Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-30 / 177. szám

8 nsi Meer» 1970. JÚLIUS 30., CSÜTÖRTÖK Forró nyárban - tüzelőről Idei rekord: 78 ezer vagon égetni való Van-e elegendő tüzelő a te­lepeken, zavartalan-e a ház­hoz szállítás? — erről érdek­lődtünk a Budapest környéki TÜZÉP Vállalat igazgatójától. Pest megyében, az elmúlt fél évben 39 ezer vagon tü­zelő talált gazdára, hétezer vagonnal több, mint tavaly. A lakosság időben gondoskodik a télire valóról, hiszen csak tűzifából 5700 vagonnal adtak el eddig. Jelenleg a telepeken négy és féiézer vagonos kész­let van, az utánpótlás is zök­kenőmentes lesz. A legkeresettebb a beren- tei darabos szén és koksz, ki tudják elégíteni az igé­nyeket lengyel szénből, s a dorogi és a tatai brikett is minden mennyiségben vásárolható. Kémet brikettből ebben az esztendőben ötezer vagont hoznak forgalomba a megyé­ben. Nemcsak a TÜZÉP, hanem á földművesszövetkezeti tele­pek is elegendő tüzelőt tárol­nak, eddig ötezer vagonnal többet adtak el, mint a múlt év hasonló időszakában. Sokan igénybe vették a SZOT tüzelőutalvány akció­ját. 60 ezret váltottak be jú­liusig, szeptember 30-ig azon­ban még 40 ezret várnak. A nagyarányú vásárlás ar­ra enged következtetni, hogy a Budapest környéki TÜZÉP idén 78 ezer vagon tüzelőt ad el, amely rekordnak számít, hiszen egyetlen esztendőben sem volt még akkora forgal­muk. Aki most vásárol, jól jár, mert kitűnő minőségű szenet és száraz ját talál a telepeken. A házhoz szállítás zavartalan. A TÜZÉP Vállalat kéri a la­kosságot és az intézménye­ket, hogy tüzelőanyag-igé­nyeiket időben jelezzék, az utalványokat adják le, nehogy torlódás miatt a kiszállításban fennakadás legyen. — s. i — Hétfőtől tilos a rádiózás a vonatokon Sok a panasz amiatt, hogy a vonatokon egyes' utasok — fő­ként a fiatalok — többszöri fi­gyelmeztetés ellenére is „üvöl- tetik” rádiójukat. Elzárt a MÁV Vezérigazgatósága au­gusztus 3-tól megtiltja a tás­ka- és zsebrádiók, magnetofo­nok máaolkat zavaró használa­tát a vonatokon és az állomá­sokon. Aki mégis ragaszkodik a zenéhez, 50 forint bírságot fizet.... Ha a bírságot az utas nem fizeti meg, vagy ha fizet ugyan, de tovább rádiózik, aikkoh a legközelebbi állomá­son le kell szállítaná. A rádiót fülhallgatóval ter­mészetesen bárki hallgathat­ja. . csíkok es csíkosok Két képünk már csak visszaemlékezés a kétnapos programsorozatra, a július 25—26-i apajpusztai III. kiskunsági pásztor- és lo­vasnapokra. Szombaton és vasárnap — a nem túl kel­lemes idő ellenére — 15 ez­ren látogattak el a köz­igazgatásilag Dömsödihöz tartozó pusztára, ahol meg­elevenedtek az évszázadok­kal ezelőtti lovashagyomá- nyok. Sapkalopás, székfog­laló, szamárstaféta, a meg­annyi kedves játék szóra­koztatta az érdeklődőket. Képünk két műsorszámot mutat be: az egyiket a csi­kósok ügyességi versenyén kapta lencsevégre a fotós, a másik pedig a megnyitó ünnepségen készült, a lo­vasakrobaták zászlós fel­vonulásáról. Foto: MTI — Bajkor GYŐR Parkoló — a föld alatt Győr most kibontakozó új városközpontjában a megyei tanács székháza és az Észak­dunántúli Vízügyi Igazgatóság toronyháza előtti tér alatt épül meg az ország első föld alatti parkolóhelye. A félszáz autót befogadó föld alatti parkoló­helyen szerviz és gyorsmosó is működik. A parkoló felett emelkedik majd a város 700 éves jubileumára állított em­lékmű, amelyet valóságos szö- kökút-rendszer vesz körül. A nyolc méter magasra szökellő vízsugarakat 16 színváltásos reflektor világítja majd meg. A föld alatti parkolóhely épí­tését megkezdték. Fél évszázaddal később ért a célba... A japán Szidzuo Konakuri, aki most töltötte be 77. évét, még 1912-ben részt vett a Stockholmban megrendezett olimpiai játékokon. A mara­toni futásban indult, de mi­után komoly sérülést szenve­dett, kénytelen volt abba­hagyni a futást. Nemrégiben Konakuri ismét elutazott Stockholmba, s a maratoni fu­tást arról a helyről folytat­ta, ahol több mint félszá­zaddal ezelőtt abbahagyta. Ez alkalommal be is futott a célba. Miért csökken társadalmi ösztöndíjasok Az üzemek, vállalatok, in­tézmények ezekben a hetek­ben döntenek arról, hogy az új tanévre hány társadalmi ösztöndíjat hirdetnek meg. Az elmúlt években — így az 1969 —70-es tanévben is — rohamo­san csökkent a társadalmi ösztöndíjasok száma, holott az új rendelet a korábbinál ked­vezőbb feltételeket biztosít, mi ennek az oka? — erről érdek­lődött a Művelődésügyi Mi­nisztériumban az MTI mun­katársa. — Az ösztöndíjrendszernek ezt a formáját az 1959—60-as tanévben alkalmazták először. Korábbi népszerűségére jel- lamző, hogy az 1964—65-ös tanévig be­zárólag már a hallgatók­nak mintegy ZZ százaléka, csaknem 11 000 egyetemis­ta részesült társadalmi ösztöndíjban. Szentendrei vattaruhák, focilabdák A Szentendrei Járási Javító- Szolgáltató és Ruházati Ktsz- nek harminc részlege van. Bu- dákalásztól Visiegrádig össze­sen nyolc szakmában — köz­tük cipész, férfi-női fodrász, fényképész, rádió- és tv-mű- szerész — dolgoznak szakem­bereik. A tavalyi esztendőben az éves tervük 6 millió 987 ezer forint volt, az idén hét­milliónál többet szeretnének teljesíteni. A teljes termelés negyven százaléka a lakossági javító- szolgáltató tevékenységeikből kerül a szövetkezet kasszájá­ba. Az építőiparban használt téli védőöltözeteik, valamint férfi és női vattaruhákat is készítenek. A ktsz-ben gyár­tott futballabdákait pedig messzi földön ismerik. Az idén 7—8 ezer diarab focilabdát gyártanak — egymillió forin­tért. Az export jelentős részét — 90 százalékát a környező szocialista országokba — Szov­jetunióba, Romániába, Cseh­szlovákiába — szállítják. Itt tehát éppúgy szentendrei lab­dákkal lövik a gólokat, mint a Közel-Kelet országaiban: a legtöbbet Egyiptomba szállíta­nak. De találkozhatunk az itt gyártott futball-labdákkal a hazai boltokban is. JÁSZKARAJENŐIFENEGYEREKEK A hátba döfött kés BOTRÁNYOKTÓL - A GYILKOSSÁG! KÍSÉRLETIG Hogy a 29 éves Fekete La­jos és a 34 éves Bravik Sán­dor egyugyanazon bűnügynek leitt fő-, illetve mellékszerep­lője — nem tekinthető vélet­lennek. S nemcsak azért, mert távoli rokonok. A két jászka- rajenői férfi eddigi életútja szinte előrevetette árnyékát a később történteknek... Fekete Lajos büntetett elő­életű. Két éve nincs munkahelye, fuvarosoknál vállal alkalmi munkát. Keresetét jórészt ital­ra költi, részegen gyakran okoz utcai botrányokat. Élettársától született gyer­mekével nem törődik, az asz- sízonyt többször megverte. Élettársa emiatt egyszer felje­lentette, de a bíróságon — megrettenve a férfi életveszé­lyes fenyegetéseitől — neon je­lenít meg. A tárgyalás elma­radt. Bravik Sándor többszörösen büntetett előéletű. Foglalkozá­sa nincs, alkalmi munlkáikait vállal. Törzshelye a jásZkiara- jenőd 1-es számú és a Somiodi- féde italbolt. Agresszív, köteke­dő, verekedést gyakran kezde­ményező magatartása közis­mert. A jászkanajenőd „fenegyere­keknek” csak egyszer adódott közös ügyük. De az véresen végződött... Az előzménynek rövid a tör­ténete. Bravik Sándor egy nap a kuftúrházban szórakozott. Vagyis ivott és lerésaegediett Ilyen állapotban lépett a pult­hoz, ahonnan szó nélkül elvet­te, majd megitta az egyik ven­dég üveg sörét. A vendég ezért persze felelősségre von­ta. A veszekedésnek mégsem lett komolyabb következmé­nye, mert a sértett fél ismerő­se, Nagy Béla, csitííólag köz­belépett. ügy tűnt, e néhány haragos mondattal az ügy le­zárult. Másnap azonban Bravik — Fekete Lajos társaságában — összetalálkozott az 1-es számú italboltban Nagy Bélával és testvérével, Nagy Lászlóval. Bravik ismét részeg volt, de nem annyira, hogy ne emléke­zett volna a ku] túrházban tör­ténteikre. Most ő vonlta felelős­ségre Nagy Bélát: miért avat­kozott be akkor ingyen ivá- szatába? S ennek a párbeszéd­nek már folytatása is lett... Záróra után a kocsma előtt Bravik ismételt szóváltásba került a Nagy testvérekkel és ■azok barátaival Nagy Béla ekkor kiütötte kezéből a poha­rat, majd testvérével együtt ütni kezdte Bnavilkot, aki előbb egy virágágyba esett, majd az italboltba menekült. Onnan viszont visszaküldték az utcára, ahol pillanatokon belül kitört a verekedés. Az Ütésváltásnak Fekete Lajos is szemtanúja — majd hamaro­san részese lett. Kést rántott, s a közben érte érkező élet-, társa intő szavaival nem tö­rődve, a testvérekhez lépett. A nagy erővel lendített pengét — Nagy László hátába döfte... Aztán menekülni próbált, de valaki utolérte és — könnyebb sérülést okozva — megverte. Nagy Lászlót súlyos sérülés­sel szállították a szolnoki tü­dőkórházba, s életét csak a gyors orvosi beavatkozás men­tette meg. Fekete Lajos a megyei fő- kapitányság vizsgálati osztá­lyára került. Részeges, garáz­da magatartásával eljutott az egyik legsúlyosabb bűntettig: emberölés kísérletéért a rend­őrség előzetes letartóztatásba helyezte. Szít. PEST MEGYEI HÍRLAP I Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága ás a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUBA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, UH, Somogyi Béla u. 6. 1JL cm. Kiadóhivatal: Budapest, Vili., Blaha Lujza tér í. Egész nap hívható központi telefon: 343—100, 143—330. Gépíró szobák: 343—100/280, illetve 343—100/413. Titkárság: 131—348. Egyéb számok: 141—462, 141—25*. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Elő­fizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér 1. sz.). Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint. Ezután kezdődött az „apadás”, amely ma is tart. Jelenleg a hallgatóknak alig ' több mint 12 százaléka köt szerződést. Az idén már csupán 2700 vég­zős hallgató volt társadalmi ösztöndíjas, és a jelek szerint a következő évfolyamokban ez az arány tovább romlik. — Legkevesebb a társadalmi ösztöndíjas a pedagógusjelöl­tek között: mindössze 317, az­az az újonnan végzett taná­roknak, tanítóknak, óvónők­nek alig több mint egytizede. A most diplomázott új dokto­rok közül csupán 163-an kö­töttek előre szerződést, a vég­zettek 12—13 százaléka. A frissen államvizsgázott köz­gazdászoknak is csupán mint-! egy negyede élt a társadalmi ösztöndíj-adta lehetőséggel. Legjobb a helyzet a mű- egyeteúieken: az itt vég­zett mérnököknek csak­nem fele társadalmi ösz­töndíjasként helyezkedett el. — A társadalmi ösztöndíj- rendszer népszerűségének csökkenésében a tapasztalatok szerint közrejátszik, hogy az ösztöndíjat a vállalatnak a ré­szesedési alapból kell fizet­niük, az új diplomást pedig a béralapból. Tehát inkább él­nek a „fizetés-csábítás” esz­közével, ha új szakemberre van szükségük, a béralap ugyanis kevésbé érzékeny pontjuk. Sajnos, az is elég gyakori, hogy ismeretségek, kapcsolatok befolyásolják az ösztöndíjra vonatkozó vállala­ti döntéseket. Az sem ritka, hogy a munkahelyek összeál­lított „igénylistáikat” átküldik az egyetemekre, és ezzel a maguk részéről elintézettnek vélik az utánpótlás ügyét. Pe­dig ha felkeresnék az intéz­ményt, a hallgatókat, és bő­vebb információkat adnának a munkakörökről, sokkal ered­ményesebben alakulhatna a társadalmi ösztöndíjak helyze­te. Az is előfordul, hogy saját társadalmi ösztöndí­jasaikat lényegesen ala­csonyabb munkabérrel in­dítják el pályájukon, mint hasonló korú és beosztású * társaikat. — A csökkenésben termé­szetesen az is közrejátszik, hogy a hallgatók tudják: ta­nulmányaik befejezése után nem gond számukra az elhe­lyezkedés megfelelő munka­körben, ezért évekkel előbb nem szívesen kötik le magu­kat egy jórészt ismeretlen üzemhez. — Az elmúlt tanévben új, módosított társadalmi ösztön­díjrendelet jelent meg, amely ezt a csökkenő tendenciát kí­vánja megállítani. Ugyanak­kor elsődleges célja a fizikai dolgozók gyermekeinek segíté­se és a vidéki szakember- szükséglet jobb kielégítése. Ez az ösztöndíjrendelet az állami ösztöndíj-rendelettel össz­hangban készült: azonosak a szociális, tanulmányi feltéte­lek. A „vidéki” ösztöndíjpót­lékot 100—400 forint között az adományozó vállalatok, intéz­mények maguk határozhatják meg, és az új rendelet maxi­málisan együttvéve 1200 forint ösztöndíj elérését teszi lehető­vé, szemben a régi, 900 forin­tos lehetőséggel. — Sajnos, egyes vállalatok, szövetkezetek, állami gazdasá­gok a 100 és 400 forint között adható pótlékot inkább a mi­nimumhoz közelítik, és leg­gyakrabban 200 forintban ál­lapítják meg, ami persze nem ösztönzi a hallgatókat a szer­ződéskötésekre. — Feltűnő, hogy a peda­gógusok és az orvosok igen csekély arányban kötnek szerződést, holott a vidéki pedagógus- és or­voshiány a legmagasabb. Ennek elsősorban az az oka, hogy mind a pedagógusok, mihd az orvosok zömmel költségvetésből , gazdálkodó szervek alkalmazottai, s ott jóval kisebbek a lehetőségek az ösztöndíj-kötésre. Ezt segí­ti egy újabb intézkedés: köz­ponti támogatásokból az idén már 450 társadalmi ösztöndí­jasra köthettek a megyei taná­csok szerződést pedagógusje­löltekkel és medikusokkal. i i

Next

/
Thumbnails
Contents