Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-26 / 174. szám

MSI MECYEI sjtírlap 1970. JÜLIUS 26., VASÁRNAP Jordánia és ísrael válaszára várva Carl Bartch, a Fehér Ház sajtótitkára péntek este sajtó- értekezletet tartott, amelyen a külügyminisztérium nevében közölte, hogy az Egyesült Arab Köztársaság és a Szovjetunió ,.pozitívan” reagált a Közel- Kelettel kapcsolatos június 19-i amerikai kezdeményezés­re. Megjegyezte, hogy Wa­shington további megbeszélé­seket folytat az illetékes kor­mányokkal. Az Egyesült Ál­lamok most Jordániától és Iz­raeltől várja a választ Rogers levelére. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma egyéb ■ ként pénteken U Thant ENSZ- főtitkárt is tájékoztatta az EAK válaszáról. Amerikai és izraeli források pénteken kité­rően nyilatkoztak arról, meny­nyi időn belül várható Izrael hivatalos reagálása. ELTŰNT AZ ŰRBEN... A pénteken felbocsátott In­telsat—3 távközlési műitől i néhány órával felbocsátása után elveszett a világűrben. A földi ellenőrzési központban távvezérléssel bekapcsoljak egy kisebb hajtóművet, amely­nek az lett volna a feladata, hogy végleges pályára állítsa a műholdat, s minden valószí­nűség szerint a hajtómű hibá­ja okozta a kísérlet kudarcát. A műhold a nemzetközi táv­közlési műhold konzorcium (Jntelsat) tulajdona volt, lét­rehozása és felbocsátása 13 millió dollárba két ült. A nem­zetközi konzorcium, amelyhez 76 állam csatlakozott, eddig összesen nyolc hasonló típusú távközlési műholdat bocsátott fel s ezek közül öt kering pá­lcáján. Két esetben korábban a kísérlet már a felbocsátás­kor meghiúsult a hordozóraké­ta hibája miatt. Jól tájékozott források a SALT-ró! Jól tájékozott washingtoni források szerint, a Nixon-kor- mány szeretné elnyerni a szovjet kormány hozzájárulá­sát egy olyan derűlátó közös közleményhez, amely „a megállapodás irányába tett fontos haladást” állapítana meg a SALT-tárgyalások bé­csi ülésszakának augusztus elején várható berekesztése alkalmából. Amerikai kor­mánytisztviselők magánbe­szélgetésekben nem titkolják, hogy a stratégiai fegyverke­zés korlátozásáról folyó szovjet—amerikai megbeszé­léseken elért haladás nyoma­tékos hangsúlyozása nagy se­gítség lenne a november ele­jén esedékes időközi kong­resszusi választásokon a re­publikánus jelölteknek. A New York Times diplo­máciai szemleírója szerint amerikai kormánytisztviselők azt remélik, hogy a bécsi ülésszak befejeztével beje­lenthetik az „elvi megálla­podást” egy korlátozott egyezményről, amelynek té­teles jóváhagyása őszre, a helsinki szakaszra maradna. Bennfentes megfigyelők azon­ban valószínűbbnek vélik, hogy szovjet részről még to­vábbi magyarázatot kérnek az amerikai tervezetről, amelyből kihagyták a legkor­szerűbb stratégiai fegyver- rendszerek befagyasztásának problémáját. Ezért feltétele­zik, hogy a szovjet fél to­vábbi tanulmányozás után, csak Helsinkiben válaszol majd érdemben Washington korlátozott „csomagtervére”. Amerikai források szerint a „kis csomagterv”, amelyet Washington egy átfogó, min­den stratégiai fegyverzetre kiterjedő megállapodás „első lépcsőjének” minősít, a követ­kező lényeges pontokat tar­talmazza: O A szárazföldön és a ten­geren elhelyezett straté­giai rakétakilövő rendszerek, illetve stratégiai bombázógé­pek számszerű felső határá­nak megállapítása; © A megállapított felső ha­táron belül az óriás ra­kéták számának külön korlá­tozása (ezt a pontot amerikai szakértők, mindenekelőtt a 25 megatonna robbanóerejű nuk­leáris töltetek szállítására is alkalmas szovjet hordozóra­kétákra vonatkoztatják); O A rakétaelhárító rakéta- rendszerek kilövőhelyei­nek számszerű korlátozása száznál alacsonyabb szinten, oly módon, hogy vagy betilt­ják az ilyen rendszerek épí­tését, vagy pedig egy-egy Moszkva, illetve Washington körül kiépíthető védőgyű­rűre korlátozzák őket. Az amerikai „kis csomag­tervből” a két legfontosabb tétel hiányzik: Óceán hadgyakorlat Július 26-án ünnepük a Szovjetunió tengerészei a hagyományos flotta nap­ját. ÓCEÁN HADGYAKORLAT. így nevezték a szovjet hadi­flotta nagyszabású hadgyakor­latait, amelyek 1970-ban zaj­lottak le az Atlanti- és a Csendes-óceán, valamint a Ba­rents-, az Északi- és a Föld- közi-tenger térségeiben. A hadgyakorlatokon részt vett a szovjet hadiflotta vala­mennyi hadihajója és. tenger­alattjárója, haditengerészeti repülője és tengerészgyalogos egysége. A hadgyakorlatok térségébe kifutott az Októberi Forradalom, a Szuvorov, a Mi­hail Kutuzov és a Murmansizk cirkáló, az Admiral Fokin ra­kétahordozó cirkáló, a Moszk­va tengeralattjáró elhárító cirkáló, a Gremjascsij rakéta- hordozó, a Moszkovszkij Kom- szomolec romboló, továbbá számos atommeghajtású és hagyományos tengeralattjáró és sok különböző típusú és osztályú hadihajó. A HADGYAKORLAT CÉL­JA az volt, hogy gyakorlatilag kipróbálják a hadihajók, a re­pülőgépek és a tengerészgya­logosak együttműködését. Nemcsak a szovjet, de a nem­zetközi haditengerészet törté­netében is először történt, hogy a különböző óceánokon és tengereken, egymástól gyakran több ezer kilométer távolságra tartózkodó erők egységes elképzelés, elgondo­lás szerint működtek. A gya­korlatokon az „ellenfél” elle­ni küzdelemben a fegyverze­tek valamennyi eszközét al­kalmazták. A mai korszerű hadihajók és tengeralattjárók harci lehe­tőségeit össze sem Lehet ha­sonlítani azzal, amit nemrég még a technika legtökélete­sebb fokának tartottak. A kö­zelmúltban például egy ten­geralattjáró csak viszonylag korlátozott sugarú körben tudta felkutatni és megíorpe­Az északi flotta egyik dózni az ellenséges hadihajót, vagy kisebb dieszántcsoportot partra tenni az ellenség hátá­ban. A mai atommeghajtású tengeralattjáró lényegében korlátlan ideig tartózkodhat a nyílt vizen, bármilyen távol­ságot meg tud tenni, anélkül, hogy a felszínre kellene fel­jönnie, és végül, bármilyen célpontra megsemmisítő atom- csapást tud mérni. A SZOVJET HADIFLOT­TÁRA mindig is jellemző volt, hogy a legkorszerűbb harci, navigációs és egyéb technikát használta, alkalmazta. A hajó­kon ma már elektronikus szá­mítógépek és műszerek tevé­kenykednek az emberi agy he­lyett. A gyakorlatok során fel­gyűlt adatokat e technika se­gítségével nyomban feldolgoz­ták és a parancsnoki figyelő­állásba továbbították, úgy­hogy ott az események min­den részletéről tájékozódtak. partraszállító egysége. (APN foto — KS) A hadgyakorlatok feltételei rendkívül bonyolultak voltak. A tengerészeknek sok nehéz­séggel kellett megküzdeniük. A feltételek emellett szinte percenként változtak és meg­közelítették a valódi harci ál­lapotot. Minden hajó és repü­lőgép, tekintet nélkül a mosto­ha időjárásra, pontosan manő­verezett, időben partra tették a deszántalakulatokat, az utánpótlást. A harci gépek üzemanyagfelvétele menetköz­ben a tengeren vagy a levegő­ben történt. A flotta, a repü­lőrajok és a gyalogos egységek legénysége kitűnően állta a sa­rat, jól kezelte a rábízott fel­szereléseket és bebizonyította, hogy fizikailag edzett, politi­kailag érett. A feladatokat, amelyeket a parancsnokság a részvevők elé tűzött — sok kísérleti jellegű is volt köztük —, maradékta­lanul végrehajtották. a) Nem érinti a MIRV-fegy- verrendszer (egy-egy hordo­zórakéta, amelyek mindegyi­1 ke több, külön-külön célra irányítható nukleáris tölte­tet szállít) kikísérletezésének, illetve kifejlesztésének tilal­mát; b) nem tesz említést az eu­rópai támaszpontokon levő, európai célpontokra beirány- zott nukleáris fegyverekről. Az utóbbi tételt ugyanis Washington a NATO és a varsói hatalmak tárgyalásai­nak témakörébe kívánja so­rolni a javasolt összeurópai biztonsági értekezlet kereté­ben. Ily módon az európai NATO-partnerek területén elhelyezett amerikai nukleá­ris fegyverzetet Washington saját „szempontjainak” érvé nyesítésére szeretné felhasz­nálni egy összeurópai érte­kezleten. A MIRV-fegyver- rendszer viszont azért hiány­zik az amerikai „csomagterv­ből”, mert a hadiipari érde­keltségek óriási nyomást fej­tenek ki a törvényhozásra az új fegyverrendszer csilla­gászati nagyságrendű költsé­geinek jóváhagyatása érdeké* ben. A „katonai-ipari komp­lexum” képviselői ismét a „szovjet rakétafölény veszé­lyével” ijesztgetik a közvé­leményt, s azt hangoztatják, hogy a MIRV-rendszer kiépí­tése „helyreállíthatja az ame­rikai erőfölényt”. MOSZKVÁBAN gyászjelen­tést adtak ki arról, hogy fia­talon elhunyt Revaz Pruidze, a grúz miniszterelnök első he­lyettese, külügyminiszter. Pru­idze 1923-ban született. Július 26. üzenete Bécsben folytatódtak a szovjet—amerikai fegyverkorláto­zási tárgyalások. Képünkön a Vlagyimir Szemjonov vezette szovjet delegáció megérkezik a 26. tanácskozásnak otthont nyújtó amerikai nagykövetségre. A forradalmi Kubának két nagy ünnepe van. Az egyi­ken — január elsején — a győzelmet ünneplik. A mási­kon — július 26-án — Fidel Castro és maroknyi csapata rohamának kezdete. A forra­dalom első hadüzenete volt 1353. július 26-a az egész La­tin-Amerikát leigázta tartó jenki imperializmusnak és azoknak a diktatúráknak, amelyeket az Egyesült Álla­mok tart ki a dél-amerikai kontinensen. Július 26. Latin-Amerika né­pei számára példa és tanul­ság. Példa arra, hogy a vi­lág legnagyobb imperialista hatalma ellen is lehet győzni a népi háború eszközeivel, ha a nép és forradalmi vezérka­ra összehangoltan és céltuda­tosan, az erőviszonyok reális felmérése alapján, jól megvá­lasztott időpontban cselekszik. Es tanulság is, mert bizonyí­ték arra, hogy a forradalom csak ott győzhet, ahol a belső feltételek megértek erre, aho­vá a Castróhoz hasonló for­radalmárok nem magányosan érkeznek, hanem várva-várja őket az egész nép. Példa és tanulság július 26., de nem séma és általános érvényű modell, amelyet csak le kell valahol másolni és máris megnyílik a kubaihoz hason­ló fejlődés lehetősége és út­ja. A kubai forradalom kezde­tének évfordulóján nem le­het nem szólni arról, hogy július 26-a csupán epizód ma­radt volna Kuba és egész La- tin-Am erika történetében, ha e mozgalom vezetői meg­elégszenek annyival, ameny- nyit Induláskor tűztek ki cé­lul. Ha Batista elkergetése után Kuba megmarad a nem­zeti burzsoá rezsim szűk ke­retei között, a szigetország ma már réges-rég ismét az USA félgyarmata volna. De Fidel Castro és társai véghez- vitték azt a valóban páratlan forradalmi tettet, hogy győz­tesekként minősítették elégte­lennek győzelmüket és új cé­lul immár a szocialista társa­dalom felépítését tűzték ki. Egy évtizede immár, hogy Kuba a szocialista forradalom megvalósításán dolgozik. Pél­dája, vonzása a nyugati fél­tekén állandóan növekszik és nem marad nyomtalanul azokban az országokban sem, ahol napjainkban az első erő­feszítéseket teszik a jenki im­perializmus igájának lerázá­sára. Július 26-án a világ minden forradalmi és haladó mozgal­ma a szolidarjtás érzésével fordul Kuba télé. A szociali- ta országok pedig — s köztük a mi hazánk — az együvé tar­tozás tényének megerősítésé­vel és továbbra Is őszinte se­gítőkészséggel, annak az in­ternacionalizmusnak a szelle­mében, amelynek hatósugara Hannoitól Havannáig terjed. Magyar államférfiak üdvözlő távirata a kubai vezetőkhöz Dr. Fidel Castro Ruz elvtársnak, ' a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titká­rának, a kubai forradalmi kormány miniszterelnökének, dr. Osvaldo Dorticos Torrado elvtársnak, a Kubai Köztársaság elnökének, Havanna. Kedves elvtársak! A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a nemzeti felkelés 17. évfordulóján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a ma­gyar forradalmi munkás-paraszt kormány és az egész magyar nép nevében forró üdvözletünket küldjük Önöknek és a test­véri kubai népnek. A magyar nép őszinte tisztelettel adózik a kubai népnek, amely hősi harcokban vívta ki függetlenségét, jelentős sikere­ke c ért el az ország gazdaságának fejlesztésében és szilárdan védelmezi szocialista építőmunkájának eredményeit az ameri­kai imperializmus és ügynökei aknamunkájával szemben. Örömünkre szolgál, hogy az országaink közötti sokoldalú együttműködés és népeink barátsága napról napra erősödik, s meggyőződésünk, hogy a jövőben még inkább mélyülni fog. A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén további sikereket kívá­nunk a testvéri kubai népnek a szocializmus építésében és a hazájuk védelméért folytatott harcban. Budapest, 1970. július 25. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Czinege Lajos honvédelmi miniszter és Péter János kül­ügyminiszter az évforduló alkalmával táviratban üdvözölték partnereiket. A Hazafias Népfront, az Országos Béketanács, a SZOT, a KISZ, a nőtanács és a munkásőrség ugyancsak kül­dött üdvözlő táviratot kubai testvérszervezetének. Ismét viharos hét vég® (Folytatás az 1. oldalról.) Nagyvázsony és más helyek felé. A közutakon néhol for­galmi dugók keletkeztek. A nagyobb üdülőtelepek belterü­letein 3—4 kilométeres gép­járműkaravánok vesztegeltek hosszabb ideig. A vihar miatt hirtelen megbolydult mintegy negyvenezer gépjármű elárasz­totta az üdülőtelepek utcáit. A rendőri irányítás ellené­re is legalább két éra hosszat tartott, amíg levo­nult a „közlekedési hul­lám”. Az orkán a déli órákban zúdult a Mecsek vidékére. Perceik alatt „elfújta” a napok óta uralkodó perzselő meleget. A meteorológiai állomás mé­rése szerint a sűrűn egymást követő széllökések ereje Pé­csett 60—70 km/óra sebesség körül mozgott. A Misina-tetőn, a tv-torony építkezésénél kényszerszünetet kellett tarta­ni a rendkívüli erejű vihar miatt., A hatalmas betontörzs 86 méter magasságában, ahol a vassizerelők a kilátóerkély zsa­luzását készítik, száz kilomé­ter sebességet is meghaladta a szél ereje. Az embereknek több órán keresztül el kellett hagyni munkahelyüket és a hegy tetején védett helyiség­be vonultak vissza. A nyugati országrészeken szombaton délelőtt átsöp­rő vihar a kora délutáni órákban érte el a fővá­rost, ahol a hőmérséklet egy óra alatt 10 fokkal csökkent. A 65 kilométeres sebességű szél több kerületben fákat döntött ki, a tetőkről százával sodorta le a cserepeket. Az egyik lezuhanó cserép a XIII. kerület, Gömb utoa 44. számú ház előtt súlyosan megsebesí­tette Tar István 65 éves buda­pesti lakost, akit koponyatö­réssel szállítottak a Költői An­na kórházba. A Duna-parton, az Ország-! ház előtt egy oldalkocsis mo­torkerékpárt sodort a Dunába a szél. A motor vezetője, Bol­dizsár László a vihar elől fe­dett helyre húzódott, s így a Dunába szerencsére csak a szabadon hagyott jármű esett, amit a tűzoltók húztak ki a, vízből. Vasárnapra előrelátható­lag némileg javul az idő, a felhőzet felszakadozik. A napos helyeken 25, a borús vidékeken 20 fok körüli hő­mérséklet várható. A vihar ál­tal felkavart Balaton vizének hőmérséklete valószínűleg nem emelkedik 20 fok fölé. Kurt Hager elutazott (Folytatás az 1. oldalról.) gyár Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A megbeszélésen jelen volt dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete. A vendégek szombaton el­utaztak Budapestről. Búcsúz­tatásukra a Ferihegyi repülő­téren megjelent Aczél Görgy, a Központi Bizottság titkára, Övári Miklós, a KB tagja, a tudományos, közoktatási és kulturális osztály vezetője és Lakos Sándor, a KB Társa­dalomtudományi Intézetének igazgatója. Jelen volt dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete.

Next

/
Thumbnails
Contents