Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

1970. AUGUSZTUS 23., VASÁRNAP "xKírlav 3 A párt az elmúlt négy év­ben a IX. kongresszus ha­tározatainak megfelelően, a szocializmus teljes fel­építése érdekében dolgo­zott; tevékenységében a mun­kásosztály, a szocializmust építő magyar nép szolgála­ta vezette. A kongresszus határozatait megvalósítva, a párt eredmé­nyesen alkalmazta hazánk viszonyaira a marxizmus— leninizmus nemzetközi érvé­nyű tanításait; a szocialista társadalom építése során je­lentkező új feladatokra a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeinek megfelelő megoldási módokat dolgozott ki. Erősebb lett a népi ha­talom; nagy eredmények szü­lettek a gazdasági, a kulturá­lis életben; emelkedett a nép életszínvonala; erősödtek a párt tömegkapcsolatai, szi­lárdult a magyar nép egy­sége. A munka során sok aka­dályt kellett leküzdeni s meg kellett oldani számos, a szo­cialista társadalmi fejlődé­sen belül támadt ellentmon­dást. Az összességében si­keres munka eredményeként népünk előbbre jutott a szo­cializmus útján. A hazánk felszabadulása 25. és Lenin születése 100. évfordulójának évében ösz- szeülő kongresszus méltán A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt X. kongresszusára megállapíthatja, hogy a ma­gyar munkásosztály teljesíti történelmi hivatását. A mun­kásosztály, pártja vezetésével, a parasztsággal, az értelmi­séggel, a társadalom többi dolgozó rétegével együtt si­keresen építi a szocializ­must. A szocializmus épí­tésében a munkásosztálynak az egész dolgozó nép érde­keit kifejező és szolgáló cél­jai, forradalmi eszméi vál­nak valóra. A Központi Bizottság a X. pártkongresszustól az eddig követett politika jóváhagyá­sát kéri. Javasolja, hogy pár­tunk és népünk nagy társa­dalmi programja a legköze­lebbi négy esztendőben: a szocializmus teljes felépítésé­pek magasabb szinten való folytatása legyen. I. A nemzetközi helyzet, külpolitikánk 1. Népünk bonyolult nem­zetközi feltételek között vé­gezte szocialista építőmun­káját. A IX. kongresszus óta eltelt időszakot változatlanul a haladás és a reakció, a szo­cializmus és az imperializ­mus erőinek harca jellemezte. Ez a küzdelem az egész vilá­gon, p társadalom életének valamennyi fő területén — a gazdaságban, a politikában, az ideológiai és a kulturális élet­ben — egyaránt folyik. ’ A világimperializmus és fő ereje: az amerikai imperia­lizmus fegyverrel, gazdasági és politikai nyomással igyek­szik fenntartani reakciós rendszerét és befolyási öve­zeteit, s meggátolni a hala­dást. A világ fejlődésének fő irányát az imperializmus minden erőfeszítése ellenére mindinkább a szocializmus, a haladás, a nemzeti függet­lenség erői határozzák meg. A Szovjetunió, a szocia­lista országok szakadatlanul növelik gazdasági, társadal­mi, politikai és katonai ere­jüket. A szocialista világ- rendszer az imperialistaelle­nes harc döntő ereje. A nem­zetközi munkásosztály mind kiterjedtebb és céltudatosabb harcot folytat a monopó­liumokkal szemben. A szo­cialista világrendszer és a harmadik világ népei kölcsö­nösen segítik egymást az anti- imperialista harcban. . 2. Az imperializmus elér­het ugyan átmeneti sikereket, a kapitalista rendszer kibé­kíthetetlen ellentmondásait azonban nem képes megolda­ni, a politikai válság állapo­tában van, s az általa kirob­bantott nemzetközi konflik­tusokba egyre jobban bele­bonyolódik. . Az imperialista politika kilátástalanságának meggyő­ző bizonyítéka az Egyesült Államok indokínai háborúja, a közel-keleti válság. A hős vietnami népnek, Laosz és Kambodzsa népeinek harca, az arab népek küzdelme azt ta­núsítja, hogy az imperialis­ták nem képesek győzedel­meskedni a szabadságukért, a jogaikért küzdő, a hala­dó erők nemzetközi támo­gatását élvező népeken. 