Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-22 / 170. szám

Árubemutató és vásár Nagymaroson A Szob és Környéke Általá­nos Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet 1970. július 19-től július ^ 25-ig Nagymaroson a művelődési házban nagyszabá­sú árubemutatót és vásárt tart. A szövetkezet az eddigi j,fehér foltokon” is több, olcsó, jó és választékos áruval kí­vánja szolgálni a lakosságot. A kiállított áruk között ta­lálhatunk: rádiót, televíziót, magnót, mosógépet, porszívót, hűtőszekrényt, motorkerékpárt és más villamos háztartási cikket. A vásáron mosási bemutatót is tartanak, a mosószerek használatára vonatkozó szak­tanácsokkal. Minden kiállított termék OTP-hitellevélre is megvásárolható és azokat díj­mentesen hazaszállítja a szö­vetkezet. A hitellevelet a hely­színen intézik. R. B. VÁCI MAPLŰ A PEST MEGYEI hírlap különkiadása XIV. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM 1970. JÜLIUS 22., SZERDA A VÁROSBAN ELSŐKÉNT: Kétmillió forinttal a nemzeti jövedelem 1 százalékos emeléséért A HAJÓGYÁRBAN A Magyar Hajó- és Daru­gyár váci gyáregysége a Mi­nisztertanács felhívása nyo­mán — elsőként a városban — LEHOTKA - BELGIUMBAN Két váci művész neve egy műsorban Lehotka Gábor váci orgona­művész — akinek nevét Euró- pa-szerte ismerik — meghívást kapott Belgiumból. Az ottani első önálló hangversenyen bemutatta Pikéthy Tibor zene­szerzőnk nagyobb orgonamű­vét, az Introductio és Fuga-t. Ez először Vácott hangzott el 1967 őszén, majd a Zeneaka­démián aratott nagy sikert. A Blankenbergben rendezett hangversenyen Bach-, Liszt- és Pikéthy-művek szerepeltek Lehotka műsorán. Második hangversenyé* Gent-ben adta, míg a harmadik július koncert színhelye Antwerpen volt. A külföldi sajtó nagy elismerés­sel ír a vendégszereplő művész kitűnő játékáról. Előzetes a Dániel-tárlatról vasárnap nyíló kiállításának elhelyezésére. Negyven kép és harmincegy grafika kerül a falakra; valamennyi 1967-ben készült Zebegényben, azóta, hogy az alkotó megbízást ka­pott a Szőnyi-emlékház veze­tésére. A nyomda már elkészítette a Kiállítási Intézmények gondo­zásában megjelent nyolcolda­las, ízléses katalógust. Megtudjuk, hogy a ma 47 éves művész a nagyváradi és az ausztriai szabadiskola el­végzése után került a Buda­pesti Képzőművészeti Főisko­lára. Boldizsár István és Pór Bertalan tanítványa volt. 1956 óta rendszeresen részt vesz műveivel az országos tárlato­kon. M. Herczeg Anna egész ol­dalas tanulmánya méltatja a művészt. (p.) A főtéri kiállítóteremben megkezdték az előkészületeket Dantei Kornél festőművész PAJTAS, DALOLJUNK.. Alsógödi trombiiaszó Lányoknak csak nyolc fekvőtámasz Csönd van, csak a fák zúgá­sa s a madarak éneke hallat­szik. Embereket nem látok, pe­dig tudom jól, hogy sokan van­nak. Csakhogy korai még: hat óra sincs. Hat órakor végre megpil­lantok két lányt, akik árgus szemekkel figyelnek a domb­oldalról. Ök az őrök. Nem sokkal később előjön a kürtös, s megfújja hangszerét. Ébresztő. — öt perc múlva kezdődik a reggeli torna — mondja a tá­borvezető, Kalmár Imre, a já­rási úttörők vezetője. Valóban nem telik el több idő, amikor Vágvölgyi Andrea előtt (aki különben testnevelő tanár Verőcén) felsorakoznak a tábor lakói. — Ma reggel futás helyett valami mást csinálunk — mondja. — Jelentkezzen, aki fogó akar lenni. Aztán egy másodperc alatt az előbb még szabályos félkör­ben álló úttörők nagy hanggal összekeverednek. Ezután hely­ben járás, futás, törzshajlítás más gimnasztikái gyakorlat következik. Befejezésül a fiúknak tizenkettő, a lányok­nak pedig nyolc fekvőtámaszt kell csinálniuk. Irány a sátor, s a lakók a mosakodás után lázas takarí­tásba kezdenek. Itt mindenki­nek igyekeznie kell, hiszen reggelenként értékelik minden sátor rendjét. A legjobbak tíz pontot kapnak. A lányoknál nagyobb a rend, de a fiúk kö­zött sem kapott senki kilenc pontnál kevesebbet. A három füttyszó — sorako- zót jelent. Zászlófelvonás kö­vetkezik. A rajvezetők jelentik a tábor ügyeletes vezetőjének, hogy hányán állnak a sorban, s hogy felkészültek a nap hi­vatalos megnyitójára. „Pajtás, daloljunk szép ma­gyar hazánkról...” — hang­zik az ének, miközben a nem - zetiszínű zászló felkúszik a rúdra. Még van egy kis idő a reg­geliig, hogy ekkor ki mit csi­nál, az mindegy — nincs kö­telező program. Reggeli: tejes­kávé, vaj, főtt tojás. — ízlik? — Nagyon ritkán marad meg valami. Jócskán elmúlt már nyolc óra, megkezdődött a tábori munka. Ez a nap nem olyan, mint a többi — most vannak utoljára együtt egy egész na­pot a tábor lakói. Még egy ki­rándulás Vácrátótra, és egy éj­szaka van hátra, aztán másnap délelőtt a tábor hatvan leánya és tizennégy fiúja a tizenkét vezetővel együtt hazatér. ★ A múlt héten hazautaztak a váci járási úttörőelnökség al­sógödi táborából Pest megye legkiválóbb úttörői. M. S. elhatározta, hogy az évi ter­vét túlteljesíti, és ezzel hozzá­járul a nemzeti jövedelem egy százalékos emeléséhez. Cseri Béla párttitkárt keres­tük fel, hogy a hír részleteiről is tájékoztassuk olvasóinkat. — Eredeti tervünk 192 millió forint volt, s ezt teljesítjük túl — szándé­kunk szerint —, közel két­millió forinttal. Ebből négyszázötvenezret a száz többlet oldalkocsi, négy­százhetvenezret a száz hor- gász-vadászcsónak és egymil­liót más termékek hoznak. Vállaltuk azt is, hogy az ön­költségi tervünket is megvál­toztatjuk: még kétszázhúsz­ezer forintot megtakarítunk. Persze, az árvízkárosultak megsegítésére már mást is tet­tek az MHD váci munkásai: egy szabad szombaton hatórás árvízi műszakot tartottak, s ebből hetvenhatezer forintot utaltak át az árvízszámlá­ra. — Kik határozták el, hogy csatlakoznak a felhíváshoz? — összeült az üzemi négy­szög, és ezen a tanácskozáson született meg a döntés. — A gyár munkásainak nagy megerőltetést jelent ez? — Igen. Az eredeti tervünk is feszített volt, ráadásul lét­számhiánnyal küzdünk. — így hát mit szóltak az emberek a felső döntéshez? — Vállalták, hiszen tudják jól: a Tisza mentén szükség van a segítségükre. A döntésért elismerés illeti az MHD vezetőségét és mun­kásait. Ám a döntésről nem tud mindenki. Kérdezősköd­tem a váci gyáregységben. Az árvízi műszakról tudtak — részt vettek benne —, de a tervtúlteljesítésről nem. A párttitkár erről azt mondta: — Mi egy dekádértekezleten elmondtuk a művezetőknek — az ő feladatuk volt, hogy min­denkivel tudassák. Úgy látszik, a művezetők megfeledkeztek erről. Kár. Ügy még szebb lett volna. —ma— Könnyen pereg az őszi árpa Nehezen aratunk Elszaporodtak a kártevők Közel egyhetes kényszerű szünet után újból elindultak a kombájnok. A bőséges és a már nemkívánt esők feláztat­ták a talajt — de a felhőik elvonultak, és folytatni lehet az aratást. Idegesen várta mindenki ezt a napot, hiszen az elmúlt évben ilyenkor már a búzaaratás közepén jártunk. Ezután még fokozottabb gonddal kell ezt a munkát végezni, hiszen a még lábon álló őszi­árpa könnyebben pereg, nagyobb lehet a szemveszte­ség. A búza még nem ad okot az aggodalomra, különösen a Bezosztája bírja jól a mostoha időjárást. Most bizonyosodik be, hogy igazán kombájnra való gabona — nem dől meg, és nem pereg ki a szem. A kárt okozó esőknek egyet­len haszna, hogy volt idő a gépeken mégegyszer elvégezni az utolsó javítást, és pótolni a még hiányzó alkatrészeket. A nehéz aratás mellett fontos feladat és nagy gond lett a növényvéde­lem. Az esős és párás időben ked­vező körülmények között el­szaporodtak a gombakártevők. Minden erővel a gyümölcsö­sök és szőlők permetezéséhez kell fogni, mert a baj már szemmel látható. Az Alagi Állami Gazdaság máriaudvari szőlőjén megtelepedett a peronosz- póra, és hogy a baj teljes legyen — megszállta a táblát a liszthar­mat is.... Kisütött a nap, elindultak a kombájnok. De a permetező- gépeknek is ki kell vonulniok, most már haladéktalanul. — esi — s P s O » R Kajak-kenu T Egy oldal Fornet Kornélról Most jelent meg Szántó Miklós Magyarok a nagyvi­lágban című könyve. Tudomá­nyos igényű munka az emigrá­ció politikai színképéről, ugyanakkor érdekes olvas­mány a száműzetésbe szorult magyarság életútjáról. A Kossuth amerikai útja cí­mű fejezetben egy oldalt szen­tel a szerző Fornet Kornélnak, a szabadságharc őrnagyának. Fornet könyvben feldolgozta a magyar szabadságharc törté­netét, farmot vásárolt New York államban, gazdálkodott és magyar menhelyet rendezett be. Részt vett az amerikai polgárháborúban, megsebesült. Felgyógyulása után vissza- I települt Magyarországra. Öreg­ségére Vácott telepedett le, | igen magas kort ért meg. Élet- történetét Tragor Ignác is megírta. Az alsóvárosi teme­tőben pihen, a szabadsághar­cos hősök között. (P.) HOLNAP: Ingyenes jogi tanácsadás Holnap délután öt órakor Ingyenes jogi tanácsadás lesz a Lenin úti székház első eme­leti üvegtermében. Ügyeletes: dr. Kenéz Tibor, a Pest me­gyei Ügyvédi Kamara elnöke. Vasárnapi vidámságok Milyen változatos, szóra­koztató egy vasárnap délelőtti séta! A kiadós éjjeli + és reggeli esőzés következtében kisebb- nagyobb tócsák sorakoznak végig, a két oldalán feltúrt Lenin úton. A ma is változatlan tempó­ban rohanó cementszállító gép­kocsik itt-ott a kétéltűek funk­cióját töltik be. Bátran neki­vágnak a hullámoknak. Nem szép tulajdonság a kár­öröm. A járdán állók derül­nek, amikor a száguldó monst­rum víz- és sárfürdőben ré­szesíti a mellette félénken el­húzó, világosszínű Trabantot. Ám ajkukra fagy a mosoly, mert egy másik tehergépkocsi annyira szélre kanyarodik, hogy nemcsak a járdán állók lesznek vizesek, de még a frissen vakolt házfalon is ott maradnak a nyomok. — Szabad az út! — kiáltja valaki. Vagy húszán igyekez­nek futva a másik oldalra. A sietség indokolt, mert prüsz­kölve, fröcskölve közeledik egy újabb „kétpupú teve”, Kisvác felöl.., (—5) Az idei ifjúsági kajak-kenu bajnokság bajnoki címeiből hatot a váci kajakosok szerez­tek meg. Négyen álltak a do­bogó második és ketten a har­madik fokára. A harminc­négy induló egyesület között a pontversenyben a váciak 152 ponttal a negyedik helyen vé­geztek. Mindössze két ponttal maradtak le a harmadik he­lyezett Építők mögött. A vidé­ki egyesületek között a váciak lettek az elsők. Eredmények PK—1 2000 méter: 1. Med- gyes László (serdülő). PK—2 2000 m: 2. Szépvölgyi—Kosz- tyán (serdülő). PK—2 2000 m: 3. Fülöp Katalin—Lukács An­na (serdülő). PC—2 2000 m: 1. Juhász—Moor (serdülő fiú). PC—1 2000 m: 2. Dornai (ser­dülő fiú). K—2 5000 m: 1. Ko­vács—Fábián (férfi ifi). C—1 5000 m: 1. Kosdi László (ifi). K—1 500 m: 3. Fábián G. (ifi). PC—1 500 m: 2. Dornai (ser­dülő). PC—2 500 m: 1. Moor— Juhász (serdülő). PK—1 500 m: 1. Kovacsics F. (serdülő fiú). PK—1 500 m: 2. Kosdi Zsuzsa. K—4 női 500 m: 4. Nagyma­ros. K—1 női junior 500 m: 2. Krix Judit. K—2 női junior 500 m: 1. Krix Judit—Krix Éva. K—4 ffi junior 1000 m: 3. Nagymaros (Üjváry, Borne­missza, Sümegi, Maurer). K—2 ffi junior 1000 m: 5. Üjváry. K—2 ffi junior 500 m: 5. Bor­nemissza. P—2 serdülő fiú 2000 m: C. Bidáz—Melts. (Mindannyian nagymarosiak.) A vidéki együttesek sor­rendje: 1. Váci Hajó, 2. Duna­újváros, 3. Rába ETO, 4. Nagy­marosi SK. Evezés Az elmúlt hét zord időjárá­sa nem kedvezett az evezősök­nek. A Csepelen rendezett Budapest-bajnokságon a viha­ros erejű szél és a nagy hullá­mok csaknem ták a verseny megakadályoz­lebonyolítását. Ám a rutinos bírák és a ver­senyzők helytálltak. A har­minchét versenyszámból tizen­nyolcban a váciak is indultak. A junior kormányos nélküli négyes mind a két napon im­ponáló győzelemmel szerezte meg a bajnoki címet. Ök né­gyen: Noé Gábor, Kozma György, Réti József és Dulay Lajos képviselik hazánkat a bulgáriai nemzetközi verse-, nyen. A két első helyen kívül négy második helyet is szerez­tek a váciak. A női első kor­csoport egypárevezősei között Szentkirályi Ildikó, a kétpár­evezősök versenyében Kis Be­nedek Beáta és Hohner Ilona, a serdülő női egypárevezősök között Iván Ibolya, a serdülő női kétpárevezősök között Iván Ibolya és Kozma Márta a második lett. Harmadik díjat szerzett Sándor Sarolta a serdülő egy­párevezősök és Éhen István, Bagi József a férfi első kor­csoport kétpárevezősök verse­nyében. A bajnokság alatt a Tóth László—Wachtler Lajos le­génységű kormányos nélküli kettes Snagovban volt az ORT-n. Be—II Importált kazánok kaphatók VÁC ÉS VIDÉKE ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET IPARCIKKBOLTJABAN Vác, piactér. Szép a Balaton, langyos és kegyesen simogató a vize, szép a reggeli hullámverés, a fé­nyek villódzása, a vadul elha­tárolt sávok kék-zöld változá­sa, a tarkaság, a nyüzsgésig fokozódó természetkeresés. A Balaton szép Ha váci ember itt telepedne le, hiányolná a szél kemény, zord vagy éppen hűsítő játé­kait, mert hiszen Vác „szeles város”, tanulna a kedveskedő dunántúli hangsúlyból, össze­vetné a két táj számtalan és szembeszökő érdekességeit. Itt valóban belátni az udvarokba, tehát szabadabb a világ, az egymást megértés nyilvánvaló jelei úton-útfélen megmutat­koznak. Most látom valójában, hogy Vác minden barokk kul­túrájával együtt és ellenére — alföldi város. Nálunk nem látsz be az udvarokba, olyan ez a váci világ, akár a kecs­keméti, zord kapuk és magas falak óvják — törökök ellen — a házat. De a magyar, a du­nántúli, a paraszti alkat gyen­gébb, hogy úgy mondjam, polgáribb. Az én jász­apáti őseim — rideg világ. Itt, a Balatonnál kell rájön­nöm, járva falvakat és bekuk­kantva ismerőseim udvarába, „térképezve”, és tájékozódva, hogy a mi Vácunknak miért nem lett nagy hagyománya. Nem a török, nem a még ré­gebbi tatár az oka, hanem az egészséges, de többszörösen kicserélődött váci társadalom­ra ráépült barokk, amely idegen volt az eredetileg alföldi világnak, de az ide­plántált Dunántúl meg elké- set az asszimilációval. Ami a Dunántúlon már valóság volt, itt csak — másolatban élt. Nem is élt, csak létezett. Az Alföldet meg tűzzel-vassal ir­tották: Habsburgjaink folytat­ták a „tatári művet”. így ebben a kétlélegzetű vá­rosban éppen a barokk ellené­ben hatott, ami élő hagyo­mány lett, és amit a betelepí­tett lakosok szerencsére átvet­tek. A barokkot támadom? Nem. Csak odateszem, ahova szerintem való: múlt világunk bemutató múzeumába. Ennek a nagy múzeumnak egyik szo­bája a váci világ barokkja, amely bizonyság, hogyan épült erre a társadalomra a ma már csak emlékeiben szépséges egykori nyugati honfoglalás. Szép a Balaton, langyos és kecsesen simogató a vize, fa­luinak udvarába belátni — én meg a Duna menti városról gondolkozom. Rusvay Tibor BALATONI LEVÉL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents