Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-02 / 153. szám

Az utolsó adu avagy idegenforgalmi gondjaim Monorón Vendégeket várok az NDK- bóL Fiatal házasok, még soha nem jártak hazánkban. Négy gyermekük van, de ezt tekin­tik nászújuknak. Abban, persze, manapság már nines semmi különös, hogy külföldi vendégek eljut­nak vidékre, bekopogtatnak a tanyák kis kapuján is. Néha egy pohár vízért, máskor meg csak ezért: „It’s interesting! Sieh’ mal Hans, wie komisch! Jé, de érdekes!” Azon sem csodálkozom, ha valaki azt mondja maholnap Monoron: — Tudod, édesem, idén mi Kenyában töltjük a szabadságunkat. — Már csak azért sem, mert a húgom a múlt héten azt mondta: — Képzeld, öreg fiú — mármint en —, valószínű, hogy Brazí­liában tölthetek egy hónapot. — Na, ne mondd. Hogy­hogy? Mert ugyebár Brazília! Most nyerték meg a világbaj­nokságot, és azonkívül ott la­kik Pelé, a császár is. — Éppen erről van szó — mondja húgom. — Lelkesítő levelet írtunk a brazil csapat vezetőségének, és kívántuk, hogy nyerjék meg a világbaj­nokságot, — Aztán — folytatja — a múlt héten kaptunk egy leve­let, melyben a brazil labdarú­gó-szövetség megköszönte lel­kes szurkolásunkat, és meg­hívtak tizenegy munkatársam­mal együtt, hogy legyünk egy hónapig vendégei a brazil lab­darúgó-válogatottnak. Bemard Shaw színdarabjá­nak címe jut eszembe: Olyan szép, hogy nem is lehet igaz. Állítólag. Aki nem hiszi, jár­jon utána. Egyébként a tipp nem rossz. Kár, hogy nem ne­kem jutott eszembe. Most én mehetnék Brazíliába. De hát én csak itthon maradok, és várom a német vendégeimet. Ezért fáj most a fejem; De mit tudok ér nekik mutatni itt, Monoron, ami emlékezetesen szép marad számukra? Szeretném a főtér­re varázsolni azt az emeletes házsort, aminek tervei még a fiókban vannak. Legalább egy nagy árkuspapírra kellene raj­zolni egy víztornyot. De addig is nagyon szépen kérek min­denkit, söpörjük el legalább az utcákat rendesen, és irtsuk ki a gazdzsungeleket. Persze, felviszem őket a Strázsahegyre is, ahonnan Mo- nor' is olyan szép képet nyújt. Talán elhangzik majd a német csatakiáltás: — Es ist wun­derschön! — Ez csodálatosan szép! Egy-két pohár bor után, leg­alábbis remélem... Ez az utolsó adu, amit mi, monoriak kijátszhatunk. (ej) MONOÉ P E S',T M EGYE! HIRE// KÜLÖN K i A D A S A XII. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM 1970. JÜLIUS 2., CSÜTÖRTÖK Jó termést ígér az üllői határ A HÉT VÉGÉN INDULNAK A KOMBÁJNOK — EZER HOLDON ARATNAK HATÁRSZEMLÉN A KOSSUTH TSZ ELNÖKÉVEL Az utóbbi hetekben a káni­kula jót tett a gabonának. Győri Józseffel, az üllői Kossuth Tsz elnökével határ­szemlére indultunk. Arra vol­tunk kiváncsiak, mit Ígér a Helyi munkaalkalom — nőknek A gombai tsz egyik melléküzemágában műanyag zacskókat készítenek. Az itt dolgozó asszonyok jól keresnek, s örülnek, I hogy helyi munkaalkalmat találhattak. Péterffy felvétele „PRO LIBERTATE“ A Rákóczi-szabadságharc külföldi kapcsolatai ,.ff. Ilit turcsi Ferenc 265 evvel eaelmtti gyomról táborozásának emlékére•* A SZABADSÄGHARC KI­MENETELÉRE különösen nagy jelentőségűnek ígérkezett Rá­kóczinak Nagy Péter orosz cárral való kapcsolata. 