3. Pártunk kötelességének tartotta, hogy a bonyolult, nemzetközi jogi érvényű elis­merésre. Szövetségeseinkkel együtt részt veszünk az össz­európai biztonsági konferen­cia összehívásáért folytatott erőfeszítésekben. Küzdünk a háború tűzfészkeinek felszá­molásáért, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő rendezéséért, a nem­zetközi feszültség enyhítéséért. Támogatjuk a leszerelés esz­méjét, mellette vagyunk min­den olyan kezdeményezésnek, amely csökkenti a háború ve­szélyét, s a békét szolgálja. 4. Az imperializmus kizsák­mányolást, elnyomást, meg­aláztatást zúdít az emberiség­re; háborús feszültségben, nyugtalanságban tartja a vilá­got. Az emberiség számára a társadalmi, gazdasági felszaba­duláshoz, a békéhez vezető utat a szocializmus mutatja. Az új világháború kirobban­tását megakadályozó fő eszköz és biztosíték az emberiség szá­mára a szocialista világrend- szer erőinek növelése, a nem­zetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgal­mak antiimperialista harcá­nak fokozása, a népek száz­millióinak mozgósítása a béke védelmére. A Varsói Szerződés szerve­zete a szocializmus és a béke védelmének megbízható eszkö­ze. Ereje a hadseregek közötti együttműködgg és a katonai szervezet tökéletesítésével ha­tékonyabbá vált. A Varsói Szerződés tagállamaként gon­doskodunk hazánk független­ségét, népünk szabadságát, bé­kés építőmunkáját, szocialista vívmányainkat védelmező néphadseregünk, fegyveres erőink fejlesztéséről, s hozzá­járulunk a szocialista világ- rendszer, az európai kontinens biztonságának, a népek általá­nos békéjének védelméhez. Pártunk a Magyar Népköz- társaság külpolitikájának alap­vető célját a jövőben is abban látja, hogy szövetségeseinkkel, a világ haladó erőivel szoros összefogásban biztosítsuk szo­cialista építőmunkánk kedve­ző nemzetközi feltételeit, a bé­két ellentmondásos világhelyzet­ben, a szocializmus és a ka­pitalizmus erői közötti tör­ténelmi jelentőségű küzde­lemben elvi, internaciona­lista politikával biztosítsa szo­cialista építőmunkánk nem­zetközi feltételeit, s egyben elősegítse a béke, a demok­rácia, a szocializmus világ­méretű erőinek növelését. Nemzetközi tevékenységünk középpontjában a társadalmi haladás segítése, a világhá­ború kirobbantásának elhá­rítása, a béke megszilárdí­tása áll. Ezzel egyaránt szol­gáljuk legsajátabb nemzeti ér­dekeinket és a szocialista vi­lágrendszer, a béke és a hala­dás nemzetközi érdekeit. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapelve a Szovjetunióval és a szocialista világrendszer országaival való szoros együttműködés. A ma­gyar-szovjet barátság az el­múlt időszakban tovább erősö­dött. Jelentős mértékben bő­vültek, fejlődtek politikai, gaz­dasági és kulturális kapcsola­taink a szocialista világrend- szer többi államával is. Min­den szocialista országgal egy­ségre, internacionalista együtt­működésre törekszünk, azok­kal is, amelyekkel nézeteltéré­seink vannak. Bővítettük hazánk politikai és gazdasági kapcsolatait a vi­lág fejlődő országaival. Támo­gatjuk a nemzeti felszabadító mozgalmakat. Fejlesztjük az együttműködést Ázsia, Afrika és Latin-Amerika független országaival. Küzdünk a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. Ennek szellemében fejlesztet­tük kapcsolatainkat a kapita­lista országokkal. Pártunk és kormányunk, dolgozó népünk az emberi ha­ladás ügyét védelmezte és vé­delmezi minden vitás nemzet­közi kérdésben. Támogatjuk az amerikai agresszióval szemben küzdő hős vietnami népet, Laosz és Kambodzsa népét. Szolidárisak vagyunk a koreai nép harcával, amelyet az Egyesült Államok provokációi­val szemben folytat hazája bé­kés egyesítéséért. Szolidárisak vagyunk az arab népek igaz­ságos harcával. Támogatjuk a Német P:mokratikus Köztár­saság i0 . . .ágos törekvését a II. Társadalmi fejlődésünk főbb jellemzői 5. A magyar társadalom di­namikusan fejlődik, biztosan halad a szocializmus teljes fel­építésének útján. Tovább erő­södött a munkáshatalom, szi­lárdult rendszerünk gazdasági alapja, fejlődlek a szocialista termelési viszonyok. Szilárdult államunk politikai alapja, a munkás-paraszt szövetség. Társadalmunk két dolgozó osz­tályának politikai, gazdasági kapcsolatai tovább fejlődtek, szorosabbá váltak, s ezáltal magasabb színvonalra emelke­dett és szilárdabbá kovácsoló- dott a munkás-paraszt szö­vetség. t Népünk az elmúlt négy év­ben is számos tanújelét adta politikai egységének, érettsé­gének, hazaszeretetének, a párt iránti bizalmának. Ha­zánkban a törvényesség, a szo­cialista törvények védik a tár­sadalom érdekeit, az állampol­gárok jogait és biztonságát. Pártunk szövetségi politiká­ja nemzeti egységbe tömöríti társadalmunk dolgozó osztá­lyait, a munkásokat, a parasz­tokat, az értelmiségieket, a kispolgárokat, a különböző vi­lágnézetű embereket, kommu­nistákat és pártonkívülieket, hívőket és nem hívőket; egy­ségbe tömörít mindenkit, aki vállalja a közös célt: a szocia­lista Magyarország felépítését. 6. Társadalmunk vezető osz­tálya a munkásosztály. A ter­melésben, a társadalmi életben és a politikai szervezetekben elfoglalt helyénél fogva a szo­cializmus építésének vezető ereje. Vezető szerepe a párt, a népi hatalom útján érvényesül. A munkásosztály megnöve­kedett, a társadalom legna­gyobb osztályává vált, s össze­tétele a termelés műszaki­technikai fejlődésével jelentő­sen megváltozott és állandóan változik. Növekszik a szakkép­zett munkások aránya és fon­tossága a társadalomban, a termelésben. Az egyes mun­kásrétegek között a politikai öntudat, az igények, a szakmai képzettség, az anyagi helyzet és sok más tényező tekinteté­ben még jelentős eltérések vannak. A munkásosztály a termelő­szövetkezeti parasztsággal, az értelmiségiekkel, a társadalom más dolgozó rétegeivel együtt­működve valósítja meg törté­nelmi céljait társadalmunk­ban. A szocialista tulajdonvi­szonyok uralkodóvá válásával kibővült és teljesebbé vált a munkásosztály és szövetségese, a termelőszövetkezeti paraszt­ság érdekazonossága a szocia­lizmus építésének alapvető kérdéseiben. A munkásosztály meghatározóan befolyásolja a dolgozók minden rétegét: szemlélete, magatartása, fe­gyelme kihat az egész társada­lomra. E hatás fokozása egész társadalmunk érdeke. Pártunk a munkásosztály pártja, annak szocialista cél­jait valósítja meg, s ezzel az egész társadalom érdekeit szol­gálja. A párt a jövőben is el­sősorban a munkásosztály ön­tudatára és aktivitására tá­maszkodik tevékenységében. Minden vezető köteles fi­gyelembe venni, hogy a mun­kásosztály a szocializmus ügye iránti felelősségérzettől áthat­va a párt politikájának követ­kezetes végrehajtását igényli. A társadalompolitikai és gazdasági intézkedések legye­nek átgondoltak, tervszerűek; a párt-, az állami, a társadal­mi szervek előzetesen számol­janak azoknak a munkásságra, a dolgozó tömegekre gyakorolt hatásával, a tapasztalatokat vegyék figyelembe, s politikai­lag használják fel munkájuk­ban. A munkások jogos Igénye, hogy a pártszervezetek, a szakszervezetek, a gazdasági vezetők adjanak részükre rendszeresebb tájékoztatást és jobban vonják be őket az ér­dekeiket szolgáló döntések ki­alakításába. 7. A párt a legutóbbi négy esztendőben további nagy erő­feszítéseket tett a falusi gaz­dálkodási viszonyok és életvi­szonyok szocialista átalakítá­sáért. A földtulajdon elvi ren­dezése és gyakorlati végrehaj­tásának elkezdése megerősí- • tette termelőszövetkezeteink szocialista jellegét. A falun gyons ütemű fejlődés ment végbe. Mind szélesebb körben alkalmazzák a korszerű tech­nikát, az agrártudomány, álta­lában, a tudományok vívmá­nyait; a mezőgazdaságban a munka ipari jellegűvé kezd válni; egyre nagyobb szerepük van az ipari és mezőgazdasági szakmunkásoknak, az agrárér­telmiségieknek. A falun végbemenő politikai és gazdasági fejlődés a szo­cialista forradalom jelentős előrehaladását mutatja. A ter­melőszövetkezeti parasztság, a mezőgazdaságban dolgozó munkások, a falusi értelmisé­giek munkájának eredménye­ként az átszervezés, a megszi­lárdítás szakasza után elérkez­tünk a mezőgazdasági nagy­üzemek fejlesztésének, az egész mezőgazdaság, a falu ál­talános fellendítésének szaka­szába. Tovább kell fejleszteni a fa­lun a szocialista tulajdonviszo­nyokat, a gazdálkodási mód­szereket, amelyek nyomán to­vább fejlődik a termelőszövet­kezeti parasztság általános képzettsége, öntudata, javul­nak életkörülményei, határo- zottabbakká válnak a falusi dolgozók eszmei-politikai ar­culatának, magatartásának szocialista vonásai. 8. A tudomány és a techni­ka rohamos fejlődése, a töme­gek növekvő művelődési igé­nye, a társadalom fejlődésé­nek magasabb színvonala szükségszerűen megnöveli az értelmiség társadalmi szere­pét. Rendszerünk biztosítja az értelmiség számára az alkotó munka széles lehetőségeit, az anyagi eszközöket és a kutatás­hoz szükséges megfelelő köz- szellemet. Az értelmiségiek tö­megesen és elismerésre mél­tóan részt vesznek a társadal­mi életben, hasznos közéleti munkát végeznek a tudomá­nyos, szakmai szervezetekben, az államhatalom és az állam­igazgatás különböző szervei­ben. A magyar értelmiség a nép részeként, a néppel együtt építi a szocializmust. 9. Társadalmunkban jelentő­ségüknek megfelelő helyet biz­tosítunk a hasznos munkát végző kisiparosoknak, kiske­reskedőknek. A tisztességesen dolgozó, törvényeinket tiszte­lő kispolgárok a társadalom egyenjogú, megbecsült tagjai. Ugyanakkor fellépünk a hará- csolás, a jogtalan haszonszer­zés ellen. 10. A társadalom változása és továbbfejlődése az elmúlt években előtérbe állította a dolgozó nők problémáit és a párt ifjúságpolitikáját. A lakosság többségét és az aktív keresők több mint 40 százalékát kitevő nők fontos szerepet töltenek be társadal­munkban. Részt vettek a tár­sadalmi feladatok megvalósí­tásában, munkájukkal mara­dandóan hozzájárultak a szo­cializmus építésének nagy eredményeihez, társadalmunk fejlődéséhez. A nők politikai, gazdasági, szociális helyzete az elmúlt négy évben az általá­nos fejlődéssel összhangbein tovább javult. A nők egyenjogúsága ha­zánkban közjogi és politikai értelemben biztosított. E jog érvényesülését azonban korlá­tozza, hogy még nem minden területen adottak az anyagi, a dologi, a szemléletbeli feltéte­lek. A következő években a gazdaság-, a kultúr- és a szo­ciálpolitikában egyaránt na­gyobb figyelmet kell fordítani a nők sajátos érdekeire, társa­dalmi összefogással közelebb kell jutni ahhoz, hogy meg­szűnjön a nők hátrányos meg­különböztetése és jobban ér­vényesüljön egyenjogúságuk. A Központi Bizottság továb­bi intézkedéseket tart szüksé­gesnek a sokgyermekes csalá­dok, a gyermeknevelés, az anyák támogatása, a nők, a fiatal lányok szakképzettségé­nek növelésére, munka- és életkörülményeik javítására, az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének következetes ér­vényesítésére. 11. A magyar ifjúság er-4 kölcsi-politikai helyzetét alap- * vetően hazánk fejlődő társa­dalmi állapota határozza meg. Az ifjúság döntő többsége is­meri és követi a szocialista célokat, támogatja a párt po­litikáját:. A fiatalok többsége, becsületesen tanul, dolgozik, teljesíti kötelességét. Az ifjú­ságnak a szocializmus iránti vonzódása, a korábbi nemze­dékekénél nagyobb műveltsé­ge rendszerünk fontos ered-. menye. A fiatalokat a jövő felada- t taira kell felkészíteni. A társa- dalom intézményei, szerveze- tei hassanak erőteljesebben az ifjúság életére az iskolában, a munkahelyen és a szabad idő­ben egyaránt. Fokozni kell a fiatalok közéleti érdeklődését, társadalmi, politikai aktivitá­sát, felelősségérzetét. Jobban kell segíteni a fiatalok pálya­kezdését, beilleszkedését a dol­gozó közösségekbe. El kell ér­ni, hogy minden fiatal megta­lálja képességének megfelelő helyét a társadalomban. Job­ban kell tudatosítani a közvé­leményben, hogy az ifjúság szocialista világnézetének, tu­lajdonságainak kialakításában a felnőttek példamutatásának döntő szerepe van. A felnőtt nemzedék érettségének fontos mércéje: milyen utódokat ne­vel, hogyan készíti fel őket az életre. 12. A lenini szövetségi poli­tika, a szocialista nemzeti egy­ség eszméje a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit szol­gálja. E politika helyes alkal­mazásának a társadalom to­vábbi fejlődésében, a dolgozó osztályok, a különböző réte­gek közötti együttműködés erősítésében döntő jelentősége van, s közelebb visz nagy tár­sadalmi célunkhoz: a szocia- lista Magyarország felépítésé­hez. III. Az állaniáiét, a szocialista demokrácia fejlődése 13. Társadalmi előrehaladá­sunkban jelentős szerepe volt és van a népi demokratikus államnak, amely a munkás- osztály hatalmát testesíti meg, rendeltetésének megfelelően működik, a szocializmus épí­tésének hatékony eszköze. Ál­lamunk, rendszerünk szocia­lista demokratizmusa széles körben biztosítja a dolgozó nép jogainak érvényesülését, az állampolgári jogok és kö­telességek összhangját. A je­len időszakban az államélet, a szocialista demokrácia tovább­fejlesztése a szocializmus tel­jes felépítésének egyik köz­ponti feladata. A Központi Bizottság széles­körűen megvizsgálta a tör­vényhozás, a kormányzás, a közigazgatás, a tanácsrend­szer, valamint az állami mun­ka más területeinek helyzetét és továbbfejlesztésének lehe­tőségeit. Az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésé­nek osztálypolitikánknak megfelelő fő célkitűzése, hogy erősödjék a munkásosztály hatalma, hatékonyabban érvé­nyesüljön a párt vezető szere­pe, a tömegek közéleti aktivi­tása. A szocializmus építésé­nek feladatai azt igénylik, hogy egyidejűleg fejlődjék a* állam központi irányítása és bontakozzék ki a helyi szer­vek önállósága. 14. Az országgyűlés tévé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents