Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-09 / 159. szám

2-^Űrlap 1970. JÚLIUS 9., CSÜTÖRTÖK HAZAUTAZOTT BUKARESTBŐL A SZOVJET PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG (Folytatás az 1. oldalról.) esúztatására a repülőtéren megjelent a román főváros dolgozóinak számos képviselő­je is. Alekszej Koszigin elutazása előtt beszédet mondott a repü­lőtéren. — A szovjet párt- és kor­mányküldöttség visszatér ha­zájába. Szeretnénk őszinte kö- szönetünket tolmácsolni a Ro­mán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának, a Ro­mán Szocialista Köztársaság kormányának az egész román népitek azért a szívélyességért ,és vendégszeretetért, amely­ben minket részesítettek ezek­ben a napokban. A Bukarestben aláírt új szovjet—román barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés a szovjet—román kapcsolatok további fejlesztésének hosszú­távú programja- A szerződés az országaink, pártjaink és népeink közötti sokoldalú kap­csolatok megszilárdítását szol­gálja- Teljes mértékben meg­felel mindkét ország népei alapvető érdekeinek, szolgálja közös ügyünket — a békét és a szocializmust. — Látogatása során küldött­ségünk eszmecserét folytatott a szovjet—román kapcsolatok és: a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről Nicolae Ceausescu elvtárssal, a Román Kommunista Párt főtitkárá­val. Ion Gheorghe Maurer elvtárssal, a román minisz­tertanács elnökével és más román párt- és kormányve­zetőkkel. Ügy véljük, hogy ezek a tárgyalások igen hasz­nosak és eredményesek vol­tak. — Küldöttségünk melegen emlékszik majd vissza talál­kozásaira, a román dolgozók­kal, akik kommunista pártjuk vezetésével nagy sikereket ér­tek el a gazdaság, a tudomány és a kultúra fejlesztésében, őszintén örülünk az önök vív­mányainak és tiszta szívből új, dicső győzelmeket kívá­nunk a szocializmus építésé­ben. r- Találkozásunk Nicolae Ceausescu elvtárssal, az önök­kel folytatott tárgyalások új­ból megmutatták, hogy a Ro­mán Kommunista Párt, a ro­mán kormány állandó gondot fordít a román—szovjet ba­rátság és sokoldalú együtt­működés megszilárdítására. Is­mételten hangsúlyoznunk kell: megelégedéssel állapítjuk meg, hogy teljesen egyetértünk a román—szovjet kapcsolatok minden területen való kibő­vítésében és elmélyítésében. Reméljük, hogy országaink­nak és népeinknek sok előnye származik ebből az együttmű­ködésből. Ion Gheorghe Maurer a szovjet küldöttséget búcsúzta­tó beszédében a következőket mondta: — Most, amikor véget ért az önök látogatása a Román Szocialista * Köztársaságban, újból szeretnénk hangot adni annak a megelégedettségnek, amelyet a szovjet párt- és kormányküldöttség itteni tar­tózkodása és személyesen az ön jelenléte tisztelt Alekszej Koszigin elvtárs, nekünk oko­zott. Ez a — bár rövid — lá­togatás lehetővé tette önök számára, hogy találkozzanak országunk dolgozóival, s ér­tékeljék azt a lelkesedést, amellyel az új társadalmat építik. A jelenlevők nagy figye­lemmel és tapssal kísérték Koszigin elvtárs és Maurer elvtárs beszédét. Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsa el­nökének, az SZKP KB Poli­tikai Bizottsága tagjának ve­zetésével szerdán Bukarestből visszaérkezett Moszkvába a Szovjetunió párt- és kormány- küldöttsége. ★ Moszkvában nyilvánosságra hozták a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének a Ro­mán Szocialista Köztársaság­ban tett látogatásáról szóló közleményt. Először a szocialista országok közöl (Folytatás az 1. oldalról.) tői is tevékenykednek, gazdag programot állított össze a vendégeknek. A tudományos programot szakmai bemu­tatók, országjáró körút kö­veti majd. Ennek során ellá­togatnak a résztvevők Du­nántúlra, Észak-Magyaror- szágra és a Hortobágy vidé­kére. A legkiválóbb magyar nagyüzemeket tekintik meg, ahol a szarvas- marha-, a sertés- és a juh­tenyésztést tanulmányoz­zák, de megtekintik a híres magyar méntelepe­ket. keltetőüzemeket, ta­karmánygyárakat stb. Mivel a közgyűlés ideje alatt nyitja meg kapuit a 67. Me­zőgazdasági Kiállítás és Vá­sár, természetesen a ma- : gyár mezőgazdaság 25 esz­tendős fejlődését bemutató rendezvényt is megtádntik. A közgyűlés és a szimpozion ideje alatt Gödöllőn, az egye­temen is tartanak mezőgaz­dasági jellegű kiállítást. Az újságírók kérdéseire vá­laszolva dr. Magyart András, az Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi ta­nára, Keserű János, az Állat- tenyésztési Kutatóintézet igazgatója és az előkészítő bizottság elnökségének más tagjai elmondották, hogy a tudományos ülésszak előadá­sai a modern nagyüzemi ál- lattenyészés problémáinak megoldására keresnek választ. Az .állattenyésztés Európában a belterjesség irányába fej­lődik, növekszik az üzemek nagysága, ugyanígy a szako­sodás, egyre inkább előtérbe kerül a gazdaságosság, a na­gyobb hozam és a jobb mi­nőség követelménye is. E szempontok alapján Igyekeznek majd a hazai tapasztalatokat a jelen­levő külföldieknek át­adni, s egyben az ő tudo­mányos eredményeiket Magyarországon felhasz­nálni. Mindenesetre a tudományos ülésszak sikeres lebonyolítása nagy erőpróbája lesz a ma­gyar állattenyésztésnek. A neves, Európa hírű külföldi tudósok népes táborának kell bizonyítaniok a szocialista gazdálkodás keretei között folyó, nagyüzemi eredménye­ket, és a továbbfejlesztés út­ját. — sp — Telekvásár a Dunakanyarban (Folytatás az 1. oldalról.) sere kerül sor. Többségük Csobánka, Dunabogdány, Leányfalu, Pilisszentlászló, Pilisszántó, Pomáz, Szigetmo­nostor és Tahitótfalu határá­ban terül el. A belterülethez tartozó par­cellák 150—200 négyszögöle­sek, a nagyüzemi gazdálkodás­ra nem alkalmas területeken pedig 200—300 négyszögöles telkeket jelölnek ki. Az áruk a közművesítés mértékéhez képest négyszögölenként 40— 220 forint között lesz. A belterületi parcellák túl­nyomó többségén villany- és vízhálózat van. A járási ta­nács az eladásokból befolyt összeget elsősorban a most alakuló üdülőtelepek útháló­zatának építésére fordítja. Je­lenleg Leányfalu—Disznósdű- lón készül a szilárd burkolatú út. Gondoskodnak az üdülők ellátásáróL CSAK RÖVIDEN WILLY BRANDT kancel­lár, Walter Scheel külügymi­niszter és Kari Schiller gazda­ságügyi miniszter szerda reg­gel együttes sajtóértekezleten számolt be a bonni kormány kétnapos zárt tanácskozásá­nak határozatairól NASSZER egyiptomi elnök a jelek szerint további 10 nap­pal — orvosi kezelésének be­fejezéséig — meghosszabbítja szovjetunióbeli tartózkodását. BAUDOUIN belga király és Fabiola királyné háromhetes afrikai kőrútja befejeztével hazaérkezett Brüsszelbe. A .,RÁ” papíruszhajó, amellyel Heyerdahl világhírű norvég kutató és társai szelik át az Atlanti-óceánt, már mintegy 200 tengeri mérföld­re közelítettte meg a Barba­dos szigeteket. KILENCEZERHATSZÁZ dol­lárt fizetett a repülőjegyéért egy 80 éves hindu vallási ve­zető, aki Londonból Born-, baybe utazott. Az ok: kibérel­te az egész első osztályt, ne­hogy nőkkel kelljen megoszta­nia társaságát, ugyanis foga­dalma tiltja, hogy közelről pil­lantson asszonyi testre. AZ ACCRÁTÓL észak-nyu­gatra levő Bibianiban gazdag készlettel rendelkező új arany- lelőhelyet fedeztek fel. Készle­tét 200 ezer tonna aranyra be­csülik. A NYUGATNÉMET statisz­tikai hivatal jelentése szerint a munkaerőhelyzet továbbra is nagyon feszült az NSZK-ban. A betöltetlen állások száma júniusban elérte a rekordma­gasságot: 891 700 üres munka­hellyel. A külföldi munkavál­lalók is rekordmagasságot ér­tek el. Számuk 1 840 000. BELGIUM, HOLLANDIA ÉS LUXEMBURG miniszterelnö­keinek Luxemburgban tartott értekezlete elhatározta, hogy 1971. január 1-től megszűnik a vámellenőrzés a három Be­nelux állam határain. SIR ALLEN LANE, a Pen- Iguin Books megalapítója, a ivilág első és legsikeresebb fos ebkörtyvki adóinak egyike, 167 éves korában elhunyt. SZERDÁN HAJNALBAN a belgiumi Gent közelében ki- isiklott a Köln és London kö­zött közlekedő nemzetközi expresszel. A belga vasutasok Szóvivője közölte, hogy a sze­rencsétlenség következtében iegy személy halt meg. Barátsági nagygyűlések t5 kapcsolatokat. A magam részéről — mondotta a mi­niszterelnök — ennek a láto­gatásnak az előkészületeit igen nagy érdeklődéssel és meleg érzésekkel kísértem fi­gyelemmel. Már csak azért üs, mert korábban személye­sen is alkalmam volt látoga­tást tenni Magyarországon, Helsinki város delegációjának tagjaként. Az utazásom során ínyért benyomások és emlé­kek soha nem tűnnek el em­lékezetemből, mert közvetle­nül tapasztalhattam a népe­ink közötti szálak szilárdsá­gát és azt a megértést, ame­lyet a hagyományos és biza­lomteljes közeli kapcsolatok teremtettek. A kapcsolatok szélesítése szempontjából jelentős tény­nek nevezte Teuvo Aura a 300 magyar vendégnek Finnor­szágban tett különböző utá­IZcLSci í t. Marit! Ingman, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete fogadást adott a magyar-finn barátsági hét alkalmából. ^ Képünkön: dr. Ajtai Miklós, Tímár Mátyás, Losonczi Pál és szein sikeresek és tarméke- Jaakko Numminen. nyék voltak, elősegítik az (Folytatás az 1. oldalról.) lezetten szolgálni kívánja az európai biztonság megszilárdí­tásának valamennyiünk szá­mára létfontosságú ügyét. Az a memorandum, amelyet a finn kormány 1969. májusában a budapesti felhívás után adott át valamennyi európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada kormányának, rendkívül hasznosnak bizo­nyult, mert kifejezésre juttat­ta, hogy a finn kormány nemcsak egyetért az európai biztonsági értekezlet összehí­vásával, hanem felajánlotta, hogy Helsinki legyen a kon­ferencia színhelye. E memo­randum időszerűségét és át­gondoltságát mutatja, hogy Európa országainak többsége pozitív választ adott rá. — A szocialista országok .külügyminiszterei legutóbbi ■javaslataikkal arra töreked­itek, hogy számos ország ed- fdig elért elvi egyetértésére [támaszkodva gyakorlati síkra tereljék az európai biztonsági (értekezlet előkészítését. A legutóbbi budapesti külügy­iminiszteri találkozó memo­randumának célja egybeesik la finn kormány törekvéseivel — Kontinensünk sorsának (féltése mellett aggódva szem­A Kállai Gyula vezette magyar küldöttség Finnországban felkereste a finnek nagy zeneszerzőjének Sibeliusnak az em­lékművét Helsinkiben. Budapesten, a szerdán megrendezett magyar—finn barát­sági nagygyűlésen, a Parkszínpadon, magyar részről Ilku Pál művelődésügyi miniszter mondott beszédet. A magyar—finn barátsági hét alkalmából Finnországban tartózkodó magyar politikai küldöttség, Kállai Gyula veze­tésével, egyebek közt Nurmijärviben is járt, ahol megtekin­tette a szabadtéri színpad előadását. ítéljük a világ más térségei- Iben dúló agressziókat és fo­kozódó feszültségeket. Föl- Idünk bármely részén is tör- jténjék merénylet a béke ei­tlen, az mindnyájunk érdeke­lit sújtja. Kontinensünk bé­lkéjének és biztonságának megerősítése tehát kedvezően Ihat az egész nemzetközi élet­ire és a béke erőinek a világ más térségeiben elért sikerei (pedig Európa békéjét is erő­sítik. Természetesen mi a bennünket vezérlő eszmék iái apján mindenkor a függet- áenségüket védő, a szabadsá­gukért küzdő népek oldalán állunk. Beszéde végéit annak a ■meggyőződésének adott kife­jezést a magyar politikai de­legáció vezetője, hogy a finn i—magyar barátság és együtt­működés erősítése nemcsak népeink javát, hanem annál szélesebb érdekeket, az euró­pai biztonságot és a nemzet­közi békét is szolgálja. Végiül köszönetét mondott Kállai Gyula a finn házigaz­dáknak a szívélyes vendéglá­tásért, a barátsági hét meg­szervezéséért. Ezt követően Teuvo Aura Finnország miniszterelnöke mondott beszédet. — A finn—magyar barát­sági hét kölcsönös látogatá­saival kapcsolatban igen ta­láló a barátság légihídjáról és diplomáciájáról beszélni. Ez a két tényező elsőrendű fon­tosságú a népek és az orszá­gok bizalomtelje® kapcsola­tainak létrehozásában. A Finnországba érkezett magya­rokat ugyanúgy mint a Ma- gyi{rországra utazott finneket igazi jószolgálati követeknek tartjuk, akik új, korszerű for­mában ápolják a népek közöt­olyan kapcsolatokat, amelyek alapján még az eddigieknél is többet építhetünk a jövőben. A finn és a magyar nép alap­természete megnyit minden lehetőséget a jó, a nyílt és ba­ráti kapcsolatok előtt s ezekre építve a népek közötti barát­ságot szélesebb körben is elő­segíthetjük. Ilyen szempontból orszá­gaink előtt igen sok teendő áll. Finnország a budapesti felhívás után felkarolta az európai biztonsági konferencia gondolatát. Országaink véle­ménye azonos a konferencia szükségességét és a világbé­két elősegítő jelentőségét ille­tően. Mint népek és mint embe­rek egymás iránt meleg érzé­sekkel viseltetünk és közeli kapcsolatban akarunk egy­mással lenni. Természetesen mindennek alapja a törzsro­konság, ahogyan Finnország­ban a mi rokonságunkat ne­vezik. A legnagyobb odaadás­sal és figyelemmel kísérjük nyomon a magyar nép életé­nek eseményeit. Beszéde végén a finn mi­niszterelnök a két ország gyü­mölcsöző kulturális kapcsola­tait taglalta, majd annak a reményének adott kifejezést, hogy a kölcsönös látogatások nyomán a finn—magyar népi diplomácia az eddigieknél is jobban fellendül. — Ismerik már a Finnor­szágba vezető utat. Használják ezt az utat a jövőben is — zárta szavait Teuvo Aura. A budapesti nagygyűlésen Ilku Pál magyar művelődés- ügyi és Jaakko Numminen finn oktatásügyi miniszter mondott beszédei t I 1

Next

/
Thumbnails
Contents