Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-19 / 168. szám

ctji megyei 197#. JÚLIUS 19., VASÁRNAP JVehéas szülés: Bio fér Megy-e vagy nem? Közel egy éve, 1969. augusz­tus 6-i számunkban írtunk a Nagymarosi Vasipari Ktsz ak­kori — és cikkünk nyomán le­váltott — elnökének hibáiról, mulasztásairól. Ezek között ej­tettünk szót egy kivételes üz­leti lehetőség — a Biofer fer- meníálógép kísérleti példá­nyának és sorozatgyártásának *— elmulasztásáról is. Később hol itt, hol ott buk­kant fel ismét a Biofer. Vagy tíz hónapja lapunk ceglédi kiadása adta hírül, hogy a ti­zedik biokémiai vándorgyűlé­sen bemutatták a Biofert. Vagyis a bemutató Ceglédi Vasipari Ktsz szinte röptében elkapta a nagy lehetőséget. Informálódhattunk arról is, hogy a Biofer alkalmazási te­rülete a biokémiai ipar és a kutatóintézetek, hogy gyár­tástechnológia fejlesztésre, szövettenyésztésre, oltóanyag előállításra, enzimfermentá­cióra, erjedésipari kutatásokra alkalmas — és hogy fii«(T/.vo in ro ntt Ion ól lő 'produktum. Hasonló berende­zéseket csak '’apán és Svájc gyárt, emiatt is óriási az ér­deklődés iránta, már a bemu­tatott prototípus is azonnal el­kelt: a Chinoin vásárolta meg. Emellett más hazai gyógyszergyárak, sőt kubaiak is érdeklődtek iránta. A hír azzal végződött, hogy a hat hét alatt elkészített prototípus alapján várják az 1970 első negyedére szóló megrendelése­ket. / 1970 első és második negye­de is lezajlott. Időközben újabb híreket kaptunk a Bio- ferről. Az idei BNV-n is si­kert aratott, s mint legutóbb, ismét ceglédi különkiadásunk publikálta: „Eredményesen zárult az idei BNV a Ceglédi Vasipari Ktsz számára. A Biofer gyógyszer-fermentáló készülék nagy tetszést váltott ki a hazai és külföldi szakem­berek körében... A Műszaki Egyetemen kívül több tudo­mányos és kísérleti intézettől kaptunk rá megrendelést. A svájci Chemap cégtől koope- rálási ajánlat érkezett, ame­lyet kapacitás hiányában nem tudtunk elfogadni...” Tehát végre orsaág-vi Iá ff elismerte á Biofert! Siker! A KGST-ben egyedülálló cikk, nyugatot is konkrétan érdekli. Ámde, a kapacitáshiány mi­att... Ki ne ismerné ezt a szóösz- szetételt? Kinek nem borsód­zik t‘ -e a háta? Egy országé, egyemberként. Akárcsak attól, ha azt hallja: hiánycikk. Vagy munkaerőhiány. Már-már szétbonthatatlanul összenő a hiány szó néhány más szóval — önmagában a kapacitás, a munkaerő, a cikk szó mahol­nap meg sem áll a lábán. Hi­ányzik mellőle a megszokott „hiány” szó. Tavaly még azt várta a Ceg­lédi Vasipari Ktsz, hogy ez év első negyedére minél több megrendelést kapjon. Vajon most mire vár? A szövetkezet műszaki ve­zetője és főkönyvelője szerint ceglédi kiadásunkban tévesen jelent meg a híradás. Ameny- nyiben? Valójában a Chemo- komplex vállalaton keresőül kiajánlottuk a cikket propa­gálásra ... De mit változtat ez a Biofer fekvésén — azaz megy-e hát a gyártás, vagy nem megy? Tény, hogy több külföldi cég as annul szeretne kapni belőle. A Philaxia is tízet igé­nyel belőle ez idén. A tavaly elkészült kísérleti példány próbaüzemeltetésének ezre­dik üzemóráján is szerencsé­sen túljutott. Amelyik a BNV-n szerepelt, az már a próbaüzemelés tanulságai alapján módosított, sorozat- gyártásra alkalmassá tett da­rab. Ezután ökonómiai termino- lógiájú szöveg következik. Azaz magyarázat, közgazdasá­gi tolvajnyelven. Ez a szak­zsargon olykor szó szerint tol­vaj: kilopja a beszélgetés, nyilatkozat értelmét, érdemét, lényegét. Például: — A jelenlegi pénzügyi sza­bályok szerint a Biofer-ügy forgóeszköz-problémát is fel­vet; persze, ha találnánk húsz napon belül fizető partnert... I A bank ugyanis csak ritka, I preferált esetekben fogad el és | finanszíroz megfelelő hitellel termelésfejlesztésre szolgáló fejlesztési tervet és ez a bank szemszögéből érthető. A mos­tani rendszer minimális bázis­készletet állapít meg — most például az 19G9. szeptemberi báziskészletet vetik össze a tervezett 1970-essel. Ha tehát tavaly 28 millió nettó értéke­lésünk volt, akkor a bank csak a fejlesztési alapunk terhére finanszíroz 40 milliós értékesí­tést. Akkor viszont miből ve­gyünk gépeket? De nemcsak pénzhiány, hanem munkaerő- hiány is gátol. Ezek az okai annak, hogy csak járőre vállalhatunk a Biofer-megbí- zásokból tíz-tizenöt darabot. A Ceglédi Vasipari Ktsz-ről szóló legutóbbi cikk említést tett arról is, hogy a Magyar Vívó Szövetség érdeklődik a kard és tőrvívásnál egyaránt használható kombinált találat­jelző készülék iránt. Dilettáns kérdésünkre, hogy nem lehet­ne-e esetleg átmenetileg át­csoportosítani minden erőt a közvetlenül baktériumtápta­lajt, közvetve azonban nemes- valutát tenyésztő Bioferre — a válasz: az egyikre alkalmas élő és holtmunka-kapacitás nem állítható át a másikra. Különben is: a találatjelző végsorozatban is legfeljebb 500 darabot érhet el, beleszámítva a KGST-t és a tőkéspiacot; ez pedig bagatell a Biofer-kapa- citás problematikájához ké­pest. Mi a lényege a nyugati kooperáció-ajánlatnak ? A válasz szerint arról van szó, hogy a svájci cég szocia­lista piacra szállít, de nem győzi a nyugatit sem, ezért a kooperáció mindkét félre elő­nyös lenne. Továbbá a hazai Biofer baktérium levegőzteté­se jobb a külföldi változato­kénál (a Biofer ugyanis aero-biotikum tenyésztő), — éppen ez az egyik szabadalmi pontja. Sok függ az augusztu­si moszkvai kiállítástól, oda filmet, fotóanyagot küld a ceg­lédi szövetkezet... Egyébként mindeddig min­den alkalommal olyan óriási érdeklődést váltott ki a Biofer, mint gyakorlatukban eddig soha, semmiféle cikk. Ezért hatalmas erőfeszítéseket tesz­nek, hogy a jövőben... Kapacitáshiány. Munkaerő- hiány. Hiánycikk. A jövőben. Hatalmas erőfeszítések. Abban maradtunk, ha van még hoz- zátennivaló konkrétum, érte­sítsenek. Négy hét eltelt. Nem tudattak új fejleményről. Az erőfeszítéseket sok he­lyütt mindig jövőbeni célokért teszik. Ez esetben a jövő ta­valy is jövő volt. Most sem vált jelenné. Pereli Gabriella Budapesten és Tolna megyében Gyümölcsfa-összeírás Jövőre országos számbavétel A Központi Statisztikai Hi­vatal mezőgazdasági főosztá­lyának irányításával Budapes­ten teljes körű, Tolna megyé­ben pedig reprezentatív jelle­gű gyümölcsfa-összeírás kez­dődött. Az augusztus 20-ig tartó ösz- szeírás során az alma-, körte-, cseresznye-, meggy-, szilva-, kajszi-, őszibarack-, birs-, mandula-, dió- és gesztenye­fák számát állapítják meg, a bogyósgyümölosűeknél — pöszméte, ribiszke, málna és szamóca — a beültetett terü­let nagyságát mérik fel. Az ország gyümölcsfaállo­mányát a felszabadulás óta mindössze egy alka­lommal, 1959-ben írták össze. Ez az adatfelvétel túlnyomó- részt még a gyümölcstermelés kisüzemi viszonyairól adott képet. Az összeírás óta a má­sodik ötéves terv telepítési programja során az állami gazdaságok és a termelőszö­vetkezetek mintegy 100 ezer katasztrális hold új gyümöl­csöst ültettek. Becslések szerint a gyü­mölcsfák száma az 1959. évi 88 millióról mintegy 95 millióra nőtt. A következő évek termelési és értékesítési koncepcióinak ösz- szeállításához mindinkább nélkülözhetetlen, hogy az or­szág gyümölcsfáinak számá­ról, fajonkénti megoszlásáról és koráról legalább megyei, az árutermelésnél döntő jelentő­ségű nagyüzemi gyümölcsösök esetében pedig részletes ada­tok álljanak rendelkezésre. Ezért a Központi Statisztikai Hivatal 1971-ben az egész or­szág gyümölcsfaállományának újbőli — a nagyüzemi gazda­ságokban teljes körű, a házi­kertekben és a szőlők között pedig részletes, reprezentatív — összeírást tervezi. A mosta­ni felmérés ennek előkészítése. SZÉKESFEHÉRVÁR I. István király emlékkiállítás Székesfehérvár készül, az ál­lamalapító I. István király szü­letésének ezeréves évforduló­jára. A jubileum alkalmából jelentős esemény színhelye lesz a hajdani királyi szék­hely. Nagygyűlésen, koszorúzá- si ünnepségeken emlékeznek meg a város lakói az első ma­gyar királyról. A kulturális események közül a legkiemel­kedőbbnek az L István király emlékkiállítás ígérkezik, amelynek megrendezéséhez szinte minden hazai múzeum segítséget ad az István király múzeum művészettörténészei­nek. A tárlat előkészítése meg­kezdődött. A kiállítás — amely augusz­tus 18-án nyílik — István ki­rályt, a nagy államszervezőt mutatja be számos korabeli és későbbi dokumentum segítsé­gével. A gazdag kiállítási anyagból érdeklődésre tarthat­nak számot a korabeli kódexek és kódexmásolatok, a Bécsi Képes Krónika, a tihanyi apát­ság és a pécsi püspökség ala­pító levele, a koronázási ék­szerek és a korona másolata, a Pannonhalmán őrzött koroná­zási palást másolata, valamint az első magyar királyt ábrá­zoló képzőművészeti alkotások. SZENTENDRE! HETEK Ma: túra, auiósverseny, Teátrum Szerda: Musica Antiqua Hungarica „Csak jó idő lenne" — ál­landó fohász ez most Szent­endrén is. A változatos, gaz­dag program lebonyolításához minden megvan, csak a nap­fény hiányzik. Így csak felté­teles módban beszélhetünk a szentendrei hetek további programjáról. Ma reggel 8 őrsikor a HÉV- állomástól indulnak túrára a természetbarátok. Űticél: a Holdvilág-árok. Rendező: a „Pilis” Természetbarát Szö­vetség. Tíz órakor „Ismerd máj városodelnevezéssel az autósok ügyességi versenyét rendezi meg a szentendrei Autóklub. Indulás: a Pap-szi­getről. Délután 5 órakor ismét lát­hatjuk a Dunakanyar szépsé­geit bemutató kisfilmeket a József Attila Művelődési Köz­pont Barlang-helyiségében. Este teátrumi előadás lesz. A hét programjából kiemel­kedik a Musica Antiqua Hun- garica hangversenye. Szerdán este 8 órakor lépnek fel a Parkmúzeum szabadtéri szín­padán, vagy rossz idő esetén a városi tanács dísztermében.. Eredeti reneszánsz zenét hall­hatunk, s szép régi magyar táncokat — korabeli hangsze­reken. Művészeti vezető: Kés­márki György. A hangverseny, teljes bevételét az árvízkáro­sultak javára ajánlották fel. Szombaton és vasárnap is-; mét teátrumi előadások kö­vetkeznek, s egy hét múlva, hétfőn véget érnek a szentend­rei hetek. (—dí) LENINGRAD Automata posta Leningrádban megnyitották az első automata postát. A sok ezer ügyfelet nem „ablakok­ban ülő kisasszonyok”, ha­nem automaták szolgálják ki. A postán 18 különböző auto­mata működik. Vásárolható itt bélyeg, képeslap, boríték és újság — intézhetők interur- bán hívások, automata útján elő lehet fizetni újságokra, to­vábbá vannak pénzváltó auto­maták is. Zajlik az élet Smok - újságcikk után Mutasd meg a leveled, meg­mondom, ki vagy! — ilyen közmondás alakul ki az új­ságíróban, aki sok segélykérő, szálkás, nehézkes betűkkel te­leírt levelet kap. Mára sorok olvasása közben elképzeli a jö­vendő riportalanyt, és aztán el­határozza: indulás a helyszínre. Később a lakásokban, utcákon, italboltokban a beszélgetések, a kérdésfeltevések, a szembe­sítések közben sok levél tar­talma az ellenkezőjére fordul, vagy éppen megerősödik a mondanivaló, és újságcikk lesz a sorsból — segítőkészséggel fogalmazott írás. A riport meg­jelenésével azonban nem zá­rulnak le a történetek: az élet zajlik tovább, a cikkek to­vábbíródnak. Az olvasót né­hány ilyen folytatásba szeret­ném beavatni. „Sajnos félreértett" P. S. olvasónk levelet írt szerkesztőségünknek: „Kérem szíves türelmét levelem elol­vasásához. Amennyiben ideje engedi, foglalkozzon az ügyem­mel, és a körülményekhez ké­pest annyit elintézni, hogy en­nek az áldatlan állapotnak vége legyen.” Az „ügyből” riport lett. Be­számoltam arról, hogy egy la­Törökbálint is segít kás miatt hogyan lett apa fiá­nak, testvér testvérének ellen­sége. Azt sem titkoltam el, hogy levélírónk is ludas az ál­datlan helyzet kialakításában. A riporttal azt szerettem vol­na elérni, hogy a szereplők megértsék, milyen értelmetle­nül, gonoszán bonyolítják ügyeiket. A riport megjelenése után újabb levelet kézbesített a posta: „Elnézést kérek, hogy e pár sorommal zavarom, de. sajnálom, hogy félreértett. Én nem újságcikket kértem, a ne­vünket kiírva, hogy még job­ban foglalkozzanak velünk, hanem a segítségét kértük az igazság iránt.” Üjabb bizonyító sorok kö­vetkeznek — kevéske tarta­lommal —, utána egy konklú­zió: „Azt hiszem, ebből min­dent megért, hogy ki a rossz." Nos, nem értettem meg sem­mit, és úgy látszik, riportala­nyaim sem értették meg szán­dékomat: sajnos, félreértet­tek .., //■ + Árvíz volt, segíteni kell! Tö­rökbálinton a téglagyár mun­kásai sem tétlenek. Különmű- szakot vállaltak a hétvége­ken, szombaton és vasárna­ponként is dolgozik a két óriás kemence. Terven felül az árvizes műszakok eredménye­ként 150 ezer téglát állítanak elő. A különműszakok legjobb­jai közül hat dolgozót muta­tunk be olvasóinknak: Foto: Gábor Varga Lajosné, rakó Trizna Vendel, brigádvezető Auer József, villanyszerelő László Jánosáé, technológus ,lgy még mindig jobb" Négyoldalas levelet kaptam B. J.-né olvasónktól: „Először is bocsánatot kell kérnem ön­től emiatt a szörnyű levél miatt, amivel zavarok.” Az­tán tragikus beszámoló követ­kezik a rabiátus, részeges férj­ről, aki feleség és két gyermek életét teszi tönkre. A helyszínen egy rendőr tár­saságában kerestem fel B. J.- nét, és felvilágosítottuk lehe­tőségeiről. A rendőrség bekap­csolódott az ügybe. Megkértem levélírónkat, számoljon maj­dan be a fejleményekről. A riport megjelenése után újabb levelet hozott a posta: „Az eredmény kissé javult. Nem volt még azóta részeg a férjem. így még mindig jobb. Nagyon hálás vagyok önöknek és főleg önnek, amiért fára­dozott az ügyemben. Tanulság volt a férjem számára is, hogy nem a férjek uralkodnak a csa­lád felett. Nem örül neki, de muszáj belátni.” Ilyenkor örül az újságíró. „Kapaszkodjon ■ ff meg! Egy eltartási szerződés kál­váriájáról hozott hírt egy le­vél. K. J. olvasónk leírta, hogy F.-ék, az eltartók, milyen em­bertelenül bánnak velük, ki­túrják az idős házaspárt saját otthonukból. A sűrűn teleírt levél szörnyű tényei, azt hi­szem, méltán felkeltették az i újságíró segíteni akarását. A helyszínen sok minden az ellenkezőjére fordult, tudomá­somra jutott az idős házaspár mesterkedése is. A megjelent riport igyekezett objektív len­ni. Aztán újabb levelet hozott a posta: „A Pest megyei Hír­lap március 22-i, rólunk szóló riportjához engedjen meg né­hány megjegyzést, ill. észrevé­telt.” Aztán sorakoznak a „megjegyzések”,. ÜL „észrevé­telek” — nagyon kulturált hangon —, levélírónk csak a sorok végén árulja el irántam érzett ellenszenvét: „Mindezek ellenére önnek kellemes hús­véti ünnepeket kívánok.” Lp.ssan el is felejtettem vol­na a riportot, ha az N.-ben dolgozó kolléganőm levelét jú­nius 26-án nem találom az íróasztalomon. Minden kom­mentár nélkül közlöm: „Kedves Péter! Kapaszkod­jon meg! Az F kontra K. fé­le több esztendős vérig menő perben újabb változás történt. A városi tanács nem hagyta jóvá — logikusan — a D.-féle szerződést, mert az képtelen­ség, hogy tizenegy ember mel­lett még két öreg eltartását is biztosítsák. Ezért felbontották a szerződést, és... K.-ék kibé­kültek F.-ékkel, áll a béke. Csak az érdekesség kedvéért közlöm.” És mit tehetek én ehhez? Annyit, amennyit már az ele­jén is mondtam: „zajlik az élet”. Fóti Péter Rakétával a jég ellen Bulgáriában nagyobb termé­szeti csapás a jégverés, mint az árvíz. Tavaly például Vidin megyében 20 millió leva (több mint háromszázmillió farint) kárt okozott a jégverés a me­zőgazdaságnak. Kiderült azon­ban, hogy ez ellen is lehet vé­dekezni. Mégpedig a legered­ményesebben — rakétákkaL A plovdivi és pazardzsiki me­gyében szerzett igen pozitív ta­pasztalatok alapján most Vi­din megyének tizenegy falujá­ban is „rakétakilövő állomá­sokat” létesítenek. IDILL — Pokol az életem a fér­jemmel: hazudó, aljas, zsugo­ri, szoknyavadász, iszákos, ön­ző, lomha és veszekedős! — Miért nem hagyod ott? — Hogyisne! Boldogtalanná tett, amióta csak összeháza­sodtunk és most én tegyem boldoggá!? I i I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents