Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-16 / 192. szám

1970. AUGUSZTUS 16., VASÁRNAP '^eíHap 7 — Egytengelyes traktor Drótkötéllel a magasba ' A mezőgazdaság erőgép- választékának bővítése első­rendűen fontos feladat, hi­szen köztudomású, hogy a drága pénzen beszerzett ha­gyományos traktorok teljesít­ményét csak nagyon egyenlőt­lenül — gazdaságtalanul — lehet kihasználni. Hazánkban is biztosan jó hasznát vehetnénk a csehszlo­vák gyártmányú egytengelyes traktornak, melynek 6.5 lóerős egyhengeres, kétütemű, léghű­téses motorja 2200 percen­kénti fordulatú. Mind az elő­re-, mind a hátramenetben négy sebességi fokozattal ha­ladhat a traktor 2,5—18, illet­ve 2—14 km óra sebességgel. Az összes szabályozó és irá­nyító karok a csőkeretes ^szarvon” kaptak helyet. , A csehszlovák ipar a trak­torhoz illeszkedő szállító- és munkavégző tartozékokat is gyárt: üléssel ellátott kocsit, egycsoroszlyás ekét, háromso­ros irtókapát, talajlazítót, per­metezőt stb. A kis erőgép óránként mindössze 1,5—2 li­ter üzemanyagot fogyaszt. NINCS TŰSZURÁS... Recept: mesterséges izzasztás Az emberi bőr eddig isme­retlen sajátosságait fedezte fel Pjotr Szlinyko kijevi tu­dós. Eddig úgy vélték, hogy a sérthetetlen emberi bőr gya­korlatilag nem engedi át a vegyianyagok vizes oldatait. Szlinyko megállapította, hogy a bőrnek ez az áthatolhatat- lansága csak akkor áll fenn, ha nincs izzadás, valamint, Kazán áruvásárlási kölcsönre! Családi házak, lakások, irodák, orvosi rendelők, iskolák, középületek, gazdasági épületek KÖZPONTI FŰTÉSÉRE ALKALMAS „Karancs-20.*’ típusú, olcsó daraszén tüzelésű, használati melegvizet is szolgáltató ETAZS KAZAN, pincei és kalapácslakkozott szobakivitelben kapható és megrendelhető az Eger — Salgótarjáni TÜZÉP Vállalat központjában (Eger, Lenin u. 75. sz.) és telepein. A vállalat központjában és telepein részletes felvilágosítással is szolgálnak. A kazán OTP áruvásárlási kölcsönnel is vásárolható. Sürgősen felvételre keresünk célgépek, berendezések gyártásához szerkezeti lakatosokat. Továbbá esztergályosokat, marósokat, gyalusokat, edző szakmunkásokat, karbantartó lakatosokat, villanyszerelőket, férfi és női segédmunkásokat. Takarítónőket, fiatalkorúakat 6 órás segédmunkára. Nyugdíjas portásokat és éjjeliőröket. Jelentkezés a GÁZKÉSZÜLÉKGYÁRTÓ VÁLLALAT Munkaügyi osztályán Budapest XIII., Révész u. 27/31. amikor az izzadási folyamat megszakítás nélküli. Ka az embert mesterségesen izzaszl- ják, majd közvetlen azután hi­degebb közegbe viszik és így hirtelen megszüntetik az izza- dást, akkor néhány percig a bőr átengedi a gyógyszerek vi­zes oldatait. A tudósok véleménye sze­rint ezt a jelenséget fel lehet használni orvosi célokra. Szlinyko megállapította, hogy ilyen körülmények között nem egészen egy perc alatt a gyógyszerek a bőr felületén keresztül elérik á véredényék falát és a vér vagy a hyírok- erek szétviszik azokat az egész szervezetbe. Másfél millió patron A répcelaki szénsavgyár fennállása óta ezekben a na­pokban állítja elő a legtöbb szifonpatront. Három műszakonként 1,5 —1,6 millió készül a gyár töltőműhelyében. Ez fél­millióval több, mint az eddigi csúcs. Jelenleg mintegy másfél millió szifonkészülék van forgalom­ban, több mint valaha. A gyár nagy erőfeszítéseket tesz a patronigények kielégítésére. Nemrég megkezdték a szárazjég gyártását, elő­ször a tragikus üzemi bal­eset óta. A rekordtermelés mellett tisz­ta és mellékvíz nélküli a patronokba töltött széndioxid. Űjból megkezdték a patron exportálását, miután az itt­honi, igen magas igényeket folyamatosan kielégítik. Augusztus 20-án üzembe helyezik a Zugliget—János- hegy közötti kötélpályát. (Űjsághír) Rövidesen új közlekedési eszközzel ismerkedhetnek meg a főváros lakói és látogatói: a János-hegyi személyszállító drótkötélpályával. Külföldön utazgató hazánkfiai már ki­próbálhatták e praktikus al­kalmatosságot, itthon azonban eddig csak a szerény kivitelű bánkúti sílift működött. Arról, hogy bányáinkban már üze­mel néhány személyszállító kötélpálya, s évente több te­herszállító pályát is építünk, a nagyközönség nemigen tud. A drótkötélpályák legfőbb előnye az, hogy viszonylag rö­vid úton komoly szintkülönb­ségeit lehet legyőzni velük, szakadékok, járhatatlan te­rületek hidalhatok át. Épp ezért, elsősorban a nagy he­gyekkel, sok magaslati üdülő­hellyel rendelkező országok­ban — Ausztriában, Svájcban, Olaszországban stb. — épültek. A drótkötélpályán — görgők közvetítésével — kötélre füg­gesztett kabinok vagy székek (síliftek esetén egyszerű ke­resztrudas ülőkék) közleked­nek. HÁROM KÖTÉL A „klasszikus” kötélpálya- rendszer a szakaszos üzemű, kétköteles. nagykabinos, in­gajáratú kötélpálya. Két köte­le közül az egyik a tartó-, a másik a vonókötél. A kabin futókerekei a tartókötélen gör­dülnek, engedelmeskedve a vonókötél húzásának. Két tar­tókötelet feszítenek ki egymás­tól meghatározott távolságra; amikor az egyiken felfelé ha­lad a kabin, a másikon ellen­kező irányban, lefelé tart. No­ha ezt a rendszert kétkötetes­nek nevezik, egy harmadik kö­telet is kifeszítenek. Ez az ún. segélykötél arra szolgál, hogy a vonókötél hibája esetén ki- vontassák vele a tartókötélhez fékkel rögzíthető kabint. A korszerű körforgalmi pá­lyákon a tartókötél szerepét is a vonókötél látja el, a kabinok vagy függőszékek ehhez az egy kötélhez csatlakozva teszik meg az utat. Az állomásokon vagy lekapcsolódnak, vagy mozgás közben kell rájuk lép­ni, rájuk ülni, illetve leszállni róluk. A körforgalmú kötélpá­lyák sebessége kisebb mint az ingajáratúaké; a lekapcsolódó rendszernél 10—12, az állandó körforgásánál 3—6 kilométer óránként. Kényelmi, időjárási, biztonsági szempontok szerint döntik el, hogy kabinosra vagy függőszékesre építsék-e a drót- kötélpályát. A viszonylag rö­vid távon közlekedő János-he- gyi pálya függőszékes lesz. A LEGBIZTOSABB KÖZLEKEDÉSI ESZKÖZ A statisztikák tanúsága sze­rint a drótkötélpályák a világ legbiztonságosabb közlekedé­si eszközei: a sokmilliós utas- forgalom ellenére csak elvétve fordulnak elő sérülések vagy halálos balesetek. E nagyfokú megbízhatóság a kötélpálya egyszerű működési elvének, a kiváló minőségű, gyakran el­lenőrzött drótköteleknek és a sokféle biztonsági berendezés­nek köszönhető. Az utazási se­besség ugyan növelhető azzal, ha a pályán minél kevesebb tartóoszlopot helyeznek el (nagy fesztávot létesítenek), ámde ez esetben a kötél veszé­lyes lengésbe jöhet, növekszik a balesetveszély. A János-hegyi drótkötélpá­lya építői nem törekedtek re­kordok felállítására, hanem a biztonságot és a kényelmet tartották szem előtt. Az au­gusztus 20-tól üzemelő „Libe­gő” névre keresztelt újdonság 1060 méteres úthosszon, 290 méter szintkülönbséget győz le. A drótkötelet, amelyen 27 méteres távolságban követik egymást a kétszemélyes, kar- támaszos és lábtartós függő­székek, 17 oszlop támasztja alá. Az Ausztriából importált kötél a legnagyobb terhelés­nek akár az ötszörösét is el­bírja: a kenderkötélbelet 114 darab 1—2 milliméter átmé­rőjű acélhuzal fogja körül. Az oszlopokat tizennyolcszoros biztonságúra tervezték, s vala­mennyit villámhárítóval lát­ták el. A függőszékekben 18 másodpercenként indítják a két-két utast, a menetidő 17 perc. A függőszékek 4—11 méter magasan haladnak a talajszint fölött, így az utazás nem lesz annyira izgalmas, mint a világ szédítő mélységek fölött átíve- lő drótkötélpályáin. A JÖVŐ TERVEI Reméljük, hogy ezt a példás gyorsasággal elkészített drót- kötélpályát hamarosan újak követik. A tervek szerint lég­pályát fognak építeni a Bada­csonyra, Budán a Hármasha- tár-hegyre, a Mátrában Mát­raházára vagy Galyatetőre, a Mecsekben a Misinatetőre, Visegrádon a Vár-hegyre, a Bükkben Lillafüredről a fe- hérkőlápai fennsíkra. A leg­érdekesebbnek talán az a gel­lérthegyi pálya ígérkezik, amely a Belgrád rakpartról indulva, a Dunán át emelked­ne föl a Citedellára, ennek megépítéséről azonban még nem döntöttek. Külföldön egyébként víz­szintes tömegszállítás céljára szolgáló folyókon, tavakon át­vezető pályák is létesülnek; nagyobb szabadtéri kiállításo­kon immár szinte elmaradha­tatlan „kellék” a drótkötél- pálya, amely megkíméli az embereket a csellengés, a to­longás fáradalmaitól. B. I. Bútorcsodák a kastélyban Nagytétény, Kas­télymúzeum. A parkban még friss gereblyevonala- kait lát az ember, a levegőben erős betonsizag érezhe­tő. A kastélyba lépve cipőre kerül a kis mamusz, hi­szen a termekben ügyelni kell a tisztaságra. A nagytétényi kas­tély — az ország egyetlen bútormú­zeuma — ismét fogadja az érdek­lődőket. A régészeti ku­tatások a kastély múltját is felderí­tették. A honfog­lalás idején a Té- tény nemzetség élt itt először, egé­szen a XV. szá­zad elejéig. Ezt követően a Hé- dervári család tu­lajdonába kerül és elekor mezővárosi rangot vív ki ma­gának, önálló pia­ci körzettel. A tö­rökök idejében az addig virágzó kas­tély lezülűdk: nem rombolják le, ha­nem négy török tiszt költözik ide. A megtalált ágyú­lövedékek, lófar­kas zászlók, kar­dok mind ezt bi­zonyítják. Amikor kiűzték a törökö­ket. a kastélyt a harcok során a földdel tették egyenlővé. A rom­területet egy oszt­rák katona kapta meg, de gyorsan túladott rajta, Száraz György ki­rályi személynök tulajdona lett. Leánya, Júlia, Rudnyánszky Jó­zsef felvidéki kis- nemessel kötött házasságot. A XVIII. század kö­zepén ők építették fel a napjainkban is álló kastélyt, amely egyike a legszebb Grassal- kovich-stílusban készült épületek­nek. Ebben a ház­ban született pél­dául Hugcmnai Vilma, az első magyar doktornő is. A felszabadu­lás után Domi Géza ötlete valóra vált: kastélymú­zeumot létesítet­tek a nagy múltp épületben. AÍz Iparművészeti Múzeum fokozato­san helyreállította az épületeit; most már ismét régi pompájában ra­gyog­Ebben a barokk és rokokó palotá­ban most a XV— XVII. századi Európa, valamint a magyar bútor­művészet reme­keiből nyílt kiállí­tás. Az emeleti te­temben elefánt­csont-faragvá- nyokat láthatunk. A kastély megte­kintése bizonyára maradandó él­ményt nyújt a lá­togatóknak. Gigantikus turbina Az atomerőművek a világ energiatermelésének ma meg csak kb. 2 százalékát adják, részarányuk 2000-re 25 szá­zalékra fog emelkedni — ál­lapították meg a Moszkvában megtartott VII. Energetikai Világkonferencián részvevő tudósok. A fejlődés a Szovjet­unióban is ebbe az irányba mutat. A nagyszabású prog­ram bázisa a harkovi turbi­nagyár, ahol most készült el az új, 220 megawatt teljesít­ményű turbinaóriás prototí­pusa (az első, a Novo-Voro- nyezs-i Atomerőmű számára készült turbina csak 70 MW-os volt), mely 45 atmosz­féra nyomású telített gőzzel dolgozik. Még ebben az évben befejezik az 500 MW teljesít­ményű, 65—70 atmoszféra kezdeti gőznyomású turbina kialakítását is, mely az ed­digieknél sokkal gazdaságo­sabbá fogja tenni az atom­energiával működd erőművek üzemét. A szovjet turbina­szerkesztők sok új szabada­lommal segítik elő a 2000-rc kitűzött célok elérését, így a 220 MW-os prototípusba pél­dául egészen új rendszerű zsalus szeparátort és túlheví­tőt építettek be. Képünkön: az új 220 MW-os gőzturbina.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents