Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-19 / 194. szám

1970. AUGUSZTUS 19.. SZERDA PEST MEGY kMwI(IP Fehér La/os és dr. Dimény Imre látogatása Borsodban Felavatták az első foiyékonyammónia- táro'ót Három évvel ezelőtt kezdték meg a folyékonyammónia-táro- ló telep építését az Ongai Ál­lami Gazdaságban. A mintegy tízmillió forintos költséggel épített telep az egyik láncszeme lesz egy később kiépülő komp­lex, műtrágyázást és növény- védelmet szolgáló centrumnak. Az új üzemet kedden avat­ták fel. Az ünnepségen megje­lent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese. A létesítményt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter adta át rendel­tetésének, majd a kormány el­nökhelyettese a helyi vezetők és vendégek társaságában megtekintette a nemcsak az országban, de Európában is páratlan üzemet. Fehér Lajos elvtárs és kísé­rete ellátogatott a gazdaság boldvai üzemegységébe, dél­után pedig Muhi községben az épülő sertéstelepet, majd pe­dig ^ a Nyékládházán épülő mezőgazdasági épületelemgyá­rat tekintette meg. Huszonöt éves a Szabad Föld A parasztság hetilapja, a Szabad Föld negyedszázaddal ezelőtt, 1945. augusztusában jelent meg először. Kezdetben a lap példányszáma 20—30 ezer között mozgott, ma már eléri a 400 ezret. Az évfordulóról a Szabad Föld szerkesztősége 32 oldalas jubileumi számmal emlékezett -^ünnepi számban a magyar dolgozó parasztság 25 év alatt elért eredményeit, vívmányait Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, a Sza­bad Föld első főszerkesztője — méltatja. A „visszapillantó tü­kör #945—1970” című írás fel­idézi az elmúlt negyedszárad agrárkrónikájának jelentős ál­lomásait, valamint a Szabad Föld hasábjain 10—15—20 év­vel ezelőtt megjelent érdeke­sebb cikkeket. Kongresszusi versenyben Rendkívüli próbatétel A százhalombattai kőolaj- finomító-építkezés második ütemének 1969 májusában le­fektetett, összefogó „háló­terve” 1974-ig tételesen elő­írja az egyes kooperáló vál­lalatok tervszolgáltatási, ki­vitelezési határidőit. — Ez az a kályha, amelytől mi mindig elindulunk — mondja Hajdú Ferenc, a Mélyépítő Vállalat igazgató- helyettese. Arról kérdezem a vállalat­nál Scheuring Gábor ter­melési osztályvezetőt, Ber­kes Róbert anyagosztály-ve- zetőt, Pethes Imre techno­lógust — hogy a komplex munkában való sikeres rész­vételüket mennyiben segíti elő a kongresszusi munka­verseny? — Egy ennyire sokrétű be­ruházás, amelyben méghozzá szovjet, francia, olasz, angol cégek is közreműködnek — rendkívüli próbatétel vala­mennyi részvállalkozó szá­mára. Mindenekelőtt alapos munkát feltételez a generál- tervező Olajtervtől s a többi tervezőintézettől. Az épülő hárommillió ton­nás üzem, a korszerű terme- lészervezés megköveteli a percrekész előretervezést — de a tervezést éppen preci­zitásánál fogva túlhaladja (vagy utói sem éri) a reali­tás. — A munkán belül ben­nünket ez évben 86 millió forint értékű feladat kötelez. Első félévi tervünket teljesí­tettük, pontosabban az évi tervünk 45 százalékát. Ez nagy szó, ha hozzászámítjuk, hogy a mi speciális terüle­tünkön mindig az év első'fe­le a nehezebb. Ugyanakkor a gondunk sem kevés.- SÚLYOS KONFLIKTUSOKAT OKOZ például az a körülmény, hogy bennünket megköt a kormány által kiemelt munka nem szabadáras szerződése, ugyan­Eredményes munka — béremeléssel • • Ülést tartott a Postások Szakszervezetének Központi Vezetősége Az anyagi érdekeltség érvé­nyesüléséről, a szakszervezeti választások előkészületedről tárgyalt kedden a Postások Szakszervezetének Központi Vezetősége. Besenyei Miklós főtitkár be­számolójában — egyebek kö­zött — elmondotta, hogy az idén valamennyi postaszerv megkapta és felhasználta a 3 százalékos bérfejlesztést szol­gáló összeget. A postások eddi­gi eredményes munkája nyo­mán az elmúlt napokban a posta járműtelep gépkocsi- vezetői. szakmunkásai mintegy 2 millió forint béremelést kaptak. A szakszervezet véleménye szerint a következő időszak­ban — várhatóan már a jövő hónaptól — a távíró és a hely­közi telefonszolgálatnál ke­rülhet sor béremelésre. A köz­ponti vezetőség elismerését fe­jezte ki azért, hogy a postások helytálltak az árvízvédelemben, s több mint 4 millió forinttal se­gítették az árvízkárosulta­kat. A szakszervezet elnöksége és a Posta vezér igazgatóság a fej­lesztési és a részesedési alap­ból is juttat az árvízkárok helyreállítására. Ezenkívül anyagi segítséget nyújt 60 ár­vízkárosult postás családnak. A központi vezetőség úgy határozott, hogy a Postások Szakszervezetének 9. kongresz- szusát 1971. április 8—9-re hív­ja össze. akkor minket sújt a part­nerek esetleges — sokrétű, és nem ritka — pontatlansága. Végső soron kifizetődőbb, ha per pillanat olykor belenyug­szunk a túlzott lojalitásba is — hiszen, ha megkötbérez- nénk a késedelemért felelő­seket, később ott akadályoz­hatnának, ahol észre sem vesszük. A megoldás nem a mi feladatunk, de segíteni kellene az ilyen, monopol- helyzetből adódó aránytalan­ságokon. — Gond az anyagellátás is. Nem kaptuk meg időben pél­dául az acélcsöveket. Bizo­nyos méretűekből a megren­delt mennyiség törtrészét, má­sokból semmit nem kaptunk, emiatt a kiásott árkainkat j háromszor temette be az eső, j háromszor kellett újra ásat- nunk. A jelenlegi munka­erőhelyzetben ez különöskép­pen káros. Nem beszélve az árkok karbantartásáról, a ku­bikos- és hegesztőkapacitás kihasználatlanságáról, a gép- állásból eredő eszközlekötési pluszról, a gépek folytonos átprogramozásából adódó kü­lönmunkáról. — Le kellene vonni a ta­nulságot. Vagy import kell, vagy felesleges luxus a drága, bármilyen tökéletes hálóterv. A hazai ipar — ez esetben a Dunaújvárosi Vasmű — nem győzi kapacitással a háló­tervben lerögzített ütem tá­masztotta igényt. Tulaj donképpeni TÉMÁNKRA TÉRVE: dolgozóink áldozatvállaló mun­kája, e nehézségekkel össze­vetve hatványozottan érté­kes. Sokkal megbecsülen- dőbb, mint a sima, zavarta­lan, egyrétű körülmények közötti teljesítmény. A mi tíz-tizenöt főnyi brigádjaink felajánlásai ilyen nehézségek ellenére is a részhatáridők 10—15 nappal előbbre hozását eredményezik! — Sokat köszönhetünk a tíz éve nálunk dolgozó, több­szörösen kitüntetett Tar Ist­ván főépítésvezetőnknek — évek óta vezeti a battai mun­káinkat, és nincs olyan hely­zet, amelyben az adott pil­lanatnak legmegfelelőbb, a legkevésbé ráfizetéses döntést ne tudná meghozni. Ez átfogó területismeretet, rugalmassá­got, leleményességet — mun­kafantáziát követel. — Minden héten teljesíte­nünk kell’ a részhatáridőket — ezért helyi munkavezetőink napi 12—13 órát dolgoznak. Mi pedig igyekszünk elisme­résünket az évi jövedelemben is kifejezni; Tar István eseté­ben ez tavaly 15 ezer forint­nyi prémium és közel 20 ezer forint nyereségrészese­dést jelentett. A kőművesbri­gád vezetője júniusban 5200 forint fizetést vitt haza, a brigádtagok 4000—4500 fo­rintot kaptak.- TIZENEGY BRIGÁDUNK tett felajánlást, közei száz­tíz ember, a Battán dolgozók­nak kereken szűz szazaiéba. Közülük mintegy negyven százaléknyi szocialista bri­gádba tömörült. Építésvezető­ségünk egésze szerződött vál­lalatunkkal a szocialista mun­kahely címért is — és a múlt évben el is nyerte ezt a ki­tüntető címet. Ezt a szerző­dést idén ismét megkötötték, és mindent elkövetnek, hogy az akádályok ellenére telje­sítsék a feladatokat. Javas­latokat tesznek célszerű mű­szaki megoldásokra — ered­ményeképpen már az idén mintegy két és fél millió forint értékű javaslatot fo­gadtunk el. Hozzátehetjük, hogy — bár dolgozóink jó része messziről, méghozzá Budapesten át jár munkába —, létszámunknak mégis csu­pán a 1 százaléka fluktuál. Igaz, a kiemelt munka, a kormány által megállapított 8 százaléknyi bérpótlékkal együtt 15—20 százalékkal nagyobb munkabért jelent, mégsem csak ez az oka a munkások igyekezetének. A sűrűsödő problémák demo­ralizálhatnak is; de serkente­nek is arra, hogy legyőzzék azokat. S ha nem is nyugod­hatunk bele a folytonosan fel- f merülő új akadályok föltét- len, elháríthatatlan szükség- szerűségébe — az okos, mun­kaszerető magatartás rendkí­vül nagy segítséget jelent. Százhalombattai brigádjain­kat ez jellemzi. Pereli Gabriella V.- Szűkös ■ szolgáltatás A párt Központi Bizottságának határozata a negye­dik Ötéves terv irányelveiről a többi között megálla- pitja: „A lakosság szolgáltatási igényeinek jobb kielé­gítésére elsősorban a textiltisztítás, a lakáskarbantar­tás, valamint az elektromos és híradástechnikai ház­tartási gépekkel kapcsolatos szolgáltatások kapacitásai bővüljenek.” Elsősorban. Mert kétségtelenül ezeknél a legnagyobb a feszültség. Ami nem azt jelenti, hogy a többi szolgáltatási területen sokkal könnyebb lenne a helyzet. Szűkös a szolgáltatás hálózata, kapacitása, létszáma, felszereltsége. Szűkös tehát az igényekhez mért teljesítménye is. A megyében 650 körül van az úgynevezett felve­vőhelyek száma, tehát ez képviseli a szolgáltatás — az árjellegű szolgáltatás — hálózatát. A néhány évvel ez­előttihez mérten erőteljes a növekedés. Az igényekhez viszonyítva már kevésbé. Egy esztendőben csupán 81 millió forintra rúg az állami és tanácsi vállalatok, a kisipari szövetkezetek által végzett lakossági szolgálta­tások értéke. Csupán — írtuk, s joggal, mert ez az összeg töredéke az áruforgalomnak. S csupán, mert a 81 millióból mindössze nyolcmillió az állami szek­tor, a minisztériumi és tanácsi vállalatok részesedése. A többi a szövetkezetek teljesítménye. Irreális meg­oszlás! Marad az ezermesterek kétes segítsége, a ma­gánkisipar, s a saját kezű bütykölés. A magánkis­ipar ... Itt is ellentmondásos a helyzet. Mert például Cegléden az elmúlt hónapokban 21 kisiparos kezdett el dolgozni. Hurrá? Igenám, de ugyanez idő alatt ti­zenkilencen meg visszaadták az iparengedélyt! A tényleges létszámnövekedés tehát mindössze kettő! S akkor még a szakmai megoszlásra nem is ügyeltünk. Mert nem azonos lakossági kört érint, ha egy borbély föladja az iparűzést, egy kozmetikus meg kiváltja az engedélyt... Azt, hogy mennyire így van ez, igazol­ja: Gyömrő nagyközségben például 37 szakmában 99 kisiparos található. Látszatra tehát jónak mondható a helyzet. Mégis: a nagyközségnek van olyan területe, ahol kincset érne egy — fodrász... A szolgáltatások szűkössége nem ma! keletű gond. Nem is csak hazai gond. Minden, iparilag gyorsan fejlődő országban küzdenek vele, ha persze, más-más fokon, s erősen eltérő eredményekkel is. Nálunk hosszú éveken át inkább csak vita volt. Arról, hogy mit kellene tenni. Maguk a tettek azonban elmarad­tak. Napjainkban sok tekintetben más a helyzet, a rendelkezések különböző kedvezményeket nyújtanak a szolgáltatást végzőknek. Némi biztatást tehát rejt ma­gában a holnap. Az igények azonban továbbra is nagyobbak lesznek, mint a kielégítésüket szolgáló ka­pacitások. A feszültség tehát csak enyhül, de nem szűnik meg. S jobb ezt kimondani, mint ígéretekkel traktálni a közönséget. Megalapozatlan ígéretekkel... M. O. Akció a boldogságért OTTHONOK KISPÉNZŰ EMBEREKNEK Óvodák, közös vállalkozásból — Körút a budai járásban Talán nem is érti, vagy ha igen, keleset ént belől©, aki nem járta végig a göröngyös utat. Otthont szerezni, szép la­kást, életünk boldogsága, egy­úttal járuléka is. Akinek nin­csen, az tudja minden kínját- keservét albérletnek, próbál­kozásoknak, kihúnyó-felcsilla- nó reményeknek és sok-sok bi­zonytalanságnak. Annál csodá­latosabb eljutni a célhoz, a. régen óhajtott és várt nagy­szerű pillanathoz. Ilyeneknek voltunk, s lehetünk a közeljö­vőben is tanúi az ország egyik igen szép vidékén, a budai já­rásban. Vezetői egynapos kör­útra hívták meg a vendégeket, hogy bemutassák, mi mindent lehet tenni akkor is, ha kevés a pénz, ha nem nyúlhatunk A sok oszlop helyén hónapok múlva falak emel kednek: alapozzák a törökbálinti lakótelepet. mélyen az állam zsebébe. Mi a receptje? Erre kaptunk választ egy egész napon át. Az első színhely: Budakeszi, ahol már sok nyomorúságos körülmények között lakó csa­lád kapott nagyszerű új ott­hont, takaros kis házat. Ennek a lakótelepnek a befejezésén munkálkodnak. Törökbálint határában is lakásokról volt szó. Az újligeti lakótelep épí­tése kezdődik csodálatos szép helyein, a domboldalon, száz meg száz kitűzött karó között. Itt is olcsó otthonokat készíte­nek majd az idén és jövőre. A közművek anyagi terhét a ta­nács vállalja. Az OTP részben hitelmentes kölcsönt folyósít, amihez a leendő lakók anyagi erejükhöz mérten és két kezük munkájával járulnak hozzá. A kivitelezők, a tanács építőipar­ral foglalkozó részlegeinek munkásai és a ts:z-ek építő­brigádjai. Mindez együtt igen jelentősen csökkenti a házak árát úgy, hogy annak törlesz­tésére még a kispénzű ember is vállalkozhat. A családos anyáknak segíte­nek óvodák felhúzásával Bu­daörsön, s másutt is; üzemek, vállalatok, szövetkezetek anya­gi hozzájárulásával emelnek 60—120 személyes szép napkö­zi otthonkákat a kicsiknek. A különbség például az, hogy mondjuk, amíg Budaörsön csak az alapoknál tartanak, az érdi óvoda falai már magasba emelkedtek... S ha már Érdnél tartunk, hadd említsünk meg két, igen jelentős létesítményt, amelyet tegnap ugyancsak megtekin­tettek a budai járás egy hét­köznapjának ünnepi perceit megszemlélő vendégék. Már magasra nyúlik a kultúrotthon tetőszerkezete is a település centrumálban. Ugyancsak ott, a főútvonal mellett állnak már a vasbetonsizámyak, a leendő autóbusz-pályaudvar, vendég­lő, étterem és üzletház kombi­nált építmény mutatós váza­ként. Igaz, hogy mindkettő ál­lami pénzből, de már égető fontosságú létesítmények, me­lyeikkel ez a több, minit 30 ez­res település sohasem rendel­kezett. Sok állomás, következett egymás után. Egyikhez-másikhoz kátyús- gödrös, hepehupás út vezet. Ezeket is rendbe kell majd tenni egyszer. A lényeg azon­ban az, hogy ez alatt az egy­két év alatt sok embernek se­gítenek megszépíteni az életet, s hozzásegíteni azokhoz a jo­gukhoz, amelynek anyagi fede­zete ma még nem áll teljes mértékben a rendelkezésükre. A budai járás vezetőinek el­gondolása, sok-sok erőfeszítése hozza meg fokozatosan a gyü­mölcsét. A látottak alapján bátran mondhatjuk, hogy nemcsak a kezdeményezőknek ígér termést, hanem azoknak is, aikik a példa nyomán majd hasonlóan kezdenek. ★ Vendéglátóink voltak: No- vák Béla, a Budai Járási Párt- bizottság első titkára, dr. Foki László, a Budai Járási Tanács vb-elnöke és sok, a kiviitele- lezésben szorgoskodó munka­társuk. Vendég volt többek között Szöllősi Sándor, a Pest megyei Tanács végrehajtó bi­zottságának elnökhelyettese, s a négy országgyűlési képviselő, Gyenge Kálmán, dr. Stark Janka, Tausz János és Varga Péter. T. Gy. Foto: Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents