatása a leendő nevelőket hatékonyan segíti abban, hogy minél szebben, tökéletesebben beszéljenek magyarul. Amíg a buszra várunk fvíezey Katalin versei Mezey Katalin is tagja annak a fiatal költőkből álló társulásnak, amelyet „Kilencek” néven szokás emlegetni. Ez a csoport nem is cyan régen az Elérhetetlen föld című antológiával hívta fel magára a figyelmet. Az Elérhetetlen föld megjelenése az irodalmi közélet lényeges eseményévé vált, mert bebizonyította, hogy azoknak a költői-írói törekvéseknek, amelyek egy fedél alá valók, közös otthont kell és érdemes teremteni. Ez az antológia utat nyitott egy régebbi igénynek — a most induló fiatal írónemzedék olyan orgánumok közé tömörülhessen, amelyeket saját eszmei elkötelezettségei, saját irodalmi értékítéletei hoztak létre. Az antológia alkalmas arra, hogy a benne szereplők közösen méressenek meg. Azokra a vonásokra hívja fel a figyelmet, amelyek az egyes költőket közösségbe rántja. A költő azonban nagyobb univerzum annál, hogy megférne másokkal. Csak az egész viHOBBY ÜJ BÉLYEGEK ViofcV : >< i < ii mmrn POSTA:m r 1 i M&ét'jiíí; *• 4 -ál ‘ay ' »jiy GYÁR ROSTA* A Magyar Posta a 43. bélyegnap alkalmából páratlanul szép, többszín nyomású, Corvinák című, 4—4 darabból álló bélyegblokkot és bélyegsort adott ki. A képen az egyik blokk. lággal férhet meg. Egyedül. A csoport, a tömörülés, az indulás elhagyhatatlan alap- feltétele. De a csoportok általában felbomlanak: csak előkészítői egy-egy jelentős egyéniség kiugrásának. Most a „Kilencek” is egymás után jelentetik meg önálló köteteiket. Mezey Kataliné egyik a sorból. Az Amíg a buszra várunk című kötetben ötvenkét verset közöl a költő. Nyolc év termését. Bizonyára sokkal többet irt, mint amennyit kötetébe be- válogatott, mégis úgy érzem, hogy ez az ötvenkét vers vagy nagyon sok, vagy nagyon kevés. Jó lenne ismerni a szelektálás szempontjait. Jó lenne tudni, Mezey milyen erőknek engedve hág önnön versei torkára. Jó lenne ismerni azokat a verseket, amelyek kimaradtak. Talán azok jobbak. Félreértés ne essék: Mezey Katalin tehetséges költő. Vagy fogalmazzunk így: tehetséges r és költő, tehetséges is, költő is. Az a néhány vers, amely az ötvenkettő közül fennma- g ■rád az olvasó emlékezetének, ítéletének rostáján, minden kétséget kizáróan bizonyítja ezt. (Tópart hajnalban, Kövek a patakban, Töredék, Vízi versek, Búcsú, A hegy, Legyek, Kormos szél, Amíg a buszra várunk.) Ezekben a versekben Mezey Katalin par excellence költőnek mutatkozik, olyan költőnek, aki a táj, a környezet egy-egy lényegtelennek tetsző vonásába a dal egyszerűségével képes belelátni az egyén és a társadalom bonyolult gondjait, akinek a soraiban a zene természetes lüktetésével mozdul szóvá a lélek, akinek a tollán méz és műanyag, a motorbiciklin érkező szerelmes, vonat és víz — tehát a természet és a technika elemei a legma- gátólérthetődőbb harmóniába olvadnak. Ebben a kilenc versben, amelyet az ötvenkettőből hiteles, megszenvedett költői teljesítménynek érzek fszembeh azokkal, amelyeknek hitelét a didaktikus szándék csorbítja) egy csendes szavú, szemlélődésre hajlamos, de a csend mögött drámáktól fortyogó költészet áll elénk. Mint ezekben a sorokban: A márciusi lépcsőházban hátukon fekvő döglegyek. Lehull dermedten minden érzés, de még elszántan mímelek. Ha arra gondolunk, milyen kevés igazi vers születik, ez a kilenc igazi vers — induláshoz — talán nem is kevés. P. XIV. Elérkezett a nagy nap. A teljes stáb már hajnalban a helyszínen volt. És nem unatkoztak. A leendő filmszínészek korá hajnalban ott voltak, hogy idejében érkezzenek. Sőt sokan már este kivonultak, és itt töltötték az éjszakát. . Dönci rájött, hogy elkövette a nagy hibát: a hirdetésben nem írta meg, hogy férfiakat keres. Ezért többségében fiatal lányok jöttek el. — Rendező úr — libbent elé egy fiatal sexbomba —, én már a Jancsónál is játszottam. Ha kell, vetkőzöm is ,.. — Nem kell! — mondta dühösen Dönci. — Persze, azért ki lehetne próbálni — vélte Pihe. — Hadd lássuk, milyen fényképarca van... — És hol a munkaruhája? — kérdezte Dönci, hogy ürügye legyen a lány elküldésére... — Csodálatos fehérnemű van rajtam... — kacsintott a lány... — Rendező úr — lökte félre a lányt egy termetes asszonyság. — Nézze meg a kislányomat. Az isten is filmre teremtette — harsogta, és maga elé tolt egy leánygyermeket, aki mögött a mama is elveszett. — Az isten igen, de az apja nem — kuncogott Pihe. — Maga szatír! — mondta az asszony, és felverte a környéket az ordítozásával: — Hiába, ilyenek ezek mind. Mit számít itt a tehetség... Dönci végre megtalálta a megoldást: — Hölgyeim és uraim! — kiáltott a számára épített dobogóról, a rendező feliratú székre rogyva. — Mi nem akarunk visszaélni az önök idejével. Ügy alakult a forgatás, hogy délelőtt a férfiak jelenetét vesszük fel. Kérem e2ért a hölgyeket, hogy most hagyják el a forgatás területét, és délután háromkor jelentkezzenek a János-hegyi kilátónál, ahol valamennyien kapnak egy kisebb szerepet..! A lányok boldog reményekkel eltelten távoztak. Patkány a férfistatisztákat vette kezelésbe. Csak azok maradhattak, aikiknek megfelelő munkaruhájuk volt és elég erőseknek látszottak. Ötszázat választott ki közülük, majd megtartotta számukra az eligazítást: — Itt, kérem, egy nagy építkezés beindulásáról szól jelenetet forgatunk. 10 órára megjönnek a teherautók. A film indító képsora lesz az a jelenet, amikor megrakodjuk az autókat, és az anyag elindul a nagy építkezés felé. Kérem a művészeket, hogy gyorsan, fegyelmezetten és öntudatosan dolgozzanak. Beszélni szigorúan tilos. Közben a rendező úr figyel, és a legtehetségesebbeket a film további jeleneteiben is alkalmazza... Patkány azután néhány mozgáspróbát tartott, Pihe egyfolytában a felvevőgép mögött állt, időnként egy-egy színészjelöltet a gép elé hívott: — Mosolyogjon... így . .1 Kitűnő.,. Fél tízkor a statisztákat egy újabb eligazításra elvitték a terepről. Az egyik épülő ház állványaira zavarták fel őket, és Pihe néhány snittet csinált róluk. Sunyi elégedetten állapította meg, hogy tehetségesek és nagy jövő vár rájuk. Mindössze egy kövér bérelszámoló esett le az állványról, annyira kihajolt, hogy benne legyen a képben. Szerencsére csak a lábát ficamította, de vállalta a további szereplést, mert át- érezte a művészet nagyszerűségét. Ezalatt sorra érkeztek a megrendelők. Patkány a teherautókat a megjelölt helyre állította, majd az építkezőket összegyűjtötte, és elmagyarázta a teendőket: — Az építőanyag közszükségleti cikk. Akciónk célja, hogy a kisemberek olcsón jussanak anyaghoz. Egy szállítmány ára 10 000 forint. Az ösz- szeget a pénztár feliratú bódéban kell nyugta ellenében befizetni. Ezután kezdődik a rakodás. Felhívjuk figyelmüket, hogy az akcióról a filmhíradó felvételeket készít. Ezért a megrendelőknek a forgatás területére belépni nem szabad. Biztosítjuk önöket, hogy minden ko.csira megfelelő meny- nyiségű tégla, faanyag és cement kerül a befizetett összegnek megfelelően. A munkások a teherautón maradnak, és segítenek a lerakodásban is... A megrendelők megostro- mplták a pénztárt, és szegény Rezső beleizzadt, amíg beszedte a sok pénzt. A gépezet csodálatos pontossággal működött: pontban 12 órakor Pihe a kamerával megjelent az állvány tetején, 12 óra 10 perckor megtelt e tér: munkásokkal, akik szédületes gyorsasággal megkezdték a kocsik rakodását... — Gyorsan... Fegyelmezetten ... Áz a kék overallos férfi ne röhögjön mindig a kamera felé — hangzottak Dönci vezényszavai, és a megrendelők a kordonon túlról lenyűgözve figyelték a munkának ezt a soha nem látott lendületét... — Hiába, régen mondom én, hogy minden munkahelyre ki kellene vinni a filmeseket. Mit gondolnak, ha ezek nincsenek itt, mi történik? Ügy mozognának, mint a lajhárok, ellopnák a fele anyagot, és borravalóért tartanák a markukat... — mondta egy építkező, és boldogan szemlélte, amint rendre teltek az autók, finom téglával, melyek tetejére vadonatúj gerendák kerültek és kövér cementeszsákok.» A legboldogabb azonban Zsófi volt. Egy kis kannával járta a kocsikat, főként persze azokat, amelyek közel voltak a kamerához. így összesen, négy kocsit látogatott, és ennek munkásait itatta. A színészek az első kannatető vizet örömmel itták meg. A másodiknál már nem esett olyan jól, de megértették, hogy így lesz igazán élebszagú a film. Az egyik még egy kis jelenetet Is rögtönzött: Megcsókolta a vízhordólányt. Pihe a kamera mögül óriásit káromkodott. — Pedig ez olyan eredeti —; morgott a művész. — Minden filmben megcsókolják a vízhordólányt ... Az ötödik kannatető víz már nagyon nem esett jól a színészeknek. de itták, az ambiciózusabbak nagyokat csettintettek hozzá, és széles mozdulatokkal törölték meg a szájukat. Zsófi fejenként öt liter vizet itatott meg velük, amitől két művész lefordult a kocsi tetejéről, és már nem irigyelte annyira a filmszínészeket. Végre megteltek az autók. — Kitűnő volt, uraim —i harsogta Dönci. — Most valamennyien a kocsin maradnak. Elmennek egy másik helyszínre, ahol a lerakodást forgatjuk. Mindenki azzal a kocsival utazik, amelyen rakodott. Utána visszatérnek ide, ahol gázsifizetés lesz, és megtudják a további tennivalókat... (Folytatjuk) \