1703- ból való a fejedelemnek az a levele, amelyben figyelmez­tette a Habsburgokhoz közele­dő Nagy Pétert, hogy a német veszedelem nemcsak Magyar- országot fenyegeti, hanem a kelet-európai országokat is. Hogy Nagy Péter figyelme 1707-ben Rákóczi és az általa vezetett — immár évek óta váltakozó sikerrel folyó — szabadságharc felé fordult, az a nemzetközi erőviszonyok alakulásának tulajdonítható. Péter cár két szempontból he­lyezte előtérbe Rákóczi sze­mélyét, amint ez az 1707. áp­rilis 21. (május 1-i Corbé által küldött követi utasításból ki­derül. Egyrészt szerette volna a cár, ha Rákóczi a május 23-i lengyelországi királyválasztó gyűlésre jelölteti magát, illet­ve a jelölést elfogadja. Ebben az esetben — ígérte a cár —, „hitelével és erejével elinté­zi”, hogy a lengyelek egyhan­gúan őt válasszák meg. Ugyan­akkor azt kérte a fejedelem­től — ismerve francia kapcso­latait — járjon közben a fran­cia királynál, hogy békítse ki a svéd királlyal, úgy, hogy a cár a Balti-tengerpart egy kis részét megtarthassa. A cár mindenképpen szerette volna elkerülni a svédekkel való ösz- szecsapást, s a kor diplomáciai szokásához híven, azért lett volna szüksége a békítő és bé­két közvetítő francia királyra. Ebben az esetben, ígérte a cár, jelentős hadsereget bo­csát a fejedelem rendelkezé­sére és közvetíteni fog Rákó­czi és a császár között RÄKÖCZI FELISMERTE a terv óriása jelentőségét,1 de lát­ta a nehézségeket is. A cár se­gítsége kedvező feltételek elfo­III. gladásáira kényszeríthette volna a Habsburgokat, ugyanakkor a lengyel korona elfogadása bo­nyodalmaikhoz vezethetett vol­na, amelyek kedvezőtlenül érinthetik a magyar szabad­ságharc ügyét. A fejedelem ezt világosan feltárta tanácso­sai előtt, hiszen nem akart el­lentétbe kerülni a magyarok­nak és az erdélyieknek tett es­küjévé). „Még ha tíz koronát is hoznának elém, inkább hál­ják meg, semmint hogy vala­mi kárt okozzak szülőföldem­nek ...” — mondta a fejede­lem és azt javasolta Nagy Pé­ternek, hogy hálasiztassa el a lengyel trón betöltését, s a svédekkel és a franciákkal lépjen szövetségre, és együttes erővel forduljanak a Habsbur­gok ellen. Ha Magyarország felszabadul a Habsburg elnyo­más alól, akkor kész elfogadni a lengyel koronát. 1707-ben felélénkül a követjárás Nagy Péter és Rákóczi udvara kö­zött és 1707. augusztus végén követség indul Lengyelország­ba Bercsényi- vezetésével, aki a fejedelem képviseletében szeptember 15-én megkötötte Nagy Péterrel a 17 pontból álló kétoldali szerződést. Rákóczi eszerint elfogadja Lengyelország koronáját, ha a lengyelek szabad választással királyuknak választják, a cár pedig megvédi Rákóczit a len­gyel trónon. Rákóczi számára és az egész szabadságharc kimenetele szempontjából igen előnyös­nek ígérkezett a szerződés, hi­szen amíg a francia udvarban csak mint magyar „elégedet­lenekről'’ beszéltek, addig a cár egyenrangú szerződésben elismerte erdélyi fejedelem­nek, sőt bizonyos esetben kö­telezettséget is vállalt Erdély­ben való fenntartására. A szö­vetségkötés, ellentétben a fran­cia király ígérgetéseivel, rend­kívül nagy jelentőségű lépés volt, és jelentőségét az sem csökkenti, hogy a szövetség­ben foglaltak nem lehettek va­lósággá. Sem a svédek, sem a franciák nem fogadták el ugyanis a megegyezést a cár­ral, sőt a svéd király hamaro­san egész Oroszország ellen fordult A KÜZDELEMNEK EZ A SZAKASZA csak ' 1709-ben dőlt el, Nagy Péter fényes győzelmével. A svédek felett aratott győzelem után, 1710— 11-ben viszont a török háború foglalta le a cárt, és így, bár a szövetséget még 1707-ben mindkét részről megerősítet­ték, a benne foglalták nem válhattak valósággá. A helyzet hazánkban 1710 végére az osztrák hadak előnyomulásá­val válságosra fordult. Az or­szágban politikai válság jelei mutatkoztak, s a pestis is fel­tartóztathatatlanul szedte ál­dozatait. Rákóczi személyesen ment Nagy Péterrel tárgyalni. A fejedelem távollétében" az áruló Károlyi Sándor 1711. március 14-én letette az esküt a császárnak. 1711 tavaszán befejeződött a dicsőséges szabadságharc. A hazájuk szabadságáért vért és életet áldozó „nemesek” és „nemtelenek” összefogását le­törte a külső túlerő és a belső árulók összefogása. A majté- nyi síkon 1711. május 1-én porba hulltak a vérrel meg­szentelt „Pro patria et liber­tate” felírású zászlók. 1711. jú­nius 21-én „szentesítést nyert” a szatmári béke. Rákóczi jóval előbb elhagyta ( az országot abban a reményben, hogy ara­táskor többedmagával vissza­tér. Nem tudta még akikor, hogy örökre búcsúzott hazájá­tól. Palotai Sándor határ, hogyan állnak az aratás előtt, mikor kezdődik a nagy munka. Utunk először a rozstáblá­hoz vezetett. A közös gazda­ság elnöke elmondotta, hogy 600 holdról kell learatni a rozsot, ezenkívül 300 hold búza, és 65 hold őszi árpa ke­rül aratásra. — Milyen termésre számí­tanak? — Búzából tizenhét-tizen­nyolc, rozsból nyolc-kilenc, árpából pedig tizenhat-tizen­nyolc mázsa átlagtermést vá­runk. Ez jó közepes termésnek felel meg. — A kombájnok? — öt SZK—í-es kombáj­nunk kijavítva várja az in­dulást, ebből kettő új. Sajnos, a javítással so’- baj volt, mert az AGROKER-től nem tud­tuk beszerezni a szükséges alkatrészeket, s így a tsz saját gépműhelyében kellett elő­állítani nem egy alkatrészt. — A raktározás? — Nem lesz probléma, mert a gabona nagy részét azonnal a terményforgalminak szállít­juk, a megmaradt gabonát pe­dig egy nagy befogadókénes- ségű raktárban helyezzük el. Közben a búzatáblákhoz ér­keztünk. Szépek a kalászfe­jek, a tsz elnöke bizakodó, s reméljük, az említett átlagter­més meglesz búzából is. Nem lesz probléma a gabona el­szállításával sem, hiszen 16 pótkocsis vontató áll rajtra készen. — A brigádok? — Ismét megszerveztük a kazlazó brigádot, a főpróbát egy lucernakazalon már meg is tartották. Üzemi dolgozók­ból áll a tizenhat fős brigád, szívesen jönnek a tsz-be. — Mikor kezdik az aratást? — Az időjárás már sokszor próbára tett bennünket. Ha az esőzés nem folytatódik, s a hét végén száraz, napos itő lesz, akkor szombaton, vagy vasárnap megindulnak a kombájnok. Ha nem, akkor a jövő héten kezdődik a nagy nyári kampánymunka. A próbavágás már meg­történt — teljes sikerrel —, kezdődhet az aratás az üllői határban. G. J. Kihelyezett vb-iilés Maglódon A Monori Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága hol­nap, délelőtt 9 órakor ülést tart Maglódon, a könyvtár helyiségében. Napirenden a július 13-i tanácsülés anya­ga szerepel. Elnöki beszámoló hangzik el a lejárt határidejű tanács­határozatok végrehajtásáról, valamint a tanács két ülése között a vb által tett fonto­sabb intézkedésekről. Előadó: dr. Bencsik Mihály vb-elnök. Kovács József nagyközségi tanács vb-elnök beszámol a Maglód Nagyközségi Tanács államhatalmi tevékenységé­ről, figyelemmel a szocialista demokratizmus szélesítésére. Az egyéb ügyek tárgyalása után a vb tagjai megtekintik a gépgyárat és a Micsurin Tsz baromfitelepét. VB-ÜLÉS lesz ma délután 1 órakor Va­sadon, ahol az MHSZ-szerve- zetek tevékenységéről és a szakszövetkezet segédüzem­ágának munkájáról tárgyal­nak. Én nem tudtam... Én este seny nem tudtam, hogy ma Gyömrőn beathangver- lesz. Délután öreg Skodámmal Vecsésről jöttem hazafelé. Üllőnél sorompót kaptam. Két kocsi is állt előt­tem, egy kis 500-as Fiat, és egy nagyobb, krémszínű kocsi. XJgy tűnt, mind a kettőben so­kan ülnek. A sorompó mellett, a beton­korláton srácok ültek, vagy öten. Mázolóinasoknak néztem őket. Az egyik meztelen hátú odament a krémszínű kocsi­hoz, valamit mondhatott, mintha ismerte volna a benn- ülőket. Közben a többiek vi­hogtak valamin. Elment a vonat, a Fiat elő­rement, láttam, a krémszínű­ben három lány ül. Nem siet­tek, egészen közeire mentem. Kicsit furcsának találtam, há­rom csitri ebben a szép, új IB-s kocsiban! Talán az apjá­tól lopta el az egyik a slussz­kulcsot? Nem vagyok túl még az öt- venen, sőt a negyvenen sem. Beleléptem a gázba, jobban szemügyre vettem őket. Az egyik szemüveges időnként ol­dalra fordult, láttam, elég véz­na, nem az én esetem. Mi ta­gadás, végig egészen a nyo­mukban voltam. Aztán arra gondoltam, miért ül ebben a kocsiban három lány, amikor én itt egyedül ülök? Közben megállapítottam, hogy a kia szőke egészen jól vezet, nem zavarta, hogy követem őket. Bosszantott viszont, hogy ügyet sem vetettek rám. Valami ilyesmik jártak a fe­jemben: egy kis országúti ran­devú ... miegymás. Míg én a postánál balra for­dultam, ők valami után ér­deklődve megálltak, egy lány pedig a művelődési ház felé mutogatott,, magyarázott ne­kik. Amint megelőztem őket, úgy tűnt, mintha mégsem lá­nyok ültek volna a krémszínű kocsiban. A feleségem már várt, ki­öltözve, örült nekem. A puszi után így szólt: — Csillagom, ma este késón jövök haza. — No, csak nem randevúd van? — így én. — De igen, a beat-fiúknak ma este a művelődési házban van hangversenyük. Neked nem vettem jegyet, úgysem csíped a fejüket. Most esett le nálam a tan- túsz. Helyettem a nejem ment randevúra. .j\ — sztankovics — FOCITURMIX Cserbenhagyták a csapatot — Maglódi bravúr Tökölötv Üllői kisiklás — Gomba összeomlott — Monori ifik dicsérete Jó mérkőzésnek ígérkezett a Gyömrő—Pilis helyosztó mér­kőzés. A pilisiek nagy becs­vággyal érkeztek Gyömrőre. A mérkőzés megkezdése előtt negyed órával a gyömrőiek kapusa, Tóth K. sántikálva jelent meg az öltözőben és be­jelentette, hory nem tudja vállalni a játékot. De nem voltak ott a csapat kulcsem béréi — Gudra, Tóth J., Doh­nál és Varga sem. Az első félidőben a tartalé­kokkal teletűzdelt gyömrői csapat már a 6. percben nagy helyzetet hagyott ki. Pilis nagy kapushibából szerzett vezetést, majd a második és harmadik gólját is így érte el. Szünet után a tartalékos gyömrői csapat mindent meg­próbált. Hatalmas lelkesedés­sel vetette bele magát a küz­delembe. s a 0:3-as eredményt 2:3-ra sikerült szépítenie. A pilisiek kapusa, Földvárszky II ezen a mérkőzésen a me­zőny legjobbjának bizonyult, három-négy góiveszélyes lö­vést tett ártalmatlanná. A gyömrői csapat minden dicsé­retet megérdemel lelkes, csu­paszív játékáért. A négy gyömrői játékos sportszerűtlenségét csak el­ítélni tudjuk. Már kezdett ki­alakulni a csapat, s erre a kulcsemberek cserbenhagyják társaikat. Sportszerűségből, klubszeret étből elégtelenre vizsgáztak. A játékostársak, a sportkör nem ezt érdemel­ték... Maglódon kis izgalmat oko­zott az utazás. Fitos, a csapat középhátvédje nem jelent meg, többen sérülés miatt nem álltak rendelkezésre. Kertész Károly, a sportkör el­nöke elmondotta, hogy az erősen megfiatalított gárda nagyszerűen helvtállt Tökö­lön. Végig nagy lelkesedéssel küzdött és ennek eredménye a bravúros 4:2-es győzelem. ★ A monori és gyömrői ifi­csapat csoportjában az első helyet szerezte meg. A vasár­napi helyosztó mérkőzésen Gyömrőn a monori ifik szel­lemes, ötletes játékot produ­káltak. Akciójuk nyomán négyszer zördült meg a gyöm­rőiek hálója. ★ Az üllői csapat játékosai in­kább a búcsúban maradtak volna, mintsem Kakucs.ra menjenek focizni. Így aztán eléggé lezserül vették a játé­kot, aminek eredménye 3:2-es kakucsi győzelem lett. A va­sárnapi visszavágón azonban lehet javítani. ★ A fülledt meleg is rányomta bélyegét a gyér nézőszámra a Vecsés—Budafok Nyári Kupa mérkőzésre. A hazaiak nagy fölényben játszottak, mégis a •Budafok szerezte meg a veze­tést, amelyet aztán Krausz vitatható 11-essel egyenlített ki. ★ Bizakodva, szerény ered­mény elérésének reményében utazott el a monori csapat Farmosra. A fiatal tinédzser­csapat nagy bravúrt vitt vég­hez, s 3:l-re legyőzte a ha­zaiakat, akik először szenved­tek vereséget az idén saját ■ otthonukban. ★ A gombai csapat hétről hét­re vereséggel hagyja el a pá­lyát. Ezúttal Pilis II győzte le hazai pályán 3:l-re. ★ Monori nyolcas. A monori tartalékgárda ennyi góllal ter­helte meg a csévharasztiak hálóját. Idei gólcsúcs ez a mo­nori pályán. ★ A monori-erdei csapat tar­talékosán indult el Nyáregy­házára. A mérkőzés döntetle­nül végződött, bár a hazaiak a helyzetek alapján akár két- három góllal is győzhettek volna. ★ Pilisi Nagyközségi Tanács— Monori Járási Tanács 7:2. A barátságos mérkőzésen a hazaiak biztosan győztek, bár győzelmükhöz hozzájárult az is, hogy Kerepeszki, Csikós és Pintér K. is játszott, akik még ma is aktív futballisták... Gér József MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Marathon. Nyáregyhá­za. Ködös éjszaka. Űri: Utazás a Nap túlsó oldalára. Vecsés: Szé­gyen. 1 i i

Next

/
Thumbnails
Contents