Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-19 / 194. szám
6 1970. AUGUSZTUS 19.. SZERDA r * Áruba bocsátott templomok A buddhista boncok és sin- toisták, tekintettel kedvezőtlen anyagi helyzetükre, elhatározták, hogy üzleti ügyekkel kezdenek foglalkozni. így aztán sok szentélyt és templomot lakóházként, szállodaként üzemeltetnek. Más papok viszont virágkötési és tea-felszolgálási tanfolyamot tartanak. Egy felmérésbő: kiderült, hogy a 3393 megkérdezett szentély közül negyven ilyen vagy olyan módon, de kereskedelmi tevékenységet folytat. Kiállítás a Nemzeti Galériában SZÁZHETVEN MŰVÉSZ 300 ALKOTÁSA Százhetven művész 300 al- [ kotását mutatja be a Nemzeti | Galériában az a kiállítás, ame- j lyet kedden nyitottak meg a I közönség előtt. A SZOT által hazánk felszabadulása negyedszázados évfordulója tiszteletére meghirdetett képzőművészeti és iparművészeti pályázat feltételei között első helyén szerepelt, hogy a művészek foglalkozzanak a szocialista építés témáival, a dolgozók Ipari tanulók pót beiskolázása \/állalatunk az alábbi szakmákban pótbeiskolázást tart: kőműves ács állványozó hidegburkoló épületasztalos műkőkészítő üvegező épületbádogos Intézeti elhelyezés és teljes ellátás. Jelentkezés: 43. sz. Állami Építőipari Vállalat Szakoktatási csoport, Bp. XI., Dombóvári út 19. BETANÍTOTT MUNKÁRA női dolgozókat, továbbá segédmunkásokat felveszünk. Jelentkezés a fóti kutyatelep mellett levő telephelyünkön. Papírfeldolgozók Ktsz Sürgősen felvételre keresünk célgépek, berendezések gyártásához szerkezeti lakatosokat. Továbbá esztergályosokat, marósokat, gyalusokat, edző szakmunkásokat, karbantartó lakatosokat, villanyszerelőket, férfi és női segédmunkásokat. Takarítónőket, fiatalkorúakat 6 órás segédmunkára. Nyugdíjas portásokat és éjjeliőröket. Jelentkezés a GÁZKÉSZÜLÉKGYÁRTÓ VÁLLALAT Munkaügyi osztályán Budapest XIII., Révész u. 27/31. ÉVES KERAVILL A világ vezető hűtőkészülékgyárai legkiválóbb termékeinek felhasználásával készült, IMPORTÁLT HŰTŐGÉP Különleges * * minőség 220 literes, 24 liter mélyhűtőtérrel hűtött éléskamra tSvl««si ára: 6900 Ft OTP-hitel 5 ÉV GARANCIA ^KERAVILL^ Vidékre szállít: Budapest V., Kossuth Lajos u. 2. sz. alatti szaküzletünk. Üzemképes használt hűtőgépét a helyi BAV készséggel megvásárolja. ÉVES <Z> KERAVILL életének, környezetének megjelenítésével. A pályázat élénk visszhangra talált. 400 festő- és szobrászművész, grafikus és iparművész, ezernél több művészi alkotást küldött be, s a zsűri ezekből válQghtta össze a kiállítás anyagát, örvendetes, hogy az idősebb és tapasztalt művészek mellett számos fiatal alkotó is jelentkezett fontos társadalmi mondanivalót kifejező alkotásokkal. ■ A kedden délben megnyílt tárlat szeptember 20-ig tekinthető meg. A kiállított alkotásokat az érdeklődők a helyszínen, a Nemzeti Galériában, is megvásárolhatják. MAGYAR BllTOR LENINGRÁDBAN Pulykagyár a Hortobágyon Megérkeztek Kanadából az első „fehér gyémánt” fajtájú kispulykák a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet Hortobágy szélén létesülő pulyka telepére. Az ország legnagyobb közös gazdasága a Baromfiipari Országos Vállalattal együttműködve építi fel broylerpulyka-szaporító telepét. Az innen kikerülő pulykák 12 hetes korukra érik el a 4,2 kilogrammos átlagsúlyt. A „pulykagyár” 1971-ben már üzemel. Tervük: évente másfél millió hibridpulyka kibocsátása, amit a környékbeli 14 tsz-ben nevelnek majd fel. Szarvasnász Gemencen A szarvasvadászatok közeledtével „bezárult” a gemenci vadrezervátum „kapuja” a kirándulócsoportok előtt. Az idén — a május közepétől augusztus derekáig tartó turistaidényben — 2800 kiránduló tekintette meg a híres Duna-ár- téri vadont. A látogatók száma ezerhatszázzal kisebb a tavalyinál, mivel a Tisza vidéki árvíz befolyásolta a gemenci csoportos kirándulásokat is. A vadgazdaságban megkezdődtek az előkészületek a szeptemberi szarvasbőgés vadászidényére. Esteienként egy-egy fiatal szarvasbika már próbálgatja is a hangját a minden ősszel lezajló párviadalra. Leningrádba.n a közelmúltban nyílt meg a „Magyar bútor 1970” kiállítás az ARTEX külkereskedelmi vállalat rendezésében. Az 1250 négyzetméter alapterületű, rendkívül világos — csupa üveg és beton — kiállítási helyiségben felvonultak a magyar állami és szövetkezeti bútorgyártás remekei. A kiállítás egy részét az irodabútorok, szállodák, mozik, konferenciatermek, éttermek berendezési tárgyai foglalják el. A megrendelések közül is kiemelkedik a moszkvai KGST-palota és a budapesti Duna Interkontinental berendez/se. A leningrádiak *özül sokan ismerősként nézegetik a kiál- ] lított bútorokat, mivel szobá- | ikban gyakran találkozhatunk magyar berendezési tárgyakkal, ugyanis az ARTEX már több mint húsz éve exportál bútort a Szovjetunióba. A nemzetközi kiállítások hagyományai szerint elsőnek a szakemberek tekintették meg a bemutatott termékeket. Az Auróra-Luxus elnevezésű bútoroknál az 1. sz. Leningrádi Bútorgyár két mérnöke — Lomonoszov és Baganov — a szakértő szemével mérte fel a látottakat. — Nagyon tetszik nekünk ez a modern irodabútor — mondták. — Korszerű, kényelmes, esztétikai megoldása dicséretes. Minőségük kitűnő. A színek összeválogatása fejlett ízlésről tanúskodik. A szakemberek másik csoportja az éttermi berendezések után érdeklődik, ök a leningrádi Vendéglátóipari Fő- igazgatóság képviselői, Novikov és Slafman. — Azt vizsgáljuk — mondották —, hogy mit hasznosíthatnánk a mi vállalatainknál. Nem távozunk üres kézzel, az éttermi berendezések különösen felkeltették érdeklődésünket. Beszélgettünk az Exportlesz szovjet vállalat jelenlevő képviselőjével. Tamara Beljá- kovával is. Elmondotta, hogy hamarosan új eszpresszók, éttermek nyílnak Leningrád'ban — magyar és orosz konyhával — a kiállításon látottak alapján. J. Kirillov KÖNYVESPOLC Grecskó: Harc a Kaukázusért A történelemtudomány, szűkebben a hadtörténelem, megkülönböztetett figyelmet fordít a legújabb kor katonai — hadászati, harcászati, katonapolitikai — eseményeire. A Zrínyi Katonai Kiadó jó és hasznos feladatot vállal, amikor megjelenteti a korszak kimagasló érdemieket szerzett katonai vezetőinek emlékiratait. Emlékeztetni kívánunk arra, hogy a már több mint tíz éve megjelenő memoárok sorában többek között — olyan könyvek láttáik napvilágot, mint Csukov: Erőd a Volga partján, Batov: Égő földek, lángoló folyók, Konyev: Negy- venötös esztendő, Styemenko: Ahol a győzelmet kovácsolták, és végül az idei könyvhét kiemelkedően nagy könyvsikere: ZsUikcrv marsall: Emlékek, gondolatok című munkája. Ezt a nemes hagyományt folytatja a kiadó, a Szovjetunió jelenlegi honvédelmi miniszterének, a második világháború egyik hősének, Grecskó marsallnak, a kaukázusi hadműveletekről írt emlékirata kiadásával. A szerző, aki parancsnokként irányította hadseregének a mintegy tizenöt hónapon át tomboló kaukázusi hadműveleteit, nem egyszerűen csak krónikása az eseményeknek. Könyvéből választ kapunk arra is, hogy mi volt a német hadvezetés célja a Kaukázus meghódításával, milyen távlati tervek érdekében erőszakolta a hitleri hadigépezet a Kaspi- és a Fekete-tenger közötti terület meghódítását. Az Észalk-&ay- kázus gazdag gabonaföldjeiért, olajáért s egyéb fontos nyersanyagaiért folytatott harcok sora, amely mint a védelmi és támadó hadműveletek bonyolult komplexuma vonult be a szovjet had történelembe, Grecskó feldolgozásában történelmi hitelén, katonai-szakmai érdekességén túl, éleveates és izgalmas olvasmány. Nagy Zoltán FARKASCSORDÁK jelentek meg Leon tartományban, Spanyolország északnyugati vidékein. A helybeli parasztok védelmet követelnek a hatóságoktól jószágaik számára, mivel 1970. április 4. óta törvény tiltja, hogy a farkasok, hiúzok és vaddisznók ellen hajtóvadászatot indítsanak. Fáj az élet Ha most megkérdezné tőlem valaki, mi bajom van, aligha tudnék értelmes és érdemi választ adni. — Fáj az élet — sóhajtanám, mert az fáj bennem, az életem, fáj, de hát... — Gipszes ez a pali — jegyeznék meg erre joggal. Mert mi az, hogy fáj az élet. A fog szokott fájni. A fej, meg a tyúkszem. Az igen. Háborúban a levágott láb helye, a pofon helye békében. Ezek mind fájhatnak és még annyi minden fájhat az emberben, és az embernek, de hogy az élet fájjon ... Ugyan, kérem! Spleenes öreg lányoknak, kutyaidomár agglegényeknek, ön- maguktól is csömört kapott skizofréneknek és dilinós szerelmeseknek szokott csak az élet fájni. Meg nekem. Most pedig, becsületszavamra, spleenem nincs, j ószeri nt nem is tudom, hogy mi az, esküszöm, hogy öreglány se vagyok, a kutyákat sajnálom saját jellemükből kiforgatva idomítani, de ez amúgy sem érvényes, hiszen nem vagyok agglegény. Ha papírjaimnak hinni lehet, skizofréniám mértéke nem haladja túl a szakmában megszokott szintet, sőt, talán néha rögeszményi vonással alatta is marad az átlagnak. Marad tehát a dilinós szerelmes? Teljesen nevetséges. Korom, amely szerintem a legszebb férfikor, már nem az, amikor minden szoknyába szerelmes lesz az ember, de már az a kor, amikor még minden szoknyát nemcsak megkívánni tud az ember, de kifejezni is képes iránta a férfi örök és leg- hitelmesebbnek elfogadott tiszteletét is. Pedig fáj az élet. Reménytelen és sivár, most, mint egy ménkű hosszú kórterem, ahol még betegnek is csak én vagyok egyedül olyan, mint aszályban sörgő, nyáron sárgult erdő: olyan, mint egy unalmas ebéd még unalmasabb társaságban, egy piszkos november délutánján. Szóval, ilyen, s ezért fáj az élet. Már voltam egyszer így, akkor még költőcske korban, s meg is kérdeztem a szomszédasszonyt, akinek öt 'gyereke volt és egy részeges férje, hogy fáj-e neki az élet. — Az nem, lelkem, az nem. De a derekamban a köszvény, s a vállamon a bikacsök helye, az nagyon fáj, — mondta és sziszegve hajlott vissza a mosó- teknő fölé. — Fáj-e magának az élet, Koroknál bácsi? — ezt egy másik ismerősömtől kérdeztem annak idején, aki valami gyárban dolgozott, amíg dolgozott, de azokban a hetekben, de lehet, hogy már években, mint közönséges tróger kereste meg a kenyerét és a hagymát: — Az élet sz ... — jelentette ki, s hozzátette, hogy mint ilyen nem fájhat, mert ki hallott még olyat, hogy az imént említett dolog, ha már megszabadult tőle az ember, fájhatna is bárkinek. — De ez a nyomorult karom — szorongatta jobbal a bal alsó kart, — az bizony fáj. Hogy az ég rogyjon rá az ilyen életre. Hát így! Aztán arra is emlékszem, hogy kilépve a költőcske korból, elkezdett nem fájni az élet. S így tartott ez hosszú éveken keresztül. Nem fájt az élet, amikor csikart a gyomrom, az éhségtől, nem fájt, amikor kipucoltam a cipőm, hogy ezzel alkalmassá tegyem ünnepi célokra is. Nem fájt az élet, amikor olyanok rúgtak belém, akik vad gyanakvással csak továbbadták az egykori jogtalanul kapott rúgásokat, s akkor se fájt az élet, amikor olyanok rúgtak belém, akiknek nemhogy a rúgáshoz, de még a jó levegőhöz sem lett volna joguk. A rúgás fájt, nem mondom, de az élet soha. Nem fájt az élet, amikor rendre éjszakáztam és rendre nem nővel, sajnos, amikor úgy rágtam át magam könyveken, adatokon, bizottságokon, indexeken, káderlapokon, mint gróf Monte Cristo úr, még mint Edmond Dantes, És most fáj az élet. Ki érti ezt? S ki érti azt, hogy voltaképpen nem is fáj az élet, hogy voltaképpen csak szívesen jutott eszembe mindezek alapján az, hogy fáj az élet, s ahogy mindezt leírtam, jutott eszejnbe, hogy valójában — fáj az élet. Mindaz, ami elmúlt az életből. Az, hogy elmúlt. Uramég, már siratom a múltamat? Mint hervadt tyúk, aki bebeszéli magának, hogy nem a csúnyasága, csak visz- szautasító magatartása miatt maradt meg beporzatlanul, meddő virágnak? A legszebb férfikoromban lám, idepisszeg a holnapi öregség: jövök fickó, jövök, csak gyújts még, hogy minél több legyen majd, amiért fájni fog néked az élet. Az, ami elmúlt! Gyurkó Géza
