Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-20 / 195. szám
6 1970. AUGUSZTUS 29., CSÜTÖRTÖK Obulus, gara, VISSZAPILLANTÁS AZ EZERÉVES MAGYAR PÉNZEKRE Ma hemutatkozik Bergmann József letkési fafaragó a Börzsönyi Állami Erdőgazdaság nyugdíjasa. Egész életét a fák között töltötte, talán ez is ihlette alkotásra az ügyes kezű amatőr képzőművészt. Legény korában kezdett faragni, most, hogy nyugdíjban van, több jut kedvelt időtöltésére. Figuráit saját elképzelései szerint készíti. Ügyességének hire ment a környéken, és most meghívták a szobi amatőr képzőművészek ma nyíló kiállítására. A kiállításra beküldött 20 művéből 18-at fogadott el a zsűri. Unokája mindig figyelmesen szemléli a nagypapa munkáját. ..MENT-É A KÖNYVEK ÁLTAL A VILÁG ELÉBE ? MENT!” A legjobb szívvel fogjuk tovább szolgálni a Művelődés ügyét KITÜNTETTÉK A PEST MEGYEI NÉPMŰVELŐKET Tegnap délelőtt a Pest megyei Tanács klubtermében gyűltek össze a megyei köz- művelődés katonái, hogy tanúi legyenek az áldozatkész munka elismerésének: akkor adta át ugyanis dr. Ádám Mihály, a Pest megyei Tanács vb-tit- kára a megyei népművelőknek eddigi munkájuk elismeréséül a „Szocialista kultúráért”, a VISEGRÁDI SZÍNJÁTSZÓ NAPOK EXTÁZIS - SZÜRKÉBEN MEGYEI IRODALMI SZÍNPADOK BEMUTATÓJA Darvas József Kossuth-dí- jas író, a Magyar Írók Szövetségének elnöke nyitja meg szombaton délután 4 órakor Visegrádon, a Sala- mon-toronyban a visegrádi színjátszó napokat. A gazdag és színpompás műsorsorozatból kiemelkedik majd a megyei irodalmi színpadok, a nagykőrösi Arany János gimnázium; Aludj el szépen kis Balázs!, a monori József Attila gimnázium; Mit visz a kishajó?, és a dunakeÉszrevételek, következményekkel Jogvédelem illet minden közérdekű bejelentőt A NEB állásfoglalása Három év közérdekű bejelentéseinek eredményességét vizsgálta nemrégiben a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bízó .ság. A tapasztalatok igazolják, hog'’' a bejelentések mindegyike tényleges hibákat tárt fel. a hiányosságokat orvosolták, a felelősségrevonás sem maradt el. A népi ellenőrök azt is tapasztalták, hogy a vizsgált szervek vezetői nem nézik jó szemmel, ha beosztottaik máshová fordulnak a hibák feltárásával. A megyében hatvanhat közérdekű bejelentő helyzetét vizsgálták meg. Figyelemre méltó, hogy közülük többen már nincsenek eredeti munkahelyükön, bár csak az esetek kisebbik részében változtattak állást az őket ért zaklatások miatt. sejelentőket általában er- si vagy anyagi kár nem érte, bár sokszor előfordult, hogy az érintett szervek igyekeztek hátrányos helyzetet teremteni. Csak egyetlen esetben — a dabasi Szikra Tsz-ben — volt rá példa, hogy a tsz-elnök nyilvános értekezleten is megerősítette a bejelentés alaposságát s így a bejelentő erkölcsi elismerésben részesült. Az elmúlt három évben kevés bejelentő kért jogvédelmet, többségük nem is tudta, hogy megilleti őket. Nem egy példa azt bizonyítja, hogy a jogvédelem biztosítása után sem változott a bejelentők helyzete. Povázsai Zoltánt, a gyomról Petőfi Tsz gépcsoport vezetőjét például alacsonyabb munkakörbe helyezték. A gazdaság főmezőgazdásza nehezítette Povázsai munkáját, igyekezett lejáratni a dolgozók előtt. A csoportvezető a tsz- ben szocialista brigádvezető is volt, a járási pártbizottságtól kért és kapott jogvédelmet, mégis, a kellemetlenségek miatt, más munkahelyet keresett. Osváth János és Mórisz Katalin a dömsödi péküzem dolgozói együttes bejelentést tettek, hogy a nyers kenyerek tíz dekával kevesebbek, mert a tésztába súlyt tesznek. A vizsgálat ezt igazolta. Mórisz Katalint mégis, mint létszámfe- lettit elbocsátották, s helyére rövidesen mást vettek fel. Osváth körül olyan légkört teremtettek, hogy kénytelen volt kilépni. Ráckevén vállalt munkát, súlyos gyomorbetegséget kapott, azóta csökkent munkaképességű. Jogvédelmet, sajnos, egyikük sem kért, ügyüket a mostani vizsgálat derítette fel. Sokkal több a jó példa, mint a rossz, de a néhány eset is arra hívja fel a figyelmet, hogy a népi ellenőrzési bizottságoknak többet kell törődniük a bejelentőkkel. A Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a bejelentők védelmére több javaslatot dolgozott ki. Fel kell hívni minden egyes esetben a bejelentők figyelmét arra, hogy jogvédelem illeti őket. A jövőben minden közérdekű bejelentésnél a népi ellenőrzési bizottságoknak személyesen vagy írásban kell érdeklődniük a vizsgálat lezárása után egy fél évvel, hogy nem érte-e sérelem a bejelentőt. Valamennyi NEB a jövőben első féléves munkatervében tűzi napirendre az előző évi bejelentők helyzetének vizsgálatát. ——SÍ— szí Radnóti Miklós színpad; Az egész élet című műsora. A megyei színpadokon kívül több, az ország más vidékéről érkezett együttes is fellép: a Veszprém megyei TIT Váci Mihály irodalmi színpada műsorának címe: Veszprém üdvözlete Visegradnak; a szombathelyi tanítóképző intézet Márkus Emília színpada pedig Ady Endre, Ladányi Mihály, Bozóki Éva, Vitányi Iván és Ma- róti Gyula műveiből, az Extázis — szürkében című összeállítással szerepel. A műsorban helyet kapott az Állatmesék felnőtteknek, a Régi idők mozija, a Tulipános láda, és a Meg kén’ házasodni című összeállítás is. Augusztus 24-én, hétfőn, a Mátyás király Művelődési Házban lesz majd a szakmai tanácskozás, amelynek napirendjén számos, Visegrádot érintő kérdés szerepel. A visegrádi színjátszó napok további programjait — képzőművészeti kiállítások, a fakitermelők országos és nemzetközi versenye, hangversenyek és ismeretterjesztő filmvetítések — augusztus végén és szeptember hónapban rendezik. K. I. Jó a vadkacsahúzás Élénk a forgalom a MAVAD kecskeméti telepén. Az Alföld vadásztársaságaitól szinte példátlan mennyiségű vadsizámyas érkezik, ami azt jelenti, hogy az idén igen jó a vadkacsahúzás. A kiskunsági szikes tavakon, a Duna-szigeteken két fészekalját neveltek fel a vadrécék, amelyek riasztásra csapatokban tűnnek fel a folyók, vadvizek környékén. Alig néhány kacsavadászat után máris csaknem kétezer kilőtt vadmadarat adtak át az ügyes vadászok. „Miniszteri dicséret”-et, és ! a „Kiváló dolgozó” kitün- j tetéseket. Az ünnepséget Hargitai Ká- | roly, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg, majd Tal- lós Endre színművész, Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban című versét szavalta. A költő a reformkor idején tette fel a kérdést: ,,Ment-é a könyvek által a világ elébb?”, s akkor ő így felelt: „Ment!” — s a tegnapi ünnepség bizonyította ezt a legszebben. A szavalat után dr. Ádám Mihály vb-titkár ünnepi beszédében méltatta azt az áldozatkész munkát, amelyet a megyei népművelők, a köz-i művelődés Pest megyei ..katonái eddig végeztek. Jogos büszkeséggel mondta el, hogy Király Zoltán, a Budai Járási Tanács népművelési felügyelője, a közművelődés terén kifejtett eredményes munkájáért augusztus 18-án a Művelődés- ügyi Minisztériumban a „Kiváló népművelő” kitüntetést kapta, és ugyanakkor adta át dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese a „Népművészet mestere” kitüntetést Benedek Péternek, a megyénkben élő és alkotó festőművésznek. Ezután került sor a „Szocialista kultúráért”, a „Miniszteri dicséret”, valamint a „Kiváló dolgozó” kitüntetések átadására. A „Szocialista kultúráért” elismerést nyolcán, a „Miniszteri dicséret”-et tizenegyen és a „Kiváló dolgozó” kitüntetést ketten kapták meg. A kitüntetettek nevében Király Zoltán szólott: megköszönte az elismerést, majd kijelentette, hogy: „a legjobb szívvel fogjuk tovább szolgálni a művelődés ügyét”. A baráti ünnepséget Béres Ilona és Tallós Endre színművészek szavalata zárta be. Karácsonyi István Faluszéítol a Petőfi-teremig Hosszú, néha göröngyös, máskor meg sima volt az út, ami lSlO-löl Abonyból, 1957-ig, az Elnöki Takács fogadóterméig, majd 1970- ben a Művelődésügyi Minisztérium Petőfi-terméig vezetett. Király Zoltán Abonyból indult, ott volt gyerek, ott játszott a faluszélen, ott tanulta* meg: az egyszerű emberek iránti szeretet. Király /Zoltán ma ősz hajú, maholnap a 60. életévét betöltő ember, akinek melegbarna tekintetét fiatalos villanások teszik derűssé. Egész lénye is derűs, noha élete útját sok göröngy között járta meg. — De, hiszen nem a múlt, hanem a jelen az érdekes — mondja, s tüstént átforrósodik hangja, mert hivatásáról, derűs élet- szemléletének titkáról beszél: a közművelődésért végzett és még elvégzendő munkáról. Eddigi életét, erejét és munkakedvét a közért áldozta, ennek elismeréséül kapta 1957-ben a „Magyar Szabadság érdemrend”-et, és most augusztus 18-án a Művelődésügyi Minisztérium Petőfi-termében a „Kiváló népművelő” kitüntetést. Barátai, ismerősei, munkatársai az új elismeréshez gratuláltak, s nem különben mi: jó egészséget, töretlen további munkakedvet és még sok derűs évet kívánunk, a megye „Kiváló népművelő”-jének; Király Zoltánnak. — k — Minivasút az iskolában (Tudósítónktól.) Van egy iskola Gödöllőn, ahová a nyári szünidőben is szívesen látogatnak el a diákok ... Persze nem tanulni jönnek a Munkácsy utcai általános iskolába. . Három jó barát —* Egyházi Lajos, Raduly István és Bay Béla — kisvasutat épített. Az egyközpontos berendezés mása a modern vasúti közlekedésnek.1 Végrehajtási utasítást dolgoztak ki, és naponta az iskolában mutatják be a gyerekeknek a körülbelül tízezer forintot érő vasútju- kat. A pályaudvarok, illetve állomások közötti forgalmat 17 jelző, 3j3 váltó, valamint fénysorompó biztosítja, és 11 mozdony (villany, Diesel- és gőzgép), valamint 33 teherkocsi bonyolítja le. Nemcsak a sok száz méter hosszú bányavezeték bekötése, de a létesítmények létrehozása is növeli érdemüket. Térvilágító lámpák, állomásépületek, kapcsolószekrények és a világító berendezések elkészítése dicséri a három jóbarátot. A költséges kedvtelés hozzá való darabjait Budapesten a hobby-boltban, továbbá a Kálvin téren, a Corvin Áruházban, valamint az Úttörő Áruházban szerezték be. 1 Az érdekes látnivalót a tanév kezdetéig tekinthetik meg a kisdiákok. Egészen bizonyos, hogy a szünidő hátralevő részében még sokan fognak gyönyörködni a nem mindennapi minivasútban. Csiba József A MAGYAR PÉNZ együtt alakult ki hazánk államiságával. Bár a kibocsátás pontos idejét még nem sikerült tisztázni, az bizonyos, hogy az első magyar pénzt I. István király verette a XI. század első éveiben. A Stephanus Rex feliratú ezüstpénzeket dénárnak nevezhetjük, mert Európában ebben az időben a dénárt és a féldenárt. más néven obulust használták. Kezdetben hazánkban csak dénár volt, majd később az obulus is forgalomba került. A DÉNÁR ÉS AZ OBULUS egyeduralma Károly Róbert koráig tartott. Az Anjou- uraÜKodó a fellendült kereskedelem pénzügyi elszámolásának könnyítésére cseh mintára bevezette a dénárnál nagyobb, ugyancsak ezüstből vert garast, ezenkívül a firenzeiek fizetőeszközének magyar változatát, az aranyforintot. Ez volt hazánk első aranyból vert pénze. A dénár, az obulus, a garas és a forint a XVI. században Európa egységes pénzével, az ezüsttallérral egészült ki, amely 27—29 gramm ezüstöt tartalmazott. A sokféle pénz között I. Lipót. majd Mária Terézia próbált rendet teremteni, egységesítés címén azonban valójában tovább bővítették a fizetőeszközök skáláiét. Ezüsttallérokat, aranydukátokat, ezüst tíz-, továbbá réz negyed-, fél és egy- krajcárosokat verettek. A XIX. SZÁZAD végéig — a szabadságharc éveit kivéve csaknem kizárólag nemesfémből verték Magyarországon a pénzt: a legnagyobb címleteket Ferenc József korában, akkor kerültek forgalomba az arany 100 koronások. Bár Ausztria már a XVIII. században bocsátott ki papírpénzt, hazánk első papírpénze a szabadságharc idején a Kos- suth-bankó volt. Ezt fél évszázaddal később a 10 és 20 koronás, majd 1902-ben az 50 és 100 koronás bankjegy követte. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ után rendkívüli módón meggyorsult az inflációs folyamat. 1946-ban legnagyobb címletként egymilliárd b-pen- gősöket nyomtak, ezek az ezertrillió pengőnek megfelelő bankjegyek azonban már megjelenésük előtt elértéktelenedtek, így nem is kerültek forgalomba, helyettük naponta változó értékű adópengőket, adójegyeket nyomtak. 1916. AUGUSZTUS 1-ÉN a világtörténelem legnagyobb inflációja után a forint bevezetésével stabilizálták a magyar pénzt. Egy forint körülbelül 150 quintillió pengőnek felelt meg. S gyakorlatilag az országban forgalomban levő bankjegyek összege nem tett ki egyetlen forintot. A stabilizáció idején kibocsátott 10, 20 és 100 forintos, továbbá az 1953-ban forgalomba hozott 50 forintos bankjegyek vannak érvényben jelenleg iá. ezeknek köre egészül ki augusztus 21- től az 500 forintossal.
