Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-20 / 195. szám

1970. AUGUSZTUS 20., CSÜTÖRTÖK 9 IWT KWVEI Etil»!.«» kViAwm&a VÁCI NAPLOMONOR*Vinrn A PEST M EGVCI H I ft l A P KÜLÖNKIADÁSA A PESíMt&yf-l HÍRLAP IIL ÉVFOLYAM. 63. SZÁM 1969. MÁRCIUS 16., VASARNAP XI. ÉVFOLYAM. 63. SZÁM ». MÁRCIUS 1«.. VASARXAP*«« ÉVFOLYAM. 63. SZÁM KÜLÖN KlADÁ SX" 1959. MÁRCIUS lt, VASARNAP Nagykőrös a konzervipari szakoktatás országos központja Ha ki is teszik a kőműveseket szeptemberben az új épületben kezdik a tanítást „Tudom, hol szőrit a cipő" A nők képviseletében Hallottam őt beszélni gyerekek előtt az iskolában. Társa­dalmi munkát szervezett: az egyik tsz-nek kellett éppen segí­teni, túl gyorsan és egyszerre érett be a paradicsom. A beszéd végén a gyerekek legszívesebben azonnal rohantak volna se­gíteni. Aztán hallottam őt egy úttörőtáborban: zászlólevonás előtt, együtt állt vagy száz gyerek, csatakiáltást tanított nekik. Perceken belül csak úgy visszhangzott a szárszói partoldal, a balatoni alkony csendjét száz lelkes „Hurrá!’’ robbantotta szét. Es hallottam ő felszólalni felnőttek előtt, a megyei pártértekez­leten. Izgult, kipirult, s hatalmas tapsot kapott a végén. Pedig akkor is csak azokról beszélt, akik kitöltötték az életét 11 éven át: az úttörőkről. Szebb iskolaépületet meg­álmodni sem lehetne. Négy emelet, lift, csupa üveg fa­lak, kényelmes termek, köz­ponti fűtés, tanműhelyek, laboratórium — mi más kel­lene még egy élelmiszer- ipari szakközép- és szakis­kolához? S mindez szeptem­bertől, még ha nem is tel­jesen „tanévre készen”, de már meglesz, a Toldi Miklós Élelmiszeripari, Szakközépis­kola és Szakmunkástanuló Intézet új épületében, Nagy­kőrösön. A tervezéssel, mármint a határidőkkel „utolérte” az is­kolát, s a kollégiumot a „mor­bus építőipar”, azaz elúsztak. Persze még néhány nap hátra­van, s a diákok már június közepétől igyekeznek enyhí­teni a krónikus munkáshiá- ayon. Így kerülhet sor az iskolaépület átadására. De a kollégium csak egy év múl­va tudja fogadni ezer lakó­ját. A férfimunkákban a fiúk segédkeztek, árkot ástak a vízvezetéknek, s a távfűtés ve­zetékének. Amikor ezzel vé­geztek, a lányok jöttek, nagy- takarítást csinálni, ablakot tisztítani — kívül, belül. (Köz­ben megtanultak állványon dolgozni — természetesen védőövvel — s ez pedig fér­fimunkának is beillett... Milyen reményekkel kezdenek a tanévhez? A kérdésre Bognár Gyula, az iskola igazgatóhelyettese válaszolt: — Ha ki is kell rakjuk az építőket, akkor is megkezd­jük a tanévei az új isko­lában. A kihelyezett osztályok (Kecskemét, Kalocsa, Jász­apáti) növendékeivel együtt mintegy 600—700 növendé­ket számolunk. A szakkö­zépiskolában a konzerv- és a hűtőipar, a szakmunkás- képzésben sütő, konzerv és baromfi osztályok indulnak. Ezenkívül technikumunk és felnőtt szakmunkásképzőnk is van. Az ú.i iskolaépületbe való költözködés nem jelent emel­kedést a tanulók létszámá­ban. Megszüntetjük ugyanis a „kintlakásos” rendszert, s minden növendékünket kollégiumban helyezzük el. Erre az egy évre a régi is­kola is kollégium lesz. (Csak a teljes átköltözés után ke­rülhet ide a város levéltára, amelyet visszahoznak a vá­rosba Budapestről és Kecs­kemétről.) A pedagógusok létszáma sem emelkedett, csak az eltávo­zottak helyére kerültek új tanárok, s „laboroktatókkal” bővült a tantestület. Nehéz az iskola helyzete, különösen a baromfifeldol­gozó szakmunkások toborzá­sában, hiszen a feldolgozás „fellegvárában”, Kecskemé­ten.- .olyan sok más tovább­tanulási- lehetőség kínálkozik. Kedden volt a névnapja. So­kan köszöntötték munkatársai közül Szabó Ilonát, a Finom- pamutfonó- és Cérnázógyár tervosztályának vezetőjét. Nő tölt be ilyen fontos munkakört a Vám utcai üzemben — ez is alkotmá­nyunk vívmányainak egyike. S hogy milyen felelősségtelje­sen, azt beszélgetésünk is iga­zolja. — Gyárunk idén éves terv­feladatként 635 tonna fonal le­gyártását kapta. Ebből a szin­tetikus fonal 495 tonna, ami 78 százalékos részarányt je­lent. Tavaly ez mindössze 22 százalék volt. — Tekintélyes mennyiség. — A szintetikus fonalaknál nemcsak a mennyiség legyár­tása, a nagyobb volumen le- hozása jelent gondot. Még a pamutfonalénál is nagyobb súlyt kell helyezni a minő­ségre. — Mit mutat a félév mér­lege? — Versenyvállalásunk 62 tonnával több fonál volt. Fél­évkor nem értük el az idő­arányos részt. Decemberig szeretnénk behozni a lemara­dást. A gyár vezetősége kü­lönböző szervezési, műszaki intézkedések megtételével kí­vánja segíteni és biztosítani a teljesítést. — Például? — Az intézkedések közül legfontosabb a létszám rugal­mas átcsoportosítása, mindig az adott helyzetnek megfele­lően. Ez különösen a szolgál­tató üzemrészekre vonatkozik; a gyűrűsfonodában és a cér- názóban a kezelhető orsószá­mok növelésére. — Sok fiatal van az üzem­ben. — Hathatós segítséget je­lent a fiatalkorúak foglalkoz­tatottsága. A korábbi 38 fő mellett a diákok nyári mun- kábaállása is segített gond­Ezért is zárul a szakmunkás- tanulók felvétele közvetle­nül a tanév kezdete előtt... Gyönyörű az új iskola, s még ha gondokkal kezdik is a tanévet, nagy eredmény ez! Ebben az iskolában nevelik szinte az egész ország kon­zervipari szakembereit, a jö­vő szakmunkásait, vezetőit. Erre a feladatra alaposan fül kell készülnie az intézetnek. (Szabó—Varga) jaink enyhítésén. A szocia­lista brigádban dolgozók rend­szeresen foglalkoznak az újon­nan belépő fiatalkorúakkal. — S az idősebb korosztály? — Gyárunk vezetősége a meglevő törzsgárdát kívánta megbecsülni az idei bérfej­lesztés végrehajtásával. A há­romműszakos dolgozóknál öt százalékkal növeltük az éj­szakai pótlékot. — A tervosztályvezető min­dig optimista? — Ügy érzem, bármilyen nagy erőfeszítéseket követel is a többletvállalás, a gyár dol­gozóinak aktivitása s a mű­szaki vezetés intézkedései — együttesen hozzásegíthetik a Finompamutfonót vállalásá­nak teljesítéséhez. (papp) Magócsi Károlyné, a mono- ri járási úttörőtitkár, augusz­tus elsejével elbúcsúzott a „földszinttől’’ — a járási párt- bizottságon ott volt az úttörő­titkár szobája —, s felköltözött az emeletre: a pártbizottság munkatársa lett. Amikor megkérdeztem, mi is beosztásának a pontos meg­nevezése, elneveti magát: — Ezt kérdeztem én is az első na­podban. Most már tudom: a járási pártbizottság nőfelelős munkatársa vagyok, röviden: politikai munkatárs. — Mit jelent nőíelelősnek lenni? — Országos szinten a mun­kát vállalók 40 százaléka nő. Ebből adódnak a feladatok, vagyis minden, ami a nők gondjával kapcsolatos a mun­kahelyükön, azzal a nőbizott­ságok foglalkoznak. A nőbi­zottságok szervezése, irányítá­sa. segítése — ez lesz röviden a feladatom. — Jelenleg a nőbizottságok szervezése folyik. Hogyan? — A párthatározat megjele­nése Után a gazdasági vezetők megtették áz'első lépésekét, a TOT elnöksége már ki is dol­gozta az irányelveket. Esze­rint minden tsz területi szö­vetségben létrejönnek a nő­bizottságok. A mi területi szö­vetségünknél, Cegléden, már meg is alakítottuk, járásunk­ból került ki az elnöke. Ko­vács Gyuláné vasadi tsz-elnök személyében. A kilenctagú nő­bizottságba járásunkból még két asszonyt választottak be, Dudás Sándornét Úriból és Aranyos Lajosnét Sülysápról. Mindhármuk segítségére na­gyon számítok. — A tsz-ekben már eddig is működtek nőbizottságok. — Igen, most azonban meg­változik a szerepük: a köz­gyűlés választja a nőbizottság tagjait, a közgyűlésnek tartoz­nak beszámolni munkájukról, s a nőbizottság elnöke tagja a tsz vezetőségének. Ugyanak­kor minden pártalapszervezet- ben külön választunk egy nő­felelőst. Mindez vonatkozik az üzemekre, intézményekre is. Az üzemi nőbizottságok a szakszervezet mellett fognak működni, s a járás öt községé­ben külön szervezünk a Ha­zafias Népfront mellett műkö­dő nőbizottságot. — Miben változik meg a nő- bizottságok tartalmi munkája? — Feladatuk elsősorban a nők érdekvédelme lesz. Ezért olyan üzemekben, ahol csupa nő dolgozik, nem is hozunk létre nőbizottságot, mert hi­szen ott a gazdasági vezetők is általában nők, tehát az érdek- védelem már adott. A konkrét feladatok: megvizsgálni, hol okoz gondot a nőknek az éj­szakai műszak, hol kell közbe­lépni, hogy könnyebb munkát i kapjon egy-egy gyengébb fizi­kumú nő, a sokgyermekes dol­gozó anyák gondjai, óvodai, '■Ma húsz 'éve, 1950.'" augusz­tus 19-én megalapította tizen­három juttatott földes gazda Jászkarajenön a Lenin Terme­lőszövetkezeti Csoportot. A gazdálkodást akkor egy pár ökörrel, egy lóval kezdték meg 156 hold földön. Időköz­ben a szövetkezet egyre bő­vült és erősödött. Ma már több mint ötezer holdon gazdálkodnak. Jelenleg egy háromszáz férő­bolcsódéi férőhelyek bővítése — ha kell, az üzem vagy a tsz anyagi segítségével —, s a dol­gozó anyák gyermekeinek el­helyezése. Itt szeretnénk el­érni, hogy a bölcsődei-óvodai felvételeknél legyen beleszólá­sa az adott község, tsz, illetve üze »1 nőbizottságainak. Van tehát feladat bőven. Lesz mivel kitöltenie az életét ennek az energikus, talpraesett asszonynak, Magócsi Károly- nénak. — A dolgozó nők sajátos gondjait én már nagyon rég ; ismerem. Mondjam azt, hogy I ami ma központi kérdés: a há­rom műszak — munkahely, gyermeknevelés, háztartás és esetleg a negyediknek: a ta­nulás —, ezeket én a saját bő­römön tapasztaltam már tíz­egynéhány éve. Tanár vagyok civilben, az orosz szakot a fő­iskolán levelező tagozaton vé- j geztem el. Tanítottam, fél füg- \ getlenített úttörövezetö vol- | tam, kisgyermeket neveltem és háztartást vezettem. Tudom te­hát, hol szorít a cipő, s hol, mivel és hogyan kell segíteni. (t. o.) kori alapító tagjait felkeres­ték. és magnetofonra vették visszaemlékezéseiket. A be­szélgetések egyes mozzanatait filmszalagon is megörökítet­ték. A község amatőrfilmesei kisfilmet állítanak össze, amelynek kísérőszövege a magnetofonra vett visszaemlé­kezésekből készül. A termelő- szövetkezet a két évtizedes fordulóra fejlődésük rövid tör­ténetét is megiratta. A mester Péter bácsi job­ban van... Kis ceglédi háza előtt zsámolyon ül, csahos kutyá­jától a köszönése­met is alig hallja. Szürke kalapja, izmos nyaka, őszülő bajusza a szántóvetőre em­lékeztet. Papri­káért küldte Be­nedek nénit, lecsót szeretne enni. Haj, pedig uszódi kiál­lítása óta kevés­szer kívánta az ételt. Kalocsa, Kecskemét kór­ház, nyilatkozzék, aláveti-e magát a műtétnek, operá­ció, zsömle, kifli, tea, kávé. Főorvo­sán kívül a kórte­remben az izsáki borbélyt szerette a legjobban. Sokat segítettek egymá­son. Benedek Péter a magyar paraszt­festők egyik ran­gos képviselője. Úszód után Kalo­csán, majd Szek- szárdon állították ki képeit. Ahogy emlékszik, ezer képet is festhetett már. Utoljára ta­valy nyáron vett ecsetet a kezébe, egy parasztlako­dalmas házat örö­kített meg, de a megrendelő kí­vánságára önma­gát is ráfestette a násznagy mellé a sarokba, hajadon- főtt. Benedek néni meghozta a para­dicsomot, papri­kát, a zsebében távirat. Együtt böngésszük. „Örömmel érte­sítem, hogy a mű­velődésügyi mi­niszter önnek a népművészet mes­tere kitüntető cí­met adományozta. Kérem, hogy a ki­tüntetés átvétele végett folyó hó...” Ifjúi lánggal dob­ban meg a szív, föláll, arrébb bal­lag, leül a nyárfa árnyékában. A 81 éves pa­rasztfestő tegnap­előtt átvette a ki­tüntetést. Es ott pihen most is a zsámolyon, a nap­sugár is gyógyítja. Szabó Alfréd helyes tehenészeti telepet épí­tenek. A kivitelező saját épí­tőbrigádjuk, amely a község­beli ÁFÉSZ-áruház építését is elvállalta. A termelőszövetkezet egy­Az ünnepi közgyűlést 22-én, szombaton délután öt órai kezdettel tartják a kultúrott­hon, nagytermében. A közgyű­lést műsoros est és hajnalig tartó mulatság követi. Cegléden a vasútállomás szomszédságában van az ÄFOR kirendeltsége. Innen látják cl benzinnel, gázolajjal a Cegléd környéki üzemanyagtöltő állomásokat. Egy-egy tankautó egy fuvarral 4Ö00 liter benzint és 3500 liter gázolajat szállít el. A térülő-forduló tankautók is hozzátartoznak a fejlődő alföldi város képihez. Foto: ifj. Tóth István Lesz-e több 62 tonnával? Fiatalok és öregek a Váci Finompamutfórában Visszaemlékezések filmszalagon Húszéves a jászkercjenői Lenin Tsz

Next

/
Thumbnails
Contents