Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-24 / 172. szám

1970. JÚLIUS 24., PÉNTEK ptai HEGYEI kMMap Gödöllő, Agrártudományi Egyetem Ahol a munkás- és parasztgyereksk előnyben «annak HELYZETKÉP A FELVÉTELI VIZSGÁK UTÁN — Ä felvételizők többsége még sohasem látta az Agrár- tudományi Egyetemet. Nagyon meglepődtek, csodálkoztak, hogy ilyen szép. De ez mit sem változtatott azon, hogy féltek a vizsgabizottságtól, és egy kicsit mindegyiküknek reszketett a térde, amikor be­lépett az ajtón. — Pedig a felvételiztető bi­zottságok tagjai jóindulatúak voltak. Ez nem azt jelenti, hogy elnézőek, hanem azt, hogy segítőkészek. Mert tud­ják valamennyien, az érettsé­gi túl közel van, a gyerekek fáradtak. És főleg azt, hogy sokuknak igen nagy italt a tét. Idén ugyanis nagyon sok volt az újrafelvételiző. Olya­nok, akik már másodszorra, harmadszorra próbálkoznak. Ami azt jelenti, hogy alapos megfontolás után választották ezt a pályát, és hogy elhatáro­zásuk mellett ki is tartanak, a korábbi kudarcok ellenére. Legtöbbjük időközben a mező­gazdaságban helyezkedett el, szakmai gyakorlatra tett szert, így aztán itt is jól szerepelt. Általános: a bizonytalanság Murvai László, az egyetemi KISZ-bizottság titkára beszél az izgalmas napokról. Vala­mennyi szóbeli felvételit vé­gigülte. — Sajnos, akadnak elgon­dolkoztató esetek. Például na­gyon sok budapesti jelentkező volt tagja az Állatkert szak­körének, ahol apróvadakkal foglalkoztak, tanulmányozták a táplálkozásukat, életmódju­kat. Mikor a folyosón, vizsga előtt megkérdeztük őket, mi­ért ide jelentkeztek, nagyon bizonytalan válaszokat adtak. Az embernek az volt az érzé­se, hogy nem tudják, mit is tanulnak majd itt. A pálya- választás bizonytalansága egyébként is általános jelen­ség. Az a véleményűn^, hogy a középiskolák nem látják el maradéktalanul a feladatukat, az osztályfőnökök nem törőd­nek azzal, ki mit választ. Rá­juk hagyják, anélkül, hogy bővebb felvilágosítást vagy tanácsokat adnának. Pedig sok keserűségtől és csalódástól menthetnék meg a gyerekeket. — Mit lehet elmondani a felkészültségükről ? — A három felvételi tárgy­ból a matematika ment a leg­rosszabbul. Felül kellene vizs­gálni a gimnáziumok matema­tikatanítását, mert valami biz­tosan nincs rendben akkor, ha mint idén nálunk, a leg­jobban felvételizők sem tud­nak hozzákezdeni bizonyos feladattípusokhoz. A kémia és a biológia már jobb felkészí­tést mutat, de nem árt meg­jegyezni: a tárgyi tudás nem marad el a követelményektől, annál inkább az összefüggő gondolkodás képessége, az ösz- szefüggések átlátásának gya­korlata. A vidéki iskolák fölzárkóztak Az egyetem ilyenkor csak­nem kihalt. A nyári ügyeletes most a dékáni hivatalban dr. Manczel Jenő dékánhelyettes. Az idei felvételik tapasztala­tairól kérdeztük, mi változott az elmúlt évhez képest? — Sajnos, az érdeklődés csökken. A mezőgazdaság-tu­dományi karon tavaly több mint háromszázan, idén 289-en jelentkeztek a 160 helyre. Igaz, hogy 14-en nem jöttek el. A felvételizők tudása alaposabb, mint tavaly, több a magas, 17—18 pontos vizsgaeredmény. Ügy látjuk, hogy a vidéki gim­náziumok fölzárkóztak színvo­nalban a fővárosiakhoz. A me­zőgazdasági technikumok, szakközépiskolák és a gimná­ziumok közötti különbség is el­tűnőben van. — Milyen a fiúk és a lányok Vány a? — Körülbelül 25 százalék a lány. Sajnos, egy-két évi mun­ka után más pálya után néz­nek, mert az előítéletek eltán­torítják őket a hivatásuktól. Nehéz szakma ez még min­dig, az otthon és a gyerek mel­lett főleg. “ Mitől kitűnőek es jelesek ? — vl fizikai dolgozók gye­rekeinek aránya? — Körülbelül negyven szá­zalék. És ez a felvett hallga­tóknál még jobb. Nagyobbak a gyakorlati ismereteik. Ezért nálunk kifejezetten előnyben vannak. Azokkal a jelentke­zőkkel szemben, akikről tud­juk, hogy már sokszoros — más egyetemeken való próbál­kozás után — jöttek hozzánk, meggyőződésünk szerint nem a pálya szeretete, hanem a diploma — mindegy, hogy mi­lyen diploma — megszerzése miatt. Ebben legtöbbször a szülők erőszakossága a ludas. Elszomorító az is, hogy a je­lentkezők közül 30 százalék ki­tűnő vagy jeles bizonyítvány­nyal jött, de alig tudtunk be­lőlük egyet-kettőt fölvenni. Valószínűleg azért, mert min­dent egyformán tudnak, és a felvételi tárgyakhoz sem külö­nösebb érdeklődés, sem mun­ka nem kapcsolja őket. Persze, az adott iskola tantestületét is érdekes lenne megkérdezni, mitől kitűnőek ezek a gyere­kek. Szomorú figyelmeztető Pest megyének — Általános az a tapaszta­lat, hogy a gyengébben érett­ségizők a felvételi tárgyakból átlagon felüli teljesítményt nyújtanak. Minden esetben be is kerültek. Hacsak, mint egy­két esetben: kitűnő írásbelit produkáltak, de a szóbelire nem jöttek el. Az egyik kis­lány férjhez ment, a másik .hirtelen jól fizetett állást ka­pott ... Akik megfeleltek, már meg­kapták az értesítést. Akiket el­utasítottak, még fellebbezhet­nek. Az idei felvételikről ké­szülő összesítő jelentésen még dolgoznak. Néhány elgondol­koztató tanulság azonban már eddig is levonható. Még egy pillantást a ma­gunk háza tájára: 42 Pest me­gyei diák jelentkezett a gödöl­lői Agrártudományi Egyetem­re, de közülük csak 22-t vettek fel. .Ami figyelmeztető, tizen- ketten 5 pontot sem értek el a felvételi vizsgán. Azaz tudásuk a minimális szintet sem érte el. Varga Vera Egyetemi előkészítő-szaktábor A fizikai dolgozók gyer­mekei továbbtanulásának elő­segítése céljából július kö­zepén kéthetes országos egyetemi előkészítő-szaktá­bor nyílt Salgótarjánban Pest és Komárom megyei, vala­mint Miskolci, dunaújvárosi, soproni diákok részére. A középiskolásokkal a Buda­pesti Műszaki Egyetem és az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem természettudományi karának oktatói és hallgatói foglalkoznak. Csütörtökön egyetemi vezetők látogatták meg a rzaktábort. A vendége­ket elkísérte Molnár Gyula, az MSZMP KB munkatársa is. FÁK Ez évben folytatják a deb­receni Nagyerdő rekonstruk­cióját: a nagyerdei vigadó, a stadion és az egyetem környé­kén az évszázados, pusztuló tölgyek helyett fiatal fákat ül­tetnek. Kombájnparádé A gombai Űj Élet Termelőszövetkezet gabonatábláin idén először német kombájnok takarítják be a termést. Az NDK- gyártmányú gépek nagy teljesítményűek, fölveszik a versenyt az SZK—4-esekkel. Foto: Urbán ' Miniszteri rendelkezés az iskolai rendtartás módosításáról és kiegészítéséről A művelődésügyi miniszter módosította az általános isko­lák és a gimnáziumok közös rendtartásának az iskolai éle­tet szabályozó egyes tételeit. A tankötelezettségre vonatko­zóan szeptember elsejei ha­KIS FALVAK ÉS ÜZLETEIK A vásárló majd — alkalmazkodik... Mit lehetett kapni régmúlt nyarakon olyan kis falvak szatócsüzleteiben, mint ami­lyenek jelenleg is Gomba, Bé- nye, Káva? Sót, petróleumot, ecetet, lisztet. Mást nem na­gyon, mert más nem kellett, másra nem volt igény és pénz. Ma sem olyan itt az igény, mint a fővárosban, a váro­sokban, de még olyan sem, mint a járási székhelyeken és a nagyközségekben. Az ok egyszerű: Gomba, Bénye, Ká­va közös tanácsú községek családjainak legalább egy tag­ja máshova jár dolgozni, na­gyobb helyekre, ahol az élel­miszereket bő választékú üz­letek kínálják — és bevásá­rolnak ott. Csak a legszükségesebbet Káván például egy fűszer- vegyes- és egy hentesüzlet van az italbolton kívül. Ezek­ben a parányi üzletekben csak a legszükségesebbeket árulják, az alapélelmiszere­ket: lisztet, cukrot, sót, fű­szereket, kenyeret, konzerve- ket, tejet, vajat. Tehát sokkal nagyobb a választék a rég­múlthoz képest, mert meg­változott a falu képe, ter­melési szerkezete — és igénye. Az igények többségét — amint már erről szó esett — a környék nagyobb helységei­nek jelentősebb üzletei elé­gítik ki; Talán ezért is je­gyezte meg a kávai Haladás Tsz főmezőgazdásza, hogy a kávai üzletek kielégítik a he­lyi igényeket, az „extraigé­nyekért” bemennek a kávaiak Monorra. Ezért aztán az üz­letek sincsenek nyitva to­vább, mint délután három. A kenyér délben érkezik, s hogy legyen, még zárás előtt meg- vehessék, minden család egy- egy tagja a „kenyérfelelős”, vagyis amikor megérkezik a kenyér, azonnal odamegy, és megveszi. Rossz tapasztalatok Gombán a három község tanácselnöke, Gál Ferenc elé­gedett a pillanatnyi ellátás­sal, bár mintha kicsit pesz- szimista lenne, mert nem meri azt állítani, hogy egész nyáron így is marad. Rossz tapasztalatid vannak ilyen­kor, a kánikulában, szerinte, most a „nyaralóké az elsőség” s megfeledkeznek gyakran a kis falvakról. Ezt főleg a sör­re és az üdítő italra érti, de a szódára is és persze — ez nem FLORA ES FAUNA TISZA-KUTATÓK A HULLÁMTÉREN A szegedi székhellyel mű­ködő Magyar Tisza-kutató Társaság az idén folytatja másfél évtizede megkezdett munkáját. Az útiprogram sze­rint augusztusban Tiszafü­red térségébe utaznak, ahol még szinte ősi állapotban ta­nulmányozhatják a hullám­téri területek növény- és ál­latvilágát. Különös jelentőséget ad az idei útnak a júniusi nagy árvíz. Tavaly is Tiszafüred térségében jártak, részben már feltérképezték e vidék flóráját és faunáját, így mostani útjukon érdekes összehasonlítást tudnak ten­ni arra vonatkozóan, hogy aj árhullám milyen növénye­ket károsított, a madarak és a rovarféleségek mennyire sínylették meg a rendkívüli helyzetet. újság — a húsra és hentesáru­ra. Szerinte az igényekhez ké­pest a 700 lakosú Káva van a legjobban ellátva, aztán az 1400 lakosú Bénye, végül a 3000-es Gomba. Tehát ahogy növekszik a falu lélekszáma és ezzel igé­nyei, úgy romlana az ellátás? Lehet, hiszen ha csak azt néz­zük, hogy a Kávánál kétsze­res lélekszámú Bényén ugyanannyi üzlet van, mint Káván, vagy a több mint négyszer nagyobb Gombán is csak eggyel #több, mint Ká­ván, akkor... A vb-elnök szerint nem ár­tana, ha lenne ruhaüzlet is. Sietni kellet De mit is kínál egy gombai élelmiszerbolt? Az üzletveze­tő szerint mindent kínál, ami kell. S mi kell? A már felso­rolt alapélelmiszereken kí­vül például többféle máj­krém, vagdalthúskonzerv, sok tésztaféle, azután még né- hányfajta konzerv: lecsó, babfőzelék, székelykáposzta. Tehát van minden, panasz nincs — már távoznánk is, amikor halljuk, hogy még kellene néhány fajta konzerv, például szalontüdő, pacalpör­költ, ezeket keresik, de rit­kán van. Aztán: a községbe­liek rászoktak az újfajta té­liszalámis sajtra, de mosta­nában keveset küld a tejipar, sőt tejfölt és túrót sem kap­nak mindig eleget. A kenyér minőségi bizony ritkán arat elismerést — teszi még hoz­zá a boltvezető. Bényén is benéztünk ffz üz­letekbe, sietnünk kellett, mert délután lévén, zártak. Már volt szó róla, hogy tovább tartanának nyitva, de aztán elvetették, azzal, hogy aki vásárolni akar, az majd al­kalmazkodik a nyitvatartás- hoz.,. B. Gy. tállyal a következő intézkedés lép életbe: minden tanköteles korba lépő gyermeket a. szülő, vagy a gyermek neveléséért felelős más személy (gondvise­lő) köteles március 1. és 15. között a lakása szerint körze­tileg illetékes általános isko­lába bejelenteni és egyidejű­leg beiratni. A család és az iskola kap­csolatának elmélyítése érde­kében a helyi igények és az eddig bevált gyakorlat szerint — de legalább havonta egy­szer — az osztálytanító, illetve osztályfőnök fogadóórát tart az iskolában, továbbá az el­lenőrző könyv útján — szük­ség szerint, de félévenként legalább egyszer — tájékoz­tatja a szülőket a tanulók fej­lődéséről, szorgalmáról, tanul­mányi előmeneteléről, közölve az elismerést, s az esetleges elmarasztalást. Az iskola nevelői részt vesznek a szülői értekez­leteken és legalább ha­vonta egyszer — fogadó­órát tartanak. i Uj vonása lesz a rendtar­tásnak az iskolai diákfóru­mokra vonatkozó fejezet. Ez kimondja: az iskolai diákfó­rumokon (diákparlamenteken) az ifjúság által — a reális le­hetőségek figyelembe vételé­vel — jogosan felvetett, az is­kolai oktató-nevelőmunka megjavításával, valamint az ifjúság érdekvédelmével kap­csolatos problémák megoldá­sát az igazgató köteles előse­gíteni. , Az iskola igazgatójának feladatává teszi a minisz­teri utasítás, hogy hívja meg az iskolai KISZ-bi- zottság (KISZ-szcrvezet) titkárát minden olyan ne­velőtestületi értekezletre és iskolatanácsi ülésre, ahol az ifjúság megítélé­sét vagy a tanulók érde­keit lényegesen érintő kér­déseket tűznek napirend­re. A tanulmányi kirándulással, intézmények látogatásával kapcsolatos paragrafus hang­súlyozza: az osztály-szülői munkaközösséggel együttesen kialakított és elfogadott két- háromnapos kirándulások ter­vét úgy kell összeállítani, hogy a tanulók iskolai tanul­mányaik alatt megismerjék az iskola székhelyét, közelebbi és távolabbi környékét, lehetőleg az ország fővárosát, fontosabb helyeit, üzemeit, intézményeit. A tanulmányi kirándulások költségeit az osztály-szülői munkaközösségével közösen, úgy kell megállapítani, hogy azok a szülőket csak a leg­szükségesebb mértékben ter­heljék. A pedagógusok költsé­geit a tanulókra nem szabad áthárítani. REKORDHARCSA VÁCOTT GOMBOK ÉS HALAK Megfakult a gyöngyház, itt a perlux! Földszintes épület Budaka- lászon: a Kék Duna Halá­szati Termelőszövetkezet gombüzeme. Schmoll József, az üzem vezetője: — A gombüzem már vagy 12 éve működik. Itt dolgoznak a halászok hpzzátartozói, sőt holtidényben a halászok is be-; segítenek. — Hogyán készül a gomb? — Régebben egyszerűbb volt — a gyöngyházgomb dir vott. Voltak ragyogó-szép kagylóink, zsákszámra hozták az üzembe iszapbúvóhelyeik­ről. Ma? Sem kagyló, sem igény! A kagylók sínylődnek, a Duna egyre több piszkot, szennyeződést visz magával, a gyöngyház megfakult, fénye a múlté... A perlux — műr anyag — kiszorította a gyöngy- házgombokat... , Egy kanna műanyag: piros,’ kék, azaz bármilyen színű és kis edénykék, melyek a for­mát adják. Ebbe öntik a poli­észtergyantát, katalizátorként a kobaldot és az edzőt. Miután az anyag megszilárdult, kive­szik az edényből, s máris el­készült a nyersgomb, melyre még az esztergálás vár, no meg a lyukasztás. — Mennyi gomb készül itt havonta? — Az mindig a rendeléstől függ: szállítunk ruhagyárak­nak, szabóságoknak, ktsz-ek- nek. Van mikor 2—300 ezer darabot, van mikor keveseb­bet. Azonban nemcsak műanyag­birodalom a kis üzem, vannak itt fémcikkek iá. — Egyrészt fémgombok kéé szülnek nálunk, másrészt csatok cipőkre, ruhákra, sőt „fityegő”-reklámnak, Centrum emblémával. A gombüzemen kívül azon­ban más újdonsága is van a Kék Dunának. A budapesti keszegsütőjük után épül a második, itt Budakalászon, mely talán szeptemberre elké­szül. Ezután pedig — úgy il­lik — térjünk át a gombok után a halászati termelőszö­vetkezet igazi profiljára — a halakra: — Szobtól, Nagytétényig, 8400 katasztrális hold a mi­énk a Dunából: 38 brigádunk halászik ezen a területen. Ta­valy összesen 13 és fél vagon-' nal került a hálóba. Idén, a féléves mennyiség: 950 mázsa. — Milyen halakat fognak? — Keszeget, márnát, dé-' vért, önt, csukát... — A legnagyobb fogás az idén? — A Fiezl-brigádé, Vácott: 42 kilós harcsa... T. E. J 1 I l

Next

/
Thumbnails
Contents