Pest Megyi Hírlap, 1970. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-16 / 192. szám
6 "c\JCíriap 1970. AUGUSZTUS 16., VASÄRNAP Fehér köpenyesek kis palotája A tanú távol marad... SOK A MUNKAÜGYI PANASZ AZ INÁRCSI MÁRCIUS 21 TSZ ELLEN Ha a felirat nem hirdetné, nem hinné a járókelő, hogy a csendes dunakeszi villanegyedben a váci járási rendelőintézet épülete elé érkezett. A kis palotát hajdan jó ízlésű, gazdag úr építhette családjának. Ma több, mint harmincezer embernek — Dunakeszi, Fót lakosságának — egészség- ügyi ellátásáról gondoskodnak falai között. Az átalakítások után január elsején nyíltak meg először a fehér ajtók az örökzölddel \ díszített nagy Táróban, s hangzott ed: kérjük a kővetkezőt! Az igazgató főorvos, dr. Zalai Bálint szobája kényelmes fesztelenséget sugároz. Vagy talán nem is a modem berendezés, hanem a beszélgetés tónusa? öten ülünk a feike- téscsészék mellett, négyen fehér köpenyben. Itt most az újságírónak nem az a gondja, hogyan kérdezzen, hanem hogyan csoportosítsa a hallottakat. Mert az igazgatónak, dr. Faragó Péter sebésizorvos-igaz- gatóhelyettesnek, dr. Farkas János nőgyógyásznak és a leg- ifjabbnak, dr. Reményi István fogszakorvosnak minden fontos, minden lényeges, ami az eltelt fél év alatt történt. Valahogy mindegyikük kiemeli, visszatér rá; bár rövid ideje dolgoznak együtt, az ország különböző tájairól jöttek, már szinte barátok. Természetes az őszinte szó. — Talán azért, próbálják magyarázni —, mert valamennyien nagyon fiatalok, a két vezető is innen van a „meglett ember” koron, pernek frissek, bátrak lenni, s főleg nagyon akarnak. Mit is? Azt, hogy ez a járási rendelőintézet ne csak intézménynek legyen új, szemet - lelket megnyerő látvány, de megnyerjék betegeik szerete- tét, bizalmát is. Ezt a célt sokféle módon, mindenki saját vérmérséklete szerint akarja megközelíteni és magyarázni. Dr. Faragó, az emberek, a betegek megismerését és a részrehajlás nélküli elbírálást tartja a legfontosabbaknak. Fellépni a lazaságok ellen, akár a beteg, akár az orvos magatartásában adódnának. Nehéz dolog itt helytállni, mert sokrétű a lakosság összetétele. Dunakeszi és Fót jellegzetes agglomerációs nagyközségek. Az őslakosok mellett sok a helyét kereső bevándorolt. A — Remélem, nem bántad meg, hogy lejöttél velem — kérdezte hazafelé a kocsiban Rezső. — Kellemes nap volt — csuklott Dönci. — A község vezetői páratlan vendégszeretetről tettek tanúságot. Elhalmoztak mindennel — mondta és természetesen mélyen hallgatott arról a közel tízezer forintról, melyet a vásárosok dugtak a zsebébe. — Hát ebből élek én, meg kell vallanom, nem is rosszul — mondta Bauer. — Élhetnél jobban is — jegyezte meg Ödön. — Jobban? Hát hol lehet egy nap alatt két darab ezrest keresni? — Ötöt Is, ha nem többet .. • Persze, nekem semmi közöm hozzá, a te dolgod... — Van talán valami ötleted? — Jegyezd meg Rezsókám, hogy nekem mindig van ötletem ... — Megvallom neked, hogy többször gondoltam arra, hogy milyen szép lenne, ha te nem betegállományban végzett fu- sinak, a kétlakiságn'ak nagy a vonzóereje. A fiatal nőgyógyász a türelmet tartja fő erénynek. Nem szabad csüggedni, hogy ha a terhes anya háromszor hallotta már a tudnivalókat és negyedszerre sem aszerint él. A fogszakorvos az emberi motivációkra építi gyógyító m un Icáját. Az emberek nemcsak a fájdalomtól szeretnének szabadulni, hanem újra frissé, szebbé válni. Óriási mozgatóerő ez, ha helyesen kiaknázzák a gyógyulás' érdekében. Az alagsori váróteremben gyárilag gondosan csomagolt személymérlegek várják, hogy helyükre kerüljenek — de az intézet tudományos munkáját hazánktól több ezer kilométerre, Bombayban már megtárgyalták. Ott ismertették egyedülálló kezdeményezésüket: húszezer embernél végeztek arcüregi rákszűrést. Vagy a másik újítás, aminek létrehozásában a teljes kollektívának része van: olcsó, hazai eszközökből összeállított felszereléssel harcot kezdeni a fog- ínysorvadás ellen. Reményi doktor — külföldi szaklapokban olvasottak nyomán — fogkeféhez hasonló mechanikái ú eszközt szerkesztett, amely vákuumhatással növeli a vérkeringést. Remélik, hogy — a minisztérium jóváhagyása után — a mosonmagyaróvári fogkefegyár vállalkozik a sorozat- gyártásra. Felszerelés, műszer, eszköz. Sok mindenük van, de a gyógyításhoz sok minden is kell! Elsősorban nem a pénz hiányzik — sorolja dr. Zalai Bálint. , Hiszen az évi ötmillió forintos költségvetésből másfél'milliót erre fordíthatnak; s harmincezer forinton aluli vásárláshoz semmiféle jóváhagyás nem szükséges. Inkább az a baj, hogy a gépi berendezéseket nagyon hosszú határidőre szállítják. Mint az alagsorban látott mérlegeket, amelyeknek a nyitásra kellett volna megérkezniük. Nincs az épületben olyan szakrendelés, ahová a már meglevő nagy értékű gépek és műszerek mellé ne kellene még jó néhány. Gyorsan, eredményesen dolgozni, korszerű diagvolnál úriember és beszállhatnál az üzletbe... — Sajnos, lehetetlen — mondta Dönci. — Legfeljebb majd tanácsaimmal támogatlak. De most aludni szeretnék. Pestre érve Bauer megkérdezte: — Látod, én még azt sem tudom, hogy hol a lakásod... — Természetesen Budán — felelte Dönci. — De most egy barátomhoz megyek, ezért kérlek, tegyél le az Üllői útnál ... — Biztos valami nőcske — nevetett csiklandósan Rezső ... — Ha már így ráhibáztál, bevallom — bólintott Ödön. — Itt állj meg, kérlek.,, Csimpi szivettépően visított, amint rabtartója kiszállt a kocsiból. — Holnap meglátogatlak kiskutyám — nyugtatta Dönci. Megvárta amíg a kocsi eltűnik, majd befordult a mellékutcába és eltűnt egy földszintes ház kapujában. A mosókonyhából furcsa zajokat hallott. Megállt az ajtónál és fülelt. — Ez Patkány horkolása.;: nózist felállítani ezek nélkül nem lehet. Rövidesen kulcskérdés lesz, mert a rendelő mintha máris kinőtte volna falait. Bár ma még ugyanannyi munkaperc jut minden betegre, mint a nagy intézetekben, de a forgalom a bevándorlás és a természetes szaporodás miatt állandóan növekszik. Kilenc orvosuk nemcsak a rendelőben dolgozik, hanem váltott műszakos hatórás rendelésen ellátja a hozzájuk tartozó — iparilag erősen fejlett — járást is. A sebészet, nőgyógyászat, gyermekgyógyászat, fogászat, röntgen, laboratórium, EKG-szakrendelésen kívül el kell helyezniük az épületben az orr-, fül-, gége- és a szemészeti szakrendelőt is, mert ezekre és az ideggyógyászati rendelőre nagy szükség van! Itt újra megnyílik a tervek tárháza Kell... kell... kell. Megvan már a pénz, amelyből a községi tanács megépíti majd a rendelőintézet kertjében saját mentőállomásukat. Mert most ez a mammutközség az újpesti mentőállomásra szorul. Napjában nemegyszer onnan szirénáznak ki hozzájuk. A telefonhívás havi interurbánköltsége jelentős összeg. Nagy vívmány, hogy minden két felnőttkörzet mellett ma már egy gyermekkörzeti rendelés is van. A nőgyógyász már a terhesség alatt figyelemmel kíséri a születendő gyermeket. A jelenlegi hatszáz terhessel — öt körzeti rendelőben — havonta kétszer találkozik. Csakhogy oda el kell jutnia. Gépkocsira van szükségük, hogy az óriási területen adód1) munkát elláthassák. Nem félnek a munkától; türelmetlenek, mert. várni keli a megvalósítással: a dunakeszi tanács építőipari kapacitása korlátozott. Vasrácsos kerítés mögött elegáns, zárkózott épület. Fehér falai között húszán arra esküdtek, hogy segítenek elűzni a testi fájdalmakat úgy, hogy a lélek is kitáruljon előttük. Az eltelt fél év a start, a nagy nekifutás még előttük van. Kívánjuk, végig tartson a hivatástudatból, a felelősségvállalásból. Komáromi Magda Ez a szaggatott röfögés Sunyi torkából tör elő... Aki pedig így sípol, az Pihe — morogta. Benyitott. A mosókonyha úgy megtelt szeszgőzzel, hogy kockázatos lett volna gyufát gyújtani. A villanyt pedig már hónapokkal ezelőtt kikapcsolták, mivel Dönci több hónapi villanyszámlával adós volt. — Hát ti mit kerestek itt? — lökte le dühösen Pihét a mángorlóról. Pihe nagyot koppant, azután sípolt tovább és Dönci megállapította, hogy ezekből reggel előtt egy emberi hangot kihúzni teljesen reménytelen vállalkozás. Elegáns munkaruháját elhelyezte tehát az üstben és lefeküdt a mángorlóra. — Most a kezünkben vagy — keltette déltájban Patkány és erősen megszorította a torkát. — Mindent tudok! És nem is hagylak védekezni, mert megint kidumálod magad. Ügy döntöttünk a hap- sikkal, hogy megdorgálunk. Ezért jöttünk ide este és elhatároztuk, hogy ha kell, két napig is várunk rád ... — Engedd el a torkát, mert már lila a feje — mondta Sunyi, akiben azért volt emberség. — A lila nagyon szép szín — vélte Pihe. — De már feketedik — vetette ellene Sunyi. — Azt mondtuk, hogy hülyére verjük, de arról nem volt szó, hogy megölöd ... Dönci elájult és ettől már Patkány is megijedt: — Ha ez itt megdöglik neAz egykor jó munkájáért példaként emlegetett ináircsi Március 21 Tsz az utóbbi években is sokszor hallat magáról. mégpedig különböző hibái kapcsán. Jelenleg a büntető bíróságot is foglalkoztatja, a tárgyalás — sok a vádlott meg a tanú, széles körű a bizonyítási eljárás — hosszabb ideje folyik. Nemcsak az állam bírósága előtt szerepelnek ennek a tsz- nek ügyei. A Dabasi Járási Közös Munkaügyi Döntőbizottságnak minden más munkaadó közül a Március 21-gyel legtöbb a dolga. A felmerült munkaügyi viták számából könnyen ama következtethet bárki, hogy Iné.rcson a tsz-ben vagy nem ismerik eléggé, vagy tévesen értelmezik olykor a Munka Törénykönyvét és általában a munkavállaló törvényes jogait. A nyugdíjas észté Lássuk például Füleki Géza inárcsd lakos, nyugdíjas esetét. Fülekit 1968. november 26-án 500 forint havi bárért meghatározatlan időre üzemrendészi munkakörben alkalmazta a tsz. Állása tehát csak fegyelmi úton, illetve felmondással lett volna megszüntethető. A beteges, orvosi kezelésre többször szoruló Füleki 1969. szeptember 8-án ismét betegállományba került, amit a tsz-nél be is jelentett. Ennek ellenére nem sokkal utóbb postán megküldték neki munkakönyvét azzal a bejegyzéssel, hogy alkalmazása augusztus 31-én megszűnt. Füleld emiatt egyenesen a kém, hát szétverem a fejét — mondta és rázni kezdte. — Szerintem ez már hulla — mondta Sunyi. — Te vagy a tanú Pihe, hogy én szóltam ... Dönci már régen ’magánál volt, de rájött, hogy pillanatnyilag az a legcélszerűbb, ha mozdulatlannak tetteti magát, mint egyes bogarak teszik, ha támadás éri őket. — Tartsatok az orra alá egy kis rumot. Ha arra sem tér magához, akkor ez kampec — ajánlotta Pihe. Döncinek a legnagyobb önuralmára volt szüksége, hogy ne nyissa ki a szemét, de főként a száját. — Szegény Dönci., I Azért ez egy kicsit erős volt. Az igaz, hogy átvágott minket, de valljuk be, melyikünk nem ezt tette volna az ő helyében? — sajnálkozott Sunyi. — És a betyárbecsület! Egy becsületes embert átvágni, az természetes és tiszta munka. Na, de minket? Hát kiben bízzon az ember, ha egy csirkefogóban sem —i mondta Patkány, de azért látszott, hogy ő is megijedt. Pihe Dönci mellére hajtotta a fejét; . — Ver a szíve.. Halljátok? Még él... Dönci ezt a pillanatot tartotta alkalmasnak arra, hogy szemhéjait félárbocra vonja. Szemgolyóit viszont homloka belső fala felé irányította, így a fölé hajló cimborák csak a piros szemefehérjét láthatták. SZOT-nál tett panaszt, onnan került levele a döntőbizottsághoz. ahol ez év május 14-ére tűzték ki ügye tárgyalását. Egy nappal előbb a tsz jogtanácsosa, dr. Szobonya Árpád I útján beadványt intézett a bizottsághoz : „... a panaszt megtekintettük és az jogszerű, ezért a magunk részéről a panasz jogosságát elismerjük.” Ezek után a döntőbizottság a a munkaviszony helyreállítását rendelte el. Másik munkaügyi vita: Fizettek a tárgya'ás előtt Bábel János, a Március 21. Tsz építőbrigádjánál dolgozott hegesztőiként. Egy alkalommal a Nagykőrösi Konzervgyárban folyó munkálatoknál nyolcméteres vasgerendát hegesztett. Munka közben a gerendát meg kellett fordítani, egyik végét vasrúddal emelték, a másikat Bábel kézzel és eközben jobb keze középső ujját eltörte, azt részben amputálni is kellett. Betegállománya 46 napig tartott. A tsz-ből a táppénze és munkabére közötti különbözet megfizetését kérted A vezetőségi bizottság — tsz-eknél ez a vállalati döntőbizottság megfelelője — kérelmét azzal az indoklással utasította el, hogy munkája közben nem járt el megfelelő gondossággal. A döntést Bábel nem fogadta el, megfellebbezte, mert üzemi balesetnél töri— Felakadt a szeme — borzadt el Sunyi. — Anyám ..; — pihegte Dönci és már tudta, hogy ezúttal is ő győzött. Ezek hálát adnak a szerencséjüknek, ha ő egyszer felkel. Nem is kínozta őket sokáig. Szemgolyóit a helyére igazította és felhúzta rajtuk a redőnyt: — Mit akartok tőlem? Hát ezt érdemiem, én, aki mindent értetek tettem? — Már kezdi! Urak! Fojtsuk bele a szót, mert megint lyukat beszél a hasunkba — mondta Patkány. — Emlékezz vissza, te is beszélhettél az utolsó szó jogán. Mi se legyünk rosszabbak, mint egy bíróság ... — mondta Sunyi. — Hát jó — egyezett bele Patkány. — Akkor felelj! Hová tetted a dohányt, amit elloptál tőlem? — Nem elloptam. Túl gorombán fogalmazol. Kölcsönvettem, hogy befektessem közös üzletünkbe. Részvénytársaságunk hamarosan felvi- rágzik. Ehhez természetesen tőkére van szükség. És én előtere. itettem — mondta Dönci és a belső zsebéből, hanyagul a mángorlóra szórt egy halom százast.. Sunyi azonnal számolni kezdte, majd jelentette: — Ez tízezer-ötszáz forint. — Majdnem elég az induláshoz — mondta Dönci... — Először is mindannyiotoknak fel kell öltözni... (Folytatjuk) kell saját vétlenségét bizonyítania. Erre azonban a vezetőségi bizottság figyelme nem terjedt ki. Másodfokon a döntőbizottság foglalkozott az ügygyei. A tsz előkészítő iratában a vezetőségi bizottság döntését helytállónak nyilvánította, annál is inkább, mert közlése szeíint a megyei munkaügyi felügyelő is a dolgozót találta hibásnak a baleset előidézésében. A tárgyaláson megjelent a tsz jogtanácsosa, de a munkaügyi felügyelő írásos véleményének bemutatása helyett még az érdemleges tárgyalás előtt bejelentette, hogy 24 órán belül kifizetik Bábel János 1150 forint követelését. Vagyis a munkavállaló a panasz jogosságát ez esetben is elismerte. Miért kellett azonban ehhez megvárnia a tárgyalás napját? , A Rigó-ügy Egy fiatal, 15 éves fiúval; Rigó Ferenc Józseffel 1969. január elsején létesített munkaviszonyt a Március 21. Tsz. építőbrigádja, Budapesti építkezésen dolgozott a II. Pusztaszeri út 87/89 .szám alatt, ezen a halyen osztották be telepőrnek. Munkáját itt végezte 1969. július elejéig, amikor a tsz főkönyvelője, Stéger József. a helyszínen, nem törvényben megszabott módon, Írásban, hanem élőszóval közölte vele, hogy áthelyezik, mégpedig Inárcsra. A gyerek néhány napon át megjelent Inárcson, ahová minden alkalommal szülei lakásáról, Érdről utazott Budapesten keresztül. Szülei sokallták az útiköltséget, ő maga pedig a túl hosszú napi ingázást és kérte munkaviszonya megszűntetését. Ezek után az lett volna a természetes, ha, ,U4 ely^toP.Hák és , mupkehyvájt sem került sor. Emiatt a fiú különböző ha- tóságoknál bejelentett panasza végül is a dabasi döntőbizottság elé került, ahol ez év május 14-re tűzték ki a tárgyalást, amelyre beidézték Stéger főkönyvelőt is. A főkönyvelő azonban nem jelent meg, a tsz pedig a kívánt okmányokat nem küldte be. A döntőbizottság az új tárgyalás határnapját május 28- ra tűzte ki és egyben írásban fordult a tsz-hez, vonja felelősségre meg nem jelenése miatt főkönyvelőjét, aki más ügyekben már szintén többször figyelmen kívül hagyta az idézést. A döntőbizottság iratára a tsz mind a mai napig nem válaszolt ugyan, de Stéger főkönyvelő a tárgyalásra elment. Előadta, ez alkalommal hall először arról, hogy a fiú munkakönyvét keresi a tsz-en. A Rigó-fiú viszont közölte, hogy ajánlott levélben ötször is kérte elmaradt fizetését és munkakönyvét. A levelekről Is most hallott először a főkönyvelő. A döntőbizottság ezek után megkereste a tsz-t, bocsássa rendelkezésére Rigó Ferenc József öt ajánlott levelét. Ez a vétívvel kézbesített felszólítás is válasz nélkül maradt. Éppen ezért a bizottság az illetékes Budapest vidéki Postaigazgatósághoz fordult, annak tisztázását kérve, átvette-e a tsz az öt ajánlott levelet. A Rigó-ügy elintézése tehát húzódik, hízik az akta, de a gyerek jogos járandósága már egy évnél hosszabb ideje késik, és munkakönyvét sem kapja meg. A döntőbizottság rövidesen újra tárgyalja a panaszt, kérdéses azonban, hozhat-e majd határozatot, hátha ismét beidézi a főkönyvelőt, aki újra nem jelenik meg... Mindezek után jogos a kérdés: mi értelme, hogy egyszerű, világos ügyeket munkaügyi vitává szélesít a tsz, és csak a tárgyaláson, vagy közvetlenül előtte szűnteti meg a panasz okát? Szokoly Endre vény szerint a munkaadónak KIRÁNDULOK SZENTENDRÉN VII
