Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-18 / 193. szám

VAC: XIV. ÉVFOLYAM, 193. SZÄM 1970. AUGUSZTUS 18., KEDD A lányok jeleskedtek — a férfiak lemaradtak A CEMENTIPAR SZOMBATI TÜZOLTÓVERSENYÉN Dorog, augusztus 15. A Cement- és Mészművek dorogi gyárának mozgalmas napja volt ez a mai nap. Dél­előtt ünnepélyesen beiktatták Cseppentő Sándort, az új fő­mérnököt. A kinevező ok­mányt Végh József vezér- igazgató nyújtotta át, aki Vácról utazott Dorogra. Délelőtt sorra érkeztek Ta­tabányáról, Hejőcsabáról, Be- remendről, és más helységek­ből a gyárak önkéntes tűz­oltócsapatai, hogy részt ve­gyenek az iparág hagyomá­nyos, évenként megrendezett versenyén. A váci DCM-ből Pallag Sándor tűzrendész vezeté­sével egy női és egy férfi­csapat érkezett a kora délelőtti órákban. Ismer­kedtek a testvérüzemmel és készültek a délutáni viadalra. Három órakor tizennégy csapat sorakozott fel a helyi sportpályán. A díszemelvé­nyen helyet foglalt a BM Or­szágos Tűzrendészed Parancs- nokságánaik képviseletében Pető János alezredes. Az el­nökség tagja volt Vácról Mó­dos Imre nagyvállalati ren­dész is. A DCM női csapata kezdett. A 800 literes kisfecskendők kategóriájában indultak. A héttagú, overallos, fejkötös csapat fürgén, ügyesen végezte feladatát. Férficsapatunk — szintén a 800-as kategóriában — a dorogiak után rajtolt. Végh József vezérigazgató és Pintér József dorogi gyár­igazgató nyújtotta át a pénz­jutalmakat, okleveleket és serlegeket. A női csapat — bár nem volt versenytársa — ki­váló időeredményt ért el és pénzjutalmat kapott. A fér­fiak hetedik helyre kerültek. Pető János alezredessel be­szélgettünk a verseny végén. Negyven négyzetméterrel nagyobb Népszerű Dunakeszin a 2-es számú élelmiszerbolt, csak a területe volt kevés a mindinkább növekvő forgalomhoz. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatósága a közelmúlt­ban átalakította a boltot. Negyven négyzetméterrel nőtt az elárusító területe. A környékbeli lakosok örülnek a bővülésnek. (Gyimesi S. képriportja) — A közelmúltban Vá­cott jártam, ahol részt vettem a könnyűipari üze­mek önkénies tűzoltóinak kétnapos tanácskozásán. Ugyanazzal a lelkesedés­sel találkoztam, ami az idei dorogi versenyt jel­lemezte. A váci lányok eredménye fi­gyelemre méltó A férficsapat se búsuljon, mert a mezőny tömör volt, a győztesek csak kisebb pontszámkülönbséggel lettek vezetők. A jól sikerült vetélkedő után a dorogi Bányász Étte­remben társasvacsora, majd tűzoltóbál zárta a programot. Papp Rezső Jubileumi KISZ- tábor Mint már hírt adtunk róla, augusztus 22 és 28 között járá­sunkban Verőcén rendezik a Pest megyei KISZ-bizottság jubileumi táborát. Az ifjú kommunisták az egyhetes program szerint — 27-én — Vácra is ellátogatnak. Az üzemlátogatást városismereti verseny követi. Két és fél órás versenyidő alatt a fiataloknak 27 feladatot kell megoldaniok, mégpedig sokszor úgy, hogy a helyszínre utaznak, autóbusz- szal. Kisvendéglő a főúton Dunakeszin, a főúton befeje­ződött a 316-os számú kisven­déglő revonálása: most ragyo­gó kép fogadja a látogatót. Új­donság, hogy már nem a sön- tésen kell átjárni az étterem­be, ahol egyébként zeneszó várja a vendégeket — har­madosztályú árakkal. A kiszolgálás udvarias. A kisvendéglő, tisztaságával és barátságos vendéglátásával, Dunakeszi egyik legjobb szóra­kozóhelye. , (solymosi) Váci sírok (6.) Dr. Argenti Döme AJÁNDÉK A váci Vak Bottyán Mú­zeum köszönetét fejezi ki dr. Lukács