Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-26 / 174. szám
1970. JÚLIUS 26., VASÄRNAP “^írtop 3 Csendes jubileum A három betűs birodalom Öt esztendeje, 1965 júliusában kezdett el dolgozni az első atmoszferikus vákuumdesztillációs üzem, vállalati jelölés szerint az AV I. Csendes a jubileum, már ami a jubileumhoz kapcsolódó képzeteket, az ünneplést, szónoklatokat, bankettezést illeti. Nincs ilyen. Csak munka, kemény munka, megállás nélküli. öt esztendeje az első üzem. S ma? A Dunai Kőolaj ipari Vállalat Százhalombattán: birodalom. Technológiai értelemben is, termelése fontosságát tekintve is. Az öt esztendeje munkát kezdett üzemet sorban követte a többi. Kiépültek az úgyneve zett kenőolaj blokk egységei, a propános aszfaltmentesítő, az oldószeres paraffinmentesítő, a fenolos finomító. Azután 1968-ban dolgozni kezdett az AV II. üzem, az évi kapacitás hárommillió tonnára emelkedett. S újabb hírek: a katalitikus gázolaj hidrogénező lehetővé teszi kis kéntartalmú, mély dermedéspontú gázolaj előállítását... augusztusban megkezdi az üzemelést a 200 millió forintos költséggel épült aromás extrak- ciós üzem... benzol és toluol készül majd itt... folyamatos az úgynevezett második lépcső, az AV III. üzem építése __ A DKV milliárdokba ke rül. A DKV milliárdokkal fizet. ÁTRAJZOLT TÉRKÉP Egyszerű kijelentő mondat: az ország energia-felhasználási térképét a Dunai Kőolajipari Vállalat megszületése, s fokozódó működése átrajzolta, öt esztendeje az országban felhasznált energiahordozók 26,8 százaléka volt szénhidrogén eredetű. Ma ez az arány negyven százalék fölött van, s egyre nagyobb lesz. S hogy nemcsak képletesen, hanem valójában is átrajzolja a térképet, azt az igazolja, hogy a DKV, valamint a szomszéd óriás, a Dunamenti Hőerőmű Vállalat a községet várossá változtatta, Százhalombatta ma egyike hazánk legfiatalabb, néhány hetes városainak ... Mit tett lehetővé a hárombetűs birodalom létesítése? Magasabb oktánszámú benzin gyártását. Olyan kenőolajok termelését, amelyeket addig csakis importból szerezhettünk be. Petrokémiai alapanyagok és félkész termékek sorának előállítását, melyek a vegyiparban, a műanyagiparban öltenek végleges formát, s kerülnek a felhasználók, fogyasztók tízezreihez... • A birodalom fémrengetegét járva valaki megjegyezte: sokat írnak Százhalombattáról, s benne az olajfinomítóról, az elmúlt évek történetét mégsem lenne köny- nyű dolog sorrendben papírra vetni, mert annyi ága- boga, öröme, buktatója volt — és van — a munkának. Valóban. Mert része a történetnek a Barátság kőolajvezeték építése és működtetése épp úgy, mint az égnek szökő fémtornyok összeszerelése, s az, hogy szakmunkáshiány- nyal küzdenek, hogy a lakótelepen még mutatóban sem akad egyetlen árnyékot adó fácska, mert erről valahogy a milliárd forintok Icáprázatá- ban elfeledkeztek... S része e történetnek a holnap is, az AV III. üzem felépítése, 1975- től kezdve a hatmillió tonna nyersolaj feldolgozása, az évi — mai árakon számított — négymilliárd forint értékű termelés. MEREDEK EMELKEDŐ Öt esztendő alatt, 1965— 1969 között 1,5 millió tonnával nőtt a kőolaj-behozatal, s ugyancsak meredek emelkedőn kapaszkodik egyre feljebb a benzin, a fűtő- és a gázolajtermelés. A benzin termelése megkétszereződött, a fűtőolajé 300 ezer, a gázolajé 500 ezer tonnával emelkedett az 1965—1969 közötti években, s ha csak a leghétközna| pibb dolgokban keressük is j az eredményeket: a szaporo- | dó gépkocsipark zavartalan I üzemanyag-ellátása, az olaj- I tüzelés rohamos terjedése, a j közúti szállítás térhódítása, a vasút dieselesítése igazolja, hogy kellett-e, s miért kellett milliárdokat invesztálni ebbe a hárombetűs birodalomba. A korszakváltás idejét éljük — mondják Százhalombattán, s az energiahQrdozók ösz- szetételében, fölhasználásában végbement — és végbemenő — valóban korszakos jelentőségű változásokról szólnak. Arról, hogy — s ezzel nem tüntetnek, csupán tényként állapítják meg — az olajbirodalom, mint beruházás — s nem csupán mint gazdasági szükség- szerűség — sem rossz befektetés. Átlagot tekintve évente megfizeti azt, amit esztendőnként bel éf eletetnek, márpedig az amortizáció ilyesfajta gyorsasága — mi tagadás — nem nevezhető sűrűnek a hazai gazdaságban. S folytathatjuk a sort, tetszés szerint választott példákkal — mert Százhalombattán az ember mindig teleír egy jegyzetfüzetet —, mondjuk, azzal, hogy az AV III. üzem esetében az egy tonna kapacitásra jutó beruházási költségek negyven százalékkal kisebbek, mint a másik két üzem esetében voltak, mert a DKV-sok bátran vállalják a technikai, technológiai újat, a korszerűbbet. S bővíthetjük a példatárt azzal, “hogy a hárommillió tonna kapacitású AV III. üzem működtetéséhez — mivel az automatizáltság oly magas fokú lesz — ugyanany- nyi ember kell majd csupán, mint az egymillió tonnás AV I. üzem kezeléséhez. CSÖVEK - KERÉKHEZ Ahhoz, hogy kerekekre üljön az ország — csövek kellenek — jegyzem meg a DKV egyik vezetőjének tréfálkozását. Az 1975-ig tervezett félmilliós gépkocsipark valóban azt jelenti, hogy kerekekre telepedik az ország lakosságának jelentős része, s ehhez tényleg — cső kell. Uj nyersolajvezetékek, melyeken az import és a hazai termelés áramlik, a félkész és késztermékek továbbítására szolgáló gerincvezetékek, hiszen a csövön történő szállítás költsége egyharmada, egynegyede a vasútinak, arról nem beszélve, hogyan győzné a vasúthálózat s a vagonpark az évről évre nagy tempóban növekvő mennyiséget... ?! A Szeged—Algyő térség hazai olaja, a szovjet Romaskí- nó típusú olaj évről évre nagyobb mennyiségben kerül feldolgozásra, s évről évre több minden lehet, s lesz is belőle, hiszen például az AV III. sorhoz tizenhat továbbfeldolgozó üzem .kapcsolódik majd! Mert éppen itt, ebben van a százhalombattai birodalom lényege: a továbbfeldol- gozásban. Abban, hogy nem egyszeri állomáson jut túl a nyersolaj, hanem többszörösen, s egyre értékesebb — keresettebb — termékké alakul át. A döntő részben szovjet dokumentációk és berendezések nyomán kibontakozó birodalom hazánk térképén ipari hatalmasságként van már ma is jelen, s még inkább így lesz ez ^.975-ben, amikor — tízmil- liárdot megközelítő költség fejében — évi hatmillió tonna kapacitással üzemel. 1975-ben, amikor még mindig csak tíz esztendeje lesz annak, hogy az első üzem dolgozni kezdett, hogy a három betűs birodalom a termelő üzemek sorába lépett. Mészáros Ottó BUDAPEST ISufazott Romes Csandra Elutazott Budapestről Rímes Csandra, a Béke-világta- nács Lenin-békedíjas főtitkára, aki az drszágos Béketanács vendégeként több napot töltött Magyarországon. Búcsúztató ■ sára, a Ferihegyi repülőtéren megjelent Mátyás László és Pét hő Tibor, az Országos Béketanács alelnökei, valamint Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára. Hangonyi találkozó Az ózdi járás KISZ-fiataljai augusztus 2-án rendezik meg hagyományos határtalálkozójukat a Hangonyi tó partján, ahol több mint 25 eszteindőrvel ezelőtt Szőnyi Márton partizáncsoportja ejtőernyővel földre ért, és felvette a harcot a túlerőben levő fasiszta csapatokkal. A találkozóra — amelyre a szomszédos Szlovákiából partizánokat és fiatalokat hívtak meg — gazdag programot állítottak össze. GYŐR Irány Normandia! Az idei nemzetközi kempig- találkozó ünnepélyes megnyitására augusztus 1-ém Franciaország normandiai tartományában kerül sor. A találkozó magyar részvevői pénteken Győrött, a kiskuti ligetben gyülekeztek. 86 személygépkocsival, 20 motorkerékpárral és két autóbusszal összesen 340 utas szombaton lépte át He gyeshalomnál az országhatárt, hogy Ausztrián, jhz NSZK-n majd Párizson át megtegye a 3600 kilométeres utat. A nemzetközi kempingtalálkozó magyar részvevői 21 nap múlva érkeznek vissza Győrbe. VEZETŐSÉGVÁLASZTÁSOK ELŐTT „Az emberek életéről is beszélnem kell "... Rendhagyó akkor lesz egy írás, ha az élet is rendhagyó. A műfaji formáknak is csak akkor van létjogosultságuk, ha az élet nem kívánja meg kereteik szétszakítását. Kezdetben portrét akartam rajzolni Juhász Jánosról, a péceli párt- szervezet csúcstitkáráról, később rájöttem, a szervezetről is írnom kell, ha teljessé kívánom kerekíteni a képet. — Van-e minőségi különbség a két évvel ezelőtti és a mostani beszámolók között? — ezt kérdeztem Vízi Istvántól, a Gödöllői Járási Pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának munkatársától, aki javaslattal felelt: „Nézze meg, Pécelen hogyan készítik a beszámolót!” Millió szállal — Mit sem érne a miénk — mondja Juhász János a kimutatások, felmérések, elemző statisztikák halmazát rendszerezve — ha csak a pártszervezet kétéves munkáját mutatnánk be, csak arról szólnánk. A péceli kommunisták a község 9370 embere között dolgoznak, munkájuk, t életük millió szállal hozzájuk fonódik. Amikor mi a kétéves pártmunkáröl beszámolunk, egyben beszámolunk az összes ember életéről. Pécelen a csúcsvezetőség 8 alapszervezetet, úgymint a termelőszövetkezetét, a pedagógusokét, a MÁV dolgozóiét, az ÁFÉSZ alkalmazottaiét, a pártiskoláét, a mezőgazdasági szakiskoláét, a ktsz-ekét, a községét fogja össze. A pártcsoportok értekezletét már két hónappal ezelőtt megtartották, s ott értékelték a vezetőség munkáját. Hol tartunk? — A csúcsvezetőség elhatározta — magyarázza a titkár —, hogy a mezőgazdaság, az ipar, a szolgáltatás, de minden munkaterületről nagyon alapos, elemző felméréseket készít, vagy készíttet. Tudnunk, ismernünk kell, hogy mennyi lakás épült, hogyan alakult az emberek életszínvonala, mennyit fejlődött az ipar, hol tart a mezőgazdaság. A beszámolóhoz készített dokumentumok egyikét-mási- kát érdeklődve nézegetem. Pécelen a 9370 emberből 3— 4000 az utazók száma. Ez a hatalmas tömeg főleg Pestre jár, ipari üzemekbe dolgozni. Felvetődik tehát mindjárt annak a kérdésnek a vizsgálata, vajon javult-e a közlekedés? Milyen az autóbusz-, a vonatjárás, zsúfoltak-e a szerelvények? Mit kell esetleg ezen majd javítani? Milyen azutak állapota, hol kell gyorsan beavatkozni? A mezőgazdaságban mintegy 200 család dolgozik, megélhetésüket onnan várják. A titkár előtt látom a számokkal teleírt papírlapot: 1967-ben 12 300 forint, 1968-ban 24 300 forint, 1969-ben 21 668 forint volt az egy évben egy tagra jutó jövedelem. A tsz régi vezetői rosszul gazdálkodtak, a tsz szanálásra szorult. Melyek a legfontosabb problémák itt? A gondok Pécelen évente 40 családi ház épül, 400 családi házba bevezették a gázt. Az OTP lakótelepet épít, ahol jelenleg is folyik a munka. A közmű társulat leváltott vezetői számos hibát elkövettek, rendet kell teremteni... A kisipari szövetkezeteknél fejlődésről lehet beszámolni, két év alatt jelentősen nőtt a munkások keresete. A községi takarékszövetkezet betétállománya a két év alatt 2.5 millióval nőtt. Milyen következtetéseket lehet ebből levonni?... Pécelen 19 személy szorul még közsegélyre, kik ezek, hogyan élnek? A szociális otthon dolgai rendben mennek-e?... És sorolhatnánk tovább a szinte szociog- ráfikus pontossággal felmért, összeállított anyagokat, amelyek mind valamilyen fontos általánosítás részei lesznek abban a 40 oldalas beszámolóban, amelyet á küldöttértekezlet tagjai megkapnak. — Juhász János elvtárs nagyon alaposan felkészül — mondja Faragó András, a községi tanács vb-elnöke, a csúcsvezetőség tagja. — Reális, tiszta képet adunk majd a pártszervezetek, az alapszervezetek munkájáról, a község lakóinak életéről: — Nem szabad tévedni semmilyen megállapításban — Juhász János a pártiroda ablakán túlra néz —, mert felelősek vagyunk az itt élő embereknek mindenért, ami történik. A jövő feladatait sem tudnánk — a mai helyzet tökéletes ismerete nélkül — megszabni. Juhász János 1950 óta dolgozik a párt által meghatározott posztokon és azokhoz a jól képzett pártmunkásokhoz tartozik, akik mindig az emberek oldaláról nézik a „nagy feladatokat”, mindig az egyszerű emberekkel dobban együtt a szívük, ugyanakkor bátran megkívánja tőlük a jó munkát, a fegyelmezettséget. — Szeptember 26-án lesz a csúcsvezetőséget választó küldöttértekezlet — mondja —, és ha újraválasztanak, örömmel teszek eleget a megbízásnak. Szűts Dénes Képek a ceglédi kórházból A kórház látképe. Az 1500 kötetes orvosi szakkönyvtárban. A kórház modern konyhájában naponta több mint ezer ebéd készül. Látogatók az előcsarnokban. (Gábor Viktor felvételei) 307 éves molnárpecsétnyomó Nemesvámoson, házbontás közben, nemrég ritka leletre bukkantak: előkerült a veszprémi molnárok 1663-ban készített pecsétnyomója. Az értékes leletet a veszprémi Bakonyi Múzeumba szállították. Ezenkívül számos iparművészeti tárggyal is gazdagodott a múzeum: régi városlődi kerámiák, XVIII. századbeli csehbányái, illetve ajkai, üvegek kerültek a gazdag gyűjteménybe.
