Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-22 / 170. szám

-A pestmegtyei hírlap • külön kiadasa XIV. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM 1970. JÜLIUS 22., SZERDA Az állami gazdaság munkások után nézett Püspökladányiak Hargácson Július 4-én hat püspökladá­nyi fiú, tanárával, Sárvári Já­nos irodalomszakos nevelővel, j a Nagykőrösi Állami Gazda- j ság teherautójával sátrakat I hozott a gazdaság hangácsi üzemegységébe. A csehszlovákiai gyártmá­nyú, hangulatos, színes kis sátrakat még aznap felverték az iroda mellett. Ötödikén mintegy 60 diák (ebből 10 fiú) foglalta el a helyét a sát­rakban. Gyümölcsöt szedni jöttek városunkba. Azóta már eltelt jó néhány nap. A ladányiak továbbra is itt vannak. Vezetőjüket, Sár­vári János tanárt — aki a püspökladányi Karacs Ferenc Gimnázium és Szakközépisko­la pártösszekötője is — arról kérdeztük, hogyan jött létre az iskola és. a gazdaság ismeret­sége. — A múlt év nyarán az Ab- solon Sarolta önkéntes ifjúsági táborban voltak iskolánk leánytanulói, s a tábor veze­tőségében voltak a ladányi ta­nárnők is. ősszel meghívtak bennünket Feketére, ahol is­kolánk tanulóinak fele dolgo­zott, újdonság volt számunkra a szőlőszüretelés. Az akkori megállapodás szerint jöttünk el az idén Kőrösre. Már 106 mázsa meggyet leszedtünk, s most, 25-i búcsúnkig barackot szüretelünk itt. Az ellátással elégedettek vagyunk, a koszt a nagy átlagnak elég, csupán az állandó repetához szokott né­hány kollégistánk „panaszko­KI, HOL FÜR? HÁROM VEZETÉK FÖLDMUNKÁI Évszázadok lemaradását igyekszik pótolni a város, s ugyanakkor a jövőt is előre­hozza. A gázfűtés bevezeté­sével óriási lehetőségek áll­nak a város előtt, hiszen, ha a vezeték egys?er már bent van, minden könnyebb. A Ceglédi úton, a Kossuth La­jos utcán, és hétfőn reggel­től kezdve a Deák téren is tart a gázvezeték építésé­nek földmunkája. A nyo­másszabályzót a Deák tér árnyas fái közé építik, így nem csúfítja el a város képét. A postapalota előtt még csak éppen visszahányták a földet az árokba, a parkban azonban még ásítoznak a gödrök. Itt a DÁV fúr, az el­avult kábeleket cseréli ki a világítótesteknél. A mozi előtt, s a Jókai ut­cában új patakok csörge­deznek. A szennyvízcsatorna építéséhez elengedhetetlen vákuumkutak emelik ki a ta­lajvizet, hogy a rfiunkahelyet víztelenítsék. A Kossuth La­jos utcán már be is temették a hatalmas árkokat. A földmunkák láttán új já­ték van terjedőben. A hozzá nem értő ránéz a gödörre, az­után fogadhat önmagával, va­jon itt ki fúr és mit? S ha veszít? A fúrócska így is, úgy is hasznos. Lesz gázunk, éjsza­kára elegendő világosságunk, és szennyvízcsatornánk. Új vállalkozók — új remények A gimnázium átépítése az ősszel szinte leállt A Ceglédi Építőipari Vállalat alkudozni kezdett, s a helyzet egyre ki­látástalanabb lett. Sor került a kenyértörésre, azután vissza­ment a „bolt”, végül is a vá­rosi tanács művelődésügyi osztálya felbontotta a szerző­dést, mert a vállalat erre az évre mindössze egymillió fo­rintos munkát akart vállalni a még hátralevő 4, 4 és fél milliós értékű munkákból. Az átépítést helyi vállalatok foktatják. Az asztalosmunká­kat a Lakáskarbantartó Ktsz, a kőművesmunkákat a Rá­kóczi Termelőszövetkezet kő­művesbrigádja, a tetőfedést a nyársapáti Arany Homok Termelőszövetkezet brigádja vállalta. A csatornázást a Közlekedési Építő Vállalat végzi. Az új vállalkozókkal fel­csillantak a befejezés remé­nyei, bízunk abban, hogy a „saját” vállalatainkban nem kell csalódnunk, és az új tan­évet a gimnázium megfiatalo­dott épületében kezdhetik a tanárok és a diákok. dik”. Turistaszenvedélyünk­nek” is hódoltunk itt már, s a jövő héten felkeressük az Arany János Emlékmúzeumot is. A sátrakról is szívesen adott tájékoztatást a nevelő. A diá­kok mintegy tízévi, társadalmi munkáért kapott jutalmából vette az iskola. Jól ki is hasz­nálják táborozásra a sátrakat. Június végén a Dunakanyar­ban voltak az iskola diákjai, Hangács után pedig 20 fős csoporttal a Tátrát keresik fel. Szilágyi Róza, matematika­ábrázoló szakos tanárnő áll — életkorát tekintve — az itt levő ladányi nevelők közül a legközelebb a lányokhoz. Itte­ni élményeiről így mesélt: — A gyerekekben kelleme­sen csalódtam, a magatartá­sukra nincs semmi panaszunk. Kedvesek hozzánk a gazdaság vezetői is. Elvittek bennünket Kecskemétre, a Flying Ma- shine együttes műsorára és városnézésre. Nagykőrösön is voltunk több esetben, a stran­don és a moziban is. Jó a lég­kör és a hangulat Hangácson, ősszel ismét jövünk majd Fe­ketére szőlőszüretre. Kiss Simonka Magdolna tá­bori titkár — aki egyébként a gimnazisták otthoni szervező KISZ-titkára is — itt is ösz- szekötő kapocs a nevelők és a diákok között. Kérdéseimre így válaszolt: — Az első napokban szigo­rúnak tartottuk társaimmal együtt a táborrendet. Főleg azoknak volt ez szokatlan, akik első táborozok. Rájöt­tünk, hogy így jó és kell is ez. Délelőtt dolgozunk, délután pedig kötött és szabad, válto­zatos programunk van. Néhá- nyan innen is megyünk majd a Tátrába. A körösi pénzkereset jól jön ehhez. A példa jó. Nagykőrösön is tanulhatunk belőle. S ha így lesz, nekünk is megéri. Rövid idő alatt jó kapcsolat alakult ki a püspökladányi gimná­zium és a Nagykőrösi Állami Gazdaság között. Mindkét fél jól járt. S így is van ez rendjén. Sulyok Zoltán A SZÁMOLÓGÉP ÉS AKIK SZERELIK Ez itt az Olivetti Quanta. A villamos összeadógépek táborába tartozik. Tud össze­adni, kivonni és ismételt ösz- szeadással szorozni. Készül az ITV nagykőrösi üzemegységé­ben, ahol az élettelen alkat­részekből mindenttudó gé- pecskévé szerelik össze a mű­szerészek. Aranyos Katalin december­ben került az ITV-hez. Érett­ségi után. Most az összeszerelt számológép „lepróbálása” a feladata. Húsz próbaszámolás után a végeredménynek 0-nak kell lennie.! Ha kijön az ered­mény jó a gép. Ha nem, megy vissza, javításra. — Most már sokkal keve­sebbet küldünk vissza, mint az elején — tudom meg Katitól. — Mindannyian belejöttünk a munkába. — Sok idő kellett hozzá? — Három hónapig csak ta­nultunk. Ennyi már csak elég, nem? — Hogyan alakul a kereset? — 1040 forinttal vettek fel. Most már -1240 forintot kere­sek, ehhez még jön jutalom is. — Jó itt, nem vágyódik máshová? — őszintén megvallva, az elején még gondoltam ilyesmi­re. Most már nem, hiszen a számításomat megtalálom, öt év gyakorlati munka után je­lentkezhetek a szakmunkás vizsgára. Addig , betanított műszerész vagyok. — Nehéz ez a munka? — Nem. Még akkor sem fá­rasztó, ha túlórázni kell. — S a munka után? — Szórakozni járok, hiszen telik az időmből. Így jó fiatal­nak lenni... A szalag másik dolgozója, akit megszólaltatunk, Varga Pálné. Decemberben került ő is a vállalathoz, azelőtt a lá­dagyárban dolgozott, férfiak­nak való nehéz fizikai mun­kán. A lába nem bírta a fá­radságot, így nézett nyugod- tabb munka után. — Sokkal kevesebb a fize­tés? — 3—400 forinttal, de higy- gye el, bőven kárpótol a ké­nyelem a kiesett keresetért. Nem mintha ott nem szeret­tem volna dolgozni, csak már nem bírtam ... Az imént leadta az ellenőr­zött gépet. Most a 6 541 270-es számú következik „vizsgára”. Szaporodnak a számsorok, a kívülállónak értelmetlenül. Fekete számsorokat piros eredmény zár, s kiderül, hogy jó, avagy rossz. Az Olivetti Quanta annyi­ban különbözik a hasonló tu­dású gépektől, hogy „saldó” jelzéssel bír, kezelőjét min­denkor értesíti, hogy a betáp­lált összegek eredménye pozi­tív vagy negatív lesz-e. Ez a tudása teszi lehetővé, hogy a könyvelésben kiválóan hasz­nosíthatják. Okos gépeket-szerelnek ösz- sze a szalag dolgozói. Az olasz—magyar együttműkö­dés eredményéről már most megállapíthatjuk: a végered­mény pozitív. (szabó—botocska) Nem zörget a villanyszámlás A tavaszon az OTP nagykő­rösi fiókja is bevezette az át­utalási betétszolgálatot, Lantos Istvánt és feleségét megkérdeztük, hogy miként vélekednek erről az OTP- szolgáltatásról. — Nagy könnyebbséget je­lent nekünk — mondották. — A hónap elején összeírjuk a fizetnivalókat a villanyszám­lától, az adófizetéstől az új­ságelőfizetésig, és az összeget befizetjük az OTP-be. Egész hónapban azután nincsen gon­dunk semmire. — A hónap végén az OTP megküldi a pontos elszámo­lást a nyugtákkal együtt, s Betyár Borbély István Holland lovasok A Cifra Csárdában július 13-ától 19 tagú holland egye­temistákból álló turistacso­port üdül. Valamennyien lo­vagolnak, többen közülük ver­senyszerűen űzik ezt a spor­tot, s a pihenést összekötik az edzésekkel. * , A tizennégy kislány és az öt fiú július 25-ig marad váro­sunkban, ahol nagyon jól érzik magukat, elégedettek a szál­lással és a koszttal, csak az időjárás lehetne hozzájuk ke­gyesebb. A Rónának ez az első na­gyobb létszámú és hosszabb ideig városunkban tartózkodó turistacsoportja, s a sikeres üdülést valószínűleg még az idén megismétlik. A XIX. század második fe­lének betyárvilágáról sok ér­dekes és romantikus történet maradt fenn, amely sokszor el­takarja, megszépíti a valósá­got. Városunk környékén szép számmal tanyáztak betyárok. Közöttük a legnevezetesebb Bogár Imre volt. Hogy milyen ember is volt ő? Ma már ne­héz lenne kideríteni. Annyi bi­zonyos, hogy példát mutatott másoknak, minek nyomán so­kan adták fejüket rablásra, or­gazdaságra, lopásra. Olyany- nyira, hogy sötétedés után már senki sem merte elhagyni a házát. A rendbontók felett bi­zony sűrűn ítélkeztek a tör­vényszékeken, sőt még a ki­rályi táblán is. Sok ügy várt elintézésre, ezért a vármegye Kecskeméten egy rögtönítélő bíróságot állított fel. Akik felett a már említett bűnügyekben bíráskodtak azok általában a szegénység saraiból kerültek ki, írni, ol­vasni többnyire keveset vagy egyáltalán nem tudtak. A ta­nyákon nőttek fel a legtöbben, az állatok mellett. Keménykö­tésű fiúk lehettek, tele szerzé­si vággyal. Lehetőségük azon­ban egyáltalán nem volt a fel- emelkedésre. A „jobb” élet megteremtéséhez csak egyet­len járható út maradt számuk­ra: beállni betyárnak. Itt az­tán folyton szembe kellett néz­niük a halállal, ha bármelyi­küket is elfogták, csakhamar pálcát törtek felette Kecske­méten. így járt Borbély István 23 éves nőtlen csikósbojtár is. Amikor érte jöttek a sorozok, hogy katonának vigyék, meg­szökött. Haza nem mehetett. Valamiből fenn kelett tartania magát, ezért beállt betyárnak Bognár János gulyásbojtár be­tyárjai közé. Egy hónapig sem tartott a betyárélet. Az első lo­pást 1863. október 9-én követ­te el, s egy hónap múlva Pest- Pilis-Solt törvényesen egyesült megyék kecskeméti rögtöníté­lő bírósága halálra ítélte a rögtönbírósági szabályok 32. §-a értelmében. Az ítéletet Nagykőrös határában 1863. no­vember 9-én végre is hajtot­ták. Elrettentésül a kecskeméti nyomdában még olyan plaká­tokat is nyomtattak, amelye­ken feltüntették a halálraítélt nevét, bűntetteit és az ítéletet. Vajon mit is követhetett el Borbély István? Bognár Já­nos gulyásbojtár társaságában előre megfontolt szándékkal 1863. október 9-én egy mizsei j gazdálkodót 13 ft 20 kr. októ- bér 17-én Zs. Gy. feketei ju-! hászt 48 ft 50 kr, október 14-én V. L. és D. P. gógányi lakoso­kat 42 ft 72 kr, Zs. M. feketei juhászt 19 ft 40 kr, M. J. mi- kebudai bérlőt 20 ft erejéig részint tettleges erőszak, ré­szint erőszakos fenyegetés kö­zepette fegyveresen kirabolta. B. T. J. kecskeméti lakos ta­nyáján rablási kísérletet kö­vetett el, ezért kötél általi ha­lálra ítélték. Talán jobb is volt neki, hogy rögtön halálra ítél­ték. Nem kellett volna végig­szenvednie a börtönt, a köz­munkát, a hetenként legalább egyszeri böjtöket. A börtönben az elítéltet a bűntett nagysá­gától függően kisebb-nagyobb bilincsekkel láncolták meg. Egy könnyebb bilincs — saját szememmel győződtem meg róla — legalább 13—15 kilo­gramm súlyú lehetett a lábbi­lincs nélkül. A rab által „meg­emésztett kenyérdarabok”-ról rendszeresen készítettek kimu­tatást, és az étel árát a kisza­badulás után meg kellett fi­zetnie. A betyárok elfogatására a vármegyék biztosokat rendel­tek ki. Ezek ellen több panasz is érkezett a vármegyéhez az elfogottaktól, ugyanis igen durvák voltak foglyaikkal szemben. A század végére sikerült fel­számolniuk a betyárok utolsó csoportját is. Pesti László közli, hogy többet fizettünk-e be, vagy kevesebbet. A felszá­mított csekély kezelési költ­ség egy része is megtérül, mert a befizetett átutalási be­tét után az OTP kamatot fi­zet (k) Rekord meggytermés Az idén 387 mázsa meggy termett az állami gazdaság hangácsi üzemegységében, az ötholdas meggyesben. Ennyi termés még egy év­ben sem volt. Az előzetes szer­ződés szerint, a konzervgyár­ba szállították a zamatos gyü­mölcsöt. SPORTMOZAIK A kispuskás megyei Magyar Népköztársasági Kupa ver­senysorozat nagykőrösi cso­portjának idei utolsó két for­dulóját az előzetes tervek sze­rint a tormási MHSZ-lőtéren bonyolítják le. augusztus 16- án és szeptember 6-án. Ezután, ősszel kerül sor az országos döntőre. ★ A Nagykőrösi Építők női ké­zilabdacsapata egyéves, járási bajnokságban való szereplés után a megyei bajnokságba nyert besorolást, yémi szeren­csével. Idei célul azt tűzték ki, hogy megpróbálják a me­gyei mezőnyben való bennma­radást. A vereségek után két győzelemmel zárták a tavaszi idényt a ládagyáriak. így az önbizalom is megjött, ami biz­tató az augusztusban kezdődő őszi forduló előtt. Sportszerűségi verseny is folyik a játékosok között, ami­ben döntő az edzéseken való részvétel, negatív pontot je­lent viszont az egyes mérkő­zéseken rövidebb-hosszabb ki­állítás. Bíznak az őszben. ★ Az országos és I. osztályú tornász-pontozóbírák három­napos fővárosi továbbképzésé­re hivatalos volt Medve László testnevelő tanár, a Nagykőrösi Pedagógus tornászainak edző­je is. ★ A lenini centenárium emlé­kére a konzervgyár Il-es tele­pén üzemi, egyéni sakkbaj­nokságot rendeztek. Tíz fő körmérkőzéses rendszerben mérte össze tudását. A végső győztes Bűz Dezső lett, Kiss Kálmán és Káldi József előtt. Háromfordulós az idei, Pest megyei kosárlabda-bajnokság. A ceglédi körzetben hat-hat női és férfi ifjúsági, valamint négy-négy női és férfi serdülő csapat indult. Tavasszal össze­sen nyolc fordulót játszottak le, míg ősszel kerül sor a to­vábbi hét forduló mérkőzései­re. Végül a váci és a ceglédi körzet I—II. korcsoportjának női és férfi első helyezettje, a megyei bajnokság első két he- , lyéért, a körzeti 2. helyen vég­zett csapatok a megyei harma­dik-negyedik helyért semleges pályán döntő mérkőzést ját­szanak. ★ A felnőtt versenyzők ritkán versenyeztek és csak gyér számban látogatták az edzése­ket — ez volt a probléma ta­vasszal a. Kinizsi birkózóinál. ★ A Kinizsi elnöksége 16 ezer forintért eladta az ökölvívó ringet a Ceglédi Vasutas SE- nek. ★ Hétközi sportprogram. Ma vagy csütörtökön dél­után Cegléden, az ottani Vas­utas NB Il-es csapatával vív barátságos mérkőzést a Nagy­kőrösi Kinizsi labdarúgó csa­pata. Sulyok Zoltán MIT LATUNK MA A MOZIBAN? Katonák szoknyában Lázad a gyengébb nem. Len­gyel filmvígjáték. Korhatár nélkül megtekinthető! Kísérőműsor: Magyar hír­adó. Milyen a Balaton? Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. i »

Next

/
Thumbnails
Contents