Ferenc elvtársnak, a városi tanács vb elnökének, azért, hogy egy muzeális ér­tékű órát — amely a múlt század első felében Vácott ké­szült —, és egy ugyancsak mu­zeális értékű, Vácot ábrázoló, múlt század eleji olajfest­ményt, amelyek eddig a vá­rosi tanács tulajdonát képez­ték, a múzeum helytörténeti gyűjteményének ajándékozott. Meglepetés Meglepetést szereztek a tan­koló autósoknak a Diadal téri benzinkútnál. A várakozás ideje alatt gyors kezek ragyo­góra mossák az autók ablaka­it. Ez az ingyen szolgáltatás a rendszámtáblára való tekintet nélkül kijár, hazai és külföldi autósnak egyaránt. Értesítés. Értesítjük t. Üzletfeleinket, hogy váci telepünk, valamint a hozzá tartozó szobi átvevőhely éves ren­des leltározását 1970. szeptember 1-től 30-ig tartja. A leltározás idő­tartama alatt telepünk és átvevő- helye forgalmat nem bonyolíthat le, ezért szives türelmük igénybe­vételével arra kérjük önöket, hogy áruszállítással vagy megrendelés­sel a fenti időszakban egységünk­höz ne fáradjanak. A befejezéstől kezdve természetesen a régi kész­séggel állunk rendelkezésükre, áruátvétcllel és árukínálatunkkal egyaránt. Pest-Nógrád megyei MÉH Váci telepe (x) 1809. szeptember 26-án szü­letett Vácott. Apja kereskedő volt, aki a fiát is annak szán­ta. Tanulmányait Vácott kezdte: csakhamar kitűnt tár­sai közül. Tanárai közbenjá­rására a szigorú apa engedett elhatározásából, és fiát be­íratta Pesten az orvostudomá­nyi egyetemre. 1835-ben tette le orvosi szigorlatait, de dok­torátust csak 1936-ban kapott, mivel az úgynevezett „gra- duális taxa’’ letételére szüksé­ges pénze hiányzott. Az egye­tem elvégzése után Vácott te­lepedett le, és mivel állása nem volt, szülei tartották el. Még egyetemi évei alatt Hah­nemann hatására a homo- eopáthiai gyógymód harcos híve lett. Magyarországon a homo- eopáthia ügyében ő lépett fel először. A Jelenkor mellék­lapjában, a Helmeczy szer­kesztésében megjelenő Tár­salkodóban 1838-ban két, 39- ben e£y és 41-ben ugyancsak két cikket írt erről a témáról. Más lapokban is publikált, né­met folyóiratokban! is. 1847-BEN adták ki Pesten első magyar munkáját, amely­nek második bővített kiadása 1855-ben, majd a harmadik 1858-ban jelent meg. 1860-ban németül is megjelent, ennek második kiadása 1876-ban ke­rült piacra és ezerötszáz pél­dányban fogyott el. A német kiadásról dr. Meyer, a leghíresebb homo- eopatha-orvos így nyilatko­zott: „Dr. Argenti Döme mű­vének nehéz a feladata, mivel szerzője azt egyidejűleg a gya­korló orvosok vezérfonalaként jelöli meg. Mindazonáltal ál­líthatjuk, hogy Argenti itt minden eddigi kísérlet közül, amelyet ez ideig láthattunk, megtalálta a helyes utat. Biz­tos, hogy a szerzőnek egyrészt azon érdemeiért tartoznak há­lával, melyet ő ennek a könyv­nek a kiadásával hazájának szerzett és mi is egy hangos éljent kiáltuníc neki." (Dr. Meyer az „éljent” magyarul írta.) 1862-BEN negyedik, 1864- ben az ötödik és 1868-ban a hatodik magyar kiadás jelent meg, majd ezt követte az 1877. évi hetedik magyar kiadás; „Hasonszenvi gyógymód és Hahnemann életrajza” cím alatt. 1863-ban adta ki „Ha­sonszenvi útitárs” című mun­káját. Könyveit összesen — német és magyar kiadást együttesen — mintegy tízezer példányra becsülték. Dr. Ar­genti neve ismertté vált az egész világon. A hasonszenvi gyógymód lelkes hívei közé tartozott Deák Ferenc is, Ma­dách Imrét és Tompa Mi­hályt pedig gyógykezelte. Ünnepi népfrontülés, kiállítások, gazdag sportműsor alkotmányunk ünnepén A Hazafias Népfront Vác városi bizottsága augusztus 19-én délelőtt 10 órakor ünnepi ülést tart a tanácsháza díszter­mében. Beszédet mond Zsebesi István igazgató, a megyei HNF elnökségi tagja. Aznap 17 órakor barkács- és képzőművészeti kiállítás nyí­lik a fegyveres erők klubjában. Utána nagyszabású szellemi vetélkedő értékes jutalmakkal. Augusztus 20-án délelőtt 10 órakor nyílik a Duna Műhely 1910. című képzőművészeti kiállítás. Megnyitó beszédet mond és a díjakat kiosztja: Povázsai Sándor, a művelődésügyi osz­tály vezetője. A kiállítás színhelye a városi bemutatóterem (volt görög templom). Nagyszabású sportműsor köszönti alkotmányunk ünnepét. 17—20-án a Kötött-pályán játsszák az Űj Kenyér Kupa mér­kőzéseit. 19-én a Híradás-Vasas a Váci MÁV-val játszik a stadionban. Lesz asztalitenisz-mérkőzés a mezőgazdasági tech­nikum tornatermében, ünnepi sakkverseny a Híradástechnika kultúrtermében és három bajnoki kézilabda-mérkőzés a Fonó­pályán, a Spartacus-pályán és az Esze Tamás sportpályán. (p. k.) I. István váci szobra Gyimesi felvétele 1 VÁCI JÁRÁS: LAMPIONOS FELVONULÁS, KISZ-BÁL A megnagyobbodott váci já­rás valamennyi községe lelke­sen készül augusztus 20. meg­ünneplésére. Kiemelkedő ünnepség szín­helye lesz Szob nagyközség, ahol a szobi napok keretében emlékeznek meg István király­ról, a kenyér ünnepéről és al­kotmányunk napjáról. 19-én lampionos csónakfelvonulás­sal és a KISZ álltai rendezett Duna-parti bállal kezdődik a kétnapos ünnepségsorozat. A 20-i szobi nagygyűlés ün­nepi szónoka Kristóf István országgyűlési képviselő lesz. A szobi amatőr képzőművészek kiállítását Kapicz Margit nyit­ja meg a Börzsöny Múzeum­ban. A gazdag programúiban vízi sportbemutatók, könnyű­zenei délután és tűzijáték is helyet kapott. Gödön már hagyományos aiz egész napi ünnepség, amelyen összetett honvédelmi csapat- versenyt, meghívásos tűzoltó­versenyt, vetélkedőket, sport- és kulturális bemutatókat ren­deznek. Nem marad el a szo­kásos tábortűz és az aratóbál sem. Nagybörzsönyben meg- ünneplik a helyi termelőszö­vetkezet megalakulásának 20. évfordulóját. A Pánholc he­gyen tábortüzet gyújtanak. Sződön a Hazafias Népfront a község legöregebb tagjait köszöntik, és kitüntetik a tűz­oltótestület veteránjait. Verő­cén lampionos csónakfélvonu- lást, tűzijátékot, ifjúsági bált rendeznek. A község többsége zenés éb­resztővel köszönti az évfordu­ló napját. <u. i.) • • Ónként, térítés mentesen A katonákra mindig lehet számítani A napokban a vasútépítő alakulat 346 katonája adott önként, térítés mentesen vért. (Ennyi a hír, rövi­den, amit Adám Gabriella mondott el a véradóállo­máson, és az az, ami az in­dítékot adta e cikk megírá­sára.) — A katonákra mindig le­het számítani. Most három és fél százan jöttek el, de Vá­con sok alakulat van, amely­nek fiaival évente többször is találkozunk. Ám, ha erről az alakulatról szólunk, ne feled­kezzünk meg azoknak a ne­véről, akik a szervezés leg­javát vállalták magukra: Gyarmati András alezredes, Elő Gábor őrnagy, Gabányi László százados és dr. Pelet Sándor, az orvos. Sőt, külön A homoeopáthiai gyógymód harcos hive volt. 1855-ben a lipcsei, 1857-ben a bécsi homoeopáthiai egylet tagjává választották. 1866-tól a magyar elnöke lett; és a „Hasonszenvi Lapok” szer­kesztője. 1886. szeptember 10-én az egészségügy terén szerzett kü­lönös érdemei elismeréséül a legmagasabb állami renddel tüntették ki, s még ugyan­ezen év október 31-én Vác város díszpolgárává választot­ták. 1893. október 27-én hunyt el Vácott, sírja a középvárosi te­metőben van. F. F. Foto: Törnek kell szólni Leopold Lajos őrnagyról is, aki példamutatóan a honvédekkel együtt adott vért. — Mit jelent ennyi vér? — teszem fel a kérdést dr. Ko­vács Pálnak. — Azt, hogy ezzel biztosítva van a folyamatos vérellátás. De emellett nagyon fontos az is, hogy a nagy számok törvényei szerint ennyi vér­adó között a legritkább vér­csoportú is megtalálható. — Minden csepp vért fel tudnak használni? — Igen. A véradók vérét három hétig tárolhatjuk, de természetesen ez idő eltelte után sem vész kárba: részei­re bontva is alkalmas más gyógyászati célra. — Ha megengedi — mond­ja Ádám Gabriella —, meg­mutatom, hogyan történik a véradás? Mindenek előtt gyors vérvizsgálat után meg­állapítjuk, hogy az illető egészségére nem káros-e a véradás? Ha rendben van minden, akkor lefektetjük az ágyra — közben kibont egy csomagot — fertőtlenítjük a karját, majd elővesszük a tűt... De tovább nem folytatom, mert a gyengébb idegzetű olvasókra is tekin battel kell len­nem. s bevallom őszintén: én is félek, de tényleg csak egy kicsit... — Sokan félnek? És egyál­talán: fáj a véradás? — Na tessék... — veszi át a szót Kocsis Andrásné, aki már több százszor (vagy ezer­szer?, vagy még többször?) vett vért. — Ha ezt kérdezik tőlem, akor elmondom, hogy mindenki jól tudja: ha ide jön, nem népünnepélyre jön.„ — Sokan kérdezik még? — Sokan. De ha nem kér­deznek semmit, akkor is be­szélni kell. Nem szabad, hogy a tűre figyeljenek. Inkább rám. Aztán ha látom, hogy szépen jön a vér, akkor meg­nyugszom. Feltéve, ha nem kérdezik meg tőlem, hogy miért jön ilyen lassan? Mit válaszolhatok erre?! De nem is ez a legfurcsább... A múlt­kor jött egy férfi, és hogy szóval tartsam, megkérdez­tem, hogy van a felesége? Majdhogy nekem esett... ... Kiderült, hogy éppen váló­félben volt... — Mindannyian adtak már vért? — kérdésem, jól tu­dom, felesleges, hiszen a vá­lasz csak akkor lenne meg­lepő, ha nemet mondanának, de igent bólintanak. — Mi ad erőt a véradáshoz? — Az, hogy arra gondol­nak az emberek: holnap ta­lán nekem, vagy valamelyik ismerősömnek lesz szüksége vérre ... A nők többnyire ér­zelmi indítékokkal jönnek el — a férfiak értelmivel. Akaraterő kérdése az egész: ez a fájdalom ugyanis semmi, ha egy vérző szülőanyáről vagy bárki másról van szó .., Mészáros Sándor LEANYSZEM Néhány eszten­dővel ezelőtt sé­táltam vala egy holdfényes nyári éjszakán a Duna- parton — jobbo­mon szívem akko­ri választottjával. Miközben bókok tömkelegével hal­moztam el az ifjú hölgyei, szidtam az eget, amelynek kifürkészhetetlen akaratából nem adatott meg ne­kem az alapos megfigyelőképes­ség, ugyanis elfe­i ■ lejtettem szemé­nek színét. Mert hát tudja jól azt mindenki: nem ári, ha di­csérjük a test ab­lakait, hogy — mondjuk —, feke­te mint az ében, kék mint az ég­bolt, vagy hara­goszöld, mint a Balaton vihar előtt... Mi mást tehet­tem, kedvesemtől kérdeztem meg, milyen színű sze­me van? (Termé­szetesen egyes számban, hiszen a magyar nyelvben ez így szokás.) Ám a válasszal más­napig kellett vár­nom, mert lelkem tündére nem volt hajlandó elárulni. Azt mondta: „ez titok, addig, míg saját szemeddel meg nem látod! Másnapi talál­kozásunkkor meg­ismerhettem e til­takozás okát: a leány jobb szeme zöld volt, a bal pedig — barna..-. M. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents