Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-09 / 159. szám

PEST HEGYEI 1970, JŰLIUS 9., CSÜTÖRTÖK 'kMírUm Magozott meggy A Nagykőrösi Konzervgyár íj gépet vásárolt. Az okos szerkezet egyenként „kezeli” a meggyszemeket. Tüskével kiszúrja a magot, s így a ron- esolásmentes bogyók ízléseseb­ben helyezhetők el az üvegek­ben. ARATJAK A LEVENDULÁT Az prszág legnagyobb illó­olaj- és gyógynövény termelő mezőgazdasági üzemében, a •Daránypusztai Állami Gazda­ságban megkezdődött az „illa­tos" aratás. A több mint fél­ezer holdas most virágzó le- véndulamezoről nyomban a •lepárló üzembe szállítják a ■termést. Ott kivonják belőle az értékes parfüm-alapanya­got, a levendulaolajat. Ezzel •egy időben hozzákezdtek a •muskotály-zsálya aratásához is. Becslések szerint _ jó ter­mést takaríthatnak ’majd be ■az idén az illóolaj- és gyógy­növényekből, s jelentős mennyiségű kivonatot tudnak majd exportálni. GÁRDONY A Velencei-tó déli partján levő üdülőtelepek rangsorá­ban a következő években Agárd után Gárdony lép a második helyre. A part men­tén nagy üdülőövezetet alakí­tanak ki. Már jövőre meg­kezdik néhány nagy — együt­tesen 700 személy befogadásá- rá alkalmas — üdülő építését. Később további 900—1200 sze­mély részére teremtenek kul­turált üdülési lehetőséget. Az üdülőtelep tervezésénél nagy gondot fordítottak az esztéti­kai követelményekre, így töb­bek között külön pályázatot írtak ki a nagyközség centru­mának megtervezésére. Megszökött egy brigád ...és a brigádból két lány Megszökött tőlünk Kanta József brigádja. Ott hagytak bennünket kérem, egyik nap­ról a másikra ... mondják a sasadi tsz-ben. Göd, Egyesült Dunamenti Tsz. Az elnök, Albert Mihály, széttárja a kezét. — Sasadról jöttek hozzánk áprilisban. Az egész brigád. Összesen 24-en. Fiatalok. Ván­dorolnak. Szeretnénk, ha ná­lunk megmaradnának a ker­tészetben. Jól dolgoznak. Az idősebbek féltékenyek rájuk. Szépen keresnek. De hát aki többet tesz, az többet is kap... Tovább vándorolt á tolnai halkísérleti telep VEZETOSEGVALASZTAS ELŐTT A ma és a holnap tükre Miért érdemes a sok millió pártomkívüli hazánkfiának ismernie a párt életét? Azért, mert a párt élete tükrözi az ország életét, ugyanakkor az élcsapat visszahat a társadalom, a gazdaság, az ország fejlődésére: a. párton belüli hibák — ez a történelem tanulsága — az ország hibáivá válhatnak, a párt erénye, sikere — ez is történelmi tanulság — az egész társa­dalom nagyszerűségévé terebélyesedhet A párt élete olyan tükör, amely nemcsak a ma képét mu­tatja, hanem a holnap kontúrjait is megcsillantja. És kit ne érdekelne a jelen és méginkább a jövő? Legyünk hát kiván­csiak a párt „belső” életére. Kérdés nem egy akad: mi a pártbizottság mai gondja, mi­lyen mérce jellemzi a kommu­nista nevet, mit várhatunk a fiatal párttagoktól, ki a jó pártvezető, kik érdemesek ar­ra, hogy kommunistának mondhassák magukat, kik méltatlanok a vörös párttag­sági könyvre? Kővári György, Dabas 21 pártalapsíervezetének, 490 párttagjának vezetője, a köz­ségi pártbizottság titkára szí­vesen válaszol a kérdésekre: A gondok A paksi Vörös Csillag Ha­lászati Tsz és a tolnai Béke Halászati Tsz megvásárolta a tolnai halkísérleti állomást. Korábban a gödöllői kisállat­tenyésztési kutatóintézethez, utóbb pedig a távol eső szarvasi kísérleti halastavak­hoz tartozott. A Kék Duna menti Halászati Szövetkezet egyszerű gazdasági együttmű­ködési formában belterjes hal­gazdálkodással — etetéses hal­tenyésztéssel hasznosítja a te­lepet. Kísérleti medencéit hal- saaporításra előnevelésre hasz­nálják. Ponty, csuka, süllő és esetleg növényevő halak mes­terséges szaporításával is fog­lalkoznak. — Kádergondokkal küzdünk, száz-száztíz pártvezetőségi tag, 40 pártcsopartbizalmi kivá­lasztása nem éppen könnyű. Szükséges kompromisszumo­kat kell kötni, így kialakul .egy fogalorft: „jó titkár” — ez nem abszolút mérce, hanem azt jelenti, hogy az illető, alapszervezeti szinten a leg­jobb vezető. — Előfordul még az opera­tív irányítás. Az alapszervezet nem elvi munkát végez, ha­nem konkrét ügyekbe szól be­le. Nem bontják részeire a teendőket. A taggyűléseken nem egyszer általános beszá­molók hangzanak el: az álta­lánosságokból a párttag nem érti meg saját feladatát. Sok helyen hiányzik az őszinte hangnem, a személyre szóló bírálat. — Gyenge a családon belüli politizálás, ezért nehezen bir­kózunk a vallásossággal. A kommunista szellemű légkör megteremtésében kissé bátor­talanok á párttagok. Bár a családon belüli politizálás nem egyik napról a másikra hoz eredményt, mégis többet kell foglalkozni ezzel. Kommunista mérce m A VÍV AZONNAL FELVESZ budapesti munkahelyeire villanyszerelőket, ezek mellé betanított munkásokat, segédmunkásokat. Négyéves szakmai gyakorlat után a szakmunkás-képesítés megszerezhető. JELENTKEZÉS: Villanyszerelőiparí Vállalat 1. sz. Szerelőipari Üzem Budapest VI., Mozsár utca 16. — Az utóbbi években fel­vett párttagok többsége meg­üti a kívánt mértéket. A fia­talok bátrabban politizálnak, mint az idősebbek. Szeretik a kommunista közösséget. — A fiatal kommunisták mind végeznek pártmunkát. Az idősebbek viszont szívesen adják le megbízásaikat az if­jaknak. A vezető generáció több tagja halmozza a funk­ciókat, nem ritka, hogy egy- egy kommunistának tíz helyen kell helytállnia. Ez a megosz­tottság rontja a munka szín­vonalát. Huszonhat éven aluli fiatalokkal erősítjük a községi pártbizottságot. Jó vezető nyítsák a pártmunkát, mint a Gyóni Géza Szakszövetkezet­ben, hanem egyszerű dolgozók is. A fizikai munkásokat és a nőket nem a statisztika javí­tásáért küldjük a vezetésbe, hanem szigorúan rátermettségi alapon. — Nem törekszünk feltétle­nül kádercserére. Azzal azon­ban, akit nem javasolnak újra a vezetésbe, elbeszélgetünk, elmondjuk neki, hogy miért nem felelt meg a feladatának és mely területen hasznosít­hatja szorgalmát. Ifjú párttagok — Olyanokat jelölünk meg­választásra, akik alkalmasak a vezetésre, tiszteletnek ör­vendenek, érvelni, agitálni tudnak a párt politikája mel­lett. Szeretnénk, ha az alap­szervezet vezetése tükrözné a közösség összetételét: például ne csak gazdasági vezetők irá­A párt élete tükrözi a mái. És mindenki várja, hogy még- több kontúrja tűnjön elő a holnapoknak: az új típusú ember, az új típusú közösség tükröződjön a párt életében. * Fóti Péter — A községi pártbizottság önállóan dönt a tagfelvételről. Ez jó, ugyanis a fiatalokat gyermekkoruk óta ismerjük, reálisan ítélhetjük meg, hogy érett-e már a kommunista hi­vatásra. Még jobb lenne, ha az ajánlók éreznék felelőssé­güket és olyan konkrét, őszin­te ajánlásokat készítenének, amelyek segítenék a kommu­nista gőzösségek döntését. — A tagfelvétel elbírálása gyakran formális, az értéke­lésben dominál az érzelmi motívum. Az alapszervezetek­nek többet kellene foglalkozni azzal, hogy a rendes, érdeklő­dő, szorgalmas embereket kommunistává neveljék. Saj­nos a pártonkívülieket ritkán vonják be a politikai munká­ba, s ezért nem az aktívák kö­zül kerülnek ki a felvételüket kérők. Méltatlanság — A községi pártbizottság önállóan dönt a fegyelmi ügyekben is. Akik méltatlan­ná válnak a vörös tagsági könyvre, azokat .a kommunista közösség kiveti soraiból. A pártszerűtlen magatartás, a politikai, gazdasági munka el­mulasztása kizáráshoz vezet... mint ahogy erre már volt pél­da.. A gátakról ismét a vízre szálltak a szegedi halászok Csaknem kéthónapos ár­vízi kényszerszünet után új­ból teljes létszámmal vízre szálltak a szegedi Kossuth Halászati Szövetkezet tagjai, akik maguk is részt vettek a gátak megvédésében. A Maros már visszatért medrébe és a Tisza a tetőzés óta, több mint három métert apadt. Varsák ezreit rakták le ismét a vízi emberek és csu­pán a szegedi halászok na­ponta öt-hat mázsa pontyot, keszeget, harcsát, süllőt — még egyszer annyit, mint más években — emelnek szárazra. Rendkívül sok a tíz kilónál nagyobb harcsa. A huzamos ideig tartott áradás kedve­zett a halállomány szaporodá­sának. Éppen ezért nemcsak erre az idényre, de a követ­kező évekre is jó „termést" ígérnek a folyók. Minibrikett A Dorogi Szénbányák bri­kettgyárában leálltak a beren­dezések. Megkezdték a szoká­sos nagyjavítást. A nagyará­nyú karbantartással egyidejű­leg felkészültek az eddiginél kisebb, könnyebb brikett gyártására. Ezért az idei télen már apróbb, egységesen 40—42 grammos és kitűnő minőségű brikettet hoznak forgalomba. — Hol laknak? — A lányok kint a kertészet- ' ben, a fiúk a munkásszállón. I Dolgoznak, nincs velük sem­mi baj... — Hát akkor? — Néhányan elmentek. De a többség itt van. — Ki a brigádvezetőjük? — Aki hozta őket. Kanta József. Vele vonulnak, csak őrá hallgatnak. A Kanta sok­szor elég durván beszélt velük. Figyelmeztettük — De még­is csak ő tud velük bánni... A brigádvezető Kertészet. Ebédidő. A leves tetején vastag zsírpaplan. Kan­ta József egy rozoga pad tám­láján ül. Gyorsan kanalazza a levest. Körülötte a brigád. Lesik minden mozdulatát. — Mi járatban? — kérdi mogorván. Felnéz a tányérból. — Azokról szeretnék írni, akiket maga hozott ide... Leteszi a tányért, megiga­zítja világoskék zsokésapkáját, s leszáll a pádról. — Jó soruk van itt. Sasadon csúnyán kiszúrtak velünk. Azért jöttünk el. Itt szépen keresnek. Kell még ennél több? Akik meg elmentek, azokat nem sírjuk vissza... Elégedetten végignéz a bri­gádon. Mintha magával is elégedett lenne. — Vigyázok én rájuk, nem lesz semmi bajuk. A múltkor megállt a kerítésnél néhány kczségbeli fiú és fütyültek, kiabáltak a lányoknak. No erre jól bepörögtem, és odaordí­tottam: „Takarodjatok innen! Ezek nem házasodni jöttek ide, hanem dolgozni...” — Hogyan hozta őket? — Toborzással. Kinézek a térképen egy olyan helyet,4 ahol nincs gyár. Aztán hallga­tom a rádiót is, és figyelem, hol van munkaerőfelesleg. Le- utazom. és aki az utamba ke­rül, azt megszólítom... Rend­szerint fiatalokat. — A szülők? — Hajdú-Biharban sokszor örülnek, ha a gyerek veszi a batyuját és elmegy oda, ahol több pénzt lehet keresni. Nem kellett különösebben senkit noszogatni. Rendszerint a kerí­tés mögül még utánam kiál­tanak: „De vigyázz ám Jós­ka, nehogy „úgy jöjjön haza a lányunk” — nevet, és hogy megértsem, egy szabályos félkört rajzol a hasa fölé. — Miért csinálja? _ Egy árva fillért sem ka­pok ezért. Kérem, ha ezek a gyerekek azokban az eldugott kis falvakban maradnának, soha nem lennének igénye­sek. És sokszor még a taná­cson is örülnek,- ha megsza­badulnak tőlük. Egyszerűen arról van szó, hogy kell a tsz- nek munkaerő, és én hozok is... Föl emeli a tányért és to­vább kanalazza a levest. Pataki Lajos, a kertészet vezetője, ősz hajú ember. Hal­lotta a beszélgetést, csak eny- nyit tett hozzá. — Teljesen mindegy az ké­rem, hogy hol építjük a szo­cializmust. Piroska Túri Piroska 18 éves. Fiús frizura, inge alul csomóra kötve, farmernadrág feszül rajta. Mezítláb dolgozik. — Én már hat éve járok a Jóska bácsival. Otthon, Haj- dúbagoson heten vagyunk testvérek. A Szabadság Tsz kertészetében dolgoztam reg­gel hattól este hatig, és ke­restem 300 forintot. Eljöttem... Maga talán maradt volna? — És itt? — Havonta kétezer körül. — Mindene megvan? — Azt hiszem. Ha beme­gyek a presszóba, előtte nem kell megszámolni, hogy meny­nyi pénz van a zsebemben. Esténként lemegyünk a Du- na-partra. A szállás is rendes. — Ha három kívánsága tel­jesülhetne, mit szeretne leg­inkább? Egy ideig töpreng, azután sorolni kezdi: — Hát először is azt, hogy sok pénzem legyen. Azután, hogy nőjjön meg a hajam. A harmadik: szeretnék mindig ezzel a társasággal együtt lenni. — Letelepednek itt? Hallgat. Kanta Józsefre néz. Az gyorsan közbeszól: „No, válaszolj csak..." — Remélem — mondja és lehajtja a fejét. — Itt jó pénzt kapunk... Sanyi — Honnan jöttél? — Bihartordáról. Az Ezüst Kalászban dolgoztam. Havi 1000—1500 körül kerestem, itt viszont a kétezerötöm is megvan. — Mit csinálsz a pénzzel? Kanta József közbevág: —• Mindegyiknek én osztom be a fizetését. Ennyit haza kell küldeni, aztán ennyi kell ci­garettára, a többit meg félre­rakják. A múltkor a Sanyi fiúra rásóztak egy ócska magnót. Csak addig műkö­dött, amíg a kapun ki nem hozta. Ráment az egész havi fizetése. Most meg tartozik a tsz-nek még az ebédjegy árá-. val is... Két Éva Gyöngyösi Éva 16 éves. Rö­vid haj, piros-fehér mintás ruha. Mellette barátnője és falubelije, Martinkovics Éva, Egyidősek. Bács-Kiskun me­gyei faluból, Akasztóról hoz­ta őket a „Józsi bácsi”. Nem­rég kerültek ide. Gyöngyösi Éva beszél: — Mentem az utcán, barát­nőmmel beszéltem meg ran­dit. Hátulról megszólított va­laki — a Józsi bácsi volt —, s azt kérdi: „Kislány, maga hol dolgozik?" Kicsit megle­pődtem, vajon mit akar, de válaszoltam: „Kiskőrösön, a konzervgyárban”. „Es mennyit keres?” — kérdezősködött to­vább. „Hát nem sokat” — mondtam —, „a múlt hónap­ban összesen 630 forintot”. „O, hát jöjjön el hozzánk Gödre, a tsz-be, ott megkap­ja a nyolcforintos órabért is.” „De a mamám nem fog elen­gedni” feleltem azonnal. „Nem baj, bízza csak rám, majd én beszélek vele.” És jött ve­lem a barátnőm, Éva is. Most itt vagyunk. ★ Kanta József elmegy, kije­löli a területet, ahol délután dolgoznak majd. — Hogyan jönnek ki Józsi bácsival? Néma csend. Senki nem vá­laszol. Mindenki a másikra néz, egymástól várják a vá­laszt. Horváth Sanyi szólal meg: — Az év nagy részében ve­le vagyunk. Többet, mint a szüléinkkel. Ö mindig meg­mondja, mit szabad és mit nem. Ezzel kész. Feltápászkodnak. A lovas kocsira egyenként ugrálnak fel. A kocsis meglengeti os­torát és zötykölődve elin­dulnak a földekre.., ★ Visszament Sasadra két lány, Kanta József brigádjá­ból. Czenke Katalin 16 éves. A barátnőjével, Petik Má­riával jött. Mindketten Mo- nostorpályiba valók. — Nem bírtam tovább Gö­dön. Ügy ordibált velünk, mint egy őrmester. A keze gyorsan eljárt. A fizetésünket ő kezelte. — Hogyan váltak el? — Azt mondta, ha meglát, kettéhasít... Falus Gábor Matiné az Ifjúsági Parkban Vasárnap délelőtt az Ifjú­sági Parkban a KISZ Buda­pesti Bizottsága matinét ren­dez, melynek bevételét az ár­vízkárosultak megsegítésére fordítják. Az előadáson nép­szerű művészek, táncdaléne- kesek lépnek fel: a többi kö­zött Keleti László, Szuhay Balázs, Ambrus Kyri, Bakacst Béla és Szécsy Pál L 1 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents