Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-02 / 153. szám
I BOLMP: KEZDŐDIK A DZSESSZFESZTIVÁL A Kossuth Művelődési Központban az elektromos berendezések utolsó ellenőrzése folyik, a zeneiskola nagyterme vendégek fogadására készen áll. A tolmácsok ma este érkeznek, s holnap ünnepélyesen és fesztiválhoz illő hangulatban megkezdődik Cegléden a II. nemzetközi ifjúsági dzsessz- fesztivál, melyre számos nyugati és szomszédos ország fiatal zenészei jelentették be részvételüket. A zeneiskolában holnap délelőtt az Európai Jazz Federáció oktatási szekciója kezdi meg tudományos ülését. _ A fesztivál idején a művelődési házban foto- és grafikai kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők. Gyümölcs- és zöldségpavilon WEST MEGYEI HÍDLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM 1970. JŰLIUS 2., CSÜTÖRTÖK Csak győzzék üzemanyaggal... Mennyi benzin kell a vállalati autóhoz? Tanfolyam előadóknak, ügyintézőknek A járókelők általános helyeslésével találkozott, hogy az ÁFÉSZ a város központjában, az áruház előtt gyümölcsös zöldségpavilont állított fel. A pavilonban, figyelmes kiszolgálás mellett, reggel fél 7-tői este fél 8-ig mindig friss gyümölcs és zöldségféle kapható, a legolcsóbb napi árakon. A járási és városi népi ellenőrzési bizottság legutóbbi ülésén megvitatta a vállalati személy- és tehergépkocsik rendeltetésszerű használatáról készült jelentést. A témában folytatott vizsgálat megállapította, hogy a termelőszövetkezeteknél kevésbé rendezett a gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos nyilvántartások vezetése, az üzemanyagkiadás, a fogyasztás ellenőrzése. Az üzemanyagfelhasználás megnyugtató módon meg sem állapítható. Például a dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezetben a túlfogyasztás okát nem vizsgálják, felelősségre- vonást nem alkalmaznak. Emeletes házak, tsz-lakások a Vörös Csillag központjában A jászkarajenői Uj Barázda Termelőszövetkezetnél a gépkocsivezetők a fel nem használt üzemanyagjeggyel nem számolnak el, így az üzemanyagnorma betartása nem állapítható meg. A hiányosságok legfőbb oka elsősorban az e feladattal megbízottak szakmai képzetlenségében keresendő, ezért javasolja a NEB a tsz-szövetségnek, hogy a termelőszövetkezetek gépjármű-előadói vagy ügyintézői számára szervezzenek tanfolyamot, illetve szakvizsgát. Szükséges az is, hogy a termelőszövetkezetek főkönyvelői a jövőben nagyobb gondot fordítsanak a menetlevelek, és az üzemanyag elszámolások alaposabb ellenőrzésére. <-gi) A ceglédi Vörös Csillag Tsz nemcsak a Szövetség utca és a Rákóczi út sarkánál szándékozik dolgozóinak lakásokat építeni, hanem a tsz központjában is. A tagság 35 százaléka tanyán él. Sokan olyan lakásokban, ahol nincs villany, salétromosak a falak, földesek a szobák. Nehéz innen a gyerekeket iskolába járatni, nehéz boltot találni. Öregednek a tanyák, többségük 60—80 éves épület, A tsz központ jabáii egyre több munkaerőre lesz szükség. A gépműhelyen és a 300 férőhelyes tehénistállón kívül a közeljövőben elkészül a 6—8 millió forint értékű, termálvízzel fűtött fóliatelep, a 45 milliós sertéskombinát, az ezer vagonos terményfeldolgozó. A tanyákon lakó fiatalokra gondolt elsősorban a tsz vezetősége, amikor 36, négyszáz négyszögöles telket parcellázott a tsz központja mellett. Hétszáznál több család tagja a szövetkezetnek, bizonyára lesz közöttük, aki szívesen költözik az egyemeletes, négylakásos modern épületekbe. Az OTP helyi fiókja kölcsönnel segíti az öröklakások építőit. A tsz legutóbbi küldöttgyűlésén született meg az a határozat, hogy az építkezés megindulásakor lefizetendő 20 ezer forintot az első 12 építtetőnek előlegezi a tsz. Kulcsátadáskor így csak 20 ezret kell- befizetniük, és már beköltözhetnek az új lakásokba. A küldöttgyűlés határozata arról is szól, hogy a tsz által adott előleg munkaelőleg, az illető kamatmentesen kapja, és évek során munkájával törleszthet!. Ha nagyon jól dolgozik, az előleg visszafizetését a tsz el is engedheti Az emeletes, összkomfortos lakásban lakó tsz-dagok a la- I káshoz járó 200—200 négyszögöles telken mindenfajta I állatot tarthatnak. (sz.) INNEN Tánc. könyv, klub A 150 ezer forintos költséggel felújított művelődési házban jól érzik magukat a nyársapáti fiatalok. Szombatonként táncolhatnak és előadásokon szórakozhatnak. Hétköznapokon a 3600 kötetes könyvtár áll a község, lakóinak rendelkezésére. Itt kapott helyet a KISZ-klub is, ahol rádió, lemezjátszó és társasjátékok mellett tölthetik szabad idejüket a klubtagok. Lejárat a bejáratnál Megszoktuk már a ceglédi állomás környékének — immár két éve — „törökdúlta” képét. Most a peron előtti részt kezdik bontani. A bejárati ajtó előtt lesz a lejárata a második és a harmadik vágányhoz vezeONNAN tő aluljárónak. Még ez év végén átadják rendeltetésének. Tempo, sípszóra Az idén negyvenkét fürdőbérletet adtak el a strand pénztárosai. Sokan jelentkeztek a nemrég indított egyhónapos úszótanfolyamra is: ötvenhat gyerek „tempózik” reggelenként az úszómester sípszavára. Dolgos diákok A kora reggeli órákban nótás kedvű fiatalokkal megrakott teherautók igyekeznek a határba. A Mészáros iskola tanulói a Magyar-Szovjet Barátság Tsz-ben, a gimnazisták a kísérleti intézet telepén kezdték meg az idénymunkát. KOCSMÁK VILAGA Régi történet a vásározó rácokról és két kóbor diákról BORMERÖ HELYEK, kocsmák voltak kezdetben, hamarabb, mint a fogadók, csárdák és kávéházak, ezek őrzik a legtöbb hagyományt és ezek váltak be legjobban a vendéglátó helyek között. Krúdyt kell olvasni és az embernek azonnal kedve támad kocsmába menni, annak sajátos hangulatát élvezni, mindenható demokratizmusát tiszteletben tartani, mert a kocsma szomjas kézművesek, nyugodt parasztok és felüdülni vágyó értelmiségiek otthona arra az időcskére, amit kinek- kinek megkíván az alkata, kedve. A kocsmában nincs félrehúzódás, nincs osztály szempont, de van dohányfüst és borillat, sörillat és a pörköltnek, zónának kedves szaga, csendes zümmögése a leginkább beszélgetőknek, és legkevésbé a hangos szavaknak, mert az sokkal ritkábban fordul elő, mint ahogy azt a közfelfogás tartja. A kocsma hírközlő fórum, itt tudni meg a távoli világok híreit először, itt kelnek szárnyra a csodálatos kalandok, egy- egy külföldet, harcteret járt férfi szájából, s ha van is ezekben a történetekben elgondolkodni való, annak minden idők Háry Jánosai a megszépítői és az uralkodók az okai, akik időnként ingyen utaztatják a beöltöztetett korosztályokat, vérben gázoltatják, átlövetik, megszabdaltatják az egyébként békés parasztokat, kézműveseket és értelmiségieket. Azonkívül a kocsmák tréfák és elmerengések színhelyei, ide szoktak visszatérni minden idők vörös postakocsijai. A régi férfiak azért is jártak kocsmába, mert ott szabad volt a dohányzás. A hajdani zsúptetők, nádtetők és zsindelyek hamar lángot fogtak és ha véletlen szél is járt, leégett a fél falu. Az utcán való dohányzást tiltották emiatt. „Senki az Utzán, Udvaron, Malom alatt, Takarmány körül 5 forint büntetés, ha pedig tehetetlen (nincs pénze) 12 pálcza, vagy 3 napi Arestom Szenvedése alatt dohányozni ne merészeljen.’’ BŰZÁS SIMON volt az írásokban először megemlített ceglédi bormérő, 1520-ban. Háza a mai Kossuth téren állott, a templom közelében, mert középkori szokás szerint a mészárszék és a kocsma mindig ide épült, egyébként a botrányos történet igazolja is. Történt, hogy az András napi vásárra eljött Mátyás és Benedek kóbor diák is. A diákok Szondi Gergelynél szálltak meg, estefelé felöltötték fegyvereiket, elhívták két ceglédi pajtásukat és rátörtek a rác kereskedők sátorára. A kereskedők szintén fegyvert fogtak hamarjában és megszalasztották a négy diákot. Nehogy elfelejtsem, Kálmán Benedek és Boros Benedek volt a két ceglédi neve. A megugrasztott legények oi ilomra bemenekültek a plébániára. A plébánia azon a helyen van ma is, mint akkor volt, előtte magasodott a régi csúcsíves torony nélküli egyház, alatta a temetővel és a haranglábbal, és a templom előtt terült el Cegléd középkori vásártere, melyen azt megelőző hat évvel Dózsa keresztesei oly lelkesen kimondták a háborút, innen indultak rá a nemességre és itt is akasztották őket a megtorló magyar urak. Mészáros Lőrinc káplán utóda Máté káplán volt ekkor és a négy diáknak oltalmat adott, bezárták a rácok elől az ajtót és elküldte őket sátraikba. A nyugtalan diákok azonban újból cimborákkal erősítették magukat, megint rátámadtak a kereskedőkre, azok megint elkergették őket. Ekkor a diákok erőt és bátorságot meríteni bormérö Búzás Simon házába mentek, a bortól nagy virtus szállta meg őket és a kocsmaudvarról üszköt dobtak a rácok sátorára. Az éber rácok elkapták az üszköt és visszahajították, meg is gyulladt volna a tető, ki tudja milyen nagy tűz támadt volna, ha a kocsmában id- dogáló Márton, Pilis faluból, ki nem jön és le nem veri az üszköt. MINTHA VILLON is köztük lett volna, oly ismerős a történet. A középkorvégi diákok pogány életörömökben és vallásos áhítatokban éltek, nyomorogtak és vándoroltak, ott szereztek, ahol tudtak, loptak titokban és raboltak nyíltan, az ebül szerzett pénzt elkártyázták, elitták és a lányokra költötték. Kardot hordtak és ügyesen nyilaztak, jól vetették a dárdát és az egyetem védte őket. Egész Európában akkor ez volt a diákszokás. Buzgón zsolozsmáz- tak és vidáman rabolták ki a templomokat, a vásározók rémei voltak. Itt azonban emberükre akadtak a .rácokban, akik a ceglédi bírót felzörgették, az Bálint fiát magához vette, majd elüzent az apácák tiszttartójáért. Jött a földesasszonyok mindenható képviselője, rendelkezett, még néhány embert összegyűjtve elindultak a kocsmába, ott a tiszttartó megvagdosta a két kóbor diákot, akik később a törvény előtt panaszkodtak, hogy négyszáz forintokért se szenvedték volna el a tiszttartó kardját. Hídvégi Lajos A bonyi krónika Tizenkét testvér Tanya három és fél kilométerre Abony központjától. Tágas a bekerített udvar, teljes hosszában kötélen lógó, száradó ruhákkal, egyik sarkában pedig elkerített rész az állatoknak. Ahogy a nyitott kapun át az udvarra lépek, vagy 8 —10 gyerek várakozó1 tekintete fogad. — Itt lakik Pinviczki Sán- dorné? — kérdem. Kórusban válaszolnak: igen. Negyvenes, kendős asszony lép az udvarra. Kendője feje tetején áll úgy, hogy homloka fölött kilátszik dús, sötét haja. — Pinviczkiné vagyok — mondja, és a gyerekeket csendre intve, a lakásba invitál. Családi statisztika Pinviczki Sándorné 44 éves. Huszonegy éves volt, amikor férjhez ment, és azóta tizennégy gyereknek adott életet. A legidősebb 22 éves, a legfiatalabb nyolchónapos. Két gyerek meghalt. A tizenkét élő gyermek közül 9 a fiú és 3 a lány. Kettő dolgozik, hat iskolába jár, a többi még otthon van. A húszéves lány otthon segít a háztartásban. Az apa és a legidősebb fiú rakodómunkás az AKÖV-nél. Pinviczkiék 1968 augusztusáig a községben éltek egy rozzant, kis házban. Később, amikor a ház életveszélyessé vált, a tanács a jelenlegi házat bocsátotta rendelkezésükre. — Amikor ideköltöztünk, csak annyival volt jobb a másiknál, hogy nem minősült életveszélyesnek — mondja az asszony. — Nekifogtunk, és úgy-ahogy rendbe hoztuk. Két szoba, egy konyha, egy kamra és egy kisebb kamra van benne. Persze, még ez sem elég, mert a két szobában tizennégyen alszunk. Hatan az egyikben és nyolcán a másikban. — Szeretnénk egy harmadik szobát is kialakítani — folytatja az asszony —, de nincs meg hozzá még a pénzünk. Van néhány egyéb problémánk is: nincs villany, a kút egészségtelen, másfél kilométerre járunk vízért. Hat kiló kenyér A családnak három kereső tagja van. Havi jövedelmük — az apa 1500 forintos családi pótlékjával — 8000 forint. A két kereső gyerek is hazaadja mind a pénzt. A család élelme javarészt 8 háztájiból kerül ki. Van disznó (több is), liba, kacsa, csirke, tyúk, nyúl, galamb és egy kis kerteeske, amit a tsz adott nekik. így is naponta meg kell venni 4 liter tejet, 6 kiló kenyeret, 1 kiló lisztet és még néhány apróságot. Csak az utóbbiakra elmegy a pénz fele, és a jövedelmük másik fele ruházkodásra. Ehhez még hozzájön a tankönyvek és tanszerek ára, ami csak iskola kezdetén 1300—1400 forintos kiadást jelent... Az anya egy napja: — Minden reggel 5 órakor kelek. Nyáron előfordul, hogy még korábban. Először a picit látom el, aztán sorban a többit. Ha a legkisebbet nem számítom, akkor is 13 embernek készítek reggelit. Ezután az iskolások útba indítása következik, majd a férjemnek és a két dolgozó fiamnak készítek. Amikor mindezzel elkészültem, az állatok következnek. A nagylány elmegy bevásárolni, és amikor hazajön, kezdődik a mosás, takarítás. Mindennap mosunk. Ha volna villany, akkor legalább mosógéppel segítenék magamon. Délután elő- készülünk a főzéshez. Vasárnap kivételével mindig csak vacsorát főzünk. Ugyanis csak este van itthon mindenki. A napot a gyerekek esti fürdetésével zárom. Mire ágyba kerülök, 10—11 óra van. — Egyedüli szórakozásom, hogy szombatonként, ha a lányom bálba megy, elkísérem. A heti strázsa mellett csak az egyetlen újság olvasása szórakoztat, ha van egy kis idő, és el nem alszom a betűkön. Pinviczkiék nem végeztek családtervezést. Azt vallották: a gyerekekkel semmivel sem lesznek szegényebbek, mint ahogy nem lennének gazdagabbak nélkülük. (gyuráki) Nyár a „zöldséges tsz“-ben Serény munka folyik a paprikaföldön. Hatvanholdas kertészete van az abony i Ságvári Tsz-nek, amióta a nagyközség két termelőszövetkezete egyesült. Nyolc holdon karalábét, ugyanannyin kései káposztát, negyven holdon paprikát, hét holdon burgonyát, kettőn hagymát, három holdon vegyes zöldséget termesztenek. Emellett 140 holdon szárazföldi kertészetük is van, amelyen főleg dinnye terem. A vegyes zöldség kivételével valameny- nyi termésüket értékesítik. A felvásárlóval kötöttek szerződést. Természetesen segítenek a község lakóinak ellátásában is. Van elég zöldség, uborka, főzőtök, karfiol, kései karalábé, paradicsom, paprika, diny- nye és burgonya. Egyes növényekből kései palántázással gondoskodnak arról, hogy ne csak a szezon idején legyen megfelelő az ellátás. A paprika ígéri a legtöbbet A palánták szépek, a terület igen jól gondozott. A kertészet terve 2 millió 114 ezer forintos. Ha ezt teljesíteni tudják, keresetük is meghaladja a 25 —26 ezer forintot. Autóbuszvárók , Mikebudán Tavaly elkezdődött három autóbuszváró építése Mikebudán. Az idén a lakosság társadalmi munkájával és a községi tanács anyagi támogatásával folytatják és befejezik a munkát. Ebben a hónapban átadják a szép váróhelyiségeket. I * I i
