Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-22 / 170. szám

Jövőre elkészül Az abonyi szennyvíz elveze­tésére vonatkozó tanulmány- terv 1971-ben készül el. A munkálatokat még abban az évben szeretnék megkezdeni, de legkésőbb 1972-ben. Az el­ső ütemben mintegy 2—2,5 ki­lométer hosszúságú vezetéket fektetnek le. A község fej­lesztése szempontjából igen jelentős beruházáshoz már ed­dig több közület bejelentette hozzájárulását. A Nagykőrösi Konzervgyár például félmillió forintot ad. Öt fiú, öt találat Á lottóirodában nagy a for­galom. A reklámötlet jóvol­tából ezúttal képeket oszto­gatnak, amelyen a lottószel­vény fotográfiája előtt a Hun­gária együttes öt tagja mutat utat a szerencséhez; mind­egyik egy-egy számra mu­tatva. Ha szerencsénk nem is lesz, de az együttesek ké­pét gyűjtők bizonyára örül­nek az ötletnek. Azért, sosem lehet tudni... PHT NEGYEI ülftUP KÜtitaKIAfttSA A ceeLépi járás és„csSTjÜd XIV. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM 1970. JŰLIUS 22., SZERDA Nyársapáti gyümölcs a szolnoki kórházban Szép eredményeket ért el az ÁFÉSZ Nyársapát községben a ter- melvények felvásárlását és a lakosság közszükségleti cik­kekkel való ellátását Nagykö­rös és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövet­kezet látja el. A nyársapáti felvásárlási Sz’ne: világos szürke Tatarozzák a templomot Állványokra várnak A katolikus templomot már hosszú hónapok óta meszeslá­dák, létrák veszik körül. A tatarozást munkák megkezdé­se előtt tárgyalások folytak: milyen színű legyen a temp­lom fala, hogy megőrizze kor­hű jellegét? Aztán — a Műem­lékvédelmi Bizottság jóváha­gyásával — megszületett a döntés: irilágos szürke. A dön­tést írásban már jó régen megkapta a plébóniahivatal. A színminta, egy csíkban, látha­tó a templom egyik oldalfalán. — Mikor kerül sor a tataro­zás befejezésére? Kérdésünk­re a következő választ kaptuk: — A tatarozási munkákat egy Budapesten lakó, s csak templomok felújításával fog­lalkozó magánkisiparos vállal­ta, aki jelenleg Dunapatajon folytat hasonló munkát. Ott ugyan már befejezte a temp­lom tatarozását, azonban az állványokat, amelyekre itt is szükség lenne, nem tudja or- nan elszállítani. Itt minden más munkát befejeztek, két hét múlva már az új csatornák is helyükön lesznek, csak az áll­ványokat várjuk — hiába. Új szőlő­és gyümölcstelepítés Csemőben A Ceglédi Állami Tangaz­daság csemői kerületében kö­zel hétszáz hold szőlő hoz termést. Százkilencvenhét hold új telepítés, ez még nem fordult termőre. Az idén kö­zepesnek ígérkezik a ter­més. A szőlőt a gazdaság ma­ga dolgozza fel és értékesíti. Boraikkal a tavalyi megyei versenyen három ezüst- és három bronzérmet nyertek. A gyümölcstermesztés is je­lentős. Téli és nyári almájuk, őszi- és kajszi barackjuk jó termést ígér. A körtéről ez nem mondható el. Ötvenegy hold meggy- és kilenc hold cseresznyetelepítésük még nem fordult termőre. Eredményekben gazdag félévet zártak a CVSE ökölvívói 1970 első felében a Ceglédi VSE ökölvívói tíz alkalommal vívtak barátságos csapattalál­kozót. Ebből nyolcszor Ceglé­den lépett szorítóba a gárda, kétszer vidéken. A serdülő, if­júsági és felnőtt korcsoport­ban tartott mérkőzéseket meg­nyerték. Az év eddigi egyetlen nem­zetközi összecsapása, a Buda­pesti Vasas, Ceglédi VSE ve­gyes—BSG Vismut a vendé­gek 14:6 arányú győzelmével végződött. Tavasszal több egyéni ver­senyen is szorítóba léptek a ceglédiek, ezek közül a jelen­tősebbek : Cegléden a Dél-Kelet te­rületi ifjúsági bajnokságon 3 első, 4 második és 3 harmadik helyezést szereztek a fiatalok. Debrecenben az országos vi­dék ifjúsági bajnokságon Pá- kozdi Benő az első. Mester Ferenc a második, Gál Ferenc a harmadik lett. Budapesten az országos egyéni ifjúsági bajnokságon Pákozdi Benő súlycsoportjában az első he­lyen végzett, s ezzel a magyar ifjúsági válogatott tagja lett. Mester Ferenc bronzérmet szerzett. Miskolcon a legjobb magyar juniorok találkozóján Pákozdi László és Szabó László szin­tén bronzot érdemelt. Az em­lített versenyzőkön kívül Kő­műves, Csurgai és Hörömpö szerepelt jól és eredményesen. Az ősszel sok egyéni verse­nyen indulnak ceglédi ököl­vívók, de a program több ba­rátságos csapatmérkőzést is ígér. A CVSE CSB-mérkőzése- ken nem indul, hogy miért, arra Dáoid Ferenc, a szakosz­tály edzője adta meg a vá­laszt: — Az évek folyamán több jóképességű ökölvívót felne­veltünk, belőlük az NB II-ben is helyüket megálló csapat lenne. Az NB II-be mégsem nevezhetünk és indulhatunk el, mert amikorra az ifjúsági korú versenyzőink „beérnek” a magasabb feladatokra, álta­lában katonai szolgálat-kötele­sek lesznek, így a csapat csak bizonytalan pilléreken nyu­godna. (—reán) részleget 8 esztendő óta Boros Eszter vezeti. Az idei tavaszi működésük­ből kiemelkedik a szamóca­felvásárlás, több mint száz mázsát vettek, s nagy részét külföldre exportálták. Gál Ferenc nyársapáti ter­melő egymaga 20 mázsát szál­lított. A régi nyársapáti sza­mócatermelő dinasztiák kihal­tak, de újak léptek a helyük­be. Cseresznye és meggy ke­vés van Nyársapáton, de sok a körte és a nyári al­ma: ezek felvásárlása is megindult. Az arabitska körtéből már 100 mázsa szállítására szerződtek a termelők. Jó termés van a Clap körtéből is, amiből 10— 20 mázsás tételedre kötnék eladási szerződést. Mint Boros Eszter elmon­dotta, nagyobb mennyiséget várnak őszibarackból és szőlő­ből. A felvásárolt árut Kőrös­re szállítják, és közvetlenül látják el a fi­nom nyársapáti gyümölcs­csel a szolnoki kórházat. A gyümölcsfelvásárlás fel­lett elősegítik a baromfite­nyésztést is. A tavaszon több mint négyezer - naposcsibét osztottak ki Nyársapáton, és eddig 10 ezer tojást vásároltak fel. Az ÁFÉSZ újjáépített nyársapáti vegyesboltja valóságos kis áruház, ahol a piros paprikától a rá­gógumiig, a propán-bután gáz­palacktól a motorkerékpárig minden kapható. A boltot 1952 óta Pemeki Antal vezeti. Átlagosan havi 350 ezer forint forgalmat ér el. A szövetkezet igyekszik a boltot áruval ellátni. Kerék­párból többet is el tudnának adni, s főleg nyáron, több sör kellene. (kopa) DÁ V-dátum: augusztus 20 Jól halad a munka a Kos­suth Ferenc utcában épülő új, korszerű DÁV-irodaház építkezésén. A kőművesek je­lenleg a belső falak felhúzá­sán dolgoznak, rövidesen megkezdik a vakolást. Az épü­let átadását augusztus 20-ra tervezik. Ö V. O *3 O sö Td o vo N Foto: Gyuráki Ferenc ERTEKES UTALVÁNYOK Érdemes volt gyűjteni TV A TÁNCSICSNAK A vasárnap megjelent újsá­gokat bizonyára nagy izga­lommal lapozták azok a gye­rekek, akik részt vettek a MÉH májusban hirdetett hul- ludékgyűjtési versenyében. A nem hivatalos nyereménylis­tán — a személygépkocsin kí­vül — sok száz értékes tárgy­nyeremény szerepelt. — Jutott-e nyeremény Ceg­lédre? — kérdeztük a* MÉH- telep vezetőjétől. — Egy tv-készülék, két da­rab ezer-, egy ötszáz és hét darab kétszáz forintos vásár­lási utalvány talált gazdára. Úgy tudjuk, a televízió a Tán­csics Mihály általános iskola birtokába jutott. A napokban megkaptuk a hivatalos nyere­ményjegyzéket, amelyeket az érdekeltek a lottóirodában nézhetnek meg. A nyeremé­nyeket is rövidesen itt lehet átvenni. A piac sztárja A tegnapi piacon közszem­lére téve didergett két szép sárgadinnye. Áruk sztárokhoz illő volt: kilónként huszon­négy forint. Csodálatos illa­tát viszont ingyen szagolhat­tuk ... Ötmilliós kór ELÍTÉLTÉK A TŰZ OKOZÓJÁT A tűzoltóknak későn szóltak — Nem jogerős kilenc hónap December 22-én tűz pusztí­tott a Pest megyei Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat ceglédi telepén. A tűzzel kap­csolatban történteket a bíró­ság is vizsgálta, Bakos Sándor negyvenéves ceglédi raktári munkás ügyével kapcsolat­ban. Az említett napon az üzem­csarnokon keresztülhaladó vízvezeték csöve befagyott. Bakos fogott egy papírzsákot, összesodorta, majd meggyúj­totta. így melegítette a vízve­zetékcsövet. Fáradozása nem járt sikerrel, a befagyott csö­vet nem tudta kiengesztelni. A félig elégett papírzsákot el­dobta, rátaposott és otthagyta. A zsák azonban nem ham­vadt el teljesen és a huzat szikrákat fújt át a raktárba. Ez lobbantotta lángra az ott tárolt szárított zöldséget. Amikor a tüzet felfedezték, ahelyett, hogy nyomban érte­sítették volna a tűzoltókat, a dolgozók maguk igyekeztek megfékezni. Próbálkozásuk nem sikerült, mert szaksze­rűtlenül használták a porol­tót, víz pedig alig volt a kö­zelben. Rövid idő múlva az egész raktár lángba borult. Végül mégis telefonáltak a tűzoltók­nak, miközben áramtalanítot- ták a lángoló raktárát. Perce­ken belül megjelentek a tűz­oltók. Riasztották a szolnoki, abonyi, kecskeméti és tápió­szelei tűzoltókat is. A tüzet délután négy óra tájban sike­rült elfojtani. Ekkorra több mint ötmillió forintos kár ke­letkezett. Bakos Sándor beismerte a bűncselekmény elkövetését. A bíróság másfél évi börtönre ítélte, de a nemrég megjelent közkegyelmi rendelet értel­mében csak a felét kell letöl­tenie. Az ítélet nem jogerős. VÍZILABDA Ceglédi VSE— Kaposvári Kinizsi 16:2 OB II B-bajnokság Cegléd: Sárközi, Vámosi I, Vámosi II, Biró, Zsíros. Der-’ vaderíts, Kelemen. Csere: Beck I, Nyiri, Komáromi, Fe­kete. Edző: Paál Attila. Góllövők: Biró (5), Vámosi I (2), Nyiri (3), Zsíros (3), Komáromi (1), Beck (I), Kelemen (1). Öröm volt látni a ceglédi fiúk kitűnő játékát. Szinte tetszés szerint érték el szebb­nél szebb góljaikat vidéki ellenfelük ellen. Örvendetes a harmadik ne­gyedben beállt négy ifi ra­gyogó játéka. Ebből az együt­tesből a jövő nagy ceglédi vízilabdacsapata születhetik. Jók: Zsíros (a mezőny leg­jobbja). Biró, Vámosi, Kele­men, Nyiri. Beck Mihály Olvasónk levele: Hozzáíűzés ä Ma Ceglédi vázlat Prohászka József rajza Tavasszal a régi Cegléd éle­téből egy kis epizódot közöl­tünk — egy környékbeli, csa- varintos eszű emberről, Macs­ka Péterről. Kiss Ernő tör- teli olvasónk néhány hozzá­fűznivalót írt ehhez a törté­nethez, s a kiegészítés mellé helyesbítést is, mivel ő szemé­lyesen ismerte a történet szereplőjét. — Régi törteli lakos va­gyok, személyesen ismertem azt a furcsa embert: Macska Lászlót. Nem Péter volt ugyanis a keresztneve, ha­nem László, özvegy, magá­nyos kőművessegéd volt, jár­ta a tanyavilágot, javítgatott, segített. Hol itt, hol ott adtak neki helyet. Kacskaringós esze, az bizony volt neki. Nemcsak az a történet ma­radt meg róla, amelyben a vízibikákat adta el egy Lacip nevű embernek, a Gerje csa­torna árterének nádastavá­ból. — 1925 előtt még nem volt erre sem köves út, sem vas­út. Macska László egyszer fel­öltözött ispánnak, árusította az uraság lovát a ceglédi vá­sárban. Az előleg kevés volt. amit kapott. El is szórakozta a ceglédi fogadóban. Törtei úgy 12 kilométerre van Ceg­lédtől, valahogy haza is kel­lett volna menni neki. Macska barátunk megfogadott egy fiákért, hogy ne kelljen gya­logolnia. Mivel pénze nem volt, amikor a kiserdőhöz ér­tek, „angolosan távozott" a kocsiból. Az erdőn és a föl­deken át elindult gyalogosan. A fiákeres csak nagyot né­zett, amikor Törteire érve, nagy udvariasan ki akarta segíteni utasát a kocsiból, és nem talált ott senkit. T Egyszer, amikor nem volt pénze, elhatározta, hogy „vas­utat épít". Fogadott is egy napszámost, azután karókkal meg zsinórral felszerelkedve kimentek a törteli határ ceg­lédi részébe, ahol a tanyák leginkább szép sorban vol­tak. Megkezdték a „vasútmé- rést”, neki egyenesen a ta­nyáknak. Mikor a tanyasiak észbekaptak, mentek a „mér­nök úrhoz”, hogy megkérjék: szívesen fizetnek, csak vigye arrébb azt a vasutat. Fel is vett kisebb-nagyobb összege­ket Macska, de a vonatügy vé­ge az lett, hogy jól eltángál­ták és bíróság elé is került rriatta. Macska László 78. éves korában halt meg, az egykori szegényházban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents