Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-22 / 196. szám
1970. AUGUSZTUS 22., SZOMBAT “”&Círlar> 3 • • Ünnepelt az ország (Folytatás a 2. oldalról) középiskolákban, illetve szakmunkásképző iskolákban. Fiataljaink zöme becsületesen tanul és dolgozik. Pedagógusaink nagy többsége — nem könnyű körülmények között — eredményesen helytáll az oktatás és nevelés munkájában. Megérdemli a társadalomtól, kormányzatunktól a fokozott anyagi és erkölcsi megbecsülést. Eljött az ideje és a lehetősége annak, hogy a következő időszakban fokozatosan javítsuk a pedagógusok munkájának feltételeit, a kötelező óraszámok és az egy osztályban tanulók létszámának csökkentésével. Erőfeszítéseket kell tennünk, hogy javítsuk, főleg egyes munkás lakta területek, továbbá a falusi és tanyai iskolák munkafeltételeit, anyagi eszközökkel és pedagógusokkal való ellátottságát. — Nem hetvenkedés és dicsekvés részünkről, ha azt mondjuk: kulturális téren — Ifr. nimóny Imre: úgy is fogalmazhatnánk, hogy az egy főre jutó „kulturális termelésben”, vagy „kulturális fagyasztásban” már megelőztünk egy sereg, nálunk sokkal gazdagabb, gazdaságilag sokkal fejlettebb vezető tőkésországot is. — Államunk, dolgozó népünk hatalmas anyagi eszközökkel — 1970-ben csaknem 16 milliárd forinttal — támogatja a tudományt és a kultúrát. Teendőinket annál fontosabb hangsúlyozni ezen a téren, mert mint szocialista építő munkánk minden területe, a népgazdaság gyors fejlesztése, a tudományos és technikai forradalom, a szocialista demokrácia egyaránt megköveteli a széles körű ismereteket, a szakismereteket és az általános kulturális és eszmei színvonal emelését. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a termelőszövetkezeti fiatalok új búzából sütött kenyeret adtak át a nagygyűlés szónokának, a megye és a város vezetőinek. Népünk második országalapítását is ünnepeljük Ä zászlód íszbe öltözött Balassagyarmat alkotmáinyniapi ünnepségén mintegy ötezren vettek részt. Dunántúli körútja befejeztével ez alkalommal érkezett Nógrád megyébe, illetve Balassagyarmatra Lenin páncélautója. A salgótarjáni Szalvai Mihály altábornagy úttörő honvédelmi század díszsorfala között gördült a palóc- múzeum elé, a nagygyűlés színhelyére. A nagygyűlés részvevőit Marczinek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkára üdvözölte, majd dr. Dimény Imre mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter mondott beszédet. Dimény Imire bevezetőül utalt arra, hogy augusztus 20 a magyar nép legrégibb ünnepe, amelynek tartalma az évszázadok során rendkívül sokait gazdagodott. Évszázadokon, át számos hagyomány, szokás fonódott e nap köré, de legfőbb jelentősége mindig a magyar államiság, a törvény és az alkotmány tiszteleté, aiz új kenyér ünneplése volt. A mostani augusztus 20 különös jelentősége, hogy I. István születésének 1000. évfordulóját is ünnepeljük. — Ezer évhez képest csekélységnek tűnik egy negyedszázad — folytatta beszédét a miniszter. — Hazánk történetében 'azonban a legutóbbi 25 esztendő megkülönböztetett figyelmet érdemel, mert erre az időszakra esik népünk második országalapítása, a társadalmi rend újabb átépítése, amely méreteiben és hatásában minden korábbit felülmúL — Hazánk minden családja boldogabban ünnepelhetné augusztus 20-át, ha ezrek otthonát nem tette volna romhalmazzá a pusztító ár, a természet egyébként sem volt kegyes, mert a hosszú tél, a késői kitavaszodás, majd a hirtelen hőség, sokszor vízözönszerű esőzés ezernyi akadályát jelentette annak, hogy a mezőgazdaság jól megalapozott munkája bőséggel kamatozzék. Mindezek ellenére bizakodóan tekintünk idei céljaink teljesedése elé. Fokozott erőfeszítéssel, a tervezett nemzeti jövedelem túlteljesítésével, a mezőgazdasági munkák időbeni elvégzésével úrrá lehetünk a nehézségellen, bár a tavalyi terméseredményeket az idén nem értük el, mégis büszkén jelenthetjük, hogy dolgozó parasztságunk az idén Is elegeit tett egyik legnagyobb és legnemesebb kötelességének: megtermelte az ország kenyerét. Amikor felvágjuk az új termésből sült kenyeret, hálával gondolunk szociälisita parasztságunkra. Ebből az új kenyérből bőven jut minden állampolgárnak, azoknak is, akiknek az árvíz következtében mindenük odaveszett Szabolcs- Szatmárban, Szolnok, Csongrád, Békés megyében és az ország más vidékein. Felépülnek a rombadőlt házak, a gazdasági épületek is és nyugodt mederben megindulhat az árvíz sújtotta területeken is az új életet teremtő munka. Az ünnepi beszéd befejeztével új búzából sütött kenyeret adtak át dr. Dimény Imrének. Ezután Lenin páncélautójának parancsnoka tett jelentést a miniszternek, aki bejegyezte nevét a páncélautó emlékkönyvébe. Mfr. Bencsik István : Csak az öntudatos nemzeti egység viheti győzelemre a szocializmust Kalocsán, az I. István által alapított érsekség székhelyén csütörtökön ünnepi nagygyűlésen méltatták szocialista alkotmányunkat, s emlékeztek az államalapító királyra, születésének 1000. évfordulója alkalmából. A Beloiannisz-kert- ben megtartott nagygyűlést Molnár István, Kalocsa város országgyűlési képviselője nyitotta meg, majd dr. Bencsik István, a Hazafias Népfront tanácsának főtitkára tartott beszédet. , . Bevezetőben az országalapító I. István királyra emlékezett a szónok, majd arról beszélt, hogy nagy történelmi korszak formálódott ki az elmúlt 25 esztendőben Magyar- országon. — Ez a negyedszázad — hangsúlyozta — méltó örököse és folytatója a nagy , nemzeti eszméknek, a magyar- ság igazi érdekeinek, s ilyen értelemben I. István örökségének is. Űj életet, történelmi fennmaradást jelentett az ezer évvel ezelőtti időben az országalapítás. A második világháború pusztító viharai után ugyanilyen történelmi érdemű a mi új honfoglalásunk, a népi állam, a szocialista rendszer kialakítása. A nemzeti egységről szólva Bencsik István aláhúzta, hogy Lenin eszméinek szellemében járunk el, amikor a két nagy nemzetfenntartó osztály, a munkásosztály és parasztság szoros szövetségének mindinkább szocialista tartalmú megerősítésén munkálkodunk. A gazdaságirányítás rendszere sokat segít abban, hogy e két nagy osztály jobban megértse egymás problémáit, s a mindennapi élet teendőin keresztül érzékelje egymásrautaltságát és egymás segítségének síik'gességét. Munkásosztályunk, parasztságunk és értelmiségünk ma merőben más, mint negyedszázaddal ezelőtt volt. S a fejlődés évről’ évre fokozódik, minden osztálynak és dolgozó rétegnek az egyetértése a szo- ciálizmus, a béke, a nemzeti függetlenség megszilárdítása érdekében egyre nagyobbá válik. Csak az öntudatos, egycélú nemzeti egység viheti győzelemre a szocializmus ügyét. Csak a néppel együtt, és nem a nép ellenére lehet megvalósítani a boldogabb társadalmat. — Ezért alakult ki és ezért lett élő erővé a párttagokat és pártonkívülieket egységbe tömörítő népfrontmozgalom. Ez a mozgalom az egység létének előfeltétele, azért, hogy olyan politikai, történelmi helyzet alakuljon ki, amelyben a különböző társadalmi osztályok és rétegek többségének az érdeke találkozik: egy fő nemzeti kérdésben. Ilyen volt a második világháború idején az antifasiszta harc, s ilyen most hazánkban a szocializmus teljes felépítése. ' Nem kétséges, hogy a magyar társadalomban ez a folyamat — a párt népfrontpolitikájának eredményeként, a Hazafias Népfront munkája nyomán — egyre erőteljesebb. Népünk ma már töprengő, politizáló, a jövőjét komolyan latolgató felnőtt néppé vált. Föl tudja ismerni helyes érdekeit, meg tudja határozni helyét a világban, és szívesen dolgozik azért, hogy előrehaladásunk üteme meggyorsuljon, mivel már bőven tapasztalhatta, hogy az irány jó. A Hazafias Népfront tovább munkálkodik azon, hogy a nemzeti egység, világnézetre való tekintet, nélkül, a szocializmus teljes felépítése érdekében tovább szilárduljon. Azbn is munkálkodik, hogy a népi összefogás minél mélyebb tartalmat kapjon. A kalocsaiak a beszéd befejeztével, új búzából sütött friss kenyeret nyújtottak át dr. Bencsik Istvánnak. A népünnepély a híres kalocsai együttesek műsorával, vetélkedőkkel, divatbemutatókkal és más érdekes rendezvényekkel folytatódott. Hasonló színpompás és bensőséges ünnepségeket rendeztek az ország minden más táján is. Ráckevén tartották a megyei központi ünnepséget Ősök és utódok a jövő szolgálatában< A karcsú lábú, idegesen fejet kapkodó, gyönyörű lovak úgy emelgették a lábukat, mintha tojáson járnának. Nemes mének, meg is csodálta mindenki az úton. Jöttek az apaji csikósok kocsival, hintó- val, szekérrel, lovas gyerekek Dömsödről, pöfögő, berregő, könnyű, közepes és nehéz erőgépekkel a tsz-ek, és sokan gyalogosan, a család legfiatalabb tagjaival felszerelkezve, kis zászlócskákkal vagy éppen táblával. Fél tíz körül indultak el, s tíz óra előtt érkeztek meg a Savoyai -kastélykertbe (a képen). Itt ünnepelte a ráckevei járás augusztus 20-át és egyúttal ez volt Pest megye központi ünnepségeinek színhelye. Az elnökség is ezt reprezentálta. Sorra köszöntötték a Pest megyei Pártbizottság képviseletében megjelent dr. Pénzes Jánost, a Pest megyei Tanács vb-Qlnökhelyettesét, Horn Dezső KPM-miniszterhelyet- test, Galbicsek Károlyt, az SZMT elnökét, a járás vezetőit, dr. Dobrai Lajost, a járási pártbizottság első titkárát és Szabó József vb-elnököt, a szovjet katonavendégeket, Rosner Tibor plébánost, Nagy Gábor lelkészt. Az ünnepi beszédre S. Hegedűs Lászlót, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának titkárát kérték fel. — Az államalapítás, amely István nevéhez fűződik, a társadalmi fejlődés ismeretén alapuló, évezredre kiható történelmi tett volt, amelyre a mai napon is hálás szívvel emlékezik az egész magyar nép — kezdte méltatását. Súlyos hibát követnénk el, ha megtagadnánk nemzeti múltunkat s benne államiságunk kezdetét. A továbbiakban arról szólt, hogy a nagy király nem volt forradalmár, a feudális elnyomást szentesítő középkori eszmék híve volt, és cselekedeteit ez vezérelte. Történelmünknek azonban nemcsak forradalmár nagyjai vannak. — István hagyatéka ma arra tanít, hogy nem kell az elavult törvényekhez, intézményekhez értelmetlenül ragaszkodni, hanem a történelmi helyzet felismerésével tudni kell változtatni, a haladásért kitartóan, következetesen harcolni. István ezt tette, s a felszabadult és országépítő magyar nép ezért tekint ma nagy elismeréssel művére... Beszéde további részében emlékeztetett arra, hogy 21 évvel ezelőtt fogadta el az országgyűlés a Magyar Népköz- társaság alkotmányát. Ez nyitott szabad utat a szocialista fejlődés előtt. Rátért gazdasági rendszerünk átszervezésének eredményeire, s megállapította: pezsgőbb lett életünk, megnövekedett a kezdeményezőkészség. Érdemes gondolkodni, újat akarni. A jövőt, a haladás irányát felvázolva, utalt a negyedik ötéves terv napvilágot látott irányelveire, amely többek között a nemzeti jövedelem 30— 32 százalékos növekedését tervezi. A gondos munka, az eddigi változások és a jövő tervei is dokumentálják, hogy mindez valamennyi állampolgár személyes érdeke. Bizonyítja egyúttal, hogy a párt nem áll meg történelmi útján, szakadatlanul kutatja a napirendre kerülő feladatok helyes megoldásának módjait. A nemzetközi helyzetet, a béke lehetőségeit taglalta ezután, majd megköszönve az új kenyérért folytatott kitartó, szívós küzdelmet, ezekkel zárta: — A magyar nép büszkén tekint vissza a nemzet fenn- maradásáért és fejlődéséért ‘ harcoló őseire, büszke öntudattal gondol az elmúlt 25 év eredményeire, de mindany- nyiunk szívét az töltheti el a legjobb érzéssel, hogy mai munkánkkal, mint őseink, elsősorban a jövőt szolgáljuk. Ráckeve miég sok meglepetést tartogatott, gazdag volt a programja. ötven ember kapott emlékplakettet a ráckevei járásért kifejtett tevékenysége elismeréséül. Megszegték az új kenyeret, átnyújtották a búzakalász- koszorút, majd két kiállítást is megtekintettek. Az egyik képzőművészeti alkotásokat visz a közönség elé, a másik a Duna- ág históriáját, állatvilágát mutatja be leletek és preparátumok segítségével. Elismerés a nagyszerű anyagért! A többi programot már előre jeleztük; színvonalas tornabemutató, könnyűbúvár-gyakorlat, légiparádé, tűzijáték és lampionos csónakfelvonulás követték egymást. Kitűnő volt a javában népi táncokból összeállított kultúrműsor, Elismerés illeti a rendezvényekben oroszlánrészt vállaló MTS járási elnökséget, az MHSZ vezetőit, akik mindehhez megteremtették a feltételeket. A megye másik felében is gyorsan peregtek az események. A ceglédi Vörös Csillag Tsz kultúrkombinátjában ünnepi közgyűlést tartottak. A város vezetőinek jelenlétében nyújtották át az új kenyeret a legkedvesebb vendégeknek. Aszódon a nemzetiszíni zászlókkal együtt a katonazenekar indulóinak hangját is felkapta a szél. A felvonulók: Iklad, Domony és Aszód lakosai — pont tízkor indultak el a sportpályára, hogy ott hallgassák meg az ünnepi szónok, dr. Baskay Tóth Bertalan országgyűlési képviselő beszédét. A művelődési házban rendezett kiállításod látható az Ipari Műszergyár háztartásigép- sorozata, hajtómotorok, szellőzők, automata kézszárítók. Ugyancsak itt állították ki a helyi kisiparosok ízléses, ötletes termékeit is. Ebben az időpontban a szomszédos Bagón megkezdődött a színes népviseleti felvonulás. A járási tanács vb-elnölie mondott ünnepi köszöntőt. Pomázon az egész napos kulturális és sportrendezvény-sorozatot Fábián Zoltán író ünnepi megemlékezése vezette be. Az idő gyorsan haladt. Amikor a nap a visegrádi hegy mögé bukott, Szobon kigyulladtak a színes lampionok, * a kivilágított csónakok száz meg száz libegő fényponttal szórták meg a már feketés kékbe burkolódzó Dunát. Véget ért a nap, a Citadelláh’ ropogni kezdett a tűzijáték száz és száz petárdája.