Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-22 / 196. szám

2 1970. AUGUSZTUS 22., SZOMBAT • • ünnepelt az ország A szovjet külpolitika az egész emberiség ügyét szolgálja Dr. Orbán hús sió: Kulturális eredményeink a szocialista építésnek köszönhetek Befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülése (Folytatás az 1. oldalról.) Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az LNK külügyminiszter-helyettese; . Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a ma­gyar forradálmi munkás-pa­raszt kormány élnöke, Péter János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az MNK külügyminisztere; W. Ulbricht, a Német Szocia­lista Egysegpárt Központi Bizottságának első titká­ra, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, W. Stoph, az NSZEP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az NDK Minisztertanácsának elnöke, K. Hager, az NSZEP Központi Bizottságának titkára, E. Ho- necker, az NSZEP Központi Bizottsága Politikai Bizottsá­gának tagja, a központi bizott­ság titkára, G. Mittag, az NSZEP Központi Bizottsága titkára, H. Axen, az NSZEP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának póttagja, az NSZEP Központi Bizottságá­nak titkára, O. Winzer, az NSZEP Központi Bizottságá­nak tagja, az NDK külügymi­nisztere; N. Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt főtit­kára, a Román Szocialista Köz­társaság Államtanácsának el­nöke. I. G. Maurer, az RKP Központi Bizottsága Végrehaj­tó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, az RSZK Minisztertanácsának elnöke, P. Niculescu Mizil, az RKP Központi Bizottsága Végrehaj­tó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, az RKP Központi Bizottságának titká­ra, C. ManeScu, az RKP Köz­ponti Bizottságának tagja, az RSZK külügyminisztere. L. 1. Brezsnyev, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára, N. V. Podgornij, az SZKP Köz­ponti Bizottsága Politikai Bi­zottságának tagja, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke, A. N. Ko­szigin, az SZKP Központi Bi­zottsága Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, A. P. Kirilenko, az SZKP Köz­ponti Bizottsága Politikai Bi­zottságának tagja, az SZKP Központi Bizottsága titkára, K. F. Katusev, az SZKP Közpon­ti Bizottságának titkára, A. A. Gromiko, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere, K. V. Ruszakov, az SZKP Köz­ponti Revíziós Bizottságának tagja, az SZKP Központi Bi­zottságának osztályvezetője. Az ülés célja az volt, hogy azon megvitassák az időszerű nemzetközi kérdéseket a Var­sói Szerződéshez tartozó szo­cialista országok közötti kap­csolatok kialakult gyakorlatá­nak megfelelően. Fő figyelmet szenteltek a jelenlegi európai helyzetnek, amely általános vélemény sze­rint fontos befolyást gyakorol az egész világhelyzetre. A részvevők megállapítot­ták, hogy a Szovjetunió és az NSZK tárgyalásai és az, 1970. augusztus 12-én aláírt szerző­dés fontos lépés a feszültség enyhítésének és az európai > helyzet normalizálásának út­ján, megfelel minden nép ér­dekeinek, és szolgálni fogja minden európai ország aktív államközi kapcsolatai fejlesz­tésének ügyét, a békés egy­más mellett élés elvei alapján, A részvevők kifejezték azt az eltökélt szándékukat, hogy megteszik a tőlük függő to­vábbi lépéseket az európai biz­tonság megerősítésének irá­nyában, egyebek között — más érdekelt országokkal együtt — aktív intézkedéseket foga­natosítanak annak érdekében, hogy az összeurópai értekezlet összehívására vonatkozó, mind átfogóbb támogatásra találó javaslat a legközelebbi jövő­ben realizálódjék. Ugyancsak véleménycserét folytattak néhány más idősze­rű nemzetközi problémáról is. Ismét kifejezték azt a meg­győződésüket, hogy a szocialis­ta országok közötti testvéri kapcsolatok és sokoldalú együttműködés erősítése a bé­ke és az európai biztonság sza­vatolásának záloga. Az ülés a teljes egyetértés, a barátság és az együttműködés szellemében folyt le. A moszkvai magyar jubileumi kiállítás megnyitásán Koszigin mondott üdvözlő beszédet (Folytatás az 1, oldalról.) csának elnöke mondott üd­vözlő beszédet. — A Magyar Népköztársa­ság . ma megnyíló moszkvai jubileumi kiállításán meg­kezdi azoknak a nagyszerű eredményeknek a bemutatá­sát, amelyeket a népköztár­saság dolgozói az ország fel­szabadítása óta eltelt 25 év alatt értek el. A Szovjetunióban sok or­szág rendez kiállításokat, amelyeken bemutatják ter­mékeiket, technikai újdon­ságaikat, az emberi tevé­kenység más területén el­ért eredményeiket. E kiál-' lítások a nemzetközi gazda­sági kapcsolatok fejlesztésé­nek, a tudomány, a tech­nika és a kultúra terén felhalmozott tapasztalatok ki­cserélésének értékes eszkö­zeivé váltak. Azoknak a kiállításoknak azonban, amelyeket a szo­cialista országok rendeznek egymásnál, van ennél még mélyebb értelmük is. Így a magyar jubileumi kiállítás jelentősége is messze túlnő a magyar dolgozók által elért ter­melési eredmények be­mutatásának keretein. Nem kétséges, hogy számot ad a magyar munkások, pa­rasztok, műszakiak, mérnö­kök és más szakemberek nagy munkaszeretetéről, hoz­záértéséről és tevékenységük magas fokú kulturáltságáról. E kiállítás minden szovjet látogatóját először is a ma­gyar nép munkája iránti tisztelet érzése hatja át. Ugyanakkor azonban ez a kiállítás mintegy kicsiben visszatükrözi annak a dicső útnak az eredményeit, ame­lyet a szabad szocialista Magyarország tett meg dol­gozói harci élcsapatának, a Magyar Szocialista Munkás­pártnak a vezetésével. A magyar népnek a gaz­daság, a kultúra fejlesz­tésében és az életszín­vonal emelésében elért eredményei egyidejűleg fontos hozzájárulást je­lentenek az egész szo­cialista közösség szilár­dításához, gazdasági és katonai erejének növe­léséhez, tekintélyének to­vábbi öregbítéséhez és nemzetközi tekintélyének fokozásához. Országaink között sokol­dalú és szilárd gazdasági kapcsolatok szövődtek, a szovjet—magyar együttműkö­dés gyümölcseit ma minden ember láthatja a Szovjet­unióban és bizonyára Ma­gyarországon is. Ezek az eredmények egyre inkább érezhetőek a termelésben és a hétköznapi életben egy­aránt. Engedjék meg, hogy újabb eredményeket és sikereket kívánjak a Magyar Népköz- társaság dolgozóinak, mar­xista—leninista élcsapatának, a Magyar Szocialista Mun­káspártnak a szocializmus Augusztus 19. és 21. között Ulánbátorban sor került a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság, a Bolgár Népköz- társaság, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Nép- ! köztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Mongol Nép- köztársaság, a Német Demok­ratikus Köztársaság, a Román Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány elnöke üdvözlő táviratot kül­dött Nicolae Ceausescu elv­társnak, a Román Kommunis­ta Párt főtitkárának, a Román I Szocialista Köztársaság Állam­tanácsa elnökének, Ion Ghe- orghe Maurer elvtársnak, a Román Szocialista Köztársa­ság Minisztertanácsa elnöké­nek. „A román nép nagy nemzeti ünnepe, Románia felszabadu­lásának 26. évfordulója alkal­felépítésének befejezéséhez — mondotta Koszigin minisz­terelnök. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Fock Jenő vette át a kalo­csai népművészeti ruhába öltözött asszonytól az ollót, elvágta a nemzeti színű sza­lagot és a kiállítást hiva­talosan megnyitottnak nyil­vánította. v Alekszej Koszigin, Fock Jenő és a kíséretükben levő személyiségek ezután körül­belül egyórás — a tervezett­nél jóval hosszabb — sétát tettek a kiállításon. A ven­dégek sok helyen elbeszélget­tek a gépeket bemutató de­monstrátorokkal. Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetsége és az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársa­ság külügyminisztériumai ve­zető képviselőinek tanácskozá­sára. A tanácskozáson megvi­tatták az ENSZ-közgyűlés kö­zelgő 25. ülésszakával kapcso­latos kérdéseket. mából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, a magyar nép és a magunk nevében szívélyes üdvözletünket és jókívánsá­gainkat küldjük önöknek és a szocializmust építő román népnek. Meggyőződésünk, hogy né­peink barátsága, államaink fejlődő kapcsolatai hozzájá­rulnak a szocialista világrend- szer erősödéséhez, a béke ügyének védelméhez’’ — hangzik egyebek között a távirat. ULÁNBÁTOR A testvéri országok diplomatáinak tanácskozása Magyar vezetők üdvözlő távirata Románia nemzeti ünnepe alkalmából (Folytatás az 1. oldalról.) népség befejezése után a Mar- gi-t-híd és a Lánchíd közötti Duna-szakaszon megkezdődött a budapesti honvédelmi nap leglátványosabb programja: a színpompás légi és vízi parádé. Több százezer érdeklődő gyűlt össze, hogy megtekintse a minden korábbinál gazdagabb produkciókat. Csütörtökön országszerte megkezdődtek az országalapí­tó I. István király millenniu­mának egyházi ünnepségei is. A jubileumi év nyitó akkord­jaként reggel 9 órakor az or­szág valamennyi katolikus és Komócsin Zoltán: protestáns templomában meg- kondultak a harangok. Az alkotmány ünnepének tiszteletére felvont állami zászlónál, a Parlament épülete előtt, a Kossuth Lajos téren csütörtök délben zenés őrség­váltást rendeztek. A látványos ünnepi aktus befejezése után a katonazenekar térzenét adott. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa az államalapító I. István király születésének 1000. évfórdulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rende­zett a Halászbástyánál, I. Ist­ván király Szentháromság téri szobránál. nunk kell magunkat minden Uúziótól a közel-keleti hely­set alakulását illetően. Nem "eledkezhetünk meg arról, íogy az izraeli állam élén az igressziós politika hívei áll­tak, akik — miután kényte­len-kelletlen elfogadták az ímerikai külügyminiszter ter­hét — máris annak meghiúsí­tásán mesterkednek. Felújí­tották területrabló igényeiket, hangoztatva, hogy az 1967-es agresszió idején megszállt irab területek egy részét meg akarják tartani. Éberségre int bennünket az is, hogy az iz­raeli kormány egyes tagjai máris vádaskodásba kezdtek az arab országokkal szemben a tűzszünet állítólagos meg­sértéséről, ezzel mintegy jog­alapot akarván teremteni újabb agresszív izraeli ak­ciókra. — A mi pártunk, kormá­nyunk és népünk álláspontja változatlan: szolidárisak va­gyunk az arab népek igazsá­gos harcával és elítéljük az izraeli agresszorokat és impe­rialista támogatóikat. Minden tőlünk telhető módon segítjük az arab népeket. A Magyar Népköztársaság továbbra is minden támoga­tást megad az amerikai ag­resszió áldozatainak, a hős vietnami, laoszi és kambod­zsai népeknek. Kitartó és Eredményes harcuk a biztosí­téka annak, hogy az amerikai intervenciósok terveire ku­darc vár. — Különösen nagy jelentő­ségű lenne, ha megjavulna az együttműködés a Kínai Népköztársaság és más szocia­lista országok között. Pár­tunk és kormányunk ebből indul ki, amikor nagy figye­lemmel kíséri mindazt, ami a világ legnépesebb szocialista országában végbemegy, örü­lünk minden olyan hírnek, amely a Kínai Népköztársa­ság és a többi szocialista or­szág kapcsolatainak javulá­sát jelzi. Reméljük, hogy azok a nagy fontosságú tár­gyalások, amelyek a Szovjet­unió és a Kínai Népköztársa­ság képviselői között folynak, eredményekhez vezetnek. Ér­tékeljük, hogy az utóbbi hó­napokban javult a légkör az európai szocialista országok —, köztük hazánk — és a Kí­nai Népköztársaság között. Ugyanakkor nem táplálunk illúziókat. Nem tartjuk való­színűnek, hogy azok a mély elvi jellegű nézeteltérések, amelyek pártjaink és orszá­gaink között régóta vita tár­gyát képezik, máról holnap­ra eltűnnek, de hisszük, hogy az ideológiai nézeteltérések ellenére javíthatók államközi kapcsolataink és létrehozha­tó az együttműködés az impe­rializmus elleni harcban. Ez azt jelentené, hogy számotte­vően megnövekedne a nem zetközi fejlődést döntően be­folyásoló szocialista országok ereje és hatása a világpoliti­kában —, zárta beszédét Ko­mócsin Zoltán. Az esztergom—pilismaróti Lenin Útja Termelőszövetkezet népviseletbe | öltözött leányai új búzából sütött kenyeret és kalácsot adtak át a Központi Bizottság titkára, majd az úttörők virággal köszöntötték a nagygyűlés elnökségének tagjait. * , Esztergomban, a Széchenyi téren rendezett aLkotmányna- pi nagygyűlésen ott voltak Dorog, valamint az Esztergom és a Dorog környéki falvak küldöttei is. Az ünnepség el­nökségében foglalt helyet Ha­vasi Ferenc, a Komárom me­gyei Pártbizottság első titká­ra, Kiss István, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. A nagygyű­lést Izsáki Mihály, a Hazafias Népfront Komárom megyei titkára nyitotta meg, majd Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet. Komócsin Zoltán elöljáróban méltatta az államalapító I. István király történelmi érde­meit, majd részletesen szólt alkotmányunk jelentőségéről. — A felszabadulás utáni új életünkben hagyománnyá vált, hogy az ünnepi megemlékezé­seken számba vesszük ered­ményeinket és feladatainkat. Ebben az évben a számvetést külön is indokolja, hogy har­madik ötéves népgazdasági tervünk utolsó esztendejében vagyunk, s hogy november 23-ra összehívtuk pártunk X. kongresszusát. A pártkong­resszus természetesen nem­csak a kommunisták, hanem egész dolgozó népünk életének fontos eseménye. Jelentőségét az határozza meg, hogy pár­tunk volt és lesz a jövőben is a magyar társadalom veze­tő ereje. A kongresszus elem­zi hazánk belső és nemzetközi helyzetét, a legdöntőbb világ- politikai eseményeket, szám­ba veszi eredményeinket és problémáinkat, s meghatároz­za céljainkat, feladatainkat a következő évekre. A kongresz- szus érinti minden ember munkáját és életét, kihatással lesz egész népünk jövőjére. Így és ezért válik össznemzeti üggyé pártunk X. kongresz- szusa. Komócsin Zoltán ezután gazdasági építő munkánkról, a harmadik ötéves terv eredmé­nyeiről, s a negyedik ötéves terv fő vonásairól beszélt, majd külpolitikai kérdésekről szólott. — A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kormá­nyának elnökei és külügymi­niszterei által aláírt szerző­désnek nagy jelentősége van az összes európai ország né­pei számára. Ez a szerződés nagy lépést jelent előre a má­sodik világháború után kiala­kult európai helyzet megszi­lárdítása, a béke és biztonság megőrzése terén. Ennek a szerződésnek csaik nyertesei vannak: az aláírókon kívül minden európai nép, a béke hívei az egész világon. Ezzel a szerződéssel új szakasz veheti kezdetét a szovjet—nyugatné­met kapcsolatokban és új le­hetőségek nyílnak meg a többi szocialista ország és a Német Szövetségi Köztársaság kap­csolatainak fejlődésében. A szovjet—nyugatnémet szerző­dés a két tárgyaló fél közös erőfeszítéseinek eredménye. A Magyar Népköztársaság dolgo­zói nagy tisztelettel nyugtáz­zák a Szovjetunió pártvezeté­sének és kormányának követ­kezetes, rendíthetetlen elvi politikai magatartását, szívós türelmes erőfeszítéseit, ame­lyeknek elsősorban köszönheti a nagy jelentőségű szerződés ' megkötése. ! — Amikor elégedettségün- I klet és reményünket kifejezés- > re juttatjuk a szovjet—nyugat- 1 német megállapodás aláírása 1 alkalmából, reálisan számo- 1 lünk azzal, hogy hosszú még az út a szerződés nyugatnémet 1 részről történő ratifikálásáig, i Az NSZK-n belül és azon ki- : vül is nagy erők vannak, ame­lyek tagadják a mai európai valóságot és félnek az enyhü­lés, a béke és biztonság irány­zatának megerősödésétől. Ezek az erők most politikai veresé­get szenvedték, de céljaikról nem mondtak le. Csakis a ve­lük szemben folytatott szívós, következetes harcban lehet előre lépni és a megérett prob­lémákat megoldani. A helyzet most mindenesetre kedvezőb­bé vált, de ez nem csökkent­heti figyelmünket. Erőfeszíté­seinket lankadatlanul folytat­nunk kell a reakciós erők visszaszorítása, a felismert realitásokat tükröző szemlé'et megszilárdítása érdekében. A legutóbbi hetekben re- ménytkeltő események követ­keztek be a Közel-Keleten. Az erőfeszítések, amelyek a szo­cialista arszáigok és mindenek­előtt a Szovjetunió segítségé­vel a haladó anab országok gazdasági, társadalmi, politi­kai, katonai tekintetben való megerősítésére irányulnak, to­vábbá az izraeli agresszorok nemzetközi politikai téren és a fronton bekövetkezett veresé­gei azt eredményezték, hogy az Egyesült Államok és Izrael kormánya egyaránt elfogadta a közel-keleti helyzet rendezé­sének alapjául a Biztonsági Tanács 1967. november 22 -i határozatát Azok az arab országok — így elsősorban Egyiptom —, amelyek elfogadták a tűzszü­netet, nagy szolgálatot tesz­nek az egész arab világnak, a közel-keleti térség minden népének: az igazságos arab célok politikai eszközökkel történő érvényre juttatását segítik elő. A közel-keleti tűz­szünet megvalósulásával és betartásával javulnak a poli­tikai megoldás feltételei, ame­lyek értékéből semmit sem von le az önmagában véve sajnálatos tény, hogy az arab egység, mint eddig, most sem tekinthető teljesnek. A re- ménytkeltő jelek és esemé­nyek ellenére továbbra is óv­Több mint 10 000 helyi és környékbeli lakos vett részt Kisújszálláson, a ligetben megrendezett ünnepi nagy­gyűlésen, amelynek szónoka dr. Orbán László, a művelő­désügyi miniszter első helyet­tese volt. Bevezetőjében méltatta au­gusztus 20. jelentőségét, majd belpolitikai, kulturális éle­tünk több aktuális kérdésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a kul­túra és a tudomány területén is jelentősek eredményeink. Ebben döntő szerepe van an­nak, hogy értelmiségünk mind nagyobb része állítja tudását. szakismereteit a szocialista építő munka szolgálatába. Nemcsak ifjúságunk nevelésé­ben, de kulturális életünkben is kulcsszerepe van iskoláink­nak, amelyeknek szelleme, munkája a tanulóifjúságon túl is messze kihat a társadalom életének szélesebb területeire. Valaha, a kapitalista Magyar- országon a lakosság nagyobb része még a négy osztályt sem tudta elvégezni. Ma lényegé­ben minden fiatal elvégzi a VIII. osztályt, s közülük csak­nem 84 százalék továbbtanul még három vagy négy évig (